Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-02-03 / 9. szám
o SZATMÁRI HÍRLAP' Szatmár-Némeli 1915. február 8. a jövedelem forrásait. Pinczéinkben, kamaráinkban. És a gyufa kartellel nem birt. Nem bir. A gyufa nem monopólium. De nem is szabad verseny tárgya . . Az ország huszonkét gyufagyára közül tizennyolcz körteiben van. Ezért három fillér egy doboz gyufa. Ezért háborog a magyar ember, a ki gyufán szokott takarékoskodni. És a ki szívesebben beletörődnék, ha a gyufa is monopólium lenne, akár a dohány. Hát miért nem lehet a gyufa is — monopólium? Hja! Ennek a kérdésnek fejtegetése nem a mai időkbe való. /\ A Katonák özvegyei és árvái. A nemzet már most érzi, hogy azon kötelességek közt, a mikkel a hazáért vérüket ontó katonáinak tartozik : a legelsők egyike, gondoskodni az ő özvegyeiről és árváiról. Az egyes törvényhatóságok már megmozdulnak. És ezen előrevaló akczióra nagy, mér- hetlen szükség is van. A törvényhozás csaknem 30 évvel ezelőtt, 1887-ben szabályozta a háborúban elesettek özvegyeinek és árváinak segélyezését s megállapította az özvegyi nyugdijat és az árvák neveltetési járulékát. Mind a két tekintetben a törvény olyan tételeket állapit meg, melyek a mai viszonyok között nem felelnek meg a szükségnek. A közkatona özvegye az 1887-iki törvény szerint évi 72 korona nyugdijat kap, a kiskorú gyermekek neveltetési járuléka pedig fejenként 48 koronában állapittatik meg. A katonai ranggal biró elesettek özvegyeinek nyugdija fokozatosan emelkedik 240 koronáig, de úgy ezeknél, mint a közkatonáknál a nyugdíj a neveltetési járulékokkal egyetemben nem haladhatja meg az évi 390 koronát. Nem szorul bővebb fejtegetésre, hogy az említett segélyezés a mai nagy drágaság mellett nem biztosítja az elárvult családok megélhetését. Vegyük azt az esetet, hogy a harczban meghalt közkatona után özvegy és három árva maradt. Az ilyen családnak évi segélye 216 korona. Ebből élni, lakbért fizetni, ruházkodni, három gyermek neveltetési költségét fedezni, merő lehetetlenség. Ha most már az ilyen család az anya keresete révén, vagy másnemű támogatás folytán bővebb segélyben nem részesül, el nem kerülheti a legnyoraasztóbb nélkülözést. Az elesett katonák s velők az özvegyek és árvák száma nap nap után szaporodik. A törvényhozásnak egy napig sem volna szabad késnie az özvegyi és árva illetmények újabb szabályozásával. Sürgős feladat ez, melynek halasztása sok családnak gondterhes napokat okoz. De nagy tévedésben volna az, a ki azt hinné, hogy itt, ebben a nemzeti nagy kötelességben csak a törvényhozásnak, mondjuk államnak kell kivenni részét. Érzik ezt az egyes törvényhatóságok is, mint fentebb említettük. S igy például Kecskemét város törvényhatósági bizottsága már is oly értelmű határozatot hozott — mint a „Ny. Szemle“ Írja és helyesen fejtegeti, hogy amennyiben a háború következtében munkaképtelenné váló kecskeméti katonákról (népfelkelőkről) és családjairól, valamint az elesett katonák hozzátartozóiról való állami gondoskodás, azoknak szerény megélhetését nem biztosítaná ... és saját munkájukkal, jövedelmükkel, vagyonukkal nem lenne biztosítható, a társadalom segítségének igénybe vételével maga a vám° közönsége fog arról gondoskodni. Hogy Kecskemét városa hogyan és miképpen tervezi e gondoskodást: legközelebb le fogjuk Írni azon gOndo’iltal, hátha a mi is, remélhetőleg legközeleb irgyalásaink alkalmával — a tervezetnek hasznát vehetjük. Iskolában. Tanító: Ha a vasat a szabadban hagyjuk, mi történik vele ? Fiú : Megrozsdásodik. Tanító: Helyes. Hát az arannyal ? Fiú : Azt — azt ellopják. A háború. A német osászár beszéde a haditudósítókhoz. Mikor Vilmos német császár minap a születésnapja alkalmával rendezett csapatdiszszemlén elvonult a katonák arcz- vonala előtt, a haditudósítók felé fordult, a kik katonásan tisztelegve várták a császár közeledését s a következő beszédet intézte hozzájuk: — Jó reggelt, uraim! Bókot mondok önöknek (ich mache Ihnen mein Kompliment), önök pompásan írnak ! Fogadják kö- szönetemet; nagyszerű munkát végeznek. Nagyon szívesen olvasom mindig a ezikkei- ket, a melyekben nagy, hazafias lendület van. A mi embereinket itt a lövészárkokban is nagyon lelkesíti, ha ilyen dolgokat olvashatnak. És még valamit, uraim! Jegyezzék meg maguknak : az ón elvem ebben a háborúban is az, a mi Skótország reformátoráé, az öreg Jones Knoxé volt: Mindig az van többségben, a ki Istennel tart. Tovább adhatják! Szerbia ellen. Úgy látszik végre Szerbiával is elkövetkezik —a leszámolás. Eddig csaknem mélységes hallgatás lebegett Szerbia felett, most már ezenzurával ellátott hir kerül nyilvánosságra, hogy déli hadseregünkből tiz hadtest legközelebb több ponton bevonul Szerbiába. Ungmegyéből már teljesen kiverték az oroszokat. Ügy látszik az utóbb reájuk mért vereségek kedvüket szegik és Bereg- megyóből is kivonulnak. Az oroszok különben bejelentik Lemberg kiürítését is. De fenyegetnek, hogy az osztrákok és magyarok ne örüljenek túlságosan, mert ők ismét visz- szajönnek. Éppen igy Ígérték Máramarosszi- getnek is. De második vizitjüket nem válthatták be. 10 ezer orosz fogoly. Budapest, jan. 30. (Hivatalos.) — Az utolsó napok heves harczai a Kárpátokban a hágók magaslatainak visszafoglalását eredményezték. Az egy hét óta nehéz hadműveletekben a csapatok, kedvezőtlen .időjárási viszonyok ellenére, legnagyobb kitartással és szívóssággal harczol- tak s az összes terepnehézségeket, többnyire magas hóban, leküzdötték és ezzel eredményeket értek el. Az ellenségnek 10.000 emberét elfogtuk és hat géppuskát zsákmányoltunk. Hőfer altábornagy. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A háború eddigi eredményei. Egész Belgium, a legnyugatibb sarkának kivételével német közigazgatás alatt áli. Egy franczia statisztika szerint a németek 201 négyzetmértföldnyi franczia területei tartatnak megszállva, melynek lakossága 3 és egynegyed millióra rug. E területen belül fekszenek Francziaország leggazdagabb vasbányái (Franczia Lotharingia) és leggazdagabb kőszónbánya területei (Flandriában és Lille körül.) A megszállt franczia terület azonkívül Francziaország legnagyobb ipar vidéke. Ehhez hozzá kell számítani még az 50 négyzetmértföldnyi területet is, melyet a németek ugyan nem tartanak megszállva, mely azonban a harczvonalon belül fekszik és ezért Francziaországnak semmiféle hasznot nem hajt. A nyugati fronton folyó harcz eredménye tehát az, hogy Németország nyugat ton teljesen megszállott és német közigazgatás alá helyezett egy 495 négyzetmért- földnyi területet, melynek a háború kezdete előtt 10 és egyharmad millió lakossága volt. A keleti hadszíntéren a németek már a háború első napjaiban Szilézia délkeleti határa közvetlen közelében birtokukba vették az orosz lengyel kőszéntelepeket. Ezek azóta szakadatlanul német és osztrák-magyar birtokban maradtak, ami óriási jelentőségű dolog. A háború lefolyása alatt az oroszok megszállották Keletgalicziát, de a németek és osztrák s magyarok körülbelül 500 négyzetmértföldnyi területet szálltak meg délnyugati Lengyelországban. Ezen a területen fekszik többek közt Lodz is. Oroszország legjelentékenyebb iparvárosa, 400,000 lakossal. Ezzel szemben Ausztria átengedte az oroszoknak Galiczia keleti részét s a kis Bukovinát. (?) Ez tehát ma a háború mérlege. Ezüstpille nem érdemel kritikát, mert csupa hülyeség; egyedül Nyárai öntött egy kis életet a sok ürességbe. — Luxemburg gróf régi kedves darab. Fülbemászó zenéje átment a a mindennapi életbe. Galgóczy kellemes hangja nagyon i illett a darabhoz. Lukács Sári, Horváth Miczi, Nyáray most is igyekeztek a legjobban atakitani. Varga Béla kezd fejlődni. Műsor: Szerdán: „Jó éjt Muki!“ Csütörtökön: „Bőregér.“ Péntek : ,,Trilby.“ Szombaton : „Cserebogár.“ V liáboru farsangja. Halottak és sebesültek révén jó néhány százezer magyar család van nehéz gyászban, ki meri ezt a gyászt farsangi nyerítésekkel megzavarni? Dühös ellenség vájta bele magát északon a Szent magyar földbe, ott a Kárpá tok alján fegyveres testvéreink rettentő tusakodásától reng és vérescsuszósra ázik a talaj, ki meri ugyanezt a földet egy napi járással lejjebb tánczdobogással megszentségtelenteni ? Virággyökerek lent a földben, milliónyi ve- tőmagocskák hombárban, padláson merev és szomorú fák erdőn és mezőn mind megrettenve várják, hogy szabad lesz-e nekik pár hónap múlva nőni, rügybe pezsdülni, virágot nyitni, kenyeret, gyümölcsöt nevelni, vagy rongyos ellenség tapossa végig a magyar föld komor arczulatát, — de akar-e valaki, ebben a várakozó csöndben, ebben az aggódó reménykedésben farsangot kurjongatni, vi- hánczolni, bolondját járni ? Nem farsang kell most, hanem fegyelmezettség. Nekünk nincs és nem lehet mulatságra való pénzünk, nincs eldorbézolni való borunk, nincs mérték nélkül elkaréjozni való kenyerünk. S ha neked testvérem van fölösleged, amitől meg akarsz szabadulni, nem kell farsangolnod, nyújtsd csak ki kezedet valamerre; mindegy akármerre s bizonyosan megérintesz valakit, akinek fölöslegpénzedre, borodra, kenyeredre igen nagy szüksége van. Mert január, február és már- czius kegyetlen és üres hónapok, még béke időben is, most meg félévi világraszóló erőfeszítések után úgy vagyunk, hogy minden egész kenyeres embertől kartávolságra már kenyértelen özvegyek, árvák betegek és szegények vannak, A háború a magyar nép lelkét templommá szentelte; a templomban lehet sírni és sóhajtozni,, gyászolni könyörögni, lehet erős és törhetetlen bizalommal imádkozni, de tánczolni és mulatni nem szabad ! A lembergi érsek sorsa. Az Oroszországba internált Sceptyczki lembergi érsek sorsa, amint egy berlini lap egyházi körökből kapott értesülés alapján jelenti, a Vatikán és egy katholikus állam nagy követének közvetítése folytán enyhült. Internálása helyén templomot látogathat, rendes’ lakást és ellátást is fog esetleg kapni s az állandó felügyelet is enyhülni fog. Az oroszok magas orthodox egyházi méltóságot ajánlottak fel az érseknek, hogy ha elhagyja hitét. Szinte felesleges megemlíteni, hogy ezt az ajánlatot Sceptyczki érsek a legnagyobb felháborodással visszautasította. E jó hírrel szemben az Ukrainische Nachrichten legújabb száma azt jelenti, hogy Sceptyczkit eltiltották a mindennapi sétától s ennek következtében betegeskedik ; gyakran szédülésről panaszkodik. Templomba ugyan eljárhat, de Ulilski katholikus plébános ama kívánságát, hogy az érseknek egészségesebb és nagyobb lakást adjanak, az oroszok megtagadták.
