Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-01-31 / 8. szám
Szatmár-Németi 1915. január_3l. szatmári hírlap 3 legénység. Elesett 2263 tiszt és 40827 közlegény ; fogságba került 628 tiszt és 95Q2 közlegény — kitüntetés ért összesen 4799 katonát ; a legénység között 64 aranyérmet 833 I. osztályú nagy ezüst óremet, 2Ó60 II. osztályú kis ezüst óremet osztottak ki. 1173 hadseregparancsnoki elismerést és 16 egyéb rendjelt kapott. Magasabb rendjelt mintegy 250-en, katonai érdemkeresztet 1000-en koronás aranyérdemkeresztet és lelkészi eremet 100-an, királyi dicsérő elismerést 1500 an kaptak. Ki a legöregebb ember ? — Kérdezi a faluban a most érkezett uj tanító ur. (Mert a rendes tanító — a háborúban van.) — Meghótt . . . mondják-mondogatják feleletkép. Meghótt ... a múlt héten temettük. Nyugasztalja az Isten. Aztán egymásra néznek az emberek. Míg végre a kurátor egészíti ki — az értelmet : — így hát most még nincs. Három bemutató előadásról számolhatunk be. Mindahárom darab jól volt megválasztva. Harmonizált minden ami egy jó vi- kéki előadáshoz szükséges : Volt közönség is szép számmal. Bőregérben kitűnt Lukács tíári érzéssel előadott énekével, továbbá Czakó és Nyarai. Zsolnai Manczi és Pethes tánczü- gyességükkel brillíroztak. Varga komikus mindezideig nem bontakozott ki a homályból. Fészek a viharban időszerű hangulatos kedves darab, melyet különösen Csige Böske, Czakó, Nyáiay és Simon öntudatos játéka szép nívóra emelt. Tatárjárás szintén a kedvelt háborús darabok közé tartozik. Horváth Miczi fess, temperamentumos pajzán kedvű önkéntes volt. Nyárai sokszor raegnevettette a közönséget ügyesen előadott katonai tempóival. Balázs Rózsi ebben a darabban tűnt ki legjobban. Jól alakított Simon, kedves volt Zzigmondi Manczi, Czakó pedig ötletesen kuplézott. Általában véve Czakó sokoldalú, tehetséges színésznek bizonyul, aki Horváth Miczivel Csige Böskével és Nyáraival lelke a színtársulatnak. Műsor: Szombaton e3te : Ezüstpille Vasárnap d. u. Mozitündér este: Ezüstpille. ' gj| HÍREK j Szatmári Hírlap („Heti Szemle“) czimmél jut olvasóink kezébe a mi lapunk XXIV. évfolyamának Vili. száma. És folytatólag hetenkint kétszer, még pedig szerdán reggel és vasárnap reggel jelenik meg. Már kifejtettük a múlt számunkban az okokat, melyek ezt a változást, — reméljük fejlődést — szükségessé tették. És azt is kijelentettük, hogy elvünk, irányúnk e változással nem fordult, csak erősödött, izmosodott a gyakorlati kivitelben. A hetenkint kétszer megjelenő uj folyam előfizetési dija úgy szólván csak a bélyeg árát illetőleg emelkedett. Egész évre 10 — K Fél évre S — K Negyed évre 2 50 K Tanítók és iparosoknak az egész évre egyszerre beküldött 8 korona. A SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. 4 két gala mbit. Február 2 án, kedden egy kedves ünnepet ül a kath. Egyház. A magyar ember Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe név alatt ismeri már ősi időktől. Jelenleg a nem szorosan kötelező ünnepek sorába tartozik. De nálunk ünnep lesz ez a nap mindig. Mert tele van gyönyörű tartalommal, mely a lélekhez szól és különösen az anyaság fönsógének fogalmát ragyogtatja be. E nap arra emlékezik az egyház, hogy a b. Szűz Mária alázatos és engedelmes volt, mert anyaságának első kötelessége szerint alávetette magát a törvénynek. Elment a templomba a szent család is: alávetette magát a törvénynek, holott őket a törvény éppen nem kötelezte. A templomba pedig áldozatul nem a gazdagok ajándékát vitték, hanem a szegényeknek hét galambfiát, mert jól tudták, hogy az Isten nem az áldozatoknak nagyságát nézi, de igenis a szívnek világát, szándékát, melyben az áldozat gondolata megfakad és tetté válik., És itt van ennek a szép ünnepnek szocziális jelentősége. Itt van ez ünnep megkapó tartalma, beilleszkedve a mai időbe. Az áldozatoknak nagy idejébe. Mikor a szegény embernek garasa, a falusi egyszerű asszonynak két — mondjuk — szárnyasa a haza oltárán talán sokkal többet jelent-, mint a dús gazdagnak báránya, lova vagy százasa, a mágnás asszonynak pompázó ajfridéka, melyet a hírlapok salangos czikkekkel kisérnek és vezetnek be a haza szent templomába. Óh, ez az evangeliumbeli két galambfi története most már szocziális mélység, melyben a krisztusi szocziálizmusnak egyik leghatalmasabb kérdése tükröződik vissza. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének nevezzük továbbá ezt az ünnepet, mert a sz. misét megelőzőleg az istentiszteletre szolgáló gyertyákat e napon szenteli a pap. És a gyertyáknak mily gyönyörű története és jelentősége van. A mécsesek emlékezete elviszi a lelket a katakombák mélységeibe. A hol a keresztény ősök várták az Isten napját. A hol szenvedve, mártír halált halva éltek a halvány mécs, most már mondjuk gyertya világánál, melynek fényében Krisztus világosságát és igazságát látták jelképezve. Oh ha ezeket a szent emlékeket az emberek tudnák — még a katholikusok is —- máskép állanának — a gyakorlati hit dolgában. De ha erről beszélünk, Írunk — akkor — akkor elavult dolgokról Írunk. Pedig lám .. csak a gyertyákról, meg a két galambfiról mennyi gondolatot lehet — sűríteni. Mester. Megyéspüspökünknek magas személyisége felé fordul mély hódolattal a tiszteletreméltó érdeklődés azon alkalomból, hogy főpásztorunkat egy kis gyengélkedése rövidebb idő óta elvonja a megszokott, szinte ifjonti tevékenykedéstől. Az egyházmegye minden részéből, de a városból is kérdezősködnek szerkesztőségünkben főpásztorunk hogylétó- ről. Készséggel adunk örvendetes választ arról, hogy püspökünk gyöngélkedését egy régibb és általa jól ismert kellemetlen vendégnek, bajnak látogatása okozta, a mely vendégnek távozása immár csak napok kérdése, mikor is főpásztorunk teljes egészségben és frisseségben veszi át egyházmegyéjének kormányzását. Adományok. Papp Antal munkácsi gk. püspök a csapi kath. kör iránt mindig kiváló figyelemmel viseltetik. Ez év elején is a kör czéljaira 100 koronát adományozott. — Az újraépített dobóruszkai templom részére Ilehelein Károly prelátus-kanonok 400 koronát ; Tahy Abris ungi főesperes, volt dobóruszkai lelkész 1000 koronát adományozott. Uj apát. A király a vallás- és közok- ttatásügyi miniszter előterjesztésére Vodicska Imre esztergomi főegyházmegyei áldozópapnak és miniszteri titkári czimmel és jelleggel felruházott belügyminiszteri fordítónak a tomaji czimzetes apátságot adományozta. Vodicska Imre 1856. márczius 28-án született Nagykárolyban. 1887-ben szentelték a szatmári egyházmegye papjává, 1905-ben átlépett az esztergomi főegyházmegyébe. E karrier tipikus példája a törhetlen és kitartó küzdelemnek, munkának, melyet ambiczió kísér azzal a tudattal, hogy a folyton de folyton hulló vizcsöppek még a sziklát is kiássák. Az uj apátot, egykori megyés paptársunkat üdvözöljük. A kir. kath. főgimn. ifjúságának ünnepe. Az Ifjúsági Mária kongregáczió Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén febr. 2-án tagfelvételt tart és fogadalomujitás ünnepet ül d. e. fél 11 órakor a Kálvárián. A felavatási beszédet és szertartást dr. Mázy Engelbert tank. főigazgató végzi. A tagfelvétellel kapcsolatosan az Ifjúsági Kongregáczió a katonák özvegyeinek és árváinak javára február hó 2-án délután pont 4 órakor a kir. kath. főgimnázium dísztermében szini- előadást rendez. Színre kerül Wisemann bíboros hires drámája: „A rejtett gyémánt“ (Jámbor L. S. J. színre rendezésében.) Maga a műsor is kiválóan magas értékű és változatosnak mutatkozik. A meghívó belépő jegyül tekintendő. Egy derék, munkás taggal ismét kevesebben vagyunk itt a mi kath. társadalmunkban, a hol a mi egyházunknak és városunknak jobb jövendőjén dolgozni, reménykedni szeretünk. Kertész Pál távozott körünkből. Lelke az Ur szőlőjébe, a lelkipásztorkodás mezejére, a kér. kath. nép közé vágyakozott, a honnan idejött közénk, előbb az alapítványi pénztárba, majd utóbb a püspöki aulában nyervén munkás és igen bizalmas alkalmazást. Mig az alapítványi pénztárban működött, időt nyert és keresett arra, hogy itt lapunknak szerkesztőségében kiváló helyet foglaljon el a munkatársak közt és ezzel egyidejűleg a katholikus legényegylet elnökének nevezte ki püspöke bizalma. Itt az iparos-ifjúság és polgárság közt szocziális érzékének, lelkesedésének, tevékenységének adta szép tanujelét. Csöndes, de tapintatos vezetésével a kath. legényegyesületi élet élénkséget és belső értéket kezdett nyerni. E munkatérről aztán a püspöki aulába hivatott, hol másfél esztendeig főpásztorának megelégedésére működött. Társadalmi téren most már kevesebbszer találkoztunk vele; csakis szószéken hallgattuk igen tartalmas és lelkes beszédeit és mi tudjuk, hogy itt a szerkesztőségben is veszteség az ő távozása. De megnyugtat a tudat, hogy mikor főpásztora az ő lelke régi vágyát atyailag teljesítette, azzal, hogy egy tekintélyes hitközségnek vezetésével bízta meg: akkor az a hitközség oly tevékeny, tartalmas és Isten szerint való papot nyert, a kitől az egyház és haza még igen sokat vár. Isten vezesse és segítse! Dobay Sándort a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki Őfelsége. Ismeretes, mivel szolgált Dobay Sándor erre a kitüntetésre. Az október elején történt muszkajárás idején a mszigeti magisztrátus „tagjai közül egyedül Doby állotta a helyét. Ő volt a villámhárító, aki az ellenséges vihar átvonulását, szelídségével csaknem ártalmatlanná tette, ő volt a város esze és szive. Ő volt a közvetítő az ellenséges csapatok és a békés polgárok között, kiknek érdekeit nemcsak képviselte, de eszélyességével meg is védelmezte. Részünkről igaz örömmel veszünk tudomást a fehér hajú és fehér lelkű Dobay Sándor kitüntetéséről s őszintén csatlakozunk azok sorához, akik szívből kívánják, hogy bátor lovaghoz méltó viselkedésének jelét sokáig hordozhassa. Megyebizottsági tag. A vállaji választó kerület a leadott 84 szavazattal Láng Gyula vállaji plébánost egyhangúlag törvényhatósági képviselővé választotta. Városi tiszti orvos. Dr. Halász Lajos szatmárhegyi kér tiszti orvost a polgármester a Szatmár város I. kér. tiszti orvosi teendők ellátásával bízta meg.
