Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-13 / 46. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 junius 13. Egészségi Tanácsadó. A fogakról. „Jó rágás fél emésztés“ — tartja a közmondás, s hogy gyomrunk teljesen jól emésszen, feltétlenül jól meg kell rágnunk az ételeket. De ez csak úgy lehet­séges, ha jó erős, egészséges és ép fogaza­tunk van. Ezt úgy érhetjük el, ha fogain­kat kellő módon ápoljuk és óvjuk a romlástól, szuvasodástól. Czélszerü volna, ha minden ember ét­kezés után kiöblítené a száját, esetleg meg­kefélné fogait azon okból, hogy a fogközök­ből kiessenek az ételmorzsák. Erre nagy szükség van, még pedig azért, meit a fogak tulajdonképen az ételmaradékoktól romlanak. Tudniillik a megrágott étel foszlányai bele­szorulnak a fogak közé — s ha a fogak nin­csenek tisztántartva s kellően ápolva — bennmaradnak és megromlanak. A megrom­lott ételfoszlányokból a nyál czukor- és tej­savat választ ki, a mely reárakódik a fog felületére. A fogra rakódott savak megrepesztik a fog zománczát, kikezdik a fogat és a fog lyukadni kezd. A lyuk mindig mélyebb lesz, mert ezt elősegítik az evés közben belekerült ételmorzsák. A fog belső része a szó szoros értelmében rothadni kezd s e rothadás egé­szen a fogidegcsontig hatol. Innen vannak azok a rettenetes fájdal­mak, a melyek már igen sok embernek okoz­tak álmatlan éjszakákat. A ki tehát egyszersmindenkorra meg akar szabadulni a kínzó fájástól, tartsa be a következő szabályokat: 1. Ha valamelyik fogad romlani kezd azonnal tömesd be (plomb.) 2. Ha rossz gyökerek vannak szádban, azonnal huzasd ki azokat, mert csak rontják a meglevő egészséges fogakat. 3. Minden étkezés után öblítsd ki szádat. 4. Fogaidat mindennap keféld meg. 5. Erős, tükemény fogkefét ne használj, mert sorvasztja a foghust. 6. Fogaidat kemény tárgygyal vagy kö- ‘römmel ne piszkáld I 7. Diót, avagy más, hozzá hasonló ke­mény héjú gyümölcsöt foggal fel ne törj! 8. Czukrot ne rágj ! 9. Hideg ételre meleget, meleg ételre hideget enned-innod nem szabad, mert az ételek hőfokainak e hirtelen változásai meg- repesztik a fogzománczot. A pletykálkodás vénit. — No hát még mit reá nem fognak erre a szerencsétlen pletykára, fogják mon­dani a nők. — Talán még sem kellene ezt az újabb felfedezést ilyen kendőzetlenül kitálalni . . . (És igy tovább.) Hja 1 A mi igazság, az igazság. Az idő vénit. Ez is igazság. Ki is mondják, el is fogadják. Mert — muszáj. így van a plety­kával is. Az is igazság, hogy a pletyka vé­nit. Csakhogy ezt az igazságot kevesebben tudják. Sokan még csak most fognak reá­jönni. Mert: vénit a betegség. Vénit a bánat. Vénit a szegénység. Egy pillanat alatt meg- őszithet valami megrázó esemény ... Okát adják mind ennek ... így lehet okát meg­találni annak is, hogy hát bizony a plety­kálkodás is — vénit. Nem azt szokják például mondani, hogy: — Jár a szája (pietykálkodik) mint egy vén asszony. Ugy-e bár ? Már ezzel a mondással is igazolják, hogv a pletykálkodás és vénség nagyon közel laknak egymáshoz. Azt mondják (igy szokták kezdeni a pletykálkodásl) egy lélekbúvár lombikba tette a pletykát és megtalálta azokat az ele­meket benne, a melyek alkalmasak arra, hogy vénitsenek. Ne tessenek mosolyogni. Mindjárt ko mollyá válik ez a derűs mosoly, mihelyest mi is egy kicsit elemezni kezdünk. A pletyka — ezt már sokszor hallhat­tuk — betegség. Sokaknak betegsége. A be­tegség pedig — vénit. A pletyka félelmet okoz annak, még pedig milyet, a ki plety- kálkodik. Való igaz. Mihelyt ^valaki pletykát ereszt ki a száján körülnéz. És ha egyszer kicsúszott a szánkon bizonyos aggodalom tölt el. Hogy megfognak. Rajt’ csípnek. És van is ok reá. Mennyi kellemetlenséget zudit reánk sokszor — a pletyka. Sőt megrázó sze­rencsétlenségeket is. így hát a pletyka szo­morúságot is okoz az embernek, hogy mi voltunk oka valami kellemetlenségnek. A pletyka még szegénységbe is hajthat. Tudok eseteket, hogy az asszony pletykája miatt a férj elvesztette karrierjét, sőt hivatalát. Sze­rencsétlen szép asszony, bánatában — mily korán — megvénült. * Ezek a jelenségek mind köztapasztalaton alapulnak. De a lélekbúvárok tetteket, jele­ket, jelenségeket is meg tudnak állapítani. Főleg az arczismerők — fizonomisták. — Vizsgáld meg — Írja egyik — a pletykázó nőt. Most, ebben a szempillantás­ban, mikor „bead“ valamit . . . Mikor vissza­mond.“ Mikor kígyóként „suttog“. Vagy mi­kor öntudatlanul felkiált, hogy társnőjének reá kell szólania: — Csitt. . . csitt . . . csendesen. Tudod, hogy a falnak is füle van. — Vizsgáljátok csak, mikor e művelete közben a különben sima arczbőr egyszerre ránczokat vet, mint a sima tó, mikor buzog benső forrása. Mikor fontoskodik, vitatkozva gyötrődik, de gyötrődve óidéi is, akár nyünó magát. Ajka sokszor reszket. Á vénülés vé­sője dolgozik rajta, mikor reszket, összerez­zen. Homlokán verejték gyöngyözik, szeme tágul, orra fintorodik. Oh, mikor ezt látja — az emberi No most 1 Ha ezek a fiziológiai tünetek naponkint való tanfolyammá lesznek ... a a vonások, a homlokránczok, arczbarázdák teljesen elkészülnek. A szép asszonyok, meg a többiek is . . . egyszer csak veszik észre, hogy jaj ... az első ránczok. Az első hulló falevél . . Mikor hervad már ligetünk, díszei hullanak . . . A kegyetlen lélekbúvár még azt is le­meri írni, hogy ha ő egy egy korán, időnek előtte hervadásnak indult nőt lát: tisztában van, hogy ez a hölgy rengeteg sokat plety­kált . . . — No de ez már mégis sok . . — Lehet. De hátha igaza van. * Megtörténhetik, hogy ha valaki ezeket a sorokat elolvassa . . . indulattal fogja félre dobni. Sebaj 1 Égy kis higgadtság . . lehűlés . . és ezek a sorok újra kézbe fognak kerülni, mert hátha mégis nem bolondság az, a mi itt Írva van. Mester. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4 IÁ ét nyomdásztanulót fizetéssel felvesz a Pázmáay-sajló Szatmár. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi kü­lönlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzo» bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből ered- rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára ...., ...........................1K — f Cs aládi üveg ára.................................................3K — f Hozzávaló Izompor kis adag......................1 K — f » » nagy................................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea...........................1 dob. — K 40 i Fe hér szalmiák czukor .... 1 „ — K 40 f Antitussol porok.................................1 „ 1K20Í Gyermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitószereknél legbiztosabb hatású szer nappal, használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vé­nusz arczviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fog­paszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenócsöt és franozia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek va­lódiságáért csak akkor vállalok felelősséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Posta, rendeléseket azonnal eszközlök. az összes játék-, diszmű-, emlék és rövid­áru czikkeket helyszűke miatt a közeledő ■ iái nyári vásár ■ idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. llatazkv István KAZINCZY-UTCZA 10. lOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki en­nek ellensége, önmagának meg jó ba­rátja, az rendelni fog ízlése szerint cipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-«. 7. ORGONA GYÁR PŰST villamos gépekkel berendezve. "S8 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, osörendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat Bzállit. Orgonája vita s okát és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. BIEGEK OTTÓ os. és kir. udvari azállitó. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom