Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-09 / 45. szám

Szatmár-Németi 1915. juinus 9.

SZATMÁRI HÍRLAP

3

szüksége gépészre és fűtőre. Az igy szabadságolt legénység a közigazgatási hatóságok szigorú ellenőrzése alatt fog állani, katonai zsoldot nem kap és polgári ruhában, esetleg tábori használatra már alkalmatlan egyenruhában bocsáttatik el.

Dreisziger Ferenoz meghalt. Igaz részvéttel és szomorúsággal vesszük a köv. gyászjelentést: A magyarországi kath. tanítók Országos Bizottsága és az Országos Kath. Tanügyi Tanács a katholikus tanítók nevében őszinte mély részvéttel tudatják, hogy Dreisziger Ferencz a „Pro Ecclesia et Pontifice“ aranj' érdemkereszt tulajdonosa, a kalocsai kath. tanitóképző-intézet tanára, Bizottságunknak és a Tanácsnak megalakulása óta, a millenium évétől főtitkára, a Népoktatás szerkesztője, a kiváló tanügyi iró folyó hó 3-án Kalocsán elhunyt. Kidőltél sorainkból, hittel és hazaszeretettel dolgoztál, munkád eredménye a nemzetéi „Akik igazságra oktatnak, tündökleni fognak, mint a csillagok örökön örökké.“ Budapest, 1915. junius 3. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács.

Hány kitüntetés volt áprilisban ? A Külügy Hadügy czimü folyóirat statisztikát állított össze azokról a kitüntetésekről, melyeket a király április hó folyamán katonáinknak adományozott. A magasabb kitüntetések közül a legnagyobb a Lipót-rend nagykeresztje volt. Összesen 1084 rendjelet és katonai érdemkeresztet, 1583 legfelsőbb elismerést (signum laudis-t), 668 egyéb érdemkeresztet és 6628 vitézségi érmet adományozott. A 6626 vitézségi érem a következő- képen oszlik meg a közöshadseregbeliek, a haditengerészet, az osztrák és a magyar honvédség között:

Az arany vitézségi érem: Közös hadsereg 65, haditengerészet 6, osztrák honvéd 16. magyar honvéd 13.

Nagy ezüst vitézségi érem: Közös hadsereg 962, haditengerészet 8, osztrák honvéd 286, magyar honvéd 93.

Kis ezüst vitézségi érem: Közös hadsereg 2604, haditengerészet 31, osztrák honvéd 1016, magyar honvéd 373.

Bronz vitézségi érem: Közös hadsereg 650, haditengerészet 22, osztrák honvéd 311, magyar honvéd 170.

Ezeket a számokat ismételten figyelmébe ajánljuk azoknak, a kiket illet. A honvédelmi miniszter és Tisza István is megígérte a képviselőházban, hogy a honvédek általában a magyar katonák rovására mutatkozó aránytalanul alacsony számot meg fogja javítani. A fenti összegek azt mutatják, hogy az arány rosszabb, mint valaha.

Bor és viz. Dorgálja a komáját a gazda, hogy hát miért iszik mindig annyi bort és pálinkát: mert hát az nem is jó az egészségre, meg oszt hozzáteszi, hogy:

— Nézze kend komám a lölkös jószágot ott a vályúnál, nem iszik az többet, mint amennyi az egészségére kell, még ha bottal veri is kend 1

Azt mondja erre a másik:

— Komám 1 hisz a vízzel én is úgy volnék 1

Halálozás. Özv. alsócsernátoni Damo- kos Lászlóné szül. domahidai Domahidy Irén

f. hó 1-én életének 64-ik, özvegységének 10-ik évében hosszas szeuvedés után Fehérgyarmaton • elhunyt. Temetése e hó 3-án ment végbe nagy részvét mellett. Az elhunytat megyeszerte nagyszámú előkelő rokonság gyászolja, mint a Damokos, Domahidy, Jékey, gróf Teleky és Kováts családok.

Szinte nehezünkre esik foglalkozni a fehérgyarmati vonattal. Úgy hírlik ismét forgalomban van.

A „Kis Könyvtár.“ E czimen pompás és korszerű vállalatot indított meg a „Mária- kongregáczió“ czimü folyóirat. Rövid lélegzetű, jól megirt füzeteket ad ki időről-időre, melyekben a katholiczizmus örökérvényű igazságaival ismerteti meg az olvasót. A belső tartalommal harmonikusan szép, csinos és alkalmas a füzeteknek külső alakja. És bámulatosan olcsó 10—20 fillér. Úgy, hogy a

ki a „Kis Könyvtár“ füzeteit — mondjuk — hallatlan olcsó filléreken megszerzi, a szó teljes értelmével egy kis könyvtárra tesz szert, mely házi könyvtárként úgyszólván minden korkérdésre megadja a feleletet, tájékoztatást. Hozzánk a következő füzeteket voltak szívesek beküldeni: „Levelek egy Mária leányához,“ Jámbor Lászlótól; „A Negyedik Parancs“, Müller Lajostól; „Gyónás és egészség“, Biró Fereneztől; „Isten és a természet“, Schlick Jánostól; „Szent áldozás és szivtisztaság“, Bernhard Zsigmondtól; „A szeszes ital átka“, Schlick Jánostól; „Ima és Gondviselés“, Müller Lajostól; „Örök igazságok (Missziós emlék), Jámbor Lászlótól. Örömmel látjuk a jelzést minden füzeten, hogy 10—20 ezer példányszáin, a mi a „Kis Könytár“ terjedésének fokmérője. Ha tehát a kath. családok óhajtják ezt a „Kis Könyvtár“-! kalauzul, gyönyörűséges olvasmányul, a korkérdésekben való tájékoztatásul, a leg- jutányosabban hozzájuthatnak a Püspöki Konviktusban ... A Pázmány-sajtó is szívesen közvetíti a megrendeléseket. Mester.

A ki szeret szántani. Nem hiába, hogy a legjobban ráillik a mi népünkre a föld népe elnevezés, mert hát szereti ezt az Istenáldotta földet a magyar ember, néha jobban is, mint kellene.

Azért mondta a b—i biró — a ki igen sokszor ősi szokásként el-elszántogatta az utat, vagyis inkább hozzászántotta a mesgyés földjéhez — mikor kérdezték, hogy miért teszi ezt ?

— Kérőm alássan, igön szeretek szántani 1

Nála lakik . . . Nagy szárazság s ennek következtében kegyetlen rossz termés volt 1863 ban Magyarországon.

Panaszkodott egy alföldi gazda a földes- urnák, hogy:

— Mennyi baj gyün majd ebbül?

— Hát János bátyám 1 ha a nyomorúság meglátogat bennünket, tűrjük békével 1 — vigasztalja a gazdát a földbirtokos.

— De „teins uram“, az irgalmát! engem nem látogat — nálam lakik 1

GAZDÁK VIXiAGA.

Rázogassuk e a gyümölcsfákat ? A

szomszédom szokása, hogy igy mikor a gyümölcs már fejlődésben van, gyakrabban meg- rázogatja a fát. Azt mondja azért teszi, hogy a férges gyümölcs időben, addig hulljék le, mig a féreg benne van.

— Helyesen cselekszik a szomszéd ur. Az úgynevezett eszelősnek számát, melyek a gyümölcsöt lenyakasztják, csakis úgy lehet apasztani, ha a fákat hajnalban megrázzuk, hogy a megdermett észelónyek a fa alá kiterített ponyvára lepotyogjanak. A férges, lehullott gyümölcsöt egy napig sem szabad a fa alatt megtűrni. Minél gyakrabban fel kell szedni, mert a férgek a lehullott gyümölcsből elmenekülnek vissza a fa kérgébe.

Házi asszony.

Fatárgyak súrolása. Legjobb e czélra csak homokot és forró vizet használni. Sokan ugyan a szódát és szappant szeretik alkalmazni, csakhogy ezektől a fa megsárgul, mig amúgy a szép fehér színe megmarad. Ez esetben azonban megsurolás után a tárgyakat hideg vízzel kell leöblíteni.

Kalap-bőr tisztítás. A kalap belső bőr-bélése izzadtságtól, hajkenőcstől csúnya lesz, néha szagot is kap. A következő igen egyszerű módon megtisztíthatjuk: Kis csészébe vizet öntünk s hozzáadunk szalmiákszeszt, de csak keveset. Most aztán spongyát mártunk bele s úgy dörzsöljük a bőrt, mig csak tiszta nem lesz.

Karton mosása, a nélkül, hogy színét veszíti. Körülbelül negyedét egy vízzel telt katlannak buzakorpával töltjük meg és ezt öt perczig főzzük. Ha azután a viz kissé meghidegült, szappan és lúg nélkül mossuk meg benne a kartont és hideg vízzel kiöblögetjük.

Egészségi Tanácsadó.

Orrvérzés, ha tartós, vagy gyakran megújul, természetesen gyöngít és ártalmas. Annak megakadályozására a köv. módokat ajánlják:

1. Mossa meg a szenvedő hideg vízzel arczát, nyakát és torkát.

2. Többszörösen összetett rongyot mártsunk a vízbe és tegyük az illetőnek homlokára és nyakára.

3. Ha az előbbi két módnak egyike sem használ, tiszta hideg vízbe keverjünk eczetet, vagy nehány csöpp kénsavat s a beteg marokkal merítsen e vízből és szivogassa az orrába.

4. Gyakran megáll a vér akkor is, ha karjainkat magasra fejünk fölé emeljük.

5. Néha megáll a vérzés, ha alsó áll- kapczánkat erősen mozgatjuk, mint a rágásnál.

6. Meglepő gyors hatást tapasztaltak némelyek, ha durva szövetű itatóspapir-da- rabkát tettek nyelvök alá.

7. Amerikában kis kövecskét tesznek a nyelv alá, hogy az orrvérzést megszüntessék.

8. Hideg vízbe mártott rongy, a hátge- rinczre téve, a lapoczkák között nagyon hatásos.

9. Dr. Hutschison egy makacs vérzésnél a beteg kezeit és lábait, jó meleg vízbe mártotta, s az orrvérzés csakhamar megszűnt.

Csuklás ellen. A csuklás legtöbbször hüléstől, tulhideg táplálék élvezetétől vagy nedves helyen való fekvéstől ered. Ilyenkor legjobb czukrot bevenni s valami forrót inni. Erős csuklás esetében jéglabdacsokat lehet bevenni és hideg borogatást alkalmazni a gyomorra.

Az alvásról. Maga a természet ren- nelte az alvást, mely az elveszett erők visz- szapótlására szolgál. Minél több munkát végez valaki, annál több szüksége van a nyugalomra. Ha romlott levegőben, meleg pe- helyágyban hál az ember, rendesen soká alszik és.az ilyen hosszú álom restté, gyengévé és betegessé teszi. Hogy nyugodt éjszakát biztosíthassunk magunknak, az ablakokat — különösen nyáron, nappal, nyitva kell tartanunk s éjjeli lámpákat nem szabad égetni, mert azok a levegőt rontják. Legegészségesebb lószőr, szecska, vagy szalma derékaljon hálni és pamutpaplannal takaródzni. Elébb ne feküdjék le a gyermek, mig nem fáradt, s mihelyt felébred nyomban keljen fel. Hét- nyolcz órai alvás nagyon elég.

Égési sebekre, ha nem nagyok, igen egyszerű a tiszta fehér és könnyen kapható szer a tiszta fehér (nem színes) tapasztó ostya ; ez a szer, ha rögtön alkalmazzák, nemcsak hogy a fájdalmat megszünteti, de minthogy a levegőt elzárja, a bőrnek felhójagzását is meggátolja. Az ostyát langyos vízzel kell megnedvesiteni és az égetésre ^tapasztani. Az ostya megmarad a sebes helyen amig egészen meg nem gyógyul. Ahol ostya nincs kéznél, olajjal kenjük az égési sebet, ez is elzárja a levegőt s emellett a gyulladás fájdalmát enyhitni és az uj bőrképződésre is jótékonyan hat.

Mennyit együnk ? Sokat enni annyit tesz, mint annyit enni, mennyi csak belénk fér. De a sok evésnek is meg van ám a maga következménye. Például : a gymor nehéz volta, ásitás, felböfögés, a fej tompult állapota stb. Igaz marad tehát mindég a régiek szabálya, hogy akkor kell abbahagyni az evést, mikor kedvünk volna még valamit enni.

A liliom mint gyilkoló méreg. Nagyon egészségteten dolog olyan szobában aludni, hol virágok vannak, mert azok levegője át lesz hatva az erős illattól és nehéz lélekzést, gyakran ájulást idéznek elő, sőt néha halált is. Egy leányka névnapjára sok liliom-csokrot kapott és azokat hálószobájában helyezte el. Késő éjjel a másik szobában alvó anyja véletlenül felébredve, lánya szobájából nehéz lélekzettel párosult nyöszörgést hallott, Benyitotta az ajtót és oly erős légáramlat ütötte meg, hogy egy perezre hátrálni volt kénytelen. Belépett. Gyermeke a padlón feküdt ájultan s a gyors orvosi segély még menthette, de egyhangúlag liliom- mérgezést konstatáltak.