Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-06 / 44. szám

Szatmár-Németi 1915. juinus 6. SZATMÁRI HÍRLAP 3 A végső erőfeszítés. Még néhány napig, mialatt a pénzinté­zetek a jegyzéseket feldolgozzák, hadi köl­csönt mindég lehet jegyezni. írjuk tehát a következőket: Jöhet uj ellenség, a pokol kapui sem vesznek erőt rajtunk, ha a fronton és a front mögött helyt áll mindenki. Mikor hadsere- regünk győzelmese veri leghatalmasabb el­lenségünket s honvédeinket hangosan dicsé­rik Mackensen hadvezér jelentései, a vissza- maradtakon a sor, hogy a hősökhöz méltóan viselkedjenek s helyt álljanak, midőn az ál­lam pénzt kér a harcz folytatására. Sohasen szabad elfelejteni, hogy ma, midőn uj hadikölcsönt kér tőlünk az állam, nem másról van szó, mint a háború megrö­vidítéséről. Minden erőnket vetjük most latba, hogy végső erőfeszítéssel akkorát sújtsunk ellenfeleinkre, hogy azok még mielőtt két­ségbeesetten uj segítség után néznének, meg­kapják halálos vágásukat. Hadseregünk hé- roszi harczot viv, a magyar föld buzgóbban terem, mint valaha, nem szabae ilyen órák­ban kis lelkűnek lenni, hanem utolsó fillére­inkkel is a haza oltárára sietni, hogy ki ne fogyjon vérző harczosaink municziója és élelme. Ha táborból levél érkezik, melyben testvérünk, vagy édes fiunk arra kér, küld­jünk neki kenyeret, mert éhezik, vagy küld­jünk neki töltényt, mert fogytán a municzi­ója s az orosz szemtől-szemben áll vele, váj­jon kinek lenne szive hozzá, hogy ridegen annyit válaszoljon : nem adok ? Vájjon nem küldené-e el a jó édesanya, a szerető testvér, a gondos apa utolsó falat kenyerét, egyetlen forintját is az ellenséggel küzdő vérének ? Nos, ebben a pillanatban is a táborban nél­külöző s vérző erőfeszítésre induló testvéreink s fiaink kérnek tőlünk élelmet és municziót. Kinek van lelke, hogy megtagadja kéré­süket? Nem hisszük, hogy egy is akad pl. a föld- mives gazdák körében, aki saját véreinek a kérését megtagadja, mikor az nem is aján­dékra irányul, hanem csupán kölcsönre. Hisz ez a kölcsön a világ legkedvezőbb kölcsöne, mert pompás gyümölcsözése mellett két olyan jótálló vállal érte felelősséget, mint Hinden- burg és Mackensen vitéz hadvezérek. Ha ők azt mondják, hogy ez a hadikölcsön minden­nél többet ér, mindennél Jfiztosabb, akkor azt el is hihetjük, mert Hindenburg és Mac­kensen még mindig megtartották a szavukat s bennök még soha sem csalódiunk. A hadjárat eredményei és kilátásai min­dennél jobban biztatnak a hadikölcsön jegy­zésére. A német nép látva a nagy sikereket, melyeket ja legfélelmetesebb ellenféllel, az oroszszal szemben kivívtunk, háromszor any- nyit jegyzett a második hadikölcsönre, mint az elsőre. Ha pedig nagy szövetségesünknek van oka a győzelmi lelkesedésre, akkor ép úgy van nekünk is, mert ebben a nagy tu­sában sorsunk egymáséhoz van kötve s ez nem lehet más, mint végső diadal. Az ola­szokon is. Most folyik a harcztéren a végső erő­feszítés. A galicziai harcztér, az orosz front közepe, oly küzdelem szintere, melynek döntő befolyása van immár az egész háború kime­netelére. A végső erőfeszítésben az orosz el­lenfélnek egyik válla már a földre van szo­rítva. Siessünk a nemzeti kölcsönjegyzéssel, hogy vitéz hadseregünk municzió hiján erőt ne veszítsen, mig a másik válla is a földet nem éri a muszkának. Siessünk az uj hadi- kölcsönjegyzésből kivenni részünket, mert minden egyes koronával közelebb hozzuk a pillanatot, mikor diadalmas fegyvereink meg­pihenhetnek s a mieink visszatérhetnek sze- retetteikhez. A sovány tehén teje. A vásár a leg­nagyobb élvezete a polgártársnak; itt talál­kozik ; itt tanul; itt okul vagy csalódik I De azért elmegy a közeli vásárra, ha szekercze esik isi Sovány tehenet árul a gazda a p—i vásáron 1 Megszólítja a kupecz: — Ad-e ez a tehén tejet gazduram ? 1 — Adna ez uram, csak volna neki 1 Népek milliói egymás ellen. A szö­vetséges hatalmaknak eddig a következő ál­lamok üzenték meg a háborút: Oroszország, Prancziaország, Anglia, Japán, Belgium Szer­bia és Montenegró. Most még Itália csatla­kozik hozzájuk. A háborús államok lakóinak száma ki­tűnik a következő adatokból: Oroszország lakossága 170 millió. Francziaországé 85 millió (a gyarmato­kat is számítva.) Anglia lakossága kerek számban 420 millió (a gyarmatok népével együtt.) Japáné 72 millió. Belgiumé 7'5 millió. Szerbiáé 4 millió. Montenegróé félmillió. Itália (a gyarmatok nélkül) 35 millió.) Ausztria és Magyarország lakossága 53 millió. A német birodalomé 70 millió. Törökországé 23 millió. Tehát 794 millió ember áll szemben 146 millióval. Búcsú a Kárpátoktól. A duklai-lup- kovi vonalon, az oroszoktól kiürített lövész­árkokban és a falvak házain a falakra elhe­lyezett írásokra találtak katonáink. Oroszok búcsúzó szavait tartalmazzák. Az egyik Írás igy hangzik : „Éljetek boldogan, Kárpátok. Mindenkoron szomorú érzéssel gondolunk vissza rátok, mert bajtársaink ezrei pihennek a ti öletekben.“ Zeisna mellett, az egyik lö­vészárokban katonáink papírlapot találtak, amelyre azt irta egy orosz: „Kedves magyar bajtársak I Távozunk innen és soha többé viszza nem térünk. Immár visszaadjuk nek­tek a Kárpátokat teljesen.“ Valami készül Szerbiában. Szerbiá­ban komoly akezió hónapok óta nincs. Az az egy pár ágvulövés ? Nohát. Ott történni keli valaminek. A kirándulók, akik a Száva partjára kíváncsiskodnak, meglepetve látnak jeleket, melyek azt mutatják, hogy oda átal valami nagy dolgok történhetnek. A házak fel voltak lobogózva és pedig nem szerb nemzeti, hanem fehér, békét hirdető lobogókkal. Talán örülnek a szerbek az olaszok hitszegésón ? — mondották egyesek. Mások ismervén Szerbia hangulatát az olaszok ellen ... azt következtették, hogy Szerbia nem akar hadat viselni a maga érdeke ellen. Sőt ... sőt ott Szerbiában az „elég“ erányában, a jó viszony helyreállításáért . . békejelek nyúlnak felénk. Ez a feltevés dominált is. Mi lesz, mi nem lesz? Egy bizonyos, hogy Szerbia a megcsaltt és cserbenhagyott. Érzi, hogy a kapzsi nagy­hatalmak . . megemészthetik, bekebelezhe­tik telhetetlen gyomrukba. Érzi, hogy Szerbia jövőjének útja nem Pétervár, sem Róma felé van. Valami készül Szerbiában. Hány hadüzenet történt ? Eddig 19 hadüzenet történt, még pedig a következő sorrendben : Osztrák-Magyar — szerb, 1914 junius 28-án. Német—Orosz augusztus 3. Angol—Német augusztus 5. Német—Belga augusztus 5. Osztrák-Magyar—Orosz augusztus 7. Szerb—Német augusztus 7. Montenegro—Osztrák-Magyar agusz- tus 8. Montenegró—Német augusztus 12. Angol—Osztrák-Magyar augusztus 13. Franczia—Osztrák-Magyar augusztus 13. Mémet—Japán augusztus 19. "Osztrák-Magyar—Japán augusztus 22. Oosztrák-Magyar—Belga augusztus 28. Orosz—Török október 30. Angol—Török november 2. Franczia—Török november 2. Szerb—Török november 2. Olasz—Osztrák-Magyar 1915 május 23. Mint ebbő a névsorból kitűnik, néhány hadüzenet elmaradt, bár az ellenségeskedé­sek anélkül is kezdetüket vették. Vegyük csak számba Olasz­országnak erejét ... Nem fog ártani egy kis reflexió. Lássuk csak. Az olasz király tudvalevőleg III. Viktor Emánuel, aki az 1900-ik évi julius 30-tól uralkodik, A trónörökös csak 11 éves. Az anyaország területe 286,682 négy­szögkilométer, lakossága (1911. népszámlálás) 34.671,377 lélek. Lakossága szerfelett sürü, egy négyzetm.-re 120 fő (Német bírod. 120, Ausztria 95, Magyarország 64 lélek), úgy hogy csak Belgium, Németalföld bir sűrűbb lakossággal. Azonban óriási a kivándorlás. 1912-ben is több, mint 700.000 ember ván­dorolt ki, úgy, hogy egyetlen európai állam menközelitőleg sem szenved ekkora mérvű vérveszteséget. A lakosság közül közel 10 millió a me­zőgazdaságban, 4 millió áz iparban, 1 millió a kereskedelemben és közlekedésben kap kenyeret. Gyarmatát: Lybia, (Tripolis) 723 ezer, Eritrea 280, Somali 4000 lakossal másfél millió kilométer terjedelemmel. Van Olaszor­szágnak is Tientsin mellett 40 km2 bérelt területe. Az anyaország termése ezer tonnákban : búza 4510, rozs 134, árpa 184, zab 410, bur­gonya 1692. (Magyarországé fenti sorrendben 5015, 1351, 1570, 1165,5973 az 1912. évben.) Állatállomány (1908.) ló 955,878 (hazánkban 2.4 millió), öszvér, szamár 1.236.060 (nálunk 22 ezer), szarvasmarha 9,198.861 (nálunk 7.4 millió), sertés 2.5 millió (nálunk 7 és fél millió), juh 11 millió, kecske 2.7 millió, (ná­lunk alig fél millió) Cukrot 171 ezer tonnát termel, a mi monarchiánk 1 millió tonnánál is többet. — Szenet mindössze fél millió métermázsát produkál, a monarchia majd 50 millió métermázsát. Petroleum termelése nincs. Vasércze jelentéktelen, mint a s,zéné. Természetesen nyersvastermelése is. Ólom, horgany és rézércz azonban meglehetősen nagy. Aranytermelése jelentéktelen, az ezüsté jelentősebb, de fele annyi, mint a monar­chiáé. Vasút 17.500 kilométer, telefonvona­lak 27.000 kilométer, távirdavonal hossza 50.000 kilométer. Kereskedelmi tengerészet: 4800_vitoriás, 718 gőzös. Nagyobb kikötői: Nápoly, Genua, Palermo, Livornó, Katania, Messina, Velen- cze, Brindisi. Különösen nagyobb behozatalra szorul Olaszország búzában, gyapotban, fában, gyap­júban, bőrökben, szénben, gépekben. Az olasz bank érczállománya 1912-ben 1148 lira, (ebből arany 1000 millió.) A hadsereg állománya 3 és fél millió ember, ebből a territoriális hadsereg 2.3 mil­lió. Á tulajdonképeni rendes hadsereget 800.000 főre becsülik, 128.000 lóval és 1710 ágyúval, 210 repülőgép, 9 kormányozható léghajó, 46 csatahajó, 114 torpedónaszád, mintegy 100.000 főnyi tengeri haderő. Legnépesebb városai Nápoly 678 ezer, Milánó 600, Róma 542, Turin 427, Palerma 341. Genua 272, Florencz 233 ezer lakossal. Az Űrnapját teljes fénnyel és pompá­val ünnepelte meg az Egyház. A régen várt áldásos eső előtte való nap és Űrnap regge­lén is áztatta esőért sóvárgó földeinket. Már már azt lehetett következtetni, hogy az ün­nepélyes körmenet el fog maradni. Mire azonban megzugott az ünnepi harang, kide­rült az ég és egész napon úgy maradt. Az ünnepi szent misét megyés püspökünk vé­gezte; valamint ő maga — teljes frisseség­gel — vezette a körmenetet és hordozta az ünnepi sátrakba a Legfölsógesebbet, hogy megadja a négy áldást a négy díszes oltár­nál. A körmenet népes és impozáns volt, jóllehet a tanuló ifjúság már otthonába köl­tözött. Az ünnep hangulatát és díszét nagyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom