Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-06 / 44. szám

rontotta az a figyelmetlenség, hogy a Deák-tér az ünnepélyes körmenet lefolyása alatt is a maga piaczi pongyolájában és rendetlenségében maradt. Más években mindig érezte ez a nap a rendőrség tapintatát, figyelmét, a mivel ezt az egyházi szertartást, más kisebb méretű körmenetet is megtisztelt. Most a maguk helyén maradtak a vásári portékák és éppen ott folyt legjavában a vásári zür-zavar (a a székesegyház közvetlen közelében), ahol a körmenet megindult és elvonult. Az egész piacz vásári képet mutatott az ünnepies hangulatnak rovására. Megjegyezzük magunknak ezt a figyelmetlenséget, melyről igen tekin tólyes városatyák megrovólag nyilatkoztak.

A táblabirák is. A komoly időknek és kötelességeknek példaadó felfogásáról a hazafias lélek emelkedettségéről tesznek bizonyságot a táblabirák is, mikor a minap tartott teljes ülésen önként kinyilvánították, hogy a törvényben biztositott szabadságidejüknek fele részéről lemondanak. így lehető lesz, hogy a szüneti tanács, nem négy, hanem kilencztagu lesz. A tábla elnöke szabadságra egyáltalán nem reflektál.

Soron kívül. Dr. Tabajdi Béla m. kir. honvédezredorvos, aki korábban, mint testőrorvos teljesített szolgálatot és aki a háború kitörésekor az északi harcztéren az egyik honvédágyusezred egészségügyi főnöke : legutóbb soron kívül törzsorvossá lépett elő. Városunk fiának kitüntetésén örvendezzünk.

Háborús krónika. Jun. 2. Nadvorná- nál az oroszok minden támadását viszaver- tük. — Przemysl várának északi frontján bajor csapatok két újabb erődöt elfoglaltak. — Stryjnél a foglyok száma 10.000. — Varsó a bekövetkező események hatása és bombavetések félelme miatt nagy izgalomban van. — Az olaszofc erősen titkolják veszteségüket. A kormány a demagógok háború követeléseivel szemben kijelenti, hogy nem tekinti magát Németországgal szemben hadiállapotban levőnek. — Parist is bombázzák az osztrák - magyar aviatikusok. — Az olasz hadszíntéren az ellenség minden vállalkozása sikertelen maradt. — A románokat az „Indepedencze Roumeina nyugalomra inti és kimutatja az ántánt gyöngeségét. — Junius 3. A szövetséges csapatok ma fél 4 órakor bevonultak Prze- myslibe. Budapest fő- és székváros kivilágított. — Britaniu miniszterelnök kijelentette, Románia semleges marad. — Most már német csapatok is harczolnak Olaszország ellen.

A hősök emlókalbuma. A világháború emlékét többféleképpen megörökítik az utókor számára. Minden vármegye, város és község a legméltóképen iparkodik leróni a háláját a megörökítésnél. A császári és királyi hadilevéltár is mozgalmat indított a háború hősei emlékének megörökítésére s nagy szabású emlékalbumot ad ki, amelyben minden elesett hősnek arczképe és életrajza lesz megörökítve. Most érkezett meg a katonai parancsnoksághoz a felhívás, hogy szerezze be az elesett hősöknek adatait. A katonai hatóság a törvényhatóságoknak segítségével fogja végrehajtani. Akinek tehát valakije meghalt a harcztéren, vagy a hadikórházban, a hősnek fényképét és életrajzi adatait adja át a város polgármesterének.

Hol lesz pótsorozás ? A Külügy- Hadügy Írja : az ország egyes sorozójárásaiban a néfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak talált népfölkelésre kötelezettek száma az országos átlagot nem érte el. Békeidőben a sor alá kerülő polgárokat három orvos viszgálja: a cs. és kir. közöshadsereg orvosa, egy honvéd-orvos és egy polgári orvos. Tehát a tévedés teljesen ki van zárva. Ezeknél a háborús sorozásoknál azonban csak egy orvos működik és ez a körülmény a nagy munka mellett lehetővé teszi a tévedést. és ezért történt most rendelkezés, hogy azokban a városokban, amelyekben az országos átlagot nem érték el, uj bemutatószem- léket tartsanak. Ezt a pótszemlét a honvédelmi miniszter csak a jászberényi, szatmár- németii, beszterczebányai, munkácsi, iglói, trencséni, kolozsvári és eszéki honvédkiegé- szitő parancsnokságok területi körletére rendelte el.

4 ___

„S

ZATMÁRI HÍRLAP“

Sebesült katonáinknak. Május havában a Szent Ferenczrendi pleb. templomban kitett perselybe a májusi ájtatosságokon 41 K gyűlt egybe, a melyet az Oltáregyesület sebesült katonáink fehérneművel való ol- látára fordít.

Diákjaink diosérendő elhatározása.

A kir. kath. főgimnázium derék ifjúsága, a mely az iskolai év során filléreiből 1100 K-t adott össze sebesült és harczoló katonáinkra és 200 korona hadikölcsönt jegyzett, olvasnivalókkal látta el a kórházakat; a nagyszünet alatt is folytatni fogja ezt a lelkes és áldozatos tevékenységet. Szétoszlása előtt ugyanis elhatározta, hogy a vakáczió alatt helyenkint szervezkedve földmunkával foglalkozik, városi helyeken pedig főkóp charitativ irányú egye- sületaknek ajánlja fel munkáját. — Városunkban derék diákjaink a kórházaknak, ba- raknak, a városnak és a Vörös Keresztnek ajánlották fel lelkes, fiatal erejüket és pénteken osztották ki a helyi megalakult Segítő Liga itt vakácziózó tagjainak a munkakört. Diákjaink lelkes vállalkozását a falvakon is bizonyára örömmel fogadják és szervezkedésükben segítik a plébánosok és tanítók.

A kaplonyi (Szatmár vmegye) gazdák. Hogy mit tehet a nemzeti ügyben egy derék néptanító, mint vezetheti egységes és gyümölcsöző cselekedetre polgártársait ezt bizonyítja a következő értesítés.

— T. Szerkesztő ur, becses lapjának 42. számában nyilvánított kívánságának teljesítéséről értesítem. A kaplonyiak Il ik hadi- kölcsönére harmincznyolczezér koronáját fizettem be. Kaplony, 1915. junius 3. Tisztelettel: Egeli Mihály rk. néptanító. (Éljenek a derék kaplonyiak és áldja meg a jó Isten az ilyen derék nóptanitót. Szerk.)

A vendéglősök és az abonanczia. A mostani nehez időben a vendéglősök sem fekszenek rózsás ágyakon. A húst nekik is drágán kell megfizetniük, a mészárosoknak vig kartele ellen ők is tehetetlenek jobban mondva szervezetlenek. Úgy tánczoltatják a mészárosok őket, a mint akarják. De részben önmaguk is rajta v.nnak, hogy helyzetük megnehezüljön. A legtöbb vendéglős ugyanis nem tud, legalább egy időre, lemondani az abszolút haszonról, nyereségről, lefejtésről. Vannak, akik abonencziát nem is hajlandók adni, hanem a náluk megforduló vendégeket az étlap szerint való étkezéséé utalják. Az étlap természetesen a háborús időknek borsos fűszerével van behintve. Két érdekes levelet kaptunk e jelenség illusztrálására : e levelek tartalmával, ha nem is értünk mindenben egyet . . . van bennük nagyon is megszivelendő intelem a vendéglős urak részére. Az egyik intelem az, hogy a vendéglős urak észben tarthatnák azt, melyszerint lesz meg más idő is, nem csak háborús. És akkor majd újra ácsingózni fognak azon vendégek után, a kikkel ma oly könnyen elbánnak. Akkor majd mérlegre fognak tétetni azok, kik a nehéz időben sem tudnak lemondani a dusás nyereségről; a kik feledik, hogy legnagyobb részt ezeknek a városi állandó és gyakori vendégeknek köszönhetik egész existencziájukat; fokról-fokra való izmosodásukat, sőt anyagi jólétüket is, a mivel ma már poziczióba juthattak. „Mindenkinek jogában van úgy berendezni üzletét, ahogyan akarja. Étlapok árát megállapítani, abonenseket elfogadni vagy elbocsátani. De azért az üzlet csak üzlet marad, a melynek két vége van, mint a botnak. Most. a bot egyik vége járja. Eljön ideje azonban annak is, hogy a másik vége is — működéshez jut“. A másik levél hasonló mementót küld egyik-másik czukrásznak is.

A galioziai vasutasok igazán nagy előszeretettel ragaszkodnak a mi városunknak levegőjéhez és vendégszeretetéhez. Úgy látszik, elég pénzzel is rendelkeznek, mert ha pl. veszik észre, hogy valaki az itthono- sok közül szárnyasra, tojásra alkuszik . . . élelmesen ott teremnek és fejedelmi tulaján- latokkal szerzik meg azt a jószágot, melynek árában már egyik-másik itthonosi vevő az eladóval megegyezett. Vájjon az ilyen eljárás a vendégszeretetnek elemeihez tartozik-e, azt most nem vitatjuk. De már arra mégis figyelmeztethetné a rendőrség drága vendégeinket, hogy ne gyiijésezzenek a járdákon nagy tömegekben. És ne kényszerítsék az itthonosiakat, hogy (pl. az utóbbi napok esőzése alkalmával) vízbe, sárba ugorjának a járókról. És ne menjenek az utczák járdáin úgy, mint (szinte körül nézünk nincs e pa- ládi ember közelünkben) a paládiak az erdőbe : keresztbe, kivágván maguk előtt a fákat, hogy az erdőn keresztül mehessenek.

Miért drága a hús ? E kérdésre megfelel egy szatmárvármegyei földbirtokos, aki a hús-kérdést a következő esettel, vele történt esettel világítja meg:

— A múlt heteken eladtam egy vaggon számára való szarvas jószágot. Nekem megfelelő tisztességes, de nem túlságosan dusás áron. A vaggnn szarvas jószág még neu érkezett meg a fővárosba, már az utón 4000 korona hasznot hajtott' a vevőnek. T. i. az utón látatlanra megvette az én vevőmtől egy marhakupecz, Hány kézen és közvetítőn nyereségen fog keresztül menni ez a jószág, mig húsképpen a — mészárszékbe kerül. A hol újra zsírt fejtenek le rólák. Ezért drága

— a hús.

Ki ad értesítést a szerbiai hadifoglyokról ? A nisi, az orosz harcztéren fogságba került katonákról a kopeuhágai Vöröskereszt ad értesitést. Genfben a Vöröskereszt Egyesület a háború kitörésekor nemzetközi tudósitó irodát létesített, amely a hadifogságba került katonák és hozzátartozóik közt kapcsolatot képez. A fogolytáborokban lévő katonák a Vöröskereszt utján levelezhetnek az otthoniakkal és viszont a Vörös Kereszt közvetítette a hadifoglyoknak szánt leveleket is. A genfi irodának főképpen az a hivatása, hogy az érdeklődőknek, akik bizonytalanságban vannak övéik sorsa felett, megfelelő kutatás után felvilágosítással szolgáljon, vájjon a kérdezett hadifoságban van-e vagy nem. A genfi Vörös Kereszt Egyesület egy leveléből kitűnik, hogy ezentúl nem kell a genfi iroda közvetítését igénybe venni, hanem a kérdésekkel egyenesen a nisi Vöröskereszt Egyesülethez fordulhatnak azok, akik a szerb hadifogságban levő hozzátartozójukról érdeklődnek. Az is kiviláglik a levélből, hogy az orosz harcztéren fogságba jutott katonák felől a kopenhágai Vörös Kereszt nyújthat közelebbi tájékozást.

Amerika nem ad útlevelet. Amerika elhatározta, hogy amig a háború tart, Európába való utazásra nem ad ki útlevelet.

Semmi sem uj a nap alatt s az emberi gonoszság és elvetemültség is „tisztes“ múltra tekinthet vissza. A csalás hirnes mezején is „ősrégi“ nyomokat tapos a leg- hirhedtebb szakember is, éppen azért világhírt jelent, ha a vádlott „Újdonság ! itt először!“ jeliige alatt léphet a bíróság elé, valamely újszerű ötlet révén. Legújabban a bakkancscsalókról mutatták ki, hogy — ők is taposott nyomokon jártak, s hogy családfájuk nem is 50 —60, hanem már 134 évvel ezelőtt is virágzott. A Presburget Zeitung

— úgy mond a jól értesült forrás — 1781 jun. 9. száma egy hirdetményt közöl a pa- pirtalpu bakkanosokról. „Miután igy szól a pozsonyi lap — közszállitásoknál egynehá- nyan vékony talpbőrök közé papirlemezt adtak, a stockeraui hatóság közhírré teszi, hogy az ilyen csalók polgári ős mesteri jogoktól meg fognak fosztatni.“ Mint látnivaló már akkor sem nagyon dédelgették a köz- veszélyes firmákat.

Marad tizenkilencz. Csukáné: Lássa Mukáné lelkem, engem hat leány gyermekkel áldott meg a felséges Úristen, akinek áldott legyen érette szent neve. Már férjhez adtam ötöt. De tudja hogy? Mindnyájokat tizenkilencz éves korukban és a hatodikat is csak akkor adom oda, ha éppenségesen betölti a tizenkilenozet.

Mukáné: De hát ha nem kerül kérő?

Csukáné : Csak annyi baj legyen! Hát addig mindig 19 éves marad mig férjhez nem megy.

Háborús hírek szavahihetősége. Egy

newyorki lap szakértőkkel humoros táblázatot állított össze arról, hogy a háborús hírekben hány százalék az igazság. Az olvasó tehát a tabellával a kezében könnyen eliga__ __Szatmár-Németi 1915 junius 6.