Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-05-16 / 38. szám

4 „SZATMÁRI HÍRLAP' Szatmár-Németi 1915 május 16. Hogy mint lehet egyszerű, de szolidan, gon­dokban, de soha szükségben folyó oly pol­gári családot alapítani és fentartani, melynek nincsenek jogtalan vágyai és azért nincsenek romboló kilengései. Molnár Mihály 60 évet ólt, 32 évig boldog házasságban. Jól élt, az élet harczát jól harczolta meg. Utóbb pár hétig súlyos beteg volt ... az egyház imád­sága és szentségeinek felvétele, családjának szerető karjai közt lehelte ki lelkét. Teme­tése pénteken d. u. nagy részvéttel ment végbe. Mstr. Dr. Nemestóthi Szabó Albert hősi halálának körülményeit az „Alkotmány“ munkatársa gróf Trantenberg Imre huszár- kapitány elbeszélése szerint igy Írja le: A szomorú eset e hó 7-ón este 7 óra tájban történt. Az oroszok hátravonulóban voltak. A VII-ik hadtest és a németek között a mi hadosztályunk egy hézagot töltött ki és a hetes huszárezred éppen rohamot intézett az oroszok ellen, amely győzelmesen végződött, úgy, hogy ott, Mezőlaborc és Boró között a határ közelében, ahol mi harcoltunk, ennek a rohamnak a következtében csakhamar meg is futamodtak az oroszok és este 11 óra táj­ban már egészen a határ felé üldöztük őket tovább a Mezőlaborctól északra eső magas­latoknál. Szabó barátom éppen a szakaszát vezényelte és felállva helyéről, parancsot akart kiadni az előnyomulásra. Ebben a pil­lanatban találta őt pontosan szivén a muszka golyó, amely a hátán jött ki és pillanatok alatt végzett vele. Én közvetlen közelében voltam akkor és láttam amint egyszerre ha­nyatt vágódott a földön. Odarohantam hozzá, lehajoltam a szivére, arczába néztem, amely már halotthalvány volt s láttam, hogy már nincs benne élet. Ekkor talált engem is vál­lamon az a golyó, amelynek sebemet köszön­hetem, de éppen, mert erősen lehajoltam, szinte csak horzsolta vállamat s néhány iz­mot lökött ki a helyéről. A közelben volt egy derék legényünk: huszár Pista, annak szólottám, hozza a szegény halott bajtársa­mat a kötözőhelyre. Ez nehány társával meg is tette és másnap reggel jelentette is nekem a kötözőhelyan a tett intézkedéseket. Való­színűleg Borón, a templom közelében temet­ték el s sírja me glesz jelölve, hogy hozzá­tartozói elhozhassák tetemét. Mélyen érintett halála engem is. Hiszen hat hónap óta csaknem mindig együtt vol­tunk, egy századnál, a legmelegebb barátság­ban éltünk egymással. Szabó lelkes, szenve­délyes katona volt. Önként jelentkezett, da­cára idősebb voltának, huszár volt és Buda­pestről már káplári ranghan indult el novem­berben. Decemberben pedig már megkapta a nagy vitézségi ezüst érmet, akkor volt ez a Sanok körüli csatákban, amikor hallatlan vak­merőséggel az orosz front mögé kerülve, na­gyon fontos jelentéseket hozott magával, életveszedelmek között vágva át magát és kerülve ismét hozzánk. A következő hónap­ban már zászlós lett és úgy tudom már fel volt terjesztve hadnagyi előléptetésre. Ezt már nem érhette meg. Az utolsó napokban igen jókedvű volt. Jó kedélye különben so­hasem hagyta el és boldogan, nevetve emle­gette a nagy gorliczei győzelem után: — Most nem állunk meg.Kiewig, most már csakugyan bomlik az orosz! Mindig elől volt, mindig bátran, öröm­mel harcolt és kereste az alkalmat a küzde­lemre. Még akkor reggel derülten mondo­gatta legényeinek: — Fiuk, ma megint meleg napunk lesz, ugylátszik, egyszer megint meglátjuk, hogy milyen az a „sturm“ 1 Mielőtt támadásra mentünk volna át, délután ott beszélgettünk egy magaslaton, nevetve, tréfálkozva diskuráltunk és gukker- rei szemléltük az orosz állásokat. Akkor még nem sejtette, hogy egy-két órával később az a „sturm“ az ő halálának okozója lesz. A leszállítási panama. E bűnügyben eddig a szatmári ügyészség fogházában nyolcz olyan terhelt egyén ül, akik mindnyájan a lószállitások körül vannak kompromittálva. Fogarassy Miklós, Papp Árpád, Galgóczy Árpád főszolgabíró, Nagy Bálint utbiztos, Németh elemér, Fabriczius állatorvos, Löffler Béla kőszegi földbirtokos és Katona Sándor tunyogi bérlő. A budapesti kirendeltség dr. Ozövek Sándorral az élén még éjjel-nappal dolgozik, kutat. Több letartóztatások is vár­hatók. A járványok ellen való beoltások módja és körülményei iránt sokan érdeklőd­nek szerkesztőségünk utján. A következők­ben felelhetünk: Rendes, hogy ugymondjuk tömeges oltásokat a városi (hatósági) orvosok végeznek. (Intézetekben intézeti orvosok.) Magán családok beoltásai érdekében tudatjuk, hogy oltó anyag termeld állomása (belügymi­niszteri végzéssel jóváhagy hagyva) dr. Jékel Lifli nkárolyi orvosnak van. Ez intézettel összeköttetésben szerezhetni teljesen megbíz­ható oltó anyagot. Hiteles forrásból értesít­hetjük az érdeklődőket, hogy városunkban ez időszerint igazi himlő nincs. Ezt a jár­ványt a városi orvosok megfogták, lokalizál­ták. Az óvatosság, a kellő vigyázat azonban nem árt. Fagykárok. A májusi fagyok bizony ezen esztendőben sem maradtak el. Ezen esztendőben, mert igy, nyomatékosan fogja ezen esztendőt a magyar emlegetni. A szat- márhegyen különösen az Előcser, Csillaghegy bizony félig-meddig leszüretelt. A városban és vidéken is dióban, hüvelyes vetemónyben sok kárt tett a fagy. Szőlőkárok hire érkezik több megyéből. Á fagy terjedelméről és mé­reteiről még nincs tájékoztató jelentés, de annyi kétségtelen, hogy ezúttal sem szorít­kozott a veszedelem szűk körzetre, hanem több megyében jelentkezett. így a legerősebb kár érte, ugylátszik ismét Pestmegyót és pe­dig nemcsak Kecskemétet és Csepelszigetet, hanem egyéb, ezektől távolabb eső helyeket is, például Vácot. Fagyot jeleznek ezenkívül Heves, Nógrád, Pozsony és Bars megyékből is, sőt Erdélyből is. A szomszédos megyék­ből a közlekedés nehézségei miatt biztos adatok nem érkeztek. Somkuti tudósítónk azt írja, hogy dióban, gyümölcsösben jelentékeny kár esett. Diákok mezőgazdasági munkája. Karánsebesről Írják : Bordán oktáv karánse- besi polgármester a főgimnáziumi igazgató- helyettes felkérésére a városi kertésztelep közelében három holdnyi területet engedett át a főgimnáziumi ifjúságnak megművelés végett. A költségeket a polgármester előlegezi a termények elárusitásából befolyó hasznot pedig intézeti jótékony czélokra fordítják. Az uj népfelkelők novemberben kerülhetnek a frontra. Báró Hazai Samu honvédelmi miniszter a képviselőház folyo­sóján több képviselő előtt a nyilvánosság számára kijelentette, hogy a tizennyolcz éves, valamint a 43—50 közti népfelkelőket legko­rábban augusztus 15 én fogják sorozni és legkorábban novemberben kerülhetnek a front­ra. Éz a tény remélhetőleg meg fogja nyug­tatni a közvéleményt. Rekviráló csalók. Már ilyenek is van­nak. Spät Dávid kokavai mészáros — mint a Mészárosok Lapja jelenti — egy katona kíséretében beállított a községi bíróhoz, aki­nek azt mondta, hogy megbízást kapott a kincstártól, hogy a katonaság részére marhát rekviráljon. Fölszólitására a biró kidoboltatta a községben, hogy mindenki hajtsa ki mar­háját a vásártérre, ahol a kincstár képvise­lője szemlét fog tartani a jószágon. Spät ki­választotta a marhákból a legszebb példá­nyokat s minimális árt kínált értük. Spät egyidejűleg megfenyegette őket, hogy ha nem fogadják el a fölkínált árt, a katonaság erőszakkal fogja elvinni a marhát. Erre a fenyegetésre aztán odaadták a lelketlen csa­lónak potom áron a jószágot. Az első bíró­ság, mely ezt az esetet tárgyalta, négy hó­napi fogházra Ítélte. A pozsonyi királyi tábla azonban egy évi börtönbüntetést mért rá s ezt a büntetést most a Kúria is jóváhagyta. Tekintettel arra, hogy hasonló esetek több felé is előfordulhatnak, sőt még katonaruhát is vesznek magukra a rekvirálás szédelgői, a falusi elöljáróságok okosan teszik, ha a legnagyobb óvatossággal járnak el a rekvi- rálókkal szemben. Halló! A Szatmár—fehérgyarmati vo­nalon a személyforgalom a tovább intézke­désig — megszűnt. Kifogtak a mészárosokon. Nem mi­nálunk, hanem Szegeden, ahol a 23. közös gy. ezred pótzászlóalja állomásozik. A pót­zászlóalj husszukségletét a szegedi mészáro­soktól szerezte be. De minthogy az egyre emelkedő árak folytán a legénység élelme­zése már szinte lehetetlenné vált, a húsellá­tást házi kezelésbe vették. Nagy mennyiségű marhát vásároltak be és ezeket a legénység­ből kikerülő mészárosokkal dolgoztatták fel. Ilyenképen a hús 30»/o-kal kerül kevesebbe, mint mikor a szállítók hozták a húst. A példa annyira tetszetős, hogy mihamar fog akadni sokféle követője, a kincstár és a le­génység legnagyobb hasznára. A nagy esztendő cim alatt egy há­borús könyv hagyta el a sajtót. Szerzője Landauer Béla, az ismert haditudósító. A könyv minden érdeklődést megérdemel, mert a csataterek nagy, véres eseményeinek első összefoglalása. De nem szabad krónikás fel­jegyzésekre gondolnunk. Landauer az iró so- katlátó szemével, a véres események, a fel­égetett falvak, rombadőlt városok, várak, hul­lahegyektől borzalmas csataterek közül az emberi nagyság dokumentumait szedi össze és az írni tudás művészetével épit a mi nagy küzdelmünknek emléket. A szemtanú friss benyomásai, az események színhelyén meg- illetődött lélek beszéde ez a könyv a hábo­rúnak sok olyan részletéről, melyet a rohanó események kitöröltek lelkűnkből. A könyy az izgalmas dráma erejével hat és a vad ese­mények titkainak emberi szívvel való felfe­désében értelmét látjuk szenvedéseinknek, gyászunknak, az elesett hősök halálának. A sorok között a szerző lelke vigasztal és szinte szuggerálja a nagy magyar jövendőségbe ve­tett hitet: hőseink megrázó erőfeszítéseinek láttán. A háromszinnyomásu borítékban meg­jelent könyv az „Élet“ kiadása (Budapest, I. Fehérvári-ut 15.), ára 2 korona 50 fillér. A könyv hatása szenzácziós lesz. A haroztéri megvakulásról. A szem­sérülések arányszáma az utolsó évtizedek háborúiban folyton emelkedik. Az amerikai szabadság háborúban az összes sérülések 0,3 százaléka, az 1870—61-ik évi frankzia-német háborúban egy százalék, az orosz-jayán há­borúban 2 százalék volt. Mostani nagy hábo­rúnkban az emelkedés példátlan. Erre vall, hogy magán az egyetemi szemklinikán a háború első félévében 500-nál több szemsé­rült katonát ápoltak, kiknek 6 százaléka mindkét, 60 százaléka egyik szemén megva­kult. Az 1813-ik évi porosz felkelés után 500 mindkét szemén megvakult katoról kel­lett gondoskodni. Németországban 32 intézet van 2000 növendék számára (40.000 vak), Poroszországban 17 intézet (20.000 vak), Magyarországban 2 intézet van (a vakok száma 16—18,000). A felnőtt vakokról a Va­kokat Gyámolitó Orsz. Egyesület gondos­kodik. Rövid leveleket orosz fogságban levő fiainknak. Hir szerint, az orosz czen- zurabizottságnak igen nagy nehézségeket okoz az Oroszországban hadifogságban levő katonáinknak szóló levelezések nagy száma és az egyes levelek hosszú volta. Főként ez az oka annak, hogy a levelek kézbesítése nagy késedelmeket szenved. A levelező itt­honiak helyesen cselekszenek tehát, ha nem nem írnak hosszú leveleket, hanem lehetőleg levelező-lapon röviden tájékoztatják orosz fog­ságban levő fiainkat arról, amiről jónak lát­ják. Emlékezésül. Debreczenből jelentik: A bábaképezdében levő katonai kórházban Kenézy Gyula egyetemi tanár, vezető orvos a sebesülteknek kihirdette a nyugatgalicziai győzelem hírét. Ezt hallva Kovács Barnabás 24. gyalogezredbeli honvéd, aki napok óta súlyos tüdősebbel úgyszólván eszméletlenül feküdt, magához térve, csillámló szemekkel igy kiáltott fel: — Éljen Magyarország I Erre hirtelen ismét összeesett s meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom