Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-16 / 38. szám
Szatmár-Németi, 1915. május 16. 5 GAZDÁK VILÁGA. A bevonult gazdasági gépészek szabadságolása. A földmivelésügyi miniszter megküldötte a Magyar Gazdaszövetségnek 22786/eln. XII. 1. sz. a. április 3-án kelt s az összes vármegyei gazdasági egyesületekhez intézett leiratát, mely szerint egyidejűleg kelt táviratával a vármegyei főispánokat felkérte, hogy 8 nap alatt álllapitsák meg és jelentsék he hozzá, hogy a törvényhatóság területéről a cséplési munkálatoknál feltétlenül nélkülözhetetlen mely gazdasági gépészek és önálló cséplőgép tulajdonosok teljesítenek katonai szolgálatot és ezidő szerint hol és mely csapattestnél, mely minő •ségben állanak szolgálatban s mi a tábori postaszámuk. A miniszter felhívja a gazdasági egyesületeket, hogy a főispánoknak ezen adatok összeállításánál rendelkezésére álljanak, s az adatok összeállításában őket támogassák. Czélszerii ha a falusi gazdakörök e rendeletre hivatkozva haladéktalanul [bejelentik, a községből bevonult s feltétlenül nélkülözhetetlen gazdasági g pészekre vonatkozó adatokat a vármegyei gazdasági egyesületnek. Tök vetőmag. Yetetlen területek, ugar földek hasznosítására igen jó szolgálatot tesz a takarmány-tök termelése. Fészek- trágyázássá és csekély művelési munkával holdankint 250—300 q termelést ad oly időben, amikor a zöld takarmány már fogytán van s a répa még éretlen. Egy holdra 2 kgr. elégséges. Á szükséges mag kilönkint 4 K árban a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség utján azonnali bejelentés esetén beszerezhető. Rabok a mezőgazdasági munkáknál. Az igazságügyminiszter rendeletet bocsátott ki, amelyben közli a közigazgatási hatóságokkal, hogy a rabok egy részét is felfogják használni mezei munkára. Csak azok küldhetők ki a mezei munkára, akiket vétségért vagy kevésbé súlyos bűntettért börtön vagy fogházbüntetésre Ítéltek s ameny- nyiben mezőgazdasági munkák elvégzésére alkalmasok. A rendelet most érkezett meg a főispáni hivatalhoz, amely ezügyben átiratot intézett a királyi ügyészséghez. Háborus-mókaságok. A népfelkelő tengerész. Á nemrég lefolyt népfelkelő sorozáson történt meg a következő eset. Majlik András kemenczei 42 éves népfelkelő jelölt is odaállt a sorozó bizottság elé, csakhogy teste a tisztaság tekintetében sok kiváni valót hagyott maga után. Ezt meglátja a sorozó orvos és mérgesen rákiált: — Menjen csak be a fürdőszobába, ott mosakodjék meg tisztára és csak azután jöjjön be. A magyar negyvenkettes engedelmeskedett, de midőn meglátta a fürdőkádat nagyot sóhajtott és igy kiáltott .fel, — Jaj Istenkém, én bizonyára a — tengerészethö’ kerülök. „SZATMÁRI HÍRLAP“ A löveg felszerelése 25 —26 óra hosszat tart, az irányítás miután más [ágyukkal megállapították a távolságot, 5—6 óra hosszat. A tüzelésnél a tüzérek szemükre, szájukra, orrukra s fülükre védőt tesznek s hasra kell feküdniük. Négy kilométernyi körben a tüzelésnél minden ablak betörik. Egy lövés a lövedéket is beleszámítva 11.000 márkába kerül. Az egész löveg alá is van aknázva s a vezető mérnök köteles veszély esetében a löveget a levegőbe .robbantani. A löveg kezelését 260 főnyi legénység látja el. Várjon csak barátom mindjárt meg is magyarázom én önnek, hogy miért hazaárulás a papirbakkancs-panamis- táknak rut csalása.-— No hiszen ón nem is mondom, hogy amolyan ártatlan suskus, de még sem hazaárulás. — Hallgasson . . egy kis történetet olvastam a másnap. — Szívesen . . — Mindkét lábát amputálták egy katonának, aki polgári életben a nemzet napszámosa volt. Ä panamabakancsosoknak köszönheti a szegény tanító, bogy szivetfacsaróan nyomorék lett egész életére. Lernállott a papirostalpu czipő a lábairól, megfagytak s most mankón biczegve vánszoroghat ievágott két lába sírjához s lábainak temetőjére hullatja keserüséges könnyeit s a kétségbeesés határánál átkozhatja a panamabakkancs gazembereinek szörnyű lelketlenségét. Érős lélek, nagy hit kell a háború okozta testi nyomorúság elviselésére, de legalább meg van a vigasztaló tudat, hogy a hazáért történt, azért a földért, amelyet szeretünk, csókolunk, a magyar testvéreinkért, akikért minden áldozatra készek vagyunk. Micsoda érzés és keserűség lehet azonban az a tudat, hogy pénzéhez vadállatok gazsága fagyasztotta le a lábat, tett tönkre egy szép életet a férfikor delelőjén ? És is tudok egyről, te is tudsz, ő is tud. Százán tudnak. Még többen. A képviselőház most hurkot készít az ilyen gazemberek számára, Olyan hurkot, amely kiszorítja az ilyen állati testből a hitvány párát. Hát lehet azon még gondolkozni, hogy visszaható erőnek kedvéért kellene a törvényt megalkotni. (Lehetett.) Ezek az összefagyott, lábatlan áldozatok megkövetelik, hogy úgy legyen. Ha csak a részvét parányi szeme is van irántuk a törvényhozás lelkében, nem habozhatik ennek megteremtésén. Legalább az a tudat vigasztalja ezeket a lábatlan szenvedő hősöket, hogy tönkretevőik elvették a méltó büntetésüket s akasztófán fejezték be gyalázatos életüket. — No no, már megest akasztófa. Én az akasztófának egyáltalán ellensége vagyok — fejezte be bölcseségét az én barátom. Hát bizony nem csodálkozom rajta. Azok közül való, a kik ha egy régibb világban, nem is nagyon régiben azt mondotta, hogy x ezeket lopott ebből a bankból vagy abból a takarékból . . . mindig kijavította : — Kérem jól minősíteni, az csak sikkasztás. Apróságok a negyvenkét czentiméteres ágyúról. Dr. Seume, a német negyvenkét czentiméteres mozsárágyuk feltalálója és szerkesztője előadást tartott világhírű találmányáról. Az egész löveg súlya 88.750 kilogramm, alaplapja 37.500 kgr. A cső hosszúsága 5 méter, a lövedék súlya 400 kgr., hossza pedig 26 m. A lövegnek 172 alko tórésze van szállításához 12 vasút vaggon szükséges. A löveg alapzata 8 méter mélységre van befalazva. Lüttichet 22.8 km. távolságból lőtték A löveg találása 1 és 3 méter közt ingaadozik. A Lüttichre irány zott első lóvésnél 1700 ember, a másodiknál 2300 ember esett el. Lüttichre öt lövést letek. Namur-ra és Maubeuge-ra kettőt-kettőt. Horgony-thymol-kenocs.^^yj Könnyebb sérüléseknél, nyitott és éffési Wr sebeknél. Adag', kor. —.80. f Horgony-Liniment. sssf'N c « Horgony-Pain-Expeller pótléka. Fájdalommentes bedörzsölés hüléseknél, rheumAnál, köszvénynél sfcb. Üvegje: kor. —.80, 1.40, 2.—. Horgony-vas-albaminat-festvény. Vérszegénységnél és s&pkórnÁL Üvegje: kor. 1.40. Kapható a legtöbb gyógyszertárban vagy i lenül beszerezhető lr. Uettír „Iz írnj tnizliuhu", ráuitt. fftü uirtirikél, frá|i I. Ellsikilktlosii 5, közgazdaság. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság múlt hó 10-én tartotta évi rendes közgyűlését gróf Csekonics Endre titkos tanácsos elnöklete alatt. Az 1914-iki üzletévről szóló Ormódy Vilmos főrendiházi tag, vezérigazgató által előterjesztett igazgatósági jelentés szerint az egyes biztosítási üzletágakban elért nyereségek egyesítése után a tiszta nyereség 6.744,975 korona 64 fillér összegre rúg, amelyből az alapszabályszerii levonások és a társaságnál megszokott nagyszabású tartalékolások után 3.200,000 korona fordittatik a részvényesek osztalékára s igy minden egyes egész részvény osztalőks 800 korona. A jelentés kiemeli, hogy nemcsak a társaság, hanem a biztositó felek sem éltek érezhető módun fizetési kötelezettségeik alkalmával a háború kitörése óta a moratóriumadta haladékokkal, ami az egyéb eredményekkel összhangzóan a magyar közönség gazdasági teljesítőképességének igen örvendetes jele. Itt említjük meg, hogy az Első magyar, — melyet az „első“ jelző nemcsak koránál, hanem rangjánál, tekintélyénél, nagyságánál és erejénél fogva is jogosan megillet — a világháborúval vonatkozásban levő jótékony- célú adakozásokra a lefolyt 1914. üzletévben közel 300,000 koronát áldozott. A társaság félszázados működésének emlékére tett 500,000 korona közcélú alapítvány esedékes 20,000 korona évi kamatából, 10,000 korona a Budapesti Önkéntes Mentő-egyesületnek s ugyancsak 10,000 korona a magyar történelmi kútfők kiadására a római magyar történelmi intézetnek adományoztatott. Egyéb jótékonycélokra a társaság még további 83.724 korona 32 fillért szavazott meg. A hadikölcsön jegj^zésben szintén hatalmas tőkéi arányában vett részt az Első magyar, ugyanis a társaság maga 8.500,000 koronát, a társasági tisztviselők 200,000 koronát s az Első magyarral kapcsolatban levő intézetek 5.500,000 koronát jegyeztek, úgyhogy az intézet kezdeményezésére történt hadikölcsön jegyzések együtt 14.200,000 koronát tesznek ki. ü 0 ...................... |T.................Ili (D SZERKESZTŐI ÜZENETEK [§ Kath. családtag'. Nagyon ajánljuk e czélra .Jézus Szentséges Szívónak Hírnökét“ (Szűz Mária Virágos kertjével.) Kalocsa. Tóth Mike a szerkesztője. Eveken keresztül ezekben jelentek meg „Mária elbeszéléseim.“ A szerkesztő ugv irta, hogy szívesen és örömmel olvasták. — Vidéki. Téved. Szabó D. csa- nálosi körjegyzőnek elitéléséből a R. J. ottani plébános ki van kapcsolva. A pl. nem folyt bele ezekbe az ügyekbe. Más dolgok és más küzdelmek voltak azok, melyekben az akkori Heti Szemle, gondoljuk, főleg Báthory E. részt vett. Elképzelhetjük, milyen küzdelmek lehettek ezek. Polgári. Jókay azt irta a maga életrajzában, hogy az iró embernek s főleg újságírónak mindennap el kell végezi a leczkéjét. Olvasni, széttekinteni, gyűjteni, jegyezni. Hasból lehet, de nem szabad írni. — Szatmári iparosok. Annak az urasszonyn k tanítónői oklevele, még pedig kitűnő oklevele van Az emberek Ítélete, felfogása szerint boldogtalan lehet valaki; de nem szerencsétlen ős pusztulni való lélek az, aki munkára van képssitve. A hajótörött sem szerencsétlen, ha partra ugorva, kipihenheti magát, Isten segítségével és a maga megmaradt erejével és képességével újra kezébe veszi az evezőt. Nagy lélekjelenlét és akaraterő csudákat müvei. — Szilágycseh. A kék még nekünk, hogy minden polg. iskola hoszu foHiizását közérdekű ügynek tekintsünk és hasábokon át közöljük. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Hirdetések felvétetnek a Pázniány- sajtó könyvnyomdában Szatmáron, Iskola-u. 5.
