Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-12 / 37. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 május 12. nemzeti kölcsön óráiban mi sem maradunk mögötte nagy szövetségesünknek s erőnkhöz képest visz- szük kölcsöneinket a haza oltárára. A földmivelő nép tündöklőén állja meg a helyét a harcztéren, mezőkön, a front mögött s az áldozatkészség terén. Vérzik, küzd, verejtékezik, áldoz s szótlanul néz a jövő áldozatok elé. A magyar földmivelő hősiességét az egész világ dicsőiti. Hogyan nézne a visszatérő hősök szemébe a falu népe, ha most megtagadná erényeit s gyáva kishitűség, fukarság vagy kislelkiiség szállná meg? .A falu vezetői menjenek házról- házra s magyarázzák meg a falu gazdáinak, hogy a ládafiából s a bankból elő kell venni a pénzt, mert, akinek van s nem ad, az a fronton álló fiától, testvérétől tagadja meg a falat kenyeret, a töltényt, melyre az utolsó darab után szüksége van, hogy a muszka, vagy az éhség meg ne ölje. A falu minden egyes polgárának kell most jegyeznie a nemzeti kölcsönből, mert a földmivelő nép becsülete azt úgy kivánja. Tudjuk, hogy ilyenkor sok mindenre kell pénz a gazdának, de első a katona kenyere, és a töltény, mert enélkiil eláraszt az ellenség s még a bevetett mag is kár- bavész. Bizalommal s büszkén várjuk az eredményt, melyet a falvak, a földmivelő nép sorakozása hoz a második nemzeti kölcsönnél s reméljük, hogy a falvak vezetői nemes versenyre kelnek, hogy elnyerjék a hadi érdemjelet, mely kitüntetése lesz a háború után azoknak is, akik itthon tüntették ki magukat az ellenség föltartóztatásában s legyőzésében. nagyon sokat Írtam én arról, hogyan nőnek, keletkeznek a milliomosok. És úgy el — elgondoltam. — Ha egy kis hivatalnok, vagy gyönge tekintetes ur gyermekét, fiát szólították volna fel e szolgálatra: mi történik ? — Kikérem magamnak 1 Az én fiamat nem napszámosnak nevelem. — Megbolondult az ur, hogy ezt meg- cselekedte ? — Hát azt gondolják azok a dámák, hogy az én fiam czipőpuezolónak növekszik ? Es a mi kis urfiiank ? A mi elkényeztetett virágházi növényeink ? Á jövő nagyjai. Politikusai. A czifranyomoruságok leendő fehér rabszolgái. Oh, a mi urfiaink 1 Bizonyosan elpirultak volna a hivó szóra. És daczosan sértődve villogtak volna szemeik — a rongyos fürdővendégekre, akik meg se látják bennük, hogy ő úri gyerek. Urnák a fia. Úri családnak a gyermeke. (Váltóképes urnák a gyermeke, aki talán most is hitelbe fürdőzik. A bankok a takarékok drága hitelezésének kegyességéből.) A német nemzet nevelési rendszere pedig e kis képben tükrözik vissza. Most, hogy a nagy világháború folyik, a németeknek teherviselő képességét napról— napra csodáljuk ... oly világos előttem, hogy — hogyan sikerülhetett az a tízmilliókon túl való német hadikölcsön. Mert tapasztalatom van arról, hogy nőnek Németországban — a milliomosok. Mester. Redukálják az államsegélyeket. A tél elmúltával megszaporodtak a munkaalkalmak és igy a segélyezésre tényleg rászorulók száma alaposan csökkent. Ez a minden vonalon bekövetkezett változás, valamint az a körülmény, hogy sok munkaképes férfi és nő, kik államsegélyt élveznek, pusztán azon feltevésből, hogy őket dologtalanul köteles az állam eltartani, arra indította a pénzügyminisztert, hogy egyetértőleg a belügyi kormánnyal, az eddigi hadsegélyeket alaposan redukálni fogja. Az uj viszonyokat figyelembe vevő tervezet szerint a városokban a hadbavonultak hozzátartozóinak ezután adandó államsegély összege nem haladhatja túl a napi 2 koronát, tekintet nélkül arra, hogy az illető család hány tagból áll. Nagyon helyes az uj szigorítás és tényleg csak az kapjon segélyt, aki rá van utalva, de emellett szigorúan és lelkiismeretesen figyelembe kell venni azt, hogy ne legyen itthon egyetlen családanya sem, aki éhezni legyen kénytelen akkor, midőn kenyérkeresője a háborúban áldozza egészségét és életerejét. Városi törvényhatósági közgyűlés. — Miniszteri vizsgálat lesz úgy a megyén, mint itt Szatmáron. — Amint az első hírek szállingóztak arról, hogy a főispán vizsgálatot kér, tisztában voltunk az ő nemes intencziójával. Hiszen éppen a minap irtuk, mennyire tartani kell attól, hogy itt e megyében minden felkavarodik. Ártatlanokat hoznak forgalomba és neveket, melyek tiszteletre méltók. Teljes belátással és feltalálással mondotta a főispán — Nem akartam: úgymond, hogy Tan- kóczi Gyula sajnálatos esete — amelyhez olyan sok ellenőrizhetetlen mende-mondát fűztek, a legcsekélyebb homályt is vesse a város tisztviselőire s azért én magam is szükségesnek tartottam kérni, hogy a belügyminiszter elfogulatlan, részrehajlatlan küldöttséggel vizsgáltassa meg a város ügyvitelét és pénzkezelését. Időközben a vármegyében is megbotránkoztató dolgok derültek ki. Éppen ezért a vizsgálat meg fog ejtetni a vármegyénél is. Szükségesnek tartom ezt a vizsgálatot, hogy ha netalán akadna a tisztviselők között, akikhez bármely vád hozzáférhetne, az onnan, mint a fekély, kiküszöböltessék és hogy az, akit nem érhet vád, megérdemelten tisztáztassék. A közgyűlés nagy helyesléssel fogadta a főispán kijelentését. Nincs is mit félnie egy tisztikarnak semmiféle vizsgálattól. Hiszen egy önérzetes tisztikarnak a vizsgálat jó eredménye csak büszkesége. * A polgármesternek szokásos havi jelentése beszámol a város egészségi állapotáról, melyről mi egyik vezérczikkünkken irtunk. Nagyon aggódva hallgattuk a jelentés kapcsán, hogy mily nehézségei vannak a polgármesternek a liszt dolgában. Látjuk is, hogy sokat fárad, hogy a közönség élelmezése fenn ne akadjon. Szívesen konstatáljuk, hogy a liszt kimérésénél a tolongás a helységek szaporodásával megszűnt. A főispán meg is nyugtatta a közgyűlést a liszt ügyben is, ő maga járván fenn a földmivelésügyi miniszternél. * Róth Lajos egy szép indítványt tesz most. Hogy t. i. Szatmár városa ne vonja ki magát a második hadikölcsönből sem. S ha a város esetleg ezt a 100 ezer koronát nem jegyezhetné: ő a szükséges összeget a vezetése alatt álló Leszámítoló bank nevében felajánlja. A mit a főispán, mint igazán hazafias cselekedetet el is fogadta. A szatmárhegyi alkapitányi állásra a közgyűlés egyhangúlag dr. Nagy Józsefet választotta meg, A közgyűlés jótállást vállalt a czipé- szek háborús szövetkezetének 23 ezer koronás kölcsönóért. Ez utolsó tárggyal a közgyűlést befejezték. Lehetséges-e a Yilágbéke? Irta: Dr. Csókás Vidor. Sokat gondolkodni valamely tárgy felett ép azt jelenti, hogy minden oldalról, nemcsak az érzelmi oldalról megfontolni. Mikor azt mutatjuk ki, hogy a háború nem jó üzlet, a béke pedig jó üzlet; mikor azt mondjuk, hogy a hírlapok mutassák ki, hogy a háború a nemzetek érdekeivel ellenkezik, ugyancsak reális okokat hozunk fel és nem csupán érzelmieket. A visszaélésből nem lehet argumentálni. Melyik az az intézmény a földön, mely- lyel ne lehetne visszaélni? Szolgabiró, járás- biró, törvényszéki-, kúriai bíró polgármester al és főkapitány, stb. mind visszaélhet hivatalával s azért ezek a hivatalok mégis szükségesek, hogy az egyes országok határain felül a jog uralkodjék s ne az erőszak. Arról van szó, hogy nemzet és nemzet közt felmerülő viszályok elintézésére hivatalokat kell felállítani, hogy ne az erő döntsön, hanem a jog. Éurópai parlament, nemzetközi döntőbíróság stb. stb. Igaz, hogy ezek nem rendelkeznek csendőrséggel, hogy a jognak érvényt szerezzen az erő. Nem lesz kizárva akkor sem, hogy az erő elnyomja a jogot. De mégis ez az első teendő. S mig ezt meg nem csinálták, bátran mondhatjuk, hogy az emberiség (1700 millió ember) semmit sem tett a világbéke érdekében, csak egyesek fáradtak. A gyűlések vitákra adnak alkalmat s ezek csak tisztázzák az eszmét. Lásd a természettudományi, földrajzi, orvosi stb egyesületeket s gyűléseket, ez már csak nem hasonlít a háborúhoz. Tehát ilyennel a gyűlések, a békeegyesület gyűlései ellen valóban nem lehet argumentálni. Mint ahogy a természettudomány czél- jaira fel lehet használni a mozit, akkép a béke érdekében is lehet. A hitfelekezetek papjai legyenek a világbéke apostolai. Még ez ellen is lehet érvelni? Vagy ne legyenek? Csak a felekezeti békével törődjenek? Ez kevés lenne. A parlament csak úgy jó, ha van ellenzék is. Legyen ellenzék. Akkor tisztázódnak az eszmék. Az esperantó harczoljon a nem espe- rantóval s győzze le. Az ilyen harcz nem háború, itt eszmék harcza folyik s ennél szebb nincs. Csak személyeskedés ne legyen soha az eszmék harczábaD, mert az már a háborút kicsiti és suszterinasoknak való. Mi tudunk személyeskedés nélkül vitatkozni. Igazán élvezet igy vitatkozni s valóban, ha személyeskedés lett volna a hozzászólásban, nem tartottam volna érdemesnek felelni reá. Már csak legyünk azon, hogy ne egy millió óv, hanem egy pár ezer év múlva beálljon az a boldog állapot. A háborút a politikusok döntik el. A politikusok világnézetére a középiskolai nevelés van legnagyobb befolyással. Azért kívánatos, hogy egész Európában a békére neveljenek, ne a háborúra. Van egy szükebb értelemben vett hazánk s egy tágabb értelemben vett hazánk. Ez a tágabb értelemben vett hazánk Európa. Ezt is szeretnünk kell. Szeressük Európát, szeressük az európaiakat. Miért nem tanítják ezt az iskolákban ? A legtágabb értelemben vett hazánk pedig a föld. Szeressük a földhazánkat is, mert a föld lakói vagyunk. Szeressük a földön élő összes embereket, mert mind földieink. Az az igazi hazafi, aki mind három hazát szereti. Ha Magyarország hatalmát egész Európára kitei jesztené, mindent meghódítva, nemde egész Európa szükebb értelemben vett hazánk lenne s kötelességünk lenne szeretni. S ha egész világra terjesztené ki hatalmát, az egész világ hazánk lenne. S akkor úgy kellene szeretni az egész világot, mint most Magyarországot. De a jelen körülmények közt csak kisebb szeretetet kíván. Vagy talán Mars vagy Hold lakók vagyunk? Az egyes ember igen magas kulturfo- kon áll, úgy tudományos haladás, mint erkölcsi nemesség tekintetében. Az egyes or. szágok határain belül a jog és igazság uralma
