Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-05-12 / 37. szám

2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 május 12. nemzeti kölcsön óráiban mi sem maradunk mögötte nagy szövetsé­gesünknek s erőnkhöz képest visz- szük kölcsöneinket a haza oltá­rára. A földmivelő nép tündöklőén állja meg a helyét a harcztéren, mezőkön, a front mögött s az áldo­zatkészség terén. Vérzik, küzd, ve­rejtékezik, áldoz s szótlanul néz a jövő áldozatok elé. A magyar föld­mivelő hősiességét az egész világ dicsőiti. Hogyan nézne a visszatérő hősök szemébe a falu népe, ha most megtagadná erényeit s gyáva kis­hitűség, fukarság vagy kislelkiiség szállná meg? .A falu vezetői menjenek házról- házra s magyarázzák meg a falu gazdáinak, hogy a ládafiából s a bankból elő kell venni a pénzt, mert, akinek van s nem ad, az a fronton álló fiától, testvérétől tagadja meg a falat kenyeret, a töltényt, melyre az utolsó darab után szüksége van, hogy a muszka, vagy az éhség meg ne ölje. A falu minden egyes polgárának kell most jegyeznie a nemzeti kölcsönből, mert a földmi­velő nép becsülete azt úgy kivánja. Tudjuk, hogy ilyenkor sok min­denre kell pénz a gazdának, de első a katona kenyere, és a töltény, mert enélkiil eláraszt az ellen­ség s még a bevetett mag is kár- bavész. Bizalommal s büszkén várjuk az eredményt, melyet a falvak, a földmivelő nép sorakozása hoz a második nemzeti kölcsönnél s re­méljük, hogy a falvak vezetői ne­mes versenyre kelnek, hogy elnyer­jék a hadi érdemjelet, mely kitün­tetése lesz a háború után azoknak is, akik itthon tüntették ki magu­kat az ellenség föltartóztatásában s legyőzésében. nagyon sokat Írtam én arról, hogyan nőnek, keletkeznek a milliomosok. És úgy el — el­gondoltam. — Ha egy kis hivatalnok, vagy gyönge tekintetes ur gyermekét, fiát szólították volna fel e szolgálatra: mi történik ? — Kikérem magamnak 1 Az én fiamat nem napszámosnak nevelem. — Megbolondult az ur, hogy ezt meg- cselekedte ? — Hát azt gondolják azok a dámák, hogy az én fiam czipőpuezolónak növekszik ? Es a mi kis urfiiank ? A mi elkényez­tetett virágházi növényeink ? Á jövő nagy­jai. Politikusai. A czifranyomoruságok leendő fehér rabszolgái. Oh, a mi urfiaink 1 Bizonyosan elpirul­tak volna a hivó szóra. És daczosan sér­tődve villogtak volna szemeik — a rongyos fürdővendégekre, akik meg se látják bennük, hogy ő úri gyerek. Urnák a fia. Úri család­nak a gyermeke. (Váltóképes urnák a gyer­meke, aki talán most is hitelbe fürdőzik. A bankok a takarékok drága hitelezésének ke­gyességéből.) A német nemzet nevelési rendszere pedig e kis képben tükrözik vissza. Most, hogy a nagy világháború folyik, a németeknek teherviselő képességét napról— napra csodáljuk ... oly világos előttem, hogy — hogyan sikerülhetett az a tízmillió­kon túl való német hadikölcsön. Mert ta­pasztalatom van arról, hogy nőnek Németor­szágban — a milliomosok. Mester. Redukálják az államsegélyeket. A tél elmúltával megszaporodtak a munkaal­kalmak és igy a segélyezésre tényleg rászo­rulók száma alaposan csökkent. Ez a min­den vonalon bekövetkezett változás, valamint az a körülmény, hogy sok munkaképes férfi és nő, kik államsegélyt élveznek, pusztán azon feltevésből, hogy őket dologtalanul kö­teles az állam eltartani, arra indította a pénz­ügyminisztert, hogy egyetértőleg a belügyi kormánnyal, az eddigi hadsegélyeket alapo­san redukálni fogja. Az uj viszonyokat figye­lembe vevő tervezet szerint a városokban a hadbavonultak hozzátartozóinak ezután adandó államsegély összege nem haladhatja túl a napi 2 koronát, tekintet nélkül arra, hogy az illető család hány tagból áll. Nagyon helyes az uj szigorítás és tényleg csak az kapjon segélyt, aki rá van utalva, de emellett szi­gorúan és lelkiismeretesen figyelembe kell venni azt, hogy ne legyen itthon egyetlen családanya sem, aki éhezni legyen kényte­len akkor, midőn kenyérkeresője a háborúban áldozza egészségét és életerejét. Városi törvényhatósági közgyűlés. — Miniszteri vizsgálat lesz úgy a me­gyén, mint itt Szatmáron. — Amint az első hírek szállingóztak arról, hogy a főispán vizsgálatot kér, tisztában vol­tunk az ő nemes intencziójával. Hiszen éppen a minap irtuk, mennyire tartani kell attól, hogy itt e megyében minden felkavarodik. Ártatlanokat hoznak forgalomba és neveket, melyek tiszteletre méltók. Teljes belátással és feltalálással mon­dotta a főispán — Nem akartam: úgymond, hogy Tan- kóczi Gyula sajnálatos esete — amelyhez olyan sok ellenőrizhetetlen mende-mondát fűztek, a legcsekélyebb homályt is vesse a város tisztviselőire s azért én magam is szük­ségesnek tartottam kérni, hogy a belügymi­niszter elfogulatlan, részrehajlatlan küldött­séggel vizsgáltassa meg a város ügyvitelét és pénzkezelését. Időközben a vármegyében is megbotránkoztató dolgok derültek ki. Ép­pen ezért a vizsgálat meg fog ejtetni a vár­megyénél is. Szükségesnek tartom ezt a vizs­gálatot, hogy ha netalán akadna a tisztviselők között, akikhez bármely vád hozzáférhetne, az onnan, mint a fekély, kiküszöböltessék és hogy az, akit nem érhet vád, megérdemelten tisztáztassék. A közgyűlés nagy helyesléssel fogadta a főispán kijelentését. Nincs is mit félnie egy tisztikarnak semmiféle vizsgálattól. Hi­szen egy önérzetes tisztikarnak a vizsgálat jó eredménye csak büszkesége. * A polgármesternek szokásos havi jelen­tése beszámol a város egészségi állapotáról, melyről mi egyik vezérczikkünkken irtunk. Nagyon aggódva hallgattuk a jelentés kapcsán, hogy mily nehézségei vannak a polgármesternek a liszt dolgában. Látjuk is, hogy sokat fárad, hogy a közönség élelme­zése fenn ne akadjon. Szívesen konstatáljuk, hogy a liszt kimérésénél a tolongás a hely­ségek szaporodásával megszűnt. A főispán meg is nyugtatta a közgyűlést a liszt ügy­ben is, ő maga járván fenn a földmivelésügyi miniszternél. * Róth Lajos egy szép indítványt tesz most. Hogy t. i. Szatmár városa ne vonja ki magát a második hadikölcsönből sem. S ha a város esetleg ezt a 100 ezer koronát nem jegyezhetné: ő a szükséges összeget a vezetése alatt álló Leszámítoló bank nevé­ben felajánlja. A mit a főispán, mint igazán hazafias cselekedetet el is fogadta. A szatmárhegyi alkapitányi állásra a közgyűlés egyhangúlag dr. Nagy Józsefet választotta meg, A közgyűlés jótállást vállalt a czipé- szek háborús szövetkezetének 23 ezer koro­nás kölcsönóért. Ez utolsó tárggyal a közgyűlést befejez­ték. Lehetséges-e a Yilágbéke? Irta: Dr. Csókás Vidor. Sokat gondolkodni valamely tárgy fe­lett ép azt jelenti, hogy minden oldalról, nemcsak az érzelmi oldalról megfontolni. Mi­kor azt mutatjuk ki, hogy a háború nem jó üzlet, a béke pedig jó üzlet; mikor azt mond­juk, hogy a hírlapok mutassák ki, hogy a háború a nemzetek érdekeivel ellenkezik, ugyancsak reális okokat hozunk fel és nem csupán érzelmieket. A visszaélésből nem lehet argumen­tálni. Melyik az az intézmény a földön, mely- lyel ne lehetne visszaélni? Szolgabiró, járás- biró, törvényszéki-, kúriai bíró polgármester al és főkapitány, stb. mind visszaélhet hiva­talával s azért ezek a hivatalok mégis szük­ségesek, hogy az egyes országok határain felül a jog uralkodjék s ne az erőszak. Arról van szó, hogy nemzet és nemzet közt felmerülő viszályok elintézésére hivata­lokat kell felállítani, hogy ne az erő dönt­sön, hanem a jog. Éurópai parlament, nem­zetközi döntőbíróság stb. stb. Igaz, hogy ezek nem rendelkeznek csendőrséggel, hogy a jognak érvényt szerezzen az erő. Nem lesz kizárva akkor sem, hogy az erő elnyomja a jogot. De mégis ez az első teendő. S mig ezt meg nem csinálták, bátran mondhatjuk, hogy az emberiség (1700 millió ember) semmit sem tett a világbéke érdeké­ben, csak egyesek fáradtak. A gyűlések vitákra adnak alkalmat s ezek csak tisztázzák az eszmét. Lásd a termé­szettudományi, földrajzi, orvosi stb egyesüle­teket s gyűléseket, ez már csak nem hasonlít a háborúhoz. Tehát ilyennel a gyűlések, a bé­keegyesület gyűlései ellen valóban nem lehet argumentálni. Mint ahogy a természettudomány czél- jaira fel lehet használni a mozit, akkép a béke érdekében is lehet. A hitfelekezetek papjai legyenek a világbéke apostolai. Még ez ellen is lehet érvelni? Vagy ne legyenek? Csak a felekezeti békével törődjenek? Ez ke­vés lenne. A parlament csak úgy jó, ha van ellen­zék is. Legyen ellenzék. Akkor tisztázódnak az eszmék. Az esperantó harczoljon a nem espe- rantóval s győzze le. Az ilyen harcz nem háború, itt eszmék harcza folyik s ennél szebb nincs. Csak személyeskedés ne legyen soha az eszmék harczábaD, mert az már a háborút kicsiti és suszterinasoknak való. Mi tudunk személyeskedés nélkül vitatkozni. Igazán élvezet igy vitatkozni s valóban, ha személyeskedés lett volna a hozzászólásban, nem tartottam volna érdemesnek felelni reá. Már csak legyünk azon, hogy ne egy millió óv, hanem egy pár ezer év múlva be­álljon az a boldog állapot. A háborút a politikusok döntik el. A politikusok világnézetére a középiskolai ne­velés van legnagyobb befolyással. Azért kí­vánatos, hogy egész Európában a békére neveljenek, ne a háborúra. Van egy szükebb értelemben vett hazánk s egy tágabb érte­lemben vett hazánk. Ez a tágabb értelemben vett hazánk Európa. Ezt is szeretnünk kell. Szeressük Európát, szeressük az európaiakat. Miért nem tanítják ezt az iskolákban ? A legtágabb értelemben vett hazánk pedig a föld. Szeressük a földhazánkat is, mert a föld lakói vagyunk. Szeressük a földön élő összes embereket, mert mind földieink. Az az igazi hazafi, aki mind három hazát sze­reti. Ha Magyarország hatalmát egész Euró­pára kitei jesztené, mindent meghódítva, nem­de egész Európa szükebb értelemben vett hazánk lenne s kötelességünk lenne szeretni. S ha egész világra terjesztené ki hatalmát, az egész világ hazánk lenne. S akkor úgy kellene szeretni az egész világot, mint most Magyarországot. De a jelen körülmények közt csak kisebb szeretetet kíván. Vagy talán Mars vagy Hold lakók vagyunk? Az egyes ember igen magas kulturfo- kon áll, úgy tudományos haladás, mint erkölcsi nemesség tekintetében. Az egyes or. szágok határain belül a jog és igazság uralma

Next

/
Oldalképek
Tartalom