Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-05 / 35. szám
2 ség, tapasztalat — ragadós. A vizek felülről jönnek. A példa, főleg a rossz példa vonz, hódit. Innen van, hogy cselédek előre kikötik: ők vizet nem hordanak. A házi munkában is kikötéseket tesznek. Válogatnak. A munka felfogásában nagy tévedésben vagyunk. E tévedést kell a jobb, helyes irányú neveléssel reparálni. . . . Rudolf trónörökös kis fiú korában panaszkodott felséges atyjának, hogy egy szolga nem végezte tetszése szerint a dolgát. — Fiam, válaszolt a király, a kötelességnek és munkának nagy embere, bátj ha nem tetszik a szolga munkája, végezd jobban te magad. Csak az tud eredményesen parancsolni, a ki maga is dolgozik. A A Magyarországi Kath. Népszövetség háborús tevékenysége. A Pázmány védőiroda közleménye. A társadalmi szervezeteket, különösen az egész országra kiterjedőket, igen súlyos teherpróbának tette ki a háború. Annak a tevékenységnek a folytatását, amelyre alakult és amellyel fenntartja magát, a háborús viszonyok és kivételes törvények csaknem lehetetlenné tették. Viszont amennyiben körültekintő s a rendkiviili viszonyok között is megfelelő tájékozódó képességű vezetőség áll az élükön, megtalálták és meg is kellett találniok a saját és a közérdekében azokat a tevékenységi ágakat, amelyekkel a háborús viszonyok igényeihez hozzásimulnak s a ma végzendő munkába belekapcsolódni tudnak. A magyarországi Katholikus Népszövetség vezetősége az első pillanatban szerencsésen felismerte feladatait a háborús tevékenység útját és lehetőségeit. Füzeteit és egyéb kiadványait a háború czéljának előmozdítására szentelte. A háború kitörése után megjelent első füzetében ismertette a háború okait, a világháborúban résztvevő haderőket, a kivételes törvényeket, a moratóriumot, a hadisegélyt. Kis lexikont adott a háborús hírek megértésének megkönnyítésére. Kioktatta a gazdaközönséget arról, hogy mit kell pótolnia a, mezőgazdaságnak. Milyen gépekkel lehet segíteni a munkaerő hiányán. Sürgette a készletekkel való takarékoskodást. Megjelölte, hogy milyen korai zöldségeket és hogyan kell termelni. A hus- hiány pótlására a baromfitenyésztés felkarolását sürgeti. Mindezek a czikkek s ezenkívül még több kisebb-nagyobb a tagsági illetményül szolgáló népszövetségi füzetekben jelentek meg, amelyeket 300.000 példányban küld szét havonta, a három nyári hónap kivételével. Ezenkívül a háborús oktatás és felvilágosítás czélját szolgálták a népszövetségi szervezetek vezetőinek számára kiadott Hivatalos Közlöny, valamint az értekezletre megküldött következő gyűlési anyagok : „A háború erkölcsi hatása“ „A gazdasági élet a háború idején“ „A Katholikus Népszövetség a háborús esztendőben.“ „A nő és a háború.“ „Mi az az állami kölcsön?“ „A világháború gazdasági okai.“ „A burgonya eltartása és a korai zöldségtermelés.“ „A nemzet hibái és erényei.“ „Az egyház és a háború.“ „A mezőgazdaság és a háború.“ „Mit vészit a földmives terményeinek értékesítésénél ?“ „Mit vészit a kisbirtokos szükségleteinek beszerzésénél ?“ A felsorolt czikkek, röpiratok és füzeteknek két millió példányban való elterjesztése által a Népszövetség nagy mértékben szolgálta egyrészt a gazdasági hadviselés czéljait, másrészt hozzájárult ahhoz, hogy a magyar nép a háború I okaival, czéljával úgy megismerkedjék, hogy ! „SZATMÁRI HÍRLAP“ öntudatosan és kitartással vállalhassa a reá nehezedő vér és pénzáldozatokat. A Katholikus Népszövetség az, oktatáson és felvilágosításon túl is segítségére kívánt lenni tagjainak. E czélra fokozottabb mértékben hívta fel a tagok figyelmét Gazdasági és Jogvédő Osztályra. Mind a két osztályt az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben vették igénybe a tagok, mert különösen a hadbávonultak feleségei igen sűrűn rá voltak utalva arra, hogy gazdasági tanácsokat vegyenek igénybe és főképen a kivételes törvények által reájuk rótt teendők és kötelezettségek természete felől felvilágosítást kérjenek. Ez év első három hónapjában csak a központi Jogvédő irodához 8564 esetben fordultak jogi kérdésben felvilágosításért és útbaigazításért. Az elmúlt év hasonló időszakában ezzel szemben- csak 4520 esetben ; vagyis csaknem teljes 100°/o-kal gyarapodott meg az iroda forgalma. Hasonló arányban vették igénybe a tagok a gazdasági irodát is. A háború czéljának előmozdítására szolgál a Katholikus Népszövetség által szárnyaira vett Katholikus Karitász is, am dyben a fővárosi katholikus szervezetek egyesültek, hogy ne csak külön-külön fejtsenek ki háborús jótékonysági tevékenységet, hanem egy közös szerv által is irányítsák a jótékonyságot, segélyezést és munkaalkalmak szolgáltatását. A Katholikus Népszövetség tagjai több Ízben kaptak buzdítást és felszólítást arra, hogy a Katholikus Karitászt pénzzel és természetbeni adományol segítsék. Ennek eredményeképen a Katholikus Karitásznak ezideig 114 ezer 674 koronát sikerült összegyűjtenie,.melyből 93.000 K-tkiis fizetett. A téli idő alatt 6500 katonát látott el meleg téli felszereléssel. A háború kezdete óta 6 napközi otthonban 350 gyermeket tart el, ezekre a természetben adott élelmiszereken kívül 12.000 koronát költött el. Karácsonykor 3200 katonát ajándékozott meg és 700 gyermeket ruházott fel. Állandóan 300 asz- szonyt foglalkoztat katonai fehérneműk var- ratásával, akiknek munkadij fejében ezideig 47.000 koronát fizetett ki. A hadba indult katonák között 5000 érmet, 6000 rózsafüzért, sok ezer imakönyvet és képet, 50.000 cziga- rettát 8000 szivart osztott ki. A budapesti katonai kórházaknak több ezerre menő párnát és egyéb fehérneműt ajándékozott. A Katholikus Karitász tevékenysége még mindig emelkedőben van és anyagilag is olyan alapokon nyugszik, hogy annak fenntartása a háború befejeztéig lehetséges lesz. A Katholikus Népszövetség tudósitó osztályt is tart fenn. Ez az osztály a háború kezdete óta hivatalos veszteség!iszták felhasználásával a Vörös Kereszt Tudósitó Irodával és Hadifoglyokat Gyámolitó Egyesülettel való közvetlen érintkezés alapján felvilágosításokat ad a hadbavonult katonákról, közvetíti a hadifoglyokkal való levelezést és pénzforgalmat. Az osztályban állandóan 10—12 hivatalnok foglalkozik és az általa elintézett kérdezősködések, utánjárások, levél- közvetitések száma meghaladja a 100.000-et. Rövid vonásokban ez a Magyarországi Katholikus Népszövetség háborús tevékenysége, amely bizonyára kiállja az összehasonlítást a külföld bármely társadalmi szervezetének hasonló irányú működésével. A Katholikus Népszövetség ezekben a rendkívüli időkben is megmutatta, hogy modern, elasztikus szervezett, amely erős és egészséges, mert minden körülmények között tud eredményes munkát végezni. A felsőmagyarországi menekültek. Városunkban még mindig bőségesen láthatók menekültek. A hadviselés követelte ugyanis, hogy némely felső-magyarországi helyiséget kiürítsen a hadvezetőség. E kiürített vidékről a lakosság egy része Szatmár vármegyébe került (és Mármaros, Sáros, Zemplén, Bereg vármegyékbe.) E vármegyék főispánjai most értesítették a nevezett vármegyéket, hogy a közölt falvakba visszatérhetnek. Ez a hirdetés is megerősíti ezt az örvendetes tényt, hogy az oroszok hazánk területéről takarodnak, menekülnek. Szatmár-Németi 1915. május 5. A szatmári légkörben. A miniszterelnök Huszár Károly inter- pellácziója kapcsán azt a kijelentést tette, hogy a szatmári légkörben elfogultak az emberek egy ügyben. Egész bátran ki lehet bogozni a miniszterelnök beszédéből, hogy ő kegyelmessége a szatmári légkört valami kivétes légkörnek tekinti, melyet nemcsak a felhozott és konkréton tárgyalt ügyek kavartak és kavarnak fel, hanem a vádaskodásoknak, denuncziálá- soknak egész raja. Amelyek valóságos vészmadarakként kóvályognak a levegőben, megcsípvén neveket, vállalatokat, nem tudván, hogy mire felébredünk, hol történnek újabb házkutatások és kit vet a közhír újra a piaczra. Szinte megnyugtatóig hatott igenis a miniszterelnök kijelentése, hogy a kormány mindent megtesz a visszaélések elnyomására és megbüntetésére, de egyszersmind vigyázni is fog, nehogy egyesek ártatlanul szenvedjenek. A megyének adott elégtételt is köszönettel vesszük, hogy t. i. egyes konkrét esetekből kifolyólag helytelen dolog egy egész megyének, egy vármegv e társadalmának általános romlottságára következtetni. Pedig igy van . . . Szatmár vármegye már a notórius megyék közé került. És egész nyilán korpoltál- ják is, hogy ilyen megyének tartja a mi megyénket maga a miniszterelnök ur is és főleg az államrendőrség. Az államrendőrség közegeinek egyes nyilatkozatát nyíltan, általánositva közszájon hangoztatják. És meg kell adni, hogy az államrendőrségnek kiküldöttségen oly robajjal és zajjal dolgozik megyénkben, hogy méltán kérdezik az emberek egymástól, hát ilyen a titkos rendőrség. A szatmári légkörben, igenis ma nagyban járja az általánosítás. És attól lehet tartani, hogy ez a köztudat, hogy itt minden romlott és minden kéz mocskos, még szélesebb teret hódit. A nemzet lelki ereje. A magyar nemzet története rövid, átlátszó és világos története egy ezer esztendőn túl vajó időnek. És ez a történet szembeszökően arról tesz bizonyságot, hogy ez a nemzet rettenetes sokat szenvedett. Csapásokat tudott keresztül élni. Harczokkal, háborúkkal állott szemben. Vérvesztése századokon' keresztül létét, életét fenyegette. De ezen át és keresz- tülélés után a világnak bámulatára talpra is tudott állani. Hiszen ma már történetileg bizonyos, hogy szabadságharczunk leverése után még azon népek is, melyek rokonszenveztek velünk, nyíltan hirdették: — Vége Magyarországnak, a magyar nemzetre Lengyelország sorsa vár. És ime újra élt, újra megkezdhette nemzeti életét. Sőt eljött az uj Magyarországnak korszaka is. Nincs kétség benne, hogy életünknek ezt a csudás szívósságát, törhetetlen állandóságát annak a virtusnak köszönhetjük, a mit a nemzet költője igy fejez ki: — Megfogyva bár, de törve — nem ! A minek jelentése prózában ez: — Annak köszönhetjük ezer éves életünket, hogy a nemzetnek mindig nagy, hatalmas lelki ereje volt. Soha meg nem tört. Ez a csudás lelki erő élte túl a tatár- pusztitást. Ez a virtusa fakasztotta ki a nemzeti életet újra Mohács után. Ez a lelki éberség, hit és bizalom gyűrte le a közös veszély idején a belső viszályokat. A fekete halál rémes pusztítását. És a tejjel-mézzel folyó hazára, rázúdult ínséges, terméketlen esztendőket is. Nincs mit tagadni, a most viharzó világháborúban is nagy megpróbáltatás korszakát éltük. Éreztük, hogy fejünk felett csattognak a lét és nemlétnek nagy kérdései. Sötételtek a komor, nehéz fellegek. Közelből és távolból.
