Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-02 / 34. szám
Szatmár-Németi 1915. május 2. Francziaország népessége. A fran- czia munkaügyi minisztérium legutóbb jelentést tett közzé, melyben szomorú adatokat közöl az ország elnéptelenedéséről. Franczia- országban volt 11.494.971 házasság és e nagy számból 1805.744 családnak egyetlen gyermeke sem volt; 2.966.171 családnak csak egy gyermeke volt: 2.661978 családnak volt 2 gyermeke és 1.643.414 családnak volt 3 gyermeke. A 4 gyermekkel biró családok száma volt 987.392, mis az 5 gyermekkel biró családok száma 566.768; hat gyermeke volt 327 241 családnak. Innen már a családok száma nagyon csökken, úgy, hogy a 11 gyermekkel biró családok száma már csak 8.4305, mig a 12 gyermekkel bíróké 3508-ra csökken. A 13 gyerekkel megáldott családok száma már a két ezret sem éri el, csak 1437, mig a 14 gyermekes családok száma 654 re rúg. A következő sorok természetesen még jobban ritkulnak; a 15 gyermekkel biró családok száma 229 és csak 79 családnak van 16 gyermeke és 89 családnak 17. A statisztika végül felemiiti az agglegények számát is, melyet 1.350.000 állapit meg, mig a 20 éven felüli férjhez nem ment hajadonok számát (micsoda udvariasak a francziák még a statisztikában is !) 1 4000.000 re teszik. Ebből természetesen legfeltűnőbb az, hogy a házasságoknak majdnem felében, körülbelül 5 millió családban csak egy gyermek van, vagy egyáltalán nincs gyermek. Mit hoz tehát a háború Francziaországra ? Egy borzasztó elnéptelenedést, mert hiszen milliókra megy majd azoknak a családoknak a száma, amelyeknek teljesen magva szakadt, így bünteti az önkéntes gyermekpusztitás bűne önmagát. Orosz ravaszság hadifoglyainkkal, A nagy bizonytalanság, meiy orosz fogságba jutott véreinket aggódó tekintetünk elől elfedi némileg enyhült ugyan, de valami ravasz fogást takargat sok olyan nyom, ami eddig köztudomásra jutott idehaza is. Emlékezhetünk arra, hogy kerülő utakon idejutott hírek alapján napilapjaink megemlékeztek, hogy az oroszok a hadifogságba jutott* osztrák-magyar katonákat nemzetiségük szerint osztályozva, külön-kölön fogolytáborokba gyűjtik. Sőt szláv ajkú katonáinkat jobb bánásmódban részesítik, mint a többieket. Ezekből a hírekből pedig arra is lehet következtetni, hogy nem minden czél nélkül csinálják ezeket. Lehet, hogy a moszkovita ábrándokat rendszeres előadások keretében igyekeznek beléjük táplálni s ha lesz módjuk és idejük, talán ellenséges érzületet óhajtanak lelkűkbe csepegtetni szülőhazájuk s a fenn álló alkotmányos rend ellen. El kell készülnünk tehát arra, hogy a fogságból visszatérőket alapos lelki vizsgálat alá vesszük, mennyiben fogott rajtuk a ravasz muszkatanitás s nincs o lelkűk megfertőzve utópisztikus szláv álmokkal ? Az orosz politikus erköcstelen fegyverrel küzdött ellenünk a közel múltban — a debreczeni pokolgépes merénylet mögött is orosz kéz és orosz rubel működött, valamint Ferencz Ferdinánd trónörökös és fenséges hitvesének életét is az orosz politika oltotta ki, amint ez ma már kétségtelen — joggal tételezhetjük föl, hogy az orosz politika czélt tűzött ki maga elé akkor, mikor a monarchia szláv nyelvű katonáit külön választotta a német- és magyaroktól. A czél pedig a világuralom megszerzése s ehhez a legbiztosabb ut a monarchia megsemmisítése. Zavarokat ugyan okozhat még eleget az orosz zsarnokság és telhetetlenség,: de bennünket rabigájába dönteni és megsemmisíteni nem fog. A Káipátokban küzdő német sereg hős vezére csak most küldötte el hozzánk üzenetét, hogy a budapestiek . föllobogózhatják házaikat, mert az orosz Magyarországot már invázióval többé nem fenyegetheti. A németek pedig nem szoktak a szavakkal játszani s szavak értékét mi is ismerjük, amint tudjuk azt, hogy katonáink felülmúltak minden felülmulhatót ezekben a kárpáti harczokban, melyen megtörött a nagy orosz offenziva s meg fog törni az orosz ravaszság is, hogy hozzájuk jutott testvéreink lelkét eszméikkel megmételyezzék. Résen JálJunk, szembe nézünk velük s ha kell a fájó sebeket gyógyító balzsammal, a megértés és testvéri szeretet szavával fogjuk hegeszteni, gyógyítani. „SZATMÁRI HÍRLAP“ 3 A drágaság Przemysl utolsó napjaiban. Svéd lapok közük annak jellemzéséül, hogy milyen nélkülözéseket élt át a przemysli várvédő sereg, azokat az árakat, amelyeket az utolsó napokban egyes élelmi- czikkekért kellett fizetni. Egy font czukor 9 márkába kerül, egy font sóért 30 márkát kértek, egy font kenyérért pedig 20 pfenning hijján 2 márkát. Milyen hosszú a világháború haroz vonala ? A párisi Matin kiszámította, hogy a szövetségesek harczvonalának hossza 2668 kilométer. A francziaországi front 870 kilométer, az angol 50, a belga 28, az orosz 1370 és a szerb montenegrói front 350 kilométer. Miért harczolnak a németek a kárpátokért? Szövetségesünknek — írja egy müncheni német újság — a Kárpátok birtoka vagy elvesztése gazdasági szempontból mintegy életkérdésnek tekinthető, mivel ez a hegyvidék Magyarország kapuja és egyben a gabonatára a Habsburg birodalomnak. Bizonyos, hogy nem egyedül politikai okra vezethető vissza, hogy az oroszok éppen ebben az időben akarnak behatolni Magyarországba. Ha sikerülne a magyar Alföldre benyomulni, úgy szövetségesünk gabonaaratása kérdésessé válna. Németországnak hasonlóan roppant érdeke fűződik a magyar aratáshoz, mivel ez az ország a legjelentékenyebb gabonaexport államai közé tartozik Európának. Első helyen áll a búzaexport terén. Ismeretes, hogy a német búzatermés saját szükségletünket nem fedezi és Magyarország évi 15 millió métermázsa búzatermelésének fölöslegét mi vásároltuk a legszorgalmasabban. Mikor lesz vége a háborúnak ? A kabalisztikus számtani műveletek között, melyekkel a háború eseményeit, sőt végét jósolgatják, fölöttébb érdekes, az alábbi szám- játék, mely tételeit a király életének legfőbb mozzanataiból veszi. íme : Ha most azt keressük, melyik évben lesz vége a háborúnak, az összeget el kell osztani kettővel, a főtételek számával. íme : 3830 : 2 = 1915. Ha pedig a másik két altételt összeadjuk s a tételszámmal elosztjuk, megkapjuk a közelebbi dátumot is. íme : 85 4~ 67 — 152 : 2 = VII. 6 így a békéscsabai tartalékkórház számjátszója elég optimisz- tikus, hogy ez év julius 6-ára számítja ki a nagy háború végét. A világháború és a családi tűzhelyek. A világháború hatását a családi tűzhelyekre — jellemezte frappánsul Hazay honvédelmi miniszterünk e számokkal rendkívüli érdekes beszédében. — A most folyó háború — mondta — huszonhét millió embert szóllitott el a családi tűzhely mellől. A huszonhét millió katonának több mint kétharmada fegyverrel kezében viaskodik egymás ellen. A legnagyobb ütközetállományt hét nyolcz millió emberre teszem. Ez alatt azt értem, hogy egyszerre, egy időben legfeljebb 7—8 miliő ember állt egymással szemben a harcztere- ken. Az összecsapások ugyanolyan jelenségek: között indultak meg a háború elején, mint a tizenkilenczed.k században nevezetesen nem túlságosan széles arczvonalon. Két- háromnapi csatározás eredményéhez képest a a felek előre, vagy hátramentek. — Az átkarolási szándék miatt — mondta Hazay — lassankint kiszélesedett a front. Ma a keleti harcztéren ezerötszáz kilométer, nyugaton nyolczszázhetven kilométer hosszú a front. A harczosoknaknak olyan törhetlen energiáról és szívósságról még egyetlen háború folyamán se kellett tanúskodtok mint most. A családi tűzhelyekből a lövészárkokban harczolnak hónapok óta a magyar katonák és a legnagyobb vitézséggel állják meg helyüket. Szivünkre öleljük Őket — úgymond — és áldjuk emlékét azoknak, a kik elvéreztek. Gyümölcsfák közt. • — Bakkay Béla. — Szót a köjál melleit (Barack az almáRoz: mi galyunk minden év6en Sjózsás virágot Roz.“ (jelel rá az alma (Békésen, szelíden : „DKinden szirmunk ottan él az Arcok szépségi6en. (gyermek üde szája, Jjányok 6im6ózása Szent tavaszi vágyainknak Aatk-piruló mása.“ Aogy a körte, szilva hallja a tseszedet, DKegszÖlatnak a valóság teljessége végett: 3lem a remény, 6ánat jár a kéklö ég6e, Sir az anya, sir az özvegy Virágunkra nézve. Ájrázatuk fekér, Aljkuk viaszsárga, — A uh a szirmunk a sok Ralott, Aatotl katonára ! Különös fogság1. Nem mindennapi dolog történt Varga János magyar származású trénkocsissal. Magyar ember létére a mi hadifogságunkba került s mint hadifogoly a josefstadti fogolytáborba internáltatott. Erről az érdekes esetről számol be a „Bars“ egyik olvasója. Áz elmúlt napokban Josefstadtban jelenleg állomásozó m. kir. X. népfölkelő őrzászlóalj III. századának szolgálattevő őrmestere, Deutsch Ede szolgálati ügyben a jósef- stadti tüzérségi laktanyában járt az oda internált, körülbelül 10,000 orosz fogoly között: amidőn egy polgári ruhába öltözött, orosz sapkás fogoly lépett eléje s tiszta magyar kiejtéssel szólította meg az őrmestert: — Őrmester ur, kérem 1 . . . Deutsch Ede őrmester csodálkozva nézett végig a sápadt arczu foglyon. De ez nem jött zavarba. —- Igen, igen őrmester ur, én is magyar vagyok. Az őrmester előtt hihetetlennek látszott a fogoly beszéde. Magyar ember létére hogyan lehet orosz fogoly ? De nem zavarta beszédében a foglyot. — Én Varga János n; iresdi (szatmár- megyci) születésű, magyar állampolgár vagyok. Két hónappal ezelőtt mint polgári trónkocsis szolgáltam a hazát. De 3—4 órányira Homonnától egy ütközet alkamával orosz fogságba kerültem s az oroszok magukkal vittek. Rövidesen orosz sapkát nyomtak a fejembe s erőszakkal besoroztak hozzájuk. Már már kétségbeestem szomorú sorsom miatt, amidőn egy napon magyar honvédek ütöttek az orosz táborra s ón az oroszokkal együtt magyar fogságba jutottam. Magyar voltomat sehogyse igazolhattam, mert mielőtt még a nagy zavarodásban a lefegyverzés után igazolhattam volna magamat, egy cseh századnak adtak át. Szerencsétlenségemre nem tudok csehül, minden tiltakozásom daczára a csehek mint orosz foglyot idehoztak Josefstadtba s itt élem már madjdnem két hónapja nehéz rabságomat. De a magyarok Istene megkönyörült rajtam. Hozzám vezérelte őrmester urat l A király született .... 1830-ban A „ trónra lépett . . 1848 ban A „ jelenleg .... 85 éves A „ uralkodásának id^je 67 óv Összesen 3830
