Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-04-18 / 30. szám

4

SZATMÁRI HÍRLAP

Szatmár-Németi 1915 április 18.

Ki az élelmes ?

melyik az élelmes, előrelátó nép ? Vetették fel egy társaságban.

Egyik ezt, másik azt a feleletet adta.

Legélelmesebb az — igy szólott a legtöbb^' felelet, a ki baj nélkül ezreket és ezrekotjTszerez.

P- '—, Nem, nem — szólalt meg egy ősz

polgár. Becsületes, megengedhető és szükséges, létkérdéses élelmességről beszéljünk csak.

És folytatta:

— Minden embernek adott a jó Isten ajándékba egy lovat. Neve : az élet paripája. A gazdája válogatja, hogy ki-ki hogyan és miképen kezeli ezt a lovat és bánik az ő paripájával. A városoknak is meg van ez a paripájuk. Az élet paripája, mellyel életük útját járják, vagy ballagják.

Van olyan gazda (e paripának gazdája) a ki mikor élete útjaira indulni készül igy nyújtózkodik :

— Menni kék tán 1

Aztán:

— Kantározni kék már.

De van ám olyan is, a ki igy szól:

— Hozzátok hát azt a lovat, hadd menjek, ha menni kell.

— Ezek a gazdák (a paripa gazdái) mindannyian czammognak. Készülődnek, mint a kávésnénikék, mikor indulni akarnak.-- Ezek mindenben elkésnek. Ezek nem veszik észre, hogy vannak ám, a kik már regen útban vannak, sőt a fél, talán az egész utat megtették, vagy talán ezéljukhoz is jutottak. Es visszafelé jönnek, értékes teherrel, sikerrel, áldásoknak forrásával.

— Ezek a becsületes élelmesek. Ezek a gondolkozók is. Akik az orruknál tovább látnak. És nem, jajgatnak, de messze, a távolba látnak. Élelmesnek lenni annyit tesz, mint előre látni. Gyorsan, minden habozás nélkül. A maga idején. Mert az életben sokszor az dönti el sorsunkat: tudunk e pillanat alatt okosan határozni, dönteni. És rögtön cselekedni. Ragadd üstökénél fogva életed paripáját, lovad serényét, ha kantározni már nincs is időd. Es indulj. Mert aztán látva-látod, hogy mig te azon tűnődsz, vájjon indulj-e, mások már czélnál vannak.

.... Az itthon való harczainkon, küzdelmeinken végig tekintve, tapasztalatainkat egybe vetve, bizony sok-sok nyomorúságunknak okát feltalálhatjuk a fantáziában gazdag magyarnak, ősz polgárnak példabeszédében.

— X

Egyházi hir. A Galicziából elmenekült latin szertartásu róm. katholikusok apostoli delegátusává, Bilski Viktor lembergi kanonokot nevezték ki. Bilski kanonok különben eddig mint a lembergi katonai Commandónak a Feldsuperiorja működött és mig a Commando Munkácson állomásozott, ő is egyházmegyénk területén, Munkácson vezette tovább hivatalát és bár a korosabbak közé tartozik, igen tevékeny részt vett a 'pásztorációban. Mint buzgó pap, lelkes katona, nagy műveltségű és rendkívül előzékeny, lebilincselő modorú kanonok rövid pár hét alatt megnyerte Munkács város nagyrabecsülését. Munkácson állandóan Veszprémy kér. esperesplebános vendége volt és szabad idejét is paptársainak körében töltötte. Jelenlegi tartózkodási helye Wien, különben a Munkácsrói való távozás után ő is állomásozott a Commandóval a monarchia egyik-másik nagyobb városában.

Áthelyezett bíró. Az igazságügyminiszter Boitner Károly halmii kir. járásbirót a nagybányai járásbírósághoz helyezte át.

Soron kívül. A minap említettük, hogy néhai Mazurek Pál szatmári polgárnak egyik fiát, Gyulát a nagyváradi püspöK titkárává nevezte ki. Most arról értesülünk, hogy egy másik fiát, Bélát a harcztéren, soron kívül századossá léptették elő. Most az I. honvéd- tüzérezredben szolgál. A háború kezdetétől fogva mindig ott volt, a hol a legnagyobb tűz és veszedelem dúlt. És mint hős barczolt. Február közepén aztán pihenni küldöttók,

mert megsebesült. Mig mankón tudott járni, mankóval is küzdött. Most aztán kénytelen pihenni, de alig várja, hogy újra a harez- térre mehessen. Szatmári fiuk, büszkék vagyunk reátok!

Iskolai ünnepély. A negyvennyolcza- diki törvények szentesítésének emléknapját, a jelen időknek körülményei miatt f. hó 13 án ülte meg a helybeli kir. kath. tanítóképző ifjúsága a tanári karnak jelenlétében. Volt ének, szavalat, dicséretes készültséggel. Az emlékbeszédet pedig Bodnár Gáspár, a pedagógia tanára mondotta.

Pályázat a Boromissza püspök külföldi tanulmányi ösztöndíjra. A budapesti tudomány egyetem hittudományi kara dr. Boromisza Tibor szatmári püspök alapítványából évi 1350 K-t kitevő külföldi tanulmányi ösztöndíjra pályázatot hirdet. Pályázhatnak kizárólag hittudományi tanulmányaikat végzett olyan papjelőltek, vagy papok, akik hittudományi tanulmányaikat jeles eredménnyel a budapesti kir. magyar tudomány- egyetem hittudományi karán végezték. A pályázni szándékozók a budapesti tudomány- egyetem hittudományi karához intézett és a dékáni hivatalnál benyújtott folyamodványaikat a következő okmányokkal kötelesek felszerelni: a folyamatban levő, vagy elvégzett tanulmányairól szóló index ; egyházi hatósági elbocsátó levél és ugyancsak a fölöttes egyházi hatóságtól, illetőleg a papnevelőintézeti előjáróságoktól kapott erkölcsi bizonyítvány ; megjelölése a tudományszaknak, melyben magát továbbképezni és a külföldi kath. egyetemnek, melyet a folyamodó látogatni akar. A pályázat határideje folyó évi május hó 1-seje.

Jótékony adományok. A szatmári Leszámítoló Bank 50 K-t., a Kereskedelmi Bank 40 K-t. adott az Irsik Árvaháznak. Az árvák nevében ez utón hálás köszönetét mond a nagylelkű adakozóknak Sarolta főnöknő.

Jó lesz intézkedni. Polgári és katonai hatóság mindent elkövet, hogy a ragályos betegség terjedését elnyomja, preventív intézkedésekkel megakadályozza. Ezen védelem szolgálatában állanak a megfigyelő kórházak is. Mégis mit látunk napról-napra. A Rákóczi- utczai iskolában megfigyelés alatt levő katonák az utczára néző rácsozatnál raj vonalakban álldogálnak.« És kívülről nemcsak felnőttek, férfiak és nők, hanem gyermekek is érintkeznek, beszélgetnek, kezelnek a járókelő közönség köréből a megfigyelés alatt levő katonákkal. A minap egy sétálni induló uritársaság jegyezte meg, hogy igy bizony a megfigyelés merő elméletté, sőt csalódássá válik. Hiszen nem kell erről többet beszélni, hogy mindenki megérthesse miért.

Fogy. szöv. közgyűlés. F. hó másodikén tartotta legelső közgyűlését a Várpa- lánkai és Munkácsváraljai Ónálló Keresztény Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a hiteszöv. helységében. A gyűlésen Rónai János elnökölt és számolt be az első üzleti óv ötvenháromezer koronás forgalmáról. A kögyülés elfogadta a mérleget, amely 2527 kor. 52 fill, tiszta nyereséget tüntetett fel, mert az üzlet teljes önállóságában, bár központokhoz nem csatlakozott, senkinek hitelt nem nyújtott, de maga sem vett egy fillér hitelt sem igénybe. Ez a közgyűlés választotta meg elnöknek általános lelkesedéssel Kertész Pál plébánost, aki már megérkezése napjától buzgósággal vezette a raktárkönyveket, végezte az írásbeli teendőket és a mai nehéz beszerzési viszonyok közepette meg nagy árhullámzások mellett is kitünően irányította, 1500—1700 kor. heti bevételekre, nevelte a fogy. szövetkezetei. A közgyűlés 200 koronát juttatott a tiszta nyereségből jótékony czélra. A fogy szövetkezetnek van 500 kor. hadikölcsönkötvénye. Több, mint 1000 korona tartalékalapja. A tagok 5% osztalékot osztalékot kapnak 2627 kor. befizetett üzletrészük után. Ennyi tőkével indult meg a fogy. szöv. 1913. decz. 3 án.

Lelketlen megtévesztők. Egyes elvetemült egyedek akik, hogy saját kapzsiságukat és nyerészkedni vágyásukat kielégíthessék, mindenféle meg nem engedett módon ijesztgetik a népet, hogy az azok birtokában levő ólelmiczikkekhez minél olcsóbban jut* hassanak. így a nyíregyházai tanyákat sorba járták, s mint miniszteri rendeletet közölték, hogy egy-egy gazdának 5 tyúknál és 5 kilogramm zsírnál nem szabad többet házánál tartania, s hogy az ezen számon felüli tyúkot és zsírt az állam elkobozza. Sokan azután felültek és potom áron vesztegették el „feleslegüket.“ Minthogy nincs kizárva annak lehetősége, hogy hasonló gazságra nálunk is lesznek vállalkozók, felkérünk mindenkit, hogy az ily módon vásárolni akarókat azonnal adják át a csendőrségnek.

A törvényszéki palotából. Április 12 én valaki bejutott egyik váltóreferens biró hivatalos helyiségébe s ott a biró asztalán

— munkába vett — aktákat, a melyekhez állítólag 100 ezer korona értékű peresített eredeti váltók voltak csatolva — elemelte. Ez a lopás ebéd alatt történt. A bíróság tagjai visszatérvén hivatalukba, megdöbbenve vették észre, hogy az akták eltűntek. A feljelentés azonnal megtörtént és megindult tüstént a nyomozás is. Eddig sikertelenül. A legnagyobb valószínűség abban van, hogy azok az akták, bennük talánr csak egy hibás váltó, valakit nagyon érdekelt. És azért lopta el, vagy lopatta el az összes váltókat az a valaki, hogy rá ne jöhessenek arra, melyik az a váltó, mely azt a valakit érdekli. Úgy sejtjük, hogy annak a valakinek — a logikai gyanú alapján — már nyomában vannak.

Csermák ezredes sírja. Az ungi Kárpátok hős védőjének : Csermák Mihály ezredesnek sírjáról a következőket írja egy napilap : Csermákot az oroszok temették ei, katonai pompával. Sírja a hajasdi templom mellett domborul, közel a papiakhoz. Csermák ezredes sírjára az oroszok latin betűkkel a következő sorokat Írták: 19 1/1 15 Janos Csermák, (a keresztnév téves!) Itt elfogott orosz tisztek mesélik, hogy egy egész zászlóaljat vezényeltek ki a vitéz ezredes tiszteletére és az elhantolást maguk a tisztek végezték. Az ezredes, aki Csermák temetését rendezte, nemrégiben foglyul esett és a mieink — megkülönböztetett kitüntetésül — nem tartották itt őrizet alatt és amíg hátra nem került a front mögé, teljes szabadon járt-kelt Nagybereznán.

A hős Hudecz Rezső hadi-hajós tábori lelkész levelei egyik barátjához. Talán közérdeklődésre is számot tarthat az a három levelezőlap, amelyeket Hudecz Rezső nekem Amerikából irt. Az első San Franciskában kelt február 15-én. És igy szól: Útban hazafelé Japánból. Szívélyesen üdvözöl Hudecz. — A második Chicagóból jött február 22-ón. Már egészen össze vagyok törve a rettenetes úttól. November 20 ika óta vándorlók, gyalog, szekeren, hajón, vasúton s még mindig egy hónap van hátra, mig czélomhoz érek, ha odáig eljutok. Szívélyesen üdvözöl Hudecz.

— A harmadik a Niagara vízesése mellett kelt február 23-án, tartalma: Egy rövid pihenőt tartok e helyen. Ölel Rezső. Közli Kertész Pál várpalánkai lelkész.

Miért haragszik reá. ? Már két ízben rúgta meg a veres ördögöt egy ló. Mikor harmadszor is felé rúgott bosszúsan szólt rá a lóra:

— Ez az átkozott dög azóta mindig haragszik reám, mióta a kapitány urnák azt javasoltam, hogy ne hozzuk ide a háborúba, mert nem való becsületes lovak közé.

Az ügyvédi kamarából. Székely József szinérvárváraljai ügyvédnek — az ügyvédi kamara fegyelmi választmánya előtt folyó több rendbeli ügyéből egyik már döntésre került. Ebben az ügyben a panasz az volt, hogy dr. Székely egy már kifizetett költségkövetelésére végrehajtást foganatosított azért, ho*gy a perben szereplő adósokat ezáltal arra kényszerítse, hogy egy általa már egyszer elengedett és a bíróságnál is eredménytelenül peresített váltókövetelését kifizessék. Az ügyvédi kamara fegyelmi választmánya dr. Székely Józsefet bűnösnek találta és 500 korona pénzbírságra ítélte.

Az optimista Khuen-Héderváry. Érdekes nyilatkozatot tett egy újságíró Khuen- Héderváry.

— En úgymond — a háború további időtartamát illetőleg se vagyok pesszimista. És mondhatom Önnek, csak sajnálom azokat,