Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-04-18 / 30. szám
Szatmár-Németi, 1915. április 18. SZATMÁRI HÍRLAP 5 a pesszimistákat, akik nyolcz hónapon keresztül a szivüket szorongatták, féltek és bizonytalanságot éreztek. Én egy pillanatra se voltam pesszimista, én mindig tudtam, hogy bennünket nem lehet léverni és ez az érzésem, most a háború kilenczedik hónapjában erősebb mint valaha. Én optimista vagyok. Mi is, kevesen, kisebb emberek optimisták voltunk és vagyunk a háború kilenczedik hónapjában is. És mi is tapasztaltuk sokaknak kishitűségét és szenvedéssel teljes félelmét, mondhatjuk végzetes látomásait. Különösen a csudavár eleste után. Mikor egy-egy sikereink elérésekor kicsinylő gesztussal adták a mi ügyünkre a leveretésnek, a szomorú végnek bekövetkezését. Mi az erős hit? Mi a bizalom és rendithetlenség? A férfi erénye és erősssége. Adomány a vak katonáknak. Hal- mágyi György a püspöki konvictusban 25 K 58 f.-ért gyűjtött a vak katonák részére Orosz Menyhért demecseri lakos, sebesült hős katona halála alkalmából koszorumeg- váltás czimén. Rendeltetési helyére juttattuk. Hatvanhárom ügyvéd hősi halála. Minap jelent meg az Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet évi jelentése. Eszerint az ügyvédi karnak több mint harmincz százaléka teljesít katonai szolgálatot. Ezek közöl 1914- ben huszonnyolcz és ez évben harminczöt ügyvéd halt hősi halált. Az ügyvédjelölteknél sokkal nagjmbb még a veszteségek aránya. Lapunk időről időre beszámolt már a táná- roknak, a tanítóknak, az igazságszolgáltatás terén működő hősöknek haláláról. Most pedig az ügyvédi kar hősi halált halt tagjairól adunk értesítést. Most már nem mi, az oroszok maguk Írnak elfáradásukról és óriási, leverő veszteségükről. Zürikken keresztül jött az értesítés: „Az oroszok többé nem tagadhatják rengeteg veszteségüket. A háromas antant és a semleges államok lapjainak közlése szerint az oroszoknak a kárpáti csatában való vesztesége felülmúl minden eddigi veszteséget. Az angol és a franczia újságok az orosz halottak és sebesültek számát a kárpáti csatában 500,000 nél többre teszik. Egy másik jelentés igy fest: A Köln. Ztg. jelenti a svájczi határról: A háború kezdete óta márczius 20 áig (régi naptár szerint) az orosz tisztekről kétszázötven veszteséglisztát tettek közzé : A Ruszki Invalid szerint ezekben a listákban 71.608 név van; 18.622 tiszt elesett és eltűnt, a többi pedig megsebesült.“ A német vélemény az általános helyzetet igy állapítja meg: „Teljesen meg lehetünk elégedve sikereinkkel !“ Ellenőrizhetlen hírként közölhetjük, hogy a kárpáti orosz hadvezetőség fegyver- szüneten spekulál. A Szamos folyó áradása. A napokig tartó esőzések és hóolvadsok a hegyekben hirtelen megdagasztották a Szamos folyót. Á legmagasabb ár pénteken d. e. 10 órakor volt. Az öt métert érte el. Itt megállóit és csakhamar leapadt 4 m. 12-re. Aznap délután ismét emelkedett 4 méter 88 ra. Szombaton már apadóban. Az árvédelmi bizottság a a törvényszabta idő előtt megkezdette működését. Remélhető, hogy . az öreg Szamos folyó haragja csakhamar, minden baj nélkül lecsendesedik. Hamis kétkoronás bankjegyek. Megállapították, hogy hamis kétkoronás bankjegyek vannak forgalomban. A hamisítványok azonban, amelyek első pillanatban sikerültnek látszanak igen sok hibával teljesek. így a baloldalon fenn ahol a bankjegy értéke a különböző nemzetiségi nyelveken van feltüntetve, az alulrul számított harmadik sorban Dvue Krune áll Dvije Kruna helyett, továbbá oldalt a magyar szövegben Buda szó után hiányzik a kötőjel, a kormányzó szóban az á betűn nincsen ékezet. A hamisítványok német szövegükben pedig 1914. augusztus hó 1-ről, a magyar szövegben pedig 1914. augusztus 5 ről vannak keltezve. Ilyen módon hamisítványok könnyen felismerhetők. Magyarok Nagyasszonya ... segíts minket. Ez a fohász kél minden magyar ajkon most, az 1914—15. évben dúló világháború rettenetes hánytorgatásai közben. Es ezt, ezt a régi magyar fohászt örökitette meg Lukácsy Lajos neves szobrász művész egy másfél arasz nagyságú domborművű plaketten ! amely kis helyre művészi elrendezésben állította be két oldalon a fegyvere mellett álló két katonát, amint a feltüzött szurony markolatán, összekulcsolt kézzel, áhitatosan fordulnak a középen lévő Szüza- nyához és kis Jézushoz, — régi magyar hitünk, bátorságunk és honszerelmünk jelképe gyanánt. Az örök magyar dicsőség e remek remek emlékét most sokszorosítják, hogy olcsón jusson e különben is meginditóan kedves szobadíszhez a közönség. Előjegyzéseket elfogad a szobrászművész: I., Várkert- bazár. Mikor menjen férjhez a leány? Szinte látom mosolygós ember arczán a feleletet : — Mikor ? Furcsa kérdés. Hát mikor kérik ? — Kérik, kérik, aggódik a mama. De éppen az a kérdés, ki kéri ? és mikor kéri ? Mert nem elég, hogy kérik. Tudni kell hogy ki kéri. No de most nem erről van szó. A kalmár angol folyóirat vetette föl ezt a kérdést, hogy hát: mikor menjen férjhez a leány ? s fölszólította olvasóit, hogy feleljenek rá. Még a békés időben. Jelentkeztek is hozzászólók a társadalom minden rétegéből. Sok érdekes feleletet küldtek be a lapnak. Különösen érdekesek köztük a következők : — A jegyesek, ha szeretik egymást, sohasem nagyon fiatalok arra, hogy megtartsák az esküvőjüket. Hiszen nincs szebb látvány két fiatal lélek szerelménél. — Ha boldogok akarnak lenni leánykáim, ne várjanak a férjhezmenetellel addig, mig jellemük teljesen megállapodik. Minél fiatalabbak, annál könnyebben hozzászoknak majd a férjük Ízléséhez. De ami a nőkre áll, a férfiakat is illeti. Minél fiatalabb a jövendőbeli, annál több a valószínűség, hogy jó férjet lehet nevelni belőle. — A tapasztalat azt bizonyítja, — mondja egy másik vélemény, — hogy minden fiatalember, mielőtt megtalálja szive érzésének az igazi talajt, előbb a bolondját járja. Veszedelmes dolog, ha az első érzést mindjárt olybá veszi, mintha az egész életre szólna, mert csakhamar következik ám a kiábrándulás. Az első szerelem sohasem volt jó alapja a boldog házasságnak, sem a leányra, sem a férfira nézve. Két dolog bizonyitja ezt. Az egyik az, hogy a válópörök fele olyanokból telik ki, a kik nagyon fiatalon keltek egybe. A másik, hogy nem találkoztam még asszonnyal, a ki első szerelmére gondolva, hozzá ne tette volna: — Mily csacsi voltam! * * * Az igazság pedig a mi józan, egyszerű magyar mivoltunkban a középén van. Mit jelent ez ? Azt, hogy elsőben is nem mehet a leány férjhez, mikor éppen — akar. Mert hogy hát ahhoz — mint mondani szokás — szerencse, azaz férfi is kell. Es még sok más minden. Mai világban különösen : pénz . . . Pénz és pénz . . . De ha már egyszer férfi is akad, szerencse is integet, hát minden bizonnyal jól teszi a leány, ha egy bizonyos kort bevár. Vagy legalább is időt szerez arra, hogy a férfi és leány egymást jól megismerhessék. Az első szerelem sem a leányra, sem a férfira nézve nem oly veszedelmes, mint a kalmár anglus tartja, hogy a hozományt biztosítja. Sokszor boldog házasságok alapja. Főleg, ha az elég korán keletkezett. És a gyermeki felfogástól — az érett okos szerelemig jutott. A mi sokszor történik. Ilyenkor bizony és mily sokszor és mily jogosan mondják a házasfelek az ezüst, meg az arany lakodalmak elérkeztekor : „Mily okos voltami Mily okosok voltunk 1“ A csak fellángolt szerelem ritkán ér ezüst menyegzőt. Legfeljebb kínai ezüstöst. Azt ne akarjuk, hogy a leányok babaasszonyok, a fiuk babaférjek legyenek. Idő kell mindjnhez. És főleg a házassághoz. A maga idejében kötött házasságok rendszerint jó férjeket és jó asszonyokat nevelnek — egymásnak. -fGazdák és Iparosok Yilága. Megnyugtató mezőgazdasági hírek. A magyar Gazdaszövetséghez napról-napra nagy számmal érkeznek vidéki tudósítások, amelyekben nem csupán a gazdák útjában álló akadályokról panaszkodnak, hanem a tavaszi munkák folyásáról is közölnek híreket. Az oda érkezett hírek, bár sok orvosolni való van a közigazgatás terén, a földmi velő nép szolgáltatásai felől általában megnyugtatók. A kedvező időjárást elismerésre méltó buzgalommal használta föl föld- mi velő közönségünk a vetési munkálatok elvégzésére s máris megállapítható, hogy általánosságban az ország nagy részében a falusi gazdaközönség helytáll a maga feladatáért, a tavaszi munkák rendben mennek s örvendetes az a haladás, ami pár hét óta észlelhető a gazdasági munkálatok terén. A sikeresnek Ígérkező földmivelési offenzivára természetesen jó befolyással volt a katonák kétheti szabadságolása is, de nem lehet megvonni az elismerést az itthonmaradottaktól, sőt a falusi asszonyoktól sem, akik az eléggé ismeretes akadályokkal szembeszállva, megállják a helyüket a mezőn. Földmivelő népünk hazafias munkakészsógében és hagyományos erényeiben, úgy látszik, ezúttal sem fogunk csalatkozni. Csak attól tartunk, hogy az utóbbi napok szokatlan és aggodalmas csapadékai ezt a szép kilátást meggyengitik és a tavaszi munkát megkésleltették. * Adatok a husdrágasághoz. Hogy miért drága és miért olyan drága a hús, arra nézve igen érdekes adatokat közöl egyik napilapunk egy mészáros panaszos levele alapján. Megírja ez a mészáros, aki nagyobb hitelesség okából meg is nevezi magát, hogy egy valaki felhozott a vásárra huszonhét darab vágnivaló marhát. Erre a szállítmányra az egyik bizományos négyezer korona hasznot adott neki, ő maga pedig háromezer korona haszonnal adott túl rajta. A 27 darab vágómarha tehát 7000 koronával drágult meg csak két nap alatt, egy darabnál az áremelkedés majdnem 260 korona. Vannak kereskedők — panaszolja a szóban forgó mészáros — akiknek a háború előtt egy jó nadrágjuk sem volt és azóta százezreket kerestek. Egészen kár — folytatja — hogy a botbüntetést eltörölték, bátran rá lehetne olvasni huszonötöt arra, aki egy vaggon marhán most hétezer koronát keres becsületes haszon fejében 1 Ha gondolkozunk a dolgon, igazat kell adnunk ennek a panaszos felszólalónak 1 TANÁCSADÓ Hogyan készül a jó hadikenyér ? Mi már e a kérdésre egyszer megfeleltünk. Most közöljük egy nagyváradi úrnő reczept- jét is. A reczept igy szól: — Egy kiló búzalisztet és egy kiló kukoriczalisztet veszünk. A kukoriczalisztet le kell forrázni olyan keményre, mint a főtt puliszka, mert ha hig lenne, úgy a kenyeret meglágyítja. Ehhez nyolcz fillér ára élesztőt és két dió nagyságú kovászt veszünk. A kovász az előbbeni sütésből félretett és előző este beáztatott tészta legyen. A búzalisztet a forrázott kukoriczaliszttel összekeverjük, hozzáadjuk az élesztőt és kovászt, azután az egészet dagasztjuk. A dagasztás a fődolog. Kevés vízzel dagasztunk, hogy a tészta jó kemény legyen. Ha háromnegyed részig megdagasztottuk, jól figyeljük meg, hogy elég kemény-e? Nem baj ha kissé keményebb, a kelésben úgy is meglágyul. Ilyen kemény tésztával háromnegyed, vagy egy egész órai dagasztás elég. Ezután jó melegen letakarjuk és két óráig kelni hagyjuk, mert a kukori- czaliszt nehezen kel meg. A kelés kész, ha a tészta egy keveset emelkedett és felületén apró repedések vannak. Ékkor jól kiszakaszt- juk, egy negyed órát még állni hagyjuk, azután a pékhez küldjük, vagy otthon sütőbe tesszük. — Ha mindjárt első készítésre nem sikerül, nem kell kétségbeesni, másodszorra már mindenki beletanul a készítésbe.
