Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-04-14 / 29. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 április 14 bevételét a törvényszabta korlátok között el­rendelhesse. A személyes szolgálatok és szol­gáltatások igénybevételével csak olyan munka rendelhető el, amelyről megállapítható, hogy a föld tulajdonosa tőle nem függő okból el nem végezheti. Az elvégzendő közérdekű munka tervezetét és sorrendjét a községi gazdasági bizottság, vagy az elöljáróság meghallgatása után a főszolgabíró, illetve a polgármester hagyja jóvá. A személyes szol­gálatot vagy szolgáltatást teljesítőt 20%-kal több dij illeti meg, mint amennyi abban a községben ugyanolyan munka, napszám vagy szakmány szerint díjazása a múlt év hasonló időszakában az átlagos összeg volt. A múlt évi átlagos összeg nagyságát is a főszolga­bíró, illetve a polgármester állapítja meg, a községi gazdasági bizottságtól, vagy az elöl­járóságtól beszerzett adatok alapján. A fize­tést az elöljáróság teljesiti. (Vájjon Szatmár- vármegyére nem férne rá ez a rendelet? Vagy talán már kézben is van ? Szerk.) A vármegyei közigazgatási bizott­ság pénteken tartotia meg rendes havi ülé­sét Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A vidéki tagok közül Szuhányi Ferencz és Tóth Mór vettek részt az ülésen, melyen a nehéz közlekedési viszonyok miatt a kir. tanfelü­gyelő és a kir. ügyész sem jelenhetett meg. Az egyes előadók jelentései különösebb ese­ményt nem tartalmaznak. Az alispán jelen­tése szerint a tavaszi vetési munkálatokhoz a háború folytán elő állott munkaerő hiányok pótlására mindennemű intézkedések megté­tettek úgy, hogy a vetési munkálatoknál munkaerőhiány előreláthatólag nem fog mu­tatkozni. A tavaszi vetési munkálatok a ked­vezőtlen időjárás miatt elkéstek, s csak most vették kezdetüket. A vetőmagok többszöri sürgetésre is oly késedelmesen érkeznek, hogy egyes termények vetése, mint az árpa elkésik. Az őszi vetések jól teleltek, eltekintve az aljasabb részektől, ahol alig számbavehető vizkár észlelhető, igen szépek. A sok esőzés­től a múlt év őszén oly nagy mérték­ben elszaporodott pockok és egerek elpusz­tultak és hatósági irtásukra nem lesz szükség. A vármegye legszegényebb lakosságának élel­mezéséről a gondoskodás megtörtént, az Ín­séges vidékekre mintegy 45 vaggon tengeri és 25 vaggon burgonya sürgős szállításra intézkedés tétetett, ezen intézkedéssel az álta­lános Ínségen segítve lesz. A vármegye közön­ségének élelmezéséről a szükséges termények elszállításával gondoskodva van. „Sz. K.“ Nem kell utazási igazolvány. Arról értesülünk, hogy Szatmárról bármely irány­ban utazási igazolvány nélkül lehet utazni. Igazolvány csakis a Máramarossziget—Kőrös­mező. Csap—Sianki és Bátyú—Lowocsne vo­nalakon való utazáshoz kell. Szállítják az orosz foglyokat váro­sunkba és városunkból is. Hétfőn este 6 óra­kor egy vonat vitt innen valamelyik fogoly­táborba mintegy 1500 foglyot, egy 7 órai vonat pedig újra 150 főnyit. De érkeznek is Beregszász felől, a hova a kárpátokból szál­lítják a foglyokat és aztán elosztják külön­féle megfigyelő állomásra. Közgyűlési apróságok. Polgármester: A mi pedig indítványozó urnák azt a meg­jegyzését illeti, hogy a 20 ezer koronán felül való jövedelem stb. Azt hiszem, mi nálunk igen kevés olyan ember van, a kinek 20 ezer korona tiszta jövedelme van. A hírlapíró asztalnál: (Halkan, de ért­hetően :) — Tiszta bizony nincs, de piszkos, az van. * Ez is igaz: Indítványozó: Igenis, ma­radjon mindenki a maga hivatásánál és éljen meg a maga tisztes jövedelméből: Nagy Barna város atya : — Ez igaz . . ez úgy van 1 — Fordítsa tehetségét mindenki a maga pályájára . . — Nagy Barna város atya; Igaz, úgy van ... Ez igaz I (A hirlapirók asztalánál): — Hallják az urak ? Nagy Barna kép­viselő ur helyesel egyedül és folytonosan. — Mert érzi, hogy igazat beszél a szónok. — Ez is igaz. A sebesülteknek. Husvét vasárnapján az Oltáregyesület templomunkban gyűjtést rendezett sebesült katonáink fehérneművel való ellátása czéljaira; a templomi gyűjtés eredménye 209 K 33 f, amelyből a székes- templomban 116 K. a ferenczesek templomá­ban 39 K 30 f. a Kálvárián 29 K 29 f. és a zárda templomban 24 K 73 f. gyűlt be. Ugyané czélra az Oltáregyesületnek Schiller­wein Anna 100 K-t adományozott. Isten fi­zessen meg az áldozatos lelkű adakozóknak ! A háború. Talán az oroszok maguk is belátják már, hogy a Kárpátokban még a Przemyslnél felszabadult és az uzsoki és többi harczvonalba dobott tömeggel sem bol­dogulnak. Kárpáti hős seregünk és német­szövetségi csapataink nemcsak oroszlán bá­torsággal védik a hazát, de merészen és nagy sikerekkel támadnak, pozicziókat fog­lalnak, rengeteg foglyokat ejtenek. A musz­kának borzalmas emberveszteségei vannak, de ő mit sem törődik embereinek életével: Írják és szemtanuk beszélik, hogy az oroszok czivil embereket, polgárokat vetnek a harczba. Azokat, akik Oroszországban zendülnek és a háború ellen izgatnak. Egyik részüket Szi­bériába küldi, a másikat a tüzvonalba. Sok­szor fegyver nélkül a csapat elejére. Hát ez is az orosz brutálitáshoz tartozik. A drága vendégek. Lám-lám 1 Hány­szor és hányszor vádolják a mi városunkat, hogy rideg, nem vendégszerető és az idege­neknek nem kellemes tartózkodási hely. A mi drága vendégeink, a galicziai menekültek közül sokan ugyancsak ráczáfolnak erre az igazságtalan vádra. Itt éltek közöttünk hóna­pokig, mikor mi is piacz és kenyér harczot harczolunk. És úgy megkedvelték a mi vá­rosunkat, hogy azon belügyminiszteri rende­let daczára, mely minket április 7 éré meg­szabadít a drága galicziai vendégektől — mindent elkövetnek, hogy itt maradhassanak, szerető, dédelgető karjaink közt. Inkább buj­dosnak egyelőre, mégis — itt akarnak ma­radni közölök sokan. Most aztán a rendőrség kutatja, keresi a drága vendégeket. S ha kell karhatalommal küldi tovább. HÁZVEZETŐNŐNEK ajánlkozik egy középkora nő, aki a külső és belső gazdálkodást érti, Czim. a kiadóhiva­talban. Hálás operettes színmű téma az, hogy az egyszerű kisvárosi életnek alakjai fény és pompa után vágyódnak s aztán ha vágyuk teljesül, a nem nekik való körben boldogta­lanok. A fővárosból visszavágyódnak a kis­városba vagy faluba. Csalódás után visszatér­nek az egyszerű élethez, melyet ezután meg­becsülnek. Ez az alap gondolata „Zsuzsi kis­asszony czimü poetikus operettének. A hely­beli előadás túlságosan kiemelte a komikus részeket és valóságos czirkuszi akrobata mutatványokat produkált. Látszik, hogy rég nem volt czirkusz Szatmáron, mert a karzat ezen mutatványokat erősen megtapsolta. Műsor: Szerdán : „A Cylinder“ Frankó Juliska vendégfelléptével. Háborus-mókaságok. Utazás a háborús vonaton. Férj és feleség utaznak együtt egy háborús vonaton. Kérdi a férj úgy néhány óra múltán : — Mond drágám, kényelmesen ülsz ? — Igen édesem . . . — Nem szorítanak az utasok ? — Nem drágám. — Nincs léghuzatod? — Nincs angyalom. — Szóval úgy ülsz, mintha rendes vonat volna. — Eltaláltad szivem. — Akkor gyere cserélj velem helyet, mert engem guttaütés környékez ezen a há­borús vonaton. GAZDÁK VILÁGA. A termés biztosításáért. A hitósá­gok mindent elkövetnek a termés biztosítá­sáért, amely épp olyan fontos, mint maga a háború szerencsés kimenetele. Ezért engedte meg a kadvezetőség is. hogy földmives ka­tonák szabadságot kaphassanak a gazdasági munkák elvégzésére. A honvédelmi miniszter rendelete már ismertette a szabadságolásnak módját és idejét, most egy újabb rendelet jelent meg, amely még a fennmaradt kéte­lyeket is eloszlatja a katonák szabadságolá­sára vonatkozólag. A rendelet értelmében elsősorban a mezőgazdasági, a szőlőmiivelési és a lábba- dozó osztályokban levő gazdasági munkások, ha testileg a munka elvégzésére alkalmasok, kapnak szabadságot. A beteg és kórházi ápolás alatt álló legénység szabadságot nem kaphat. A legénység általában abba a köz­ségbe kap szabadságot, amelyben legutóbb mezőgazdasági munkát véglett. A hatóságok közvetítik és ellenőrzik a szabadságolt le­génység munkáját. Amennyiben a járási tisztviselő arról értesül, hogy valamely köz­ségben munkáshiány mutatkozik, intézkedni tartozik, hogy az illető községek a másik községben rendelkezésre álló felesleges ka­tonai munkaerő átengedtessók. A mezőgazdáknak és mezőgazdasági munkásoknak, szőlőbirtokosoknak ős szőlő- mivelési munkásoknak egyénenkénti szabad­ságolásán kívül a tavaszi vetési és szőlőmi- .velési munkálatoknak elvégzésére 20 katoná­ból álló munkáscsoportok itt fognak alakít­tatni. A községek a munkáscsoportokat a saját, mint erkölcsi testületnek tulajdonában levő földek és szőlőbirtokosok ingatlanaiknak megmiiveltetésére igénybe vehetik, ha a szük­séges munkaerő hiányzik. A munkáscsopor- toknak kirendelése iránti kérvény ahhoz a legközelebbi álllomásparancsnoksághoz inté­zendő, ahol póttest van. A föld és szőlőbir­tokosoknak erre vonatkozó kérvénye a köz­ségi elöljáróság, illetőleg városi hatóság által láttamozandó. A munkáscsoportok kirendelése iránti kérvények azonnal a járási tisztviselőhöz eljuttatandók, aki az iilető közeg, illetve földbirtokos által, esetleg az egész járás te­rületén szükségelt munkáscsoportok kirende­lése iránt azonnal, esetleg táviratilag is ah­hoz a legközelebb fekvő állomásparancsnok­sághoz fordul, ahol póttest van. fü ... m m Sze rkesztői Üzenetek W. dr. Budapest. Köszönöm kedves soraidat Az ilyeu jóakaró érdeklődés nekem igen sokat őr a csőszöknek hátkritikái között. — Polgár. Igaza van. Egy embert, ki önöknek valóban sok jót tett, joguk van védeni a lehetőségig. Hogy mi az összetartás, azt szemlélhettük sok-sok ilyen esetben izraelita polgár­polgártársaink összetartásában. Figyeljük ám, de na­gyon azokat a kegyetlen erénycsőszöket, akik a most szerencsétlenségbe esett embernek fedezete alatt sok­sok szívességet és privilégiumot is élveztek. Most akasztófát emlegetnek. Elmondhatja ő is a maga nehéz idejének tapasztalataként; csak jó barátaimtól szaba­díts meg Uram, a többit majd elvégzem magam. — P. S. J. Huszonnyolcz év alatt soha senki sem érdek­lődött az iránt, hogy minő honoráriummal illeszkedem én be a „H. Sz.“ szerkesztőségébe. Pedig minden rangú és rendű czikkeket százszámra Írtam évenkint. Vezettem önállóan rovatokat. Helyettesítettem csaknem minden szerkesztőt kánikulákban. Soha egy fillért nem kértem ős a laptól nem is kaptam. Most, hogy szer­kesztő lettem, rendkívüli melegséggel folyik az érdek­lődés ez irányban. Igazán hálái vagyok érte, Igaz, hogy azoknak a lapoknak, testületeknek, mimásoknak, kiknek és melyeknek eddig dolgoztam, egy fiányi sort sem írhattam. Még karácsonyra és husvétra sem. Mert egész lelkemet és munkabírásomat e lapnak szentelem. Irta is egy szerkesztő, hogy kár, kár . . kár . . De hát első a családnak, az e. m.-nek az ér­deke. A többivel nem törődöm. — Ibolya. Kedves dolog Csak máskor a papírnak egyik oldalára tessék Írni. — Dr. Madarász Flóris cziszterczita rendű ta­nár Egerben. Neves iró, költő. Lapunkban már kará­csonyra irt egy kedves költeményt. Most, a múlt számban is tőle hoztuk azt a bájos kis versikét. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskolaköz 3. sz ­könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4 Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom