Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-04-04 / 25-26. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 április 4. delem, mellyel családját fentartja és legalább valami tulajdont szerzett . . . motívumokat ad a gyermek leikébe is. Ezek a motívumok erősbödnek a gyermekben, mindig jobban izmosodnak a szülőföld iránt, mely aztán intellektuális felfogásban, a vonzódásban és sze- retetben nyilvánul. Ha ott a szülőföldön a cselekvő egyén huzamosabb ideig tartózkodik, dolgozik, ha családi, rokoni, baráti kötelék fűzik a szülőföldhöz ... a hol földi pályafutását kezdette, boldog gyermek és ifjú korának emlékeit őrzi, a melyre való visszaemlékezés mindenkor nemes és vigasztaló érzéseket kelt föl szivében . . . akkor bizony az ő lelki világában és fizikai életében is döntő szerepet visz majd a szülőföldnek jelentősége. A gyermeknek a szülőföld iránt való ragaszkodását . . . ezek a motívumok érlelik meg és viszik át a hazának, a nemzetnek szeretetére. Ezek viszik be őt a nemzetnek testébe és leikébe egyaránt. A kereszt. Néhai Tóth Bólénak legendás könyvében találjuk ezt a szászorszép legendát : Az időben József tnenvén Máriával az ő ácsmühelyébe, ottan éré Jézust és álmélkodva látá, hogy' a gyermek, bár nem próbálkozók addig, mester módjára forgatván a szekerczét, fűrészt és csapózsinórt, gerendákból keresztet rótt vala egybe. József, mig örvendezne szivében a gyermek ügyességén, megháborodék lelkében a kereszt láttára és mondá: Miért szorgalmatos- kodol te azon, hogy a gonosztevők büntetésének eszközét alkossad össze, holott nincs a városban ács, aki kereszt faragását fölvállalná, mert börtönök munkája az. És miért telik néked kedved a szégyen jelében, holott minden jámbor irtózik tőle. Felelte pedig néki Jézus : Bizony mondom néked, dicsőség jele lészen egykoron a kereszt énáltalam. Templomok fogják hordozni tornyaikon és királyok a koronájukon. És nemzetek fognak térdet, fejet hajtani előtte széles ez világon. Mert felmagasztaltatik és megszenteltetik a kereszt énbennem mindeneknek megváltására . . Miért? — A húsvéti „Szenteltek“ jelentősége. — Irta: Mester. Sok jó és szép szokásunk van, melyeket apáinktól örököltünk. Ők öntudatosan, jelentőségét ismerve éltek velük. Az idők folyamán azonban elmosódtak, eltűnt ezen szép szokások értelmének tudatossága. Hódolunk nekik, mert igy szoktuk. így tettek apáink, anyáink. Pedig ezen szép szokásoknak, vallásos cselekedeteknek akkor van maradandósága és nemesitő, felemelő, vigasztaló, jóleső értéke és akkor találjuk meg bennük tiszta örömünket is, ha tudjuk, hogy mi gondolatot, érzést, hitvallást tesznek érzékletessé. Önérzetes ember mindig felveti cselekedetei előtt azt a kérdést: Miért? Miért teszem? Mi kapcsolatban van lelkemmel, egész életemmel? így kérdezhetjük, miért szentel az egyház husvétkor kalácsot (kenyeret), húst, tojást. Mi jelentőségük van a „Szenteltek“-nek. S miért is maradt meg ez a szép szokás századokon át a híveknél — egész a kegyeletig, a rajongásig. * Száz és százféle magyarázattal felelnek erre a kérdésre avatottak és nem avatottak. Leghelyesebben tesszük, ha megnyugszunk magának az egyháznak magyarázataiban, mely níagyarázatokat megtaláljuk hite les egyház-szertartási könyveinkben. Például Goffine Lenartiae hires könyvében: „Kath. oktató és épületes könyviében. (Bár ott foglalna helyet ez a világhírű könyv minden kath. családnak asztalán. (Szent István Társulat kiadása. Budapest. Szentkirályi-u. 28.) Hogy tehát miért szentel az egyház husvétkor kalácsot (kenyeret) stb. a (nép pászkának nevezi) arra ilyen feleletet kapunk : Azért, hogy a híveket a kalács, a kenyér emlékeztesse Krisztusra, a ki minket a mindennapi kenyérért való imádságra tanított. És adta nekünk azt a kenyeret is, mely az élet kenyere. Aki abból eszik, örökké él Krisztusban. Azért, hogy emlékezzünk meg arról úgy a fizikai kenyérnek, minta megszentelt bárány, vagy más húsnak megáldása kapcsán, melyszerint Krisztus feltámadása után mi nekünk nemcsak a földi kenyér és hús a táplálékunk, nemcsak az érzéki életünk táplálása legyen egyedüli gondunk, hanem a mennyei kenyérnek és húsnak .. Krisztus testének és vérének magunkhoz vételével, lelkiüdvösségünket! is biztosítsuk. — A bárányhus emlékeztessen az igazi húsvéti bárányra, mely maga Krisztus, a ki föláldozza magát üdvösségünkért. * Mit jelentenek a tojások, a himesek ? No, itt meg éppen rengeteg magyarázatra találunk. Sokszor nagyon is önkényes és kegyeletsértő magyarázatokra. Pedig a magyarázat itt is egyszerű, természetes. A tojással a feltámadás van jelképezve. Mint a tojásban levő kis szárnyas önmaga töri fel börtönkéjének falait, hogy kiszabadulhasson : úgy a Megváltó is önmaga szabadította ki magát a sírból és életre kelt . . A mai modern emberek közt sokan akadhatnak, a kik a „Szenteltek“ nek ezt a magyarázatát kicsinyelhetik. És keresik a néplélekben, a népszokásokban a legképtelenebb magyarázatokat. Önkényes feltevések alapján. De egy bizonyos, hogy a kiben van még egy kis- úgynevezett ideálizmus; a ki tudja és érzi, hogy úgy a nagy viiág, mint a mi kis világunk tele van titkokkal, meg nem magyarázható érzésekkel, a miket szinte intellektuális (értelmi) vágyódásokkal is törekszünk érzékletessé tenni: az a lélek tisztelettel fog meghajolni ezen jelentőségek előtt is. A gyűrűt a mindig élő és meg nem szakadó szeretet jelének ismerjük. A virágokhoz kötjük érzelmeinknek legelrejtettebb, legmélyebb szálait. A nemzeti lobogó nemcsak színes vászon, selyem szövet: nagy, hatalmas eszmének és gondolatoknak szent kifejezője. És igy tovább. * A. „Szentelt“ a magyar asszonynak büszkesége, a családoknak öröme, s kegyelete, a vallásos érzés kifejezője. Az idén . . az idén lesz-e „Szentell“-je a magyar asszonyoknak és családoknak ? Miért? ................................................................ . . Az Isten oda költözik és ott érezteti kezeinek áldásait... a hol legnagyobb a szükség. Ott lesz ... itt lesz most is velünk. Himes tojások. Bandi : Oh ha nekem szárnyaim lennének. Anya: Mit tennél kis fiam ? Bandi: Felrepülnék a polcéra, mert ott vannak már a himes tojások. * — Oyuszika, az asztalon két tojás is volt. Hova tetted ? — Mamuka én azt oda adtam egy sebesültnek. — Gyere édesem, hadd csókoljalak meg. Te jó szivii gyermek vagy. Aztán hol volt megsebesülve az a szegény katona ? — Itt ni! (Gyuszika megmutatja karját. Csakugyan seb van rajta.) — Hol kaptad ezt az ütést? — Hikor a Bélával háborúsdit játszottunk. * — Kitől kaptad a legszebb tojást Pistuka ? — Piroskától . . — És miért az övé a legszebb ? — Mert piros is, czukros is, meg tojás is! Divatos himesek. Érdekes jelenség, hoqy akadnak községek — mint olvassuk, a hol elhatározták, hogy nekik nem kell többé a divatos himes. Selyemtojás, czukorhimes, meg afféle más mindenféle „boti czukrász“ komédia. Vissza — mondják az igazi himestojásókhoz. Az egyszerű piros, kék, zöld, sárga himesekhez, melyeket aztán a leány, a legény — (sokszor valóságos művészi érzékkel Szerk.) karczol ki. Hát bizony ez is az időknek jele. Azt tartják helyes érzékkel, hogy ha tojás, hát legyen — tojás. A virág is virág legyen. Természetes virág. Úgy a mint születik, a 'természet ölén növekszik és virul az ember lelkének gyönyörűségére. Hiszen a divatos himeseket is már a képtelenségig vitte az üzleti szellem. Minden lehet az már, csak nem — tojás. A népnek igazsága van. Ha tojás, hit legyen tojás. Iparosok világfa. Ä Szatmárnémeti Általános Ipartestület vasárnap tartotta közgyűlését a városháza tanácstermében, mikor is az ipartöstülel elnöke tartalmas beszámolóban tárta fel a múlt 1914. évi ügyforgalmat. A jelentés bizonysága annak, hogy a szatmári általános Ipartestület, mely oly hosszas vajúdás után alakult meg: életképes. Az elnöki jelentés feltárja a szatmári iparos-világnak is roppant nehéz helyzetét. Ä háború a régen pangó kisipart is súlyosan érinti. Nincs semmiféle munka. Az élelmi czikkek mérhet len drágasága ezt az álláspontot csak súlyosbítja. Az ipartestület tagjai közül 300 nál jóval felül hadba vonultak, de még napról- napra történnek behívások. A hadba vonultak családjairól történt valamelyes gondoskodás. Nagyon csekély. Az iparkamara közvetítésével némi pótsegélyre van kilátás. (V. ő Hírrovatunkat. Szerk.) Több iparos csoport alakulásával iparosainkat munka vállalatba segítette az ipartestület. Nevezetesen a csizmadia és czipész szakcsoportot. Ezek a csoportok a kereskedelmi miniszter úrtól 5000 pár lábbelire megrendelést kaptak. A közös műhelyekben már készül is a munka. Az asztalos iparosoknak a megfigyelő ba- rak kórháznak berendezése vállalatánál a kormánybiztos és polgármester közbenjárására tekintélyes munkája akadt. A szabó iparosok is mozogtak, hogy a hadserog részére a szállítandó ruhákat készíthessék, de ez nem sikerült. (A posztópanamistáknak sikerült. Szerk.) Mert a vállalkozó czég oly minimális munkabért Ígért, hogy erre iparosaink nem vállalkozhattak. Az ipartestület hálás köszönetét mond dr. Vajay K. polgármesternek, a városi tanácsnak, hogy a bőranyagbeszerzésére jót állottak és mindent elkövettek, hogy iparosaink vállalata becsülettel sikerüljön. Nemkülönben Tankóczi Gyula főkapitánynak, a ki fáradhatatlan buzgósággal, igazán atyai jóindulatai minden lehetőt elkövetetthogy az iparosok boldogulhassanak. Nem kis érdeme van továbbá dr. Nagy József iparhatósági biztosnak. A jelentés megemlékszik Bölönyi László ipartestületi elnök alapítványáról, a ki 1000 koronás alapítványt tett, hogy annak évi kamata jótékony czélra fordittassék. Mozgalom indult meg az ipartestület kebelében egy alap létesítésére, melyből el- aggot iparosokat segélyezhessenek. Ezen általános beszámoló után a jelentés a részletekre is kiterjed. Az ügydarabok mindegyikét kellőkép elintézték. íme a jelentés általános képe, melyből az Ipartestület élete kidomborodik. Remélni lehet, hogy az ip rtestület működése évről- évre izmosodni fog, hogy a kisipart emelje és talpra állíthassa. • Mester.
