Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-03-21 / 22. szám
Szatmár-Németi 1915. márczius 21. Most derül ki, hogy igazi katbolikus nő vagy-e? Most tűnik ki majd, hogy derék magyar honleány vagy-e? az életre-halálra küzdő férfiak vitézségéhez csak úgy lesztek méltók ti magyar asszonyok, ha emelkedett lélekkel, nagy béketüréssel hozzátok a szent áldozatot a haza oltárára. A nyavajgó, pityergő fehérnépek lelő- hasztják a hadbavonulók harczikedvét. és ez által bizonytalanná teszik a hadjárat sikerét. Hamarabb elmúlik a háború semmint azt ti odahaza gondoljátok 1 Győzni fogunk biztosan és azután egy jobb és boldogabb világ lesz, jönni fog egykor, a mely után buzgó imádság epedezett százezrek ajkán! Kedves feleségem ! Légy boldog, hogy a te férjed is hősként küzd a hazáért. Mi lett volna ebből a szép országból, ha fiai nem ontották volna soha vérüket? Csak úgy tudtuk megtartani ezt a szép hazát, hogy a magyar férfiak minden időben megtették kötelességüket! Bármilyen fájó érzés tőled elszakadni, kis csemetéinket elhagyni, még fájóbb érzés volna, ha azt kellene tudnotok, hogy a te férjed és a ti édes apátok félreállott, mikor a király, a haza oltalmára fegyverbe szólították. Addig is mig itt, vagy oda fönn viszontlátjuk egymást, imádkozzátok el minden este a következő röpimát: Jóságos Üdvözítő, ki azt mondtad, hogy „hagyjátok a kicsinyeket hozzám jönni, mert övék a mennyek országa“ kérlek oltalmazd a mi apánkat a háború veszélyei között és vezesd őt vissza hajlékunkba. Édes őrangyalom, kísérjed őt oltalmazva mindenütt. Boldogságos szűz Mária ne hagyd el őt halálos tusájában 1 Isten velünk! és ha Isten velünk, ki ellenünk? Ezzel zárom soraim ős maradok hü férjed Venen. Hadifoglyokat bámuló, czigarettával traktáló, beczézgető közönség ülj ide mellénk, s hallgasd szavainkat. Te a bibliai nyolc boldogság mellett akkor érzed a kilenczediket, hogy ha orosz fogoly szemébe nézhetsz, czigarettával, süteménnyel kínálhatod s esetlen munkája játókvaczakjait megvásárolhatod. Neked ez most szórakozás, hadidivat, mert hát neked mindig kell valami divat. Ruhadivat, zenedivat, szinházdivat, zsur- divat, korzódivat, flörtdivat, vöröskeresztesdi- vat, sebesültkatonadivat és most a hadifogolydivat. Még pedig orosz hadifogolydivat. Az orosz katona a háborús jogok daczára feldúlja az otthonokat, felperzsel mindent, pusztít, rabol, kegyetlenkedik. Békés, védetlen polgárokat megkinoz, agyongyötör, keresztrefe- szit. Asszonyainkat, leányainkat meggyalázza, a világ összes háborúinak borzalmait felújítja, hatványozza, a vadállatnál vadállatabb. Zsidótestvéreit gyerekestül, asszonyostól a frontra hajszolja, hogy azok legyenek a védőpajzsok a magyar puska ellen. Nincs előtte semmi szent,, sértetlen, csizmával mindent agyontapos. És mikor ez a vadállat fogságba kerül, s elviszik az ország különböző megfigyelő fogolytáboraiba, akkor a közönségünk divatja lesz, akinek ámulás-bámulás, czigaretta jár s pénzbeli segítség játóktákolmányok ellenében. Hát csak Jegyen továbbra is divatezikk az oroszfogoly. A Kárpátok, Galicia és Bukovina lakói, különösen az asszonyok és leányok, majd megdicsérik ezt a szórakozást. A vármegyei elemi iskolában áprilisban lesz az évzárás. Gazdasági szempontból igazán nagyfontosságu a kultuszminiszter azon rendelete, amelyben az elemi iskolák évzárását április hóra tűzte ki. A nagy munkáshiány miatt minden kézre szükség van, még az iskolás gyermekeket is fel lehet használni. A könnyebb g°zdssági munkák elvégzésénél nekik is n így hasznukat „bZ ATM ARI HiRLAR' lehet venni. A másik az, amely a minisztert ezen rendelete kiadásában vezette, az volt, hogy az egész nap külső gazdasági munkákkal elfoglalt szülőket a délelőtt és délután iskolába járó gyermekek munkájukban ne akadályozzák és a kisebb gyermekek felvi- gyázását rájuk lehessen bizni. A városi iskolák évzárásáról még nem történt intézkedés. A vidéki pénzintézetek reformja. Említettük már, hogy Stoll Béla nagybányai pénzintézeti igazgató ily czimen egy füzetet adott ki. Mi felkértünk szakembert arra, hogy részünkre mondjon ismertető kritikát, ítéletet. Örömmel kell közölnünk, hogy a dolgozat igen érdemes munka és teljesen méltó arra, hogy mindazok, a kik a pénzintézetek kérdésével foglalkoznak, megszerezzék és olvassák. A mii ára 56 fillér. Dr. Wekerle Sándor is, mint olvassuk elismeréssel nyilatkozott a füzetről. Egy nagyváradi lap a menekültekről. A Tiszántúl így ir a menekültekről: — Galicziából 'összesen 114 család érkezett. Ezek közül 93 család már elutazott Nagyváradról, csupán még 21 család van itt és pedig mind rabbi család. A Felsőmagyar- országról jött menekültek szintén mind hazautaztak egy kivételével, aki megtelepedett s halkereskedésre ipart is váltott. Azelőtt otthon is halkereskedése volt. Bukovinából 66 család érkezett Nagyváradra, ezek között sok tisztviselő. Jelenleg még egy „család“ van itt közülünk: Hagel Izrael visnici rabbi és 52 tagból álló családja. Tulajdonképpen csak néhány tagból áll a család, a többi családtag mind bócher, akik a rabbival egész nap a Talmudott olvassák s a felett vitatkoznak. A nagy család két egymás mellett levő házban lakik s a rabbi gondoskodik élelmezésükről. Hazaeresztik a mezőgazdasági munkás katonákat. A katonai hatóság úgy intézkedett, hogy a nem tüzvonalban levő mezgazdasági munkás katonákat a lehetőség szerint 14 napra szabadságolják, hogy a tavaszi vetési munkálatoknál segédkezhessenek. Panamák. A háború alatt nemcsak a külső, bevallott ellenséggel kell küzdenünk hanem sajnos „honfitársaink“ között is akadnak olyanok, akik akadályozzák, késleltetik a háború szerencsés kimenetelét. Napról-napra olvashatunk, láthatunk visszaéléseket a háborúból kifolyólag és a haza rovására. Párját ritkítja azonban az a két banda, melyet idejében lefülelt kitünően berendezett rendőrségünk. Az egyik papirtalpu bakkancsokat akart szállítani a hareztéren küzdő hőseink számára, a másik silány posztóval akarta Ibeta- karni hőseink didergő tagjait. Milliókat jelent a csalás, ha sikerült volna. Finom, erős lakkezipőben és prémes, íjól bóléit bundában jártak ezek a lelketlen hiénák. Gyenge a toliunk, hogy kellőképen megbélyegezzük ezt a hazaárulást, mely jobban megérdemli a kötelet és golyót mint a galicziai árulások. Türelmetlenül várjuk a gyors és igazságos, példát statuáló Ítéletet, mely mindenkit arra buzdítson, hogy kérlelhetetlenül jelentse be a tapasztalt visszaéléseket. Hősi halál. Misky Béla a 11. honvéd gyalogezred zászlósa múlt hó 23-án az északi harezokban hősi halált halt. Az elhunyt, mint hős küzdött a toronyai—majdánkai ütközetekben, ahonnan kevéssel ezelőtt megsebesülve hazatért. Rövid pihenő után visz- szament a hareztórre és a Kárpátokban vívott egyik ütközetben elesett. A reményteljes fiatalembert Fehérgyarmaton előkelő és kiterjedt rokonság gyászolja. Arad burgonyaföldje. Az arad-gáji rendőrkapitányság előterjesztést tett Arad város tanácsának, hogy Gájban a tizenhat- ezer négyszögnyi parlagon heverő területet, tekintettel a mai állapotokra, adják ki felesben a gazdáknak. A városi tanács az indítványt magáévá tette. Egy gazdálkodó ember küldte be ezt a hirt nekünk, kivágva valamelyik gazdasági lapból. És arra kér, vessük fel itt Szatmáron is a burgonyaföld eszméjét 3 és segítsük sikerrel. Szívesen megtesszük. Kérdés: mit szól hozzá a gazdasági tanácsosunk ? Negyvennyolczban ős ma. Valaki kérdést intézett, hogy: 1. miért harczoltak 1848-ban és mit vívtak ki; 2. miért küzdünk most s mit akarunk kivívni ? Erre a két kérdésre sok komoly és sok helyes válasz érkezett be az ismert felfogásokból összeállítva. A leghelyesebb volt a következő válasz : 1. 1848 ban azért harczol- tunk, amink nem volt (a szabadságért) s s kivívtuk. 2. Most azért harczolunk, amink van (a szabadságért) és megtartjuk, amink van (a szabadságot). A szerzője egy okos kis leány. Hősök halála. Matusevic Toma, a 2. sz. cs. és kir. Bosznia és herczegovinai ezred 11. századának (Grácz) közlegénye, szül. Bukovina (Banjaluka, Bosznia) 1894., róm, kath. vall., f. hó 15-én este meghalt. — Raff Fe- rencz a cs. és kir. 7. gy. e. 11. századából (Klagenfurt) szül. St. Enten (gráczi járás, Steier orsz. 1874., róm. kath. vall., nős, f. hó 15-én meghalt vórmérgezésben. Az elhunyt hős két századot megmentett. — Bikfalvi Pál, a 10. munkásosztag 3 kőmivesszakaszá- ból, 1876. évbeli nagybányai születésű, ref. vall., nős, Toronyén szerzett betegségben a barakkórházban meghalt. — Majtényi Ferencz a 6. tréndivizió (Kassa) közlegénye szül. Mérk (nagykárolyi járás) Szatmár m. 1887. soro- zási éve 1908., ref. vall., — Biencsik Ludwig a 221. század sz. német tartalékezred 3. századának közvitóze, felszerel, áll. Türfer, szül. Spabl (Németország). 1898., róm. kath. vall., a Barakkórházban meghalt. — A Barakkór- házban e hó 17-én meghaltak: Major Kaje- tán cs. és kir. 8 tábori vadászzászlóalj (Klagenfurt) 2. századának közvitéze, szül. 1888., Heinersdorf (Stájermark), r. kath. vallásu. Haláloka tífusz. — Kovács Bálint, cs. és kir. 65, gyalogezred, 12. századának közvitéze; született 1891., Párádon, r. kallásu. Halál oka tifusz. — Sommer Lajos, cs. és kir. 93. gyalogezredbeli szakaszvezető; született 1883., Marsch, neustadti járás (Sternberg), r. kath., nős. Halál oka szivhüdés. — A cs. és kir., tartalékkórházban meghalt Tormási Mihály m. kir. 29. honvéd gyalogezredbeli közvitéz, ref. vall., 32 íéves, kecskeméti születésű. A Barakkórházban e hó 18. és 19-őn meghaltak : Lorsch József Vilhelm, a müncheni 2. számú szki-zászlóalj élelmezési főhadnagya, szül. 1865 évben Koncenheimban (Németország), ev. vallásu, nős, konzervgyáros. Halál oka tifusz. — Resseb Mihály a cs. és kir. 17. sz. gyalogezred 17. századának közembere, szül. 1894., Torro községben (Stajer- mark), r. kath. vallásu. — Brodavics Ilia, a 27. sz. gyalogezred 3. zászlóaljának (Eszék) közembere, született Bodrovats (Horvátország) r. kath. vallásu, nős, munkás. Uj postahivatal. Szatmárnémeti sz. kir. város területén létesített megfigyelő állomás telepen 1915. évi márczius hó 15-ére „Szatmárnémeti 5“ elnevezései m. kir. posta és távirda hivatal lép életbe. Ezen hivatal kincstári kezelésben teljes fel és leadó szolgálattal és a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt fog működni s postai ösz- szeköttetését a szatmár erdődi h. é. vasút „Szatmárnémeti gőzfürész“ megállóhelyén át a 6066 és 6012/6013 számú vonatok utján a „Szatmárnémeti 2“ sz. posta és távirdahi- vatallal fogja nyerni. A postahivatal forgalmi körébe a megfigyelő állomás telepe osztatott be. A bevonulók katonaládát ne vigyenek magukkal. Régi idők október elején, a háború alatt pedig sürü időközökben látjuk a bevonuló hadköteleseket utczákon végig vonulni a laktanyák felé. A czivil gúnya a legváltozatosabb a bevonuló hadfiakon; egymás mellett jól megfér a magyar paraszt posztó zekéje, az oláh ifjú báránybőr bekecsével, vagy szürdaróczával, a Kossuth-kalap a báránybőrsapkával, a csizma a bocskorral.
