Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)
1904-01-17 / 13. szám
V* Szatmár, 1904. január 97. Vasárnap. Harmadik évfolyam 14. A SZATMÁRI és SZATMÁRMEGYE! FÜGGETLENSÉGI ás 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: ! Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. i Egész évre 16 K. I Negyedévre 4 K. j| Fél évre . 6 K. | Egy hóra I K. | Fél évre . 8 K.|Egy hóra . 2 K. Egyes szám ára 2 kr. (4 fill.1 I Felelős szerkesztő: BALASSA SÁNDOR. Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napok kivételével SZERKESZTOSEG ÉS KIADÓHIVATAL: Kazinczy-utcza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők Magyar lovagiasság. Szatmár, január 16. Nem foglalkozunk Tisza István tegnapi beszédének érdemével, — mert annak a beszédnek sem érdeme, sem értelme nem volt; ezeket az üres frázisokat legfeljebb hajlongó hivei kisérhetik helyesléssel, mert ez a terjengős, semmit mondó üresség megfelel az ő alkatuknak. Komoly ember nem lelkesedik ilyenekért és őszinte politikus bármely párton el fogja ismerni, hogy Tiszának tegnap szerencsétlen napja volt. Először le nem czáfolta Pitreih urat, másodszor meg dicshymnuszokat zengett neki és kegyes jóindulatába ajánlotta magát. Különben mellékes dolog az egész. Mondtuk, hogy itt felesleges a szóbeszéd; a Pitreich—Tisza-harczot csak az egyiknek, vagy a másiknak a bukása fejezheti be. Legjobb volna persze, ha mindkettőé. De most nem erről beszélünk. Le akarjuk szegezni Tisza beszédjének egyetlen mondatát; csak elszólás lehetett, de ez az elszólás volt az egyetlen igaz szó ebben a beszédben. Azt mondja Tisza, hogy ne bántsuk a hadsereg tisztikarát, mert ellentétbe jövünk a magyar nemzet egyik legszebb tulajdonságával, az ellenféllel szemben nyilvánuló magyar lovagiassággal. Ez már igaz: a közös hadsereg tisztikara a magyarnak ellenfele. Ez volt mindig és ma is ez, mini Pitreich ur és társai ezt napról-napra bizonyítják. De nem áll az, hogy a magyar politikát ezekkel szemben lovagiasságnak kellene vezérelnie. A diplomáczia lehet udvarias, de a politika legyen őszinte. Nemzetek önérzete nem tűr semmiféle nyájaskodást. Az angol nép a legnagyobb nép, pedig nemzeti gőgje határtalan, politikai durvasága páratlan és vasököllel szőrit le mindenkit, aki határain belül vagy kívül polgári szuverénitásának még csak árnyékát is érinteni meri. Anglia még ma sem tart állandó hadsereget európai értelemben, mert még saját fiainak túlkapásától is félti az alkotmányosságot; aggályai vannak, hogy a merőben angol katonaság államot alkotna az államban. És mi udvaroljunk egy olyan állandó hadseregnek, mely tőlünk idegen, mely dicsőségül tudja magának be, hogy bőséges fedezet alatt kosarat kötött az ugató magyar kutyák szájára; lovagiaskod- tunk olyanokkal szemben, akik maguk számára követelik a hagyomány tiszteletét és lábbal tapossák, gúny tárgyává teszik a mi legszentebb hagyományainkat; a kik vasra verik azt a gyermekünket, aki nagyjaink sírját, szobrait megkoszorúzza, legendáris dalainkat énekli és a kik kitüntetik azokat, akik ellenségeink emlékét tartják tiszteletben és megkoszorúzzák a Hencziek szobrait. Szatmár, január 16. Tisza pályafutásának vége. Mint Bécsből jelentik, Lichtenstein Alajos herczeg egy vá- lasztógyülésen beszédet mondott az ausztriai és a magyarországi helyzetről. Az osztrák parlament bajainak orvoslására szerinte az egyetlen mód a házszabályok szigorítása. Sajnos, erre nem lehet kilátás, mert a császár szigorú alkotmányos érzete visszariad ennek oktrojálásától. Még szomorúbbak a viszonyok — úgymond — Magyarországon. Gróf Tisza egyik engedményt adja a másik után, a nélkül, hogy valamit elérne ez által és a beléje helyezett remények nem váltak be. Valószínű, hogy a magyar miniszterelnök rövid idő múlva pyrrhusi győzelmet fog aratni, amennyiben törvényerőre emeli a múlt évi ujonczjutalékot, de ezzel be is végződik pályafutása, mert ez idei ujonczjutalékot már nem kapja meg; olyan árat követelnek ezért odaát, a milyent egyetlen ország sem adhat meg. A nagykárolyi mandátum. A nagykárolyi függetlenségi párt. — mint levelezőnk írja, — Károlyi György gróf mandátumát petícióval fogja megtámadni. A függetlenségi párt a mandátumot hivatalos hatalommal való visszaélés címén fogja megtámadni. A választás különben rengeteg anyagot szolgáltat, hogy a mandátumot megsemmisítik. Erőszakoskodás, megvesz- tégetés igen sok esetben történt. A kormánypárt emberei egész nap az ellenzéki választó- polgárok között jártak és mesés összegeket kínáltak egy szavazatért. Egy Wagner Jakab nevű vaskereskedő segédet, ki szintén vesztegetni akart, a nép összeszurkált s mikor a kórházba szállították, 8600 koronát találtak nála, a mely ösz- szeg megvesztegetésre volt szánva. Kovács Dezső szavazatszedő bizottsági elnök a legvérlázi- tóbb erőszakoskodásokat fejtett ki. Különösen akkor élt vissza hivatalos hatalmával, a midőn a szavazatokat bírálták. A petíciónak ezenkívül még az is főindoka, hogy Károlyi György gróf nincs felvéve a választók névjegyzékébe. TÁVIRATOK. jsép^riselőliáz "ülése. Budapest, január 16. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Perczel Dezső elnökölt. Napirend előtt Lengyel Zoltán intézett interpellációt Tisza István grófhoz, a nagykárolyi választás ügyében. Felolvasta jegyzeteit, elmondta tapasztalatait, hogy a választáson mily n terrorizálások történtek. Kérdezte a miniszterelnöktől, hogy van-e tudomása megvesztegetésekről. Tisza kijelentette, hogy a választáson — értesülése szerint — nem minden úgy történt, amint a hogy a lapok Írják. A valóságot a vizsgálat fogja kideríteni. Ezután áttértek az ujoncz megajánlási törvény tárgyalására. A javaslatok ellen többen hozzászóltak. Majd néhány interpelláció után az ülés véget ért. Frank Boriska perel. Budapest, január 16. (Saját tudósítónktól.) Frank Boriska, Károlyi gróf volt felesége most, hogy egykori férjét Nagykárolyban képviselővé választották, tartásdij fejében lefoglaltatta a gróf képviselői fizetését. Frank Boriskát egy előkelő fővárosi ügyvéd képviseli, aki más irányban is intézkedéseket tett, hogy Károlyi György grófon a megitélt évi tartásdijat behajthassa. Az orosz—japán háború. Budapest, január 16. (Saját tudósit ónktól.) Soöulból (Korea) táviratozzák, hogy a katonaság követeli az összes idegenek lemészárolását. Az európai államok követségei védelmi állapotba helyezkedtek. A hadi hajókról több ágyút szállítottak a szárazföldre. A követségek tele vtnnak menekültekkel és senkinek sem szabad az utczára menni. A koreai császár a nagykövetségre menekült. Az inas szerencséje Budapest, január 16. (Saját tuaósitónktól.) Parisból jelentik, hogy Egerszegi nevö magyar faitalember, ki Carlesrois vándorcirkusz műlovarnőjének az inasa, hazulról azt a hirt kapta, hogy ötszázezer koronás főnyereményt csinált. Egerszegi azonnal utrakelt, hogy a szép összeget felvegye. A zágrábi tüntetések. Zágráb, január 16. (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt éjszaka ismét nagy tüntetések voltak a magyarok ellen. Ezrekre menü tömeg az ut- czákat járta be és igen sok ház ablakát zúzta be. A csendőrség negyven tüntetőt fogott el. ■TrvwrrrrB Urak!!! a báli idényre ,!S°Mh szal„„ M»*** IT valamint a legújabb báli mellények is WEISZ GYULA
