Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-19 / 188. szám
WfaU UIIMI f Y Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta ‘ (hétfő kivételével.) Hirdéíéseket méltánygs^szabott» árban és egyezség^s^r^tvfötyeií a kiadóhivatal,, Kazirtoiy'-u 6 AprB-föfciíetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal : Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR A vidék joga. Irta: Papp Ferencz. Minden állam közgazdasági tevékenységének első feladata, hogy az állam egész területén az egyenletes fejlődés biztosítva legyen s a földrajzi fekvés, éghajlat és egyéb viszonyokban rejlő különbözetek okos, észszerű módozatok által ki- egyenlittessenek legalább annyira, hogy azokon a vidékeken a lakosság megélhetése problematikussá ne válljék. Ha Magyarországnak a kiegyezéstől számított 36 éves közgazda- sági tevékenységére tekintünk visz- sza, sajnos épen az ellenkezőjét tapasztaljuk. A főváros mellett szánalmas fogalommá törpül a vidék, az országnak tulajdonképi életereje. Budapest 36 év alatt oly óriási mérvben fejlődött, hogy ekkora haladást még a parancsszóra, papiroson előre megrajzolt Páris történeté sem mutathat fel. Óriási körutai, ragyogó palotái vannak, mindenütt fény, csillogás. Ám ezt a sok palotát, azokat a hatalmas körutakat nem Budapest teremtette, hanem a vidék. Vasúthálózatunkat, zónarendszerünket úgy alkalmaztuk, hogy a vidék vagyona ide gyűljön a fővárosba. Itt van a hatalom, itt mérik a legmagasabb igazságokat légfütött palotákban. Itt összpontosítottuk a tudományt, mert a másik egyetemet úgy tekinti a hatalom is, a társadalom is, mint a budapesti előTÁRCZA. A kurucz-korszakból. Irta és a mikolai Rákóczi-ünnepélyen felolvasta : Csengey Gusztáv. (Folytatás és vége.) És a labancz hiába vakarta tarkóját. Szét ugrasztottá ugyan a kurucz sereget akárhányszor, de legyőzni nem tudta soha. Előtte szétfutott, ha gyengébb volt a kurucz had, de háta mögött újra összegyűlt s akkor ütött rajta, mikor legkevésbé várta. Ebből magyarázható meg, hogy a császári hadak, bár jól fölszerelt s az újabb hadi tudomány szerint begyakorolt képzett csapatokból álltak, döntő ütközetet nem tudtak kivívni. Ez volt a kurucz hadviselés ereje, de ez volt gyengesége is; mert ha a császár nem tudott döntő ütközethez jutni, Rákóczi sem tudott. Ezt a bajt Rákóczi nagyon jól belátta. Kitűnő lovassága volt. A kurucz lovasság vitézsége csodákat müveit. Azt lehet mondani, hogy a kurucz háború a magyar vitézség hőskölteménye. De ez a vitézség nem tudta Magyarcsarnokát, azon keresztül juthatni ebbe'. Itt a művészet minden ága. Itt az ipar, itt a kereskedelem, itt a gyár világ, itt van minden s három kilométernyire Budapesttől megkezdődik a vidék, melyre szánalmas mosolylyal tekint a boldog fővárosi. Évtizedek óta folyik ez a csoportosító rendszer, pedig a kiállítás óta bekövetkezett pangás szomorúan beigazolta, hogy Budapest mesterséges fejlesztése nem egészséges Budapestre nézve, s felette káros a vidékre, mert a világváros fenntartó eleme a vidék, s mihelyt az nem táplálja, összeomlanak a ragyogó kártyavárak. Ez az összpontosító rendszer aztán dívik a vidéken is. Góczpon- tokat csinálunk, ott tömöritünk mindent, s e góczpontokon kívül semmivel sem törődünk. A felvidéki nép ne.n is olyan régen virágzó kéziipart űzött. A gépek lassankint kiragadták a nép kezéből az ipart. Ám nem arra törekedtünk, hogy a gyárakat ott azokon a vidékeken létesítsük, hanem távol a nagy városokban. A Dunántúl két nagy városa Győr és Komárom nem is olyan régen hatalmas kereskedést űzött. A hajók egész raja ülte meg kikötőjüket. Budapest rohamos emelkedése óta nem áll meg a hajó már ott, minek, hisz üzleti élet csak a fővárosban van. Ennek a rendszernek káros következményeit régóta érezzük. Mit tett kormányzati politikánk 36 év alatt a vidékért? Legfeljebb any- nyit, amennyit kortes szolgálatokért szoktak adni. Ha egyik-másik képviselő előhozakodott a vidék bajával a parlamentben, bagatell, kiadták az illető miniszternek. Megverte az Isten haragos kezével azt a vidéket, amelyiknek az ügye interpelláczió alakjában kerül elő. A melyik perczben átveszi a kegyelmes ur, s táskájába csúsztatja, akta lett belőle, amelyet iktatnak, a szivárvány minden színében játszó czeruzával keresztül-kasul írnak, kivezetik, bevezetik, s a végen az irattár a sorsa. A kegyelmes ur pedig az ibolyanyiláskor átvett in- terpelláczióra falevél hulláskor válaszol, hogy „all right“ minden rendben. Emlékezzünk csak Árvamegyére, vagy hisz nem is olyan rég volt, a belényesi Ínségre. Négy hét múlva, mikor az Isten adta nép már a gyökeret is megettfo az erdőben, küldtünk nekik kukoriczát. Bagatell, nem jobb, ha végre is ma eszik kukoricza kenyeret, mintha ma is gyökeret rágna ? A Yág elönti a vidéket, a lábon álló termést aratás előtt tönkreteszi. Egy óra alatt három vármegye népének nincs betevő falatja. No itt már tenni kell! Előáll a szalon kocsi, s aztán kegyelmes és méltóságos urak odautaznak, s megnézik a pusztulást. Megírják jegyzőkönyvben, hogy mit láttak, aztán azt is beiktatják, s lesz belőle poros akta az irattárban. Körülbelül igy tették tönkre a székely kérdést is. Kormánybiztosságot szerveztek. Uram őrizz tőle. Aztán a pecsétes levelek, hatalmas paksaméták hozzák és viszik a székely nép nyomorát, de bizony csak nem szűnik meg attól a sok írástól. S a szegény székely már nem vár, hanem megyen oda, hol legalább van kenyér. Nem kormánybiztosság kell a vidéknek, hanem egészséges, öntudatos közgazdasági politika. Kiaknázni a gyergyói havasok márványrétegeit, a belényesi havasok kincseit, a Felvidék faiparát, s foglalkozni a vidékkel. Ne feledjük, hogy az országnak életereje a szánalmasan lenézett vidékben van. TÁ VÁRATOK. A magyar ezredek nemzeti ünnepe. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósítónktól.) A hadügyminiszter tegnap rendeletet adott Id, a melyben minden magyar ezrednek kötelességévé teszi a Szent István király napjának megünneplését. (Talán ez az a bizonyos mézes madzag, a mi fölött az osztrák generálisok Bécsben hetek óta tanácskoznak ? No, ez kissé sovány nemzeti vívmány lenne. — A szerk.) A harezolók üdvözlése. Budapest, augusztus 18. (Saját tudósítónktól.) Törökszentmiklóson ma ország sorsát eldönteni, mert ehhez nagyobb szabású eldöntő ütközetekre lett volna szükség, melyek az elfoglalt, területeket a stratégia szabályai szerint biztosítsák; ilyen eldöntő ütközetet pedig csak rendes kiképzett gyalogsággal lehetett volna kivívni. Rajta is volt Rákóczi, hogy franczia tisztekkel gyalogságot képezzen; kezdettől fogva mindig erre törekedett. Talán sikerült volna. Kezdett is mára kurucz háború 2-ik időszakában egy szervezett kurucz gyalogság formálódni; de a trencséni vereség véget vetett Rákóczi szerencséjének s igy a szabadság szent ügyének is. A trencséni vereséget sem valami eldöntő ütközet idézte elő. Szó sincs róla! — A kurucz sereget nem győzték le, csak szétrobbantották. Mégis ez a csata döntötte el a kurucz világ sorsát. Miért? — Mert az ütközet hevében Rákóczi lova megbotlott s magával rántotta a fejedelmet is. A kurucz sereg látta elbukni fejedelmét s azt hitte, meghalt. Iszonyú rémület szállta meg erre a kuruczokat Mindenki fejét vesztette, a hadi rend felbomlott s a sereg vad futásnak eredt. A futó hadak Rákóczi halálának hírét vitték szét s ez országos rémülést idézett elő. Hiába czáfolták meg aztán a hirt, a lelkesedés nem támadt fel többé; általános elcsüggedés bénította meg a kuruczok ügyét. Az elcsüggedést nyomon követte az árulás. Á legvitézebb vezérek kezdték elhagyni az ügyet s átpártolták a császáriakhoz. így lett vége a kurucz világnak. De messze eltértem a tárgytól. Térjünk vissza a kurucz világ ragyogó napjához, a szabadsághoz. . Hiszen most első sugarait, fölkelő hajnalát ünnepeljük. A szabadságért, a szabad Magyarországért harczolt hát a kurucz katona, mert az idegen uralomtól meg szabadított független Magyarországban saját otthonát remélte biztosítani. Ilyen eszménye soha sem volt magyar küzdelemnek, azért lett az minden magyar küzdelem eszménye és az most is. Nézz a magyar paraszt leikébe: kurucz az ma is, pedig már övé a föld, melyet szánt; de a köz teher oly súlyosan nehezedik reá és az idegen uralom láthatatlan hatásai any- nyi konkolyt hintenek búzája közé, hogy e miatt labanczczá nem lehet soha. Annál kevésbé lehetett a Rá- kóczi korának magyar parasztja. ______ Ko llonics gyilkos kormányrend- szere éppen léte alapjában támadta meg a magyar népet: feldúlta otthonát, családi életét, kiirtani törekedett magyarságát, nemzeti tulajdonságait. Ez irány ellen harczolt a kurucz,. har- cza tehát nemzeti volt s az maradt mindvégig. A Kollonics-féle rendszer 1703-ban összeomlott, de módosulva, kevesebb sanyargatással, de éppen olyan magyar-gyűlölettel meg-megujult később is. Á mig ez a magyarellenes irány érvényesülni tud, addig a kurucz jelszó mindig viszhangra talál, addig a kurucz érzület is megtartja érvényét s jogosultságát. És mi hát az a kurucz jelszó ? Említettem, hogy a „pro libertate“ mellett negative is megalakult, sőt egész programmá lett. A hagyomány gróf Bercsényi Miklós szájába adja s hangzik pedig ekképen : Magyar, ne higyj a németnek, Akármiként hitegetnek, Mert ha ad is nagy levelet, Mint a kerek köpönyeged, Pecsétet üt olyat rája, Mint a holdnak karimája, Nincsen abban semmi virtus, Verje meg a Jézus Krisztus ! ______ Jó minőségű esőernyő frt 1.20 már most felhívom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők Ós feiyházban kötött harisnyákra, mit az iskola saison alkalmával tetemesen leszállított és másutt meg nem szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY diVatáraháza Szatmár, Reáktér ÍO. sz. I
