Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-07-29 / 171. szám

171 szám. Szatmár, szerda 1903. julius 29. 3 SZATMÁRI HÍRLAP lette lesujtólag nyilatkozott. Nemzeti csapásnak minősítette, mely tönkretette az egész küzdelmet. Az emberek mosolyogtak a dol­gon, — mely kicsiben — feltűnő pél­dáját adta annak, hogy a történet is­mertetésében objektiv véleményt mily nehezen lehet megformálni, ám a ki­sebb intelligenciával biró embereket végképp kétségbeejtette a bizonytalan­ság, amibe a szatmári béke felől ka- varodtak. Két iparos élénken tárgyalta az ügyet. — Te, — hat hogy is van az a szatmári béke, — mi abban az igazság? — Nem lehet ott más igazság mint amit a főjegyző mondott. Kozora okos ember, meg a városházánál tud­ják a dolgot. — De már én inkább hiszek a prépostnak — az még nem mondott hamisságot soha. Szót szó követett, végül a heves­vérű atyafiak alaposan összevesztek, ökölre mentek s botrányt csináltak a — szatmári béke miatt. * A kanyaró ismét fellépett. Alig néhány hete, hogy Szatmáron a kanyaró, ez a veszedelmes beteg ség óriási mértékben lépett fel, s nap-nap mellett szedte áldozatait a gyermekek sorából. A kicsinyek ré­me újra mutatkozik a városban. Jäger Kálmán városi főorvos teg­nap jelentést tett a város tanácsá­nak, hogy Szatmáron a kanyaró és hagymáz újra fellépett és nap-nap után tömeges megbetegedések tör­ténnek. A város tanácsa utasította 1 ankóczi Gyula főkapitányt, hogy a legszigorúbb intézkedéseket lép­tesse életbe a betegség tovaterje­dése ellen. * A szatmárhegyi kutak. Több ízben megemlékeztünk már arról a mizerabilis állapotról, mely a vízhiány tekintetében Szatmárhegyen uralkodik. A tanács most gyökeresen segíteni akar a bajon oly módon, hogy két uj kutat építtet, az elromlott régi kutat pedig kijavíttatja. E tárgyban Vajav Károly dr. főügyész, Erdélyi István főmérnök, Kőrősmezey Antal főjegyző és Markó Kálmán villamossági igazgató, mint ki­küldött bizottsági tagok, helyszíni szem­lét tartottak és az építendő két kút helyéül a Morgó hegy és Nagyhegy alját jelölték ki. A kutak építésére a város 6000 koronát irányzott elő, ezen összegből azonban az elromlott kút ja­vítási költsége is kitelik. * A vasúti iparcsarnok. A hazai iparczikkeknek a vasúti pályaudvarokon engedélyezett elárusitása ellen az aradi kamara panaszt adott be. Erre most azt válaszolja a kereskedelmi minisz­ter, hogy a panaszolt esetben monopo lizmusról nincs szó, mert kétségtelenül módjában állana a szerződést hatály­talanná tenni, ha arról győződnék meg, hogy ez intézmény akár a hazai disz- müáruiparnak, akár a diszmüárukeres- kedésnek kárára lenne. A vállalattal szemben gyakorolt szigorú ellenőrzés azonban eddigelé ily eljárásra alapot nem szolgáltatott, sőt az árucsarnokok révén számos hazai diszmüárugyáros és iparos készítményei vonattak be a a hazai nagykereskedésbe, melyből ed­dig kizárva voltak. * Statisztika az őrültekről. A na­pokban egy kék fedelű brosürát hozott szerkesztőségünknek a porta. A füzet czime : Adatok a paralizis ,progres- sivájához Magyarországon“, s szer­zője Hollós István dr., a lipótmezei tébolyda második orvosa. A brosürában megdöbbentő adatok foglaltatnak arról, hogy Magyarországon az utóbbi évek­ben óriási mértékben szaporodott meg az őrültek száma. Szomorú az a rész is, a mely arról számol be, hogy a vi­déki városokból elszállított 100 elme­beteg közül melyik-melyik adott több paralizisben szenvedő szerencsétlent. A könyv Győrt említi a legelső he­lyen, mert onnét 100 elmebeteg közül 60 paralitikus. Szatmár-Némeii 100 körül 40 paralizis embert addott. Ez a szám a lakossághoz viszonyítva óriási mert Győrnek kétszer akkora lakossága van s igy csak 30 képezi az arányt. Debreczenben 58, Zomborban 51, Pé­csett 41, Szabadkán 45 a paralitikusok száma. Nem érdektelen felemlíteni, hogy az elmebetegek közül a legtöbb a jogász ember. így 100 őrült között aránylag legtöbb a biró és ügyvéd. Legkevesebb a pinczér és kőmives. * A tűzbiztosítás államosítása. Nagy Sándor járási Írnok Aradinegye alispánja utján egy előterjesztést intéz a belügyminiszterhez, akinek azt ajánlja, hogy a tűzbiztosítás ügyét az állam vegye kezébe és reformálja a biztosítás e nemét. Az aradi előterjesztésből ezt a részt ismertetjük: Magyarországon van összesen 3.227,190 épület, melyből biztosítva van körülbelül 1 millió épü­let 9.000.000 korona erejéig s ebből az egész évben a biztositó társaságok nem fizetnek ki csak 4 és fél millió koronát s igy 4 és fél millió korona tiszta hasznuk van ; most ebből levonva a tisztviselők fizetésére stb. 735,000 koronát, az évi megtakarított összeg 3.765,000 koronát tesz ki. Államosítás esetén a tűz- és elemi baleset biztosí­tása kötelező lenne mindazon épüle­tekre, melyeknek értéke a 100 koronát meghaladja s ha a 100 koronán aluli épületekből véletlen szerencsétlenség folytán bármelyik is leégne, akkor an­nak értéke az állam kasszából a káro­sult szegény embernek megtéríttetnék. A biztosítási összeg közadó módjára vetendő ki és hajtandó be, vagyis ál­lami adóba volna beolvasztandó. Az államnak — Nagy szerint — sem költ­ségébe, sem idövesztésébe az ügy mi­előbbi eldöntése nem fog kerülni, csak egyszerűen az államosítás kérdésének törvényre való emelése czéljából kell kidolgozott tervezettel a képviselőház elé járulni, ahol is — azt hiszi — mindazoknál, akik hazánk fölvirágozását óhajtják, visszhangra fog találni az államosítás kérdésének megoldása, mert ezzel a nép jólétének elősegítését lát­nák biztosítva. * Terjednek az állatkórok. Szat- mármegye területén még egyre grasz- szálnak a különféle állatbetegségek, és különösen a szatmári járás községeiben veszedelmes módon terjednek. A ha­tóság erélyes intézkedése mit sem hasz­nál, mert az állatok be és kivitele ellen kiadott korlátozó rendeletet nem hajt­ják végre kellő szigorral. A főszolga­bírói hivatalhoz mindennap tömegesen érkeznek a vészről szóló jelentések. Csaba Adorján főszolgabíró tegnap je­lentést tett az alispáni hivatalnak. * Ábris libát lopott. A szatmári rendőrség előtt nem ismeretlen alak Kiszek Ábris csavargó czigány. Ábris azon jeles firmák közé tartozik, a kik hetenkínt legalább háromszor adnak foglalkozást a rendőrségnek. Ne higyje azonban senki, hogy a czigány valami nagyobb lopásokra vetemedik, mert Ábrisnak eddig az volt a legnagyobb »stiklije“, hogy a múlt héten egy dun­nát lopott el a külvárosban. A járás- bíróságnál és a törvényszéknél is igen ismerős ez az Ábris, mert hát több hetet töltött már a nyirkos falak kö­zött. Nemrég szabadult ki a fogházból és azóta már ismét háromszor állt a rendőrség előtt. Tegnap megint rajta kapták az ipsét, midőn a Petőfi utcza egyik udvaráról egy jó kinézésű libát akart elemelni. Most már nem bocsáj- tották szabadon, hanem beszállították a törvényszék fogházába. * Rositta szivarok. A kolozsvári dohánygyárban készül egy újfajta szi­var, melyet kizárólag magyar dohány­ból készítenék s a melynek ez lesz a neve: Rositta szivar. A Rositta szivart kizárólag magyar dohányból állítják elő. A dohányból legelőször kilúgozzák a nikotint, valamint a gyantát is. Ennek következtében ez a börszivar az egész­ségre és szervezetre teljesen ártalmat­lan lesz és azok szívhatják, a kiknél a tüdő vagy egyéb betegség miatt a do­hányzás el van tiltva. E szivarokat na­gyon mérsékelt árért fogja áruba bo­csátani a pénzügyminiszter­MULATSÁGOK. (*) Tánczvigalom Domahidán. Domahida község ev. ref. egyházának aivei uj templomot építettek, amely­nek augusztus hó 9-én lesz a felava­tási ünnepélye. Ezen alkalomból az egyházi elöljáróság zártkörű tánczinu- latságot rendez. A vigalomra személy­jegyek 1 koronáért, családjegyek 3 ko­ronáért kaphatók. A domahidai vasút­állomáson kocsik állanak rendelkezé­sére azoknak a vendégeknek, a kik Szatmár vagy Nagy-Károly felől ér­keznek. (*) Humorisztikus elite estély. A Kossuth-kerti kioszkban szombat este kellemes szórakozásban lesz a kö­zönségnek része. A humorisztikus elite estély olyan szenzácziós műsorral lepi meg a közönséget, mely a fokozottabb igényeket is ki fogja elégíteni. A ren­dezőség fáradhatlan buzgalommal mű­ködik, hogy a tánczmulatságot bevezető humoros szavalat, ének, zene és külö­nösen a meglepetést keltő fregolíá- dákkal emlékezetes szórakozást nyújt­son a közönségnek. Az estély tiszta jövedelmét a zenede javára fordítják. Belépti dij személyenként csekély egy korona lesz. E G 'll LET. * Homoki szőlősgazdák egyesülete Érmihályfalván. Érmihályfalvai tudósí­tónk írja: Az érmihályfalvai és vidéki homoki szőlősgazdák f. hó 26-án az Érmihályfalvai Takarékpénztár tanács­termében, az egyesület végleges meg­alakulása végett gyűltek össze. Az élénk érdeklődéssel lefolyt homoki szőlőbirtokosok gyűlése egyhangúlag kimondta a végleges megalakulást, megválasztotta tisztikarát. Megválasz­tatott elnöknek Bory Béla, alelnöknek Bujarovics Béla, titkárnak Jakab Re­zső, pénztárosnak Lovass István, vá­lasztmányi tagoknak: Bálint Lajos, Do- bozy Kálmán, Lovass Sándor, Lévay Vincze, Erőss Zoltán, Farkas Ákos, Végh József, Desseffy Kálmán és Szathmári Sándor. — Ugyanakkor ki­mondta a közgyűlés, hogy a magyar szőlősgazdák orsz. egyesületébe alapitótagnak belép és a folyó évi szeptember havában Érmihályfalván egy szőlő- és borkiállítást rendez. Örömmel vette tudomásul a nagyszám­ban jelen volt szőlőbirtokosság, hogy a pozsonyi orsz. kiállításon az egyesület borai a III. főcsoport c. alosztályának XIV. részletében „Érmelóki borvidék' elnevezés alatt volt kiállítva s maga az egyesület és annak két tagja is el ismerő oklevéllel lett kitüntetve. TANŰGY. )( Tanítónői kinevezés. Szerda­helyi Lenke dengelegi állami elemi iskolai helyettes tanítónőt a kultusz­miniszter ugyanazon népiskolába ren­des tanítónővé nevezte ki. TÖRVÉNYKEZÉS. §. Hivatalvizsgálat Szinyér- Váralján. Róth Ferencz dr. a szat­mári kir. törvényszék elnöke, a szi- nyér-váraljai kir. járásbíróságnál hiva­talvizsgálatot tartott. A tapasztalt rend felett megelégedésének adott kifejezést. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. A .Izitwi’i Hírlap* távira fi tudóútása — Budapest, julius 28. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.27—7.28 Rozs 1903. augusztusra . . . 7.48—7.49 Zab 1903. angusztusra , . , . 6.13—6.) 4 Tengeri 1903, augusztusra . . . 6.31—5.32 Repcze 1903. augusztusra . . . 6.17—6.18 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 662.— Mag yar hitelrészvény........................ 732.60 Leszám itolóbank részvény .... 464.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 460.60 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 669.50 Közúti vasút...................................... 606.—­Városi villamosvasút részvény . . . 301.25 Kiadó laptulajdonos: A „Szatmári Hirlap-kiadó r.-t.“ Apró hirdetései; Lábizzadás ellen feltűnő, biztos hatású szer L a b o 1 i n. Egy próba meggyőz mindenkit. Ara 1 korona 20 fill. Kizárólag Vuja Janos czipőüzletében, Deáktér 12. szám kap­ható. 576 Cosmanosi kartonok érkeztek a „Korona“ szálloda átellenében le­vő Frankl K. rőfös és vászonáru kereske­désbe. Aminek méterje 40 kr. volt, most csak 22, 23, 24, 25 és 28 kr. ifranczia batiszt 25 és 35 kr. Más gyártmányú kartonok méterje 18 és 20 kr. Vászon és ka- navász méterje 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, egész 30 krig. 594 Petöfi-utcza 5, sz. alatt, egy külön bejá­ratú nagyobb utczai szoba, csinos bútorral, vagy anélkül kiadó. — Értekezhetni Mertz Jó­zsefnél. 223 Lábizzadás teljes megszüntetésére egyedüli biztos szer az Unger-féle Podanosmin ára ecsettel együtt 1 kor. 20 fill. Kapható ,Szentháromság gyógy­szertárban Szatmáron. 586_________________ Tanulónak egy jó családból való fiú Komáromy István mészáros és hentes üz­letében felvétetik. 226 Nyolcz boglya kitűnő anya széna és a Zrinyi-utcza 4. számú ház eladó. Értekezhetni ugyanott. Pál Szeréna. 225 Saját érdekében! forduljon mindenki SchönbergerJakabésFia úri és női divatáruhá- zába Szatmár, Deáktér 13., hol az előrehaladott idény miatt az összes nyári czikkek : u. m. ba- tisztok, kartonok, deli­nek, nyári kelmék, nap­ernyők feltűnő olcsó ár­ban kaphatók. 596 Medgycsi Feretuz | iilamcs világítási vállalata j Szatmár, Kazinczy-utcza II. ' — Telefon 26. sz. — Villamos világítás, villa- i aos csengő, telefon beren­dezéseket a legolcsóbb ; árban elvállalok, költ- ■ ségvetéseket dijmen- ' tesen. T I Újdonság. I T j Irillagos zseblámpa 6 korona, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom