Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-26 / 169. szám
Szatmár, 1903. július 26. Vasárnap. Második évfolyam 159. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . • 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta y (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árba» és egyezség szerint felveaz a kiadóhivatal, Kazinczy-u 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal : Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Osztrák perfidia. Saatmár, julius 25. A jövő hónapban ismét összeül a pártközi értekezlet, hogy a Reichsrathot munkaképessé tegye; azonban sem a pártoknak, sem a kormánynak nincsen reménye, hogy ez az újabb tárgyalás valami üdvös eredményt szülne. A hat év óta folyó obstrukczió vigan tovább fog folyni és Ausztriát továbbra is kibúvókkal és az alkotmányosság mezébe öltöztetett abszolút intézkedésekkel fogják kormányozni. A Ta- uffe-féle elmélet most is érvényben van. Szinte nem tartottuk volna érdemesnek ezt az újabb osztrák kísérletet feljegyezni, ha nem volna ezzel is szembe8zökőbb, hogy micsoda gyalázatos nép az osztrák és hogy milyen gáládul viselkedik Magyarországgal szemben. Az osztrák zavarok ősforrása a cseh nép nemzeti követeléseiben rejlik. Csehország nem önálló, nem független állam ; egyszerűen tartomány és még is minden erejét kifejti, hogy a német ne nyelje el nemzeti jellegét; évek óta ádáz harczot folytat a fennálló törvényes rend ellen és lehetetlenné teszi az alkotmányos kormányzást, pedig egyetlen törvény nincsen, mely a cseheknek más jogokat biztositana, mint bármelyik más osztrák tartomány lakóinak Ausztriában most szidják a magyarokat, mint a nagyhatalmi állás megrontóit és kigyót-békát kiáltanak, mert ez az önálló, független nemzet követeli a maga sarkalatos törvényeinek végrehajtását és soha sem szünetelt nemzeti jellegének jogos, méltányos és törvényes ki domborítását. Odaát természetesnek találják, hogy minduntalan tárgyal a kormány a csehekkel és tömi őket nemzeti engedményekkel; ellenben forradalomnak minősitik, ha a magyar ur akar lenni a portáján és Bécsben úgy intézik az ügyeket, hogy a magyar kormány nemcsak hogy engedmények igérésébe nem bir bocsátkozni, hanem a szentesített törvények végrehajtását sem meri Ígérni. Nálunk, hol ezeréves alkotmány van, fenyegetnek abszolutizmussal és Ausztriában, hol alig néhány évtizedes az alkotmány, melyet a magyarok vivtak ki nekik, — ilyet emliteni nem mernek. Ezekre akai’tunk rámutatni az Ötvenedik osztrák békéltető értekezlet alkalmából. A magyar obstrukczió, mely a törvény alapján áll, levonhatja a tanulságot az osztrák viszonyokból és mindenesetre meg- nyugodhatik abban a klasszikus, kevéssé vafiált közmondásban : a mi szabad az osztrák ökörnek, az kétszer sen nem szabad a magyar Jupiternek. Szatmár, julius 25. A politikai helyzet. Politikai munkatársunktól. A politikai helyzetről meglehetős szétágazó irányokban kell beszámolnunk, de jó előre meg is kell jegyeznünk, hogy nem a magunk véleményét mondjuk, hanem egyszerűen közöljük azt, a mit politikai körökben beszélnek. Első sorban természetesen a kibontakozás kérdése érdekli nemcsak a politikusokat, hanem a nagy közönséget is. Nagy általánosságban nem látják a helyzetet olyan sivárnak, mint néhány nappal ezelőtt és jobbról-balról sokan azt hiszik, hogy a kivezető ut megtalálása már csak napok kérdése. Három féle útról is beszélnek: az egyik Apponyi javaslata, mely lényegben megegyezik Kossuth Éerencz határozati javaslatával és abban kulminál, hogy a harczot a véderőjavaslat benyújtásáig függesszék fel ; a másik Cgron terve, hogy a rendes ujonczja- vaslatba vegyék be a nemzeti jogok biztosítását és harmadik az „Egyetértés“ által tegnap felvetett módozat, hogy az országgyűlés külön határozati javaslatban biztosítsa a nemzeti követeléseket. Az idézett lap eszméje különösen kormánypárti köröknek tetszik. Ott úgy képzelik a dolgot, hogy a javaslatban a Ház utasítja a kormányt, hogy a véderőjavaslatba miféle nemzeti vívmányokat vegyen be. Ezt a javaslatot kormánypárti ember terjesztené elő, hogy ezzel is kifejezésre jusson a többség joga. A tervek ellenzői arra utalnak, hogy van nekünk már országos határozatunk az önálló vámterület tárgyában, melyet Bánffy alatt kormány- párti részről terjesztettek be és a melyre soha senki ügyet nem vetett. Lényegben, azt mondják, ez Apponyi álláspontjának elfogadása, valamivel ünnepélyesebb formában. A függetlenségi-párt Ugrón javaslatában lát legtöbb biztosítékot, mert a törvény formája egyszersmind a király hozzájárulását jelentené. Vitatják mindezt és vitatkoznak mindezek felett a Házban, folyosókon és a pártkörökben és ismét foglalkoznak a pártközi értekezlet eszméjével, hogy — miután a lényegben ma már alig van eltérés — formára és időpontra vonatkozólag is megegyezhessenek. Sok szóbeszéd esik Fejérváry Géza báró állítólagos ischli aknaft^unlfájárpl. Nincs módunkban ezeknek aS»rekbeK valódiságáról meggyőződni, de sok való- szinüség van bennük. — Azt mondják hogy Fejérváry Ischlben érvényesíti régi befolyását a királyra. Ennek a befolyásnak tulajdonítják, hogy Fe- jórváry veje, Burrián István az athéni követ, lesz a közös pénzügyminiszter és nem Hieronymi Károly, a kit Khuen ajánlott erre az állásra. Fejérváry ezenfelül arra törekednék, hogy a korona ne adjon semmiféle engedményt, hanem bocsása el Rhuen-Héderváryt és hívja meg helyébe ismét Tisza Istvánt', a ki most már kíméletlenül hajtaná végre az úgynevezett erős kéz politikáját, tekintet nélkül arra, hogy kapna-e a párttól kabinetet, vagy sem. 1 , , A harmadik verzió. hogy jjróf KHvemarra az esetre, ha nem Tud ebben a hónapban rendet teremteni be fogja adni lemondását ; nem fog a maga részéről utódot ajánlani hanem azt fogja javasolni a koronának, hogy hallgassa meg újból a magyar politikusokat és csak aziMn döntsön a személy kérdésében. Ebben az esetben ismét a Wekerle-Apponyi Andrássy kombináczíó lépne előtérbe. A legvalószinübb azonban az, hogy a pártközi érintkezés és a most. magas színvonalon folyó parlamenti vita meg fogja szülni a kibontakozást, mely meghozza a békét is, a nemzeti követelések teljesedését is. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, julius 25. (Saját tudósitónktól.) A képviselőház mai ülésén Tallián Gábor elnökölt. A kormányelnök programmja ellen elsőnek Mu- kics Simon beszélt. Beszédében hosz- szasan fejtegette a hadsereg szellemét. Majd polémiába bocsájtkozott Apponyi Alberttel. Mukies kijelentette, hogy nem bizik a miniszterelnök liberalizmusában. A nemzet többsége — úgymond — ma már az ellenzékkel érez s a nemzati követelések megadása nélkül lehetetlennek tartja a kibontakozást. Az ülés végén Olay Lajos indítványára elhatározta a Ház, hogy a kassai Rákóczi kiállítás megnyitása miatt, tekintve, hogy az üunepsógeken igen sok képviselő vesz részt, a Ház legközelebbi ülését kedden tartsák meg. A Ház az indítványt elfogadta. A halálos hadgyakorlat. Budapest, julius 25. (Saját tudósítónktól-) A herczegovinai tömeges katonai halálozásokat a hadügyminisztérium is megerősíti. A hivatalos jelentés szerint 15 katona lett a napszurás áldozata. A sebesültek számát még nem tudják. A vizsgálatot megindították. A pápa temetése. Budapest, julius 25. (Saját tudósítónktól.) Rómából érkezett jelentések szerint a pápát ma este helyezték örök nyugalomra szent Péter templomában. A temetésen óriási nép volt jelen. Róma összes templomainak harangjai zúgtak. Az üzletek, vendéglők, mind zárva vannak. Leégett gyufaraktár. Budapest, julius 25. (Saját tudósítónktól.) A budafoki „Unió“ gyufagyár főtelepén ma ismeretlen okból tűz ütött ki. A tűz a gyár több raktárát teljesen elhamvasztotta. A kár 50 ezer korona. Váltóhamisitó báró. Triest julius 24. (Saját tudósítónktól.) A rendőrség ma letartóztatta Horn bárót, a triesti vadászezred századosát. A letartóztatás azért történt, mert Horn báró ellen több , rendbeli váltóhamisítás miatt íöljelerit&st tettek. Halálra ítélték—a konkurrensek. Egy család a lángok közt. Szatmár, julius 25. (Saját tudósitónktól.) Szatmár- megyében, az úgynevezett Avasban, tudvalevőleg napirenden vannak a kü- lömböző bűntények. Az utóbbi két-há- rom hétben több gyilkosságról tettünk említést lapunkban, s e bűntények mindegyikét az Avasnak műveletlen, vad népe követte el. Az avasi nép nem sokra becsüli az emberéletet. Az apa éppen olyan könnyen üti le tulajdon fiát, mint a fiú az apját, a testvér a testvért és az egyik szomszéd a másikat. A napokban ismét párját ritkító kegyetlenséggel akartak az Avasban elpusztítani egy egész családot, de a tüzhalá'ra szánt családnak szerencsére sikerült nagynehezen kimenekülni a lángok közül. Az eset Ráksán történt. Ráksa szomszédságában van Komorzán és Tartolcznak, tehát ott, a hol az avasi nép a legvadabb, a hol a főbenjáró bűncselekmények valójában napirenden vannak. Történt ugyanis nem régiben, hogy egy Lébi Mózes nevű zsidóember a családjával együtt Ráksán telepedett meg. Mivel pedig a Lébi Mózesek nem azért telepednek meg Ráksán, hogy ott kényelembe helyezkedve, kuponokat szeldeljenek és a bankokba elhelyezett tőkéik kamataiból éljenek, Lébi Mózes Könnyű nyári Batist és íourista ingek magas és lehajtó nyakkal, rövid lábravaló*, egész könnyű posztó- és szalmakaiapok nagy választékban, jutányos árakért beszerezhetők Szatmár VAJDA MIHÁLY divatüzletében Deák-tér 10. SAISON ÚJDONSÁG! Női és férfi csikós, koezkás és himzett harisnyák. SAISON ÚJDONSÁG!
