Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-07-26 / 169. szám

Szatmár, 1903. július 26. Vasárnap. Második évfolyam 159. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . • 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta y (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árba» és egyezség szerint felveaz a kiadóhivatal, Kazinczy-u 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal : Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Osztrák perfidia. Saatmár, julius 25. A jövő hónapban ismét össze­ül a pártközi értekezlet, hogy a Reichsrathot munkaképessé tegye; azonban sem a pártoknak, sem a kormánynak nincsen reménye, hogy ez az újabb tárgyalás valami üdvös eredményt szülne. A hat év óta fo­lyó obstrukczió vigan tovább fog folyni és Ausztriát továbbra is ki­búvókkal és az alkotmányosság me­zébe öltöztetett abszolút intézkedé­sekkel fogják kormányozni. A Ta- uffe-féle elmélet most is érvény­ben van. Szinte nem tartottuk volna ér­demesnek ezt az újabb osztrák kí­sérletet feljegyezni, ha nem volna ezzel is szembe8zökőbb, hogy mi­csoda gyalázatos nép az osztrák és hogy milyen gáládul viselkedik Ma­gyarországgal szemben. Az osztrák zavarok ősforrása a cseh nép nem­zeti követeléseiben rejlik. Csehor­szág nem önálló, nem független ál­lam ; egyszerűen tartomány és még is minden erejét kifejti, hogy a né­met ne nyelje el nemzeti jellegét; évek óta ádáz harczot folytat a fennálló törvényes rend ellen és le­hetetlenné teszi az alkotmányos kor­mányzást, pedig egyetlen törvény nincsen, mely a cseheknek más jo­gokat biztositana, mint bármelyik más osztrák tartomány lakóinak Ausztriában most szidják a ma­gyarokat, mint a nagyhatalmi állás megrontóit és kigyót-békát kiálta­nak, mert ez az önálló, független nemzet követeli a maga sarkalatos törvényeinek végrehajtását és soha sem szünetelt nemzeti jellegének jogos, méltányos és törvényes ki domborítását. Odaát természetesnek találják, hogy minduntalan tárgyal a kormány a csehekkel és tömi őket nemzeti engedményekkel; el­lenben forradalomnak minősitik, ha a magyar ur akar lenni a portáján és Bécsben úgy intézik az ügyeket, hogy a magyar kormány nemcsak hogy engedmények igérésébe nem bir bocsátkozni, hanem a szentesí­tett törvények végrehajtását sem meri Ígérni. Nálunk, hol ezeréves alkotmány van, fenyegetnek abszolutizmussal és Ausztriában, hol alig néhány év­tizedes az alkotmány, melyet a ma­gyarok vivtak ki nekik, — ilyet emliteni nem mernek. Ezekre akai’tunk rámutatni az Ötvenedik osztrák békéltető értekez­let alkalmából. A magyar obstruk­czió, mely a törvény alapján áll, levonhatja a tanulságot az osztrák viszonyokból és mindenesetre meg- nyugodhatik abban a klasszikus, ke­véssé vafiált közmondásban : a mi szabad az osztrák ökörnek, az két­szer sen nem szabad a magyar Ju­piternek. Szatmár, julius 25. A politikai helyzet. Politikai munkatársunktól. A politikai helyzetről meglehetős szétágazó irányokban kell beszámol­nunk, de jó előre meg is kell jegyez­nünk, hogy nem a magunk véleményét mondjuk, hanem egyszerűen közöljük azt, a mit politikai körökben beszélnek. Első sorban természetesen a kibontakozás kérdése érdekli nemcsak a politikusokat, ha­nem a nagy közönséget is. Nagy álta­lánosságban nem látják a helyzetet olyan sivárnak, mint néhány nappal ezelőtt és jobbról-balról sokan azt hi­szik, hogy a kivezető ut megtalá­lása már csak napok kérdése. Há­rom féle útról is beszélnek: az egyik Apponyi javaslata, mely lényegben megegyezik Kossuth Éerencz határo­zati javaslatával és abban kulminál, hogy a harczot a véderőjavaslat be­nyújtásáig függesszék fel ; a másik Cgron terve, hogy a rendes ujonczja- vaslatba vegyék be a nemzeti jogok biztosítását és harmadik az „Egyetér­tés“ által tegnap felvetett módozat, hogy az országgyűlés külön határozati javaslatban biztosítsa a nemzeti köve­teléseket. Az idézett lap eszméje különösen kormánypárti köröknek tetszik. Ott úgy képzelik a dolgot, hogy a javaslatban a Ház utasítja a kormányt, hogy a véd­erőjavaslatba miféle nemzeti vívmá­nyokat vegyen be. Ezt a javaslatot kormánypárti ember terjesztené elő, hogy ezzel is kifejezésre jusson a több­ség joga. A tervek ellenzői arra utal­nak, hogy van nekünk már országos határozatunk az önálló vámterület tár­gyában, melyet Bánffy alatt kormány- párti részről terjesztettek be és a melyre soha senki ügyet nem vetett. Lényegben, azt mondják, ez Apponyi álláspontjának elfogadása, valamivel ünnepélyesebb formában. A függetlenségi-párt Ugrón javas­latában lát legtöbb biztosítékot, mert a törvény formája egyszersmind a ki­rály hozzájárulását jelentené. Vitatják mindezt és vitatkoznak mindezek felett a Házban, folyosókon és a pártkörök­ben és ismét foglalkoznak a pártközi értekezlet eszméjével, hogy — miután a lényegben ma már alig van eltérés — formára és időpontra vonatkozólag is megegyezhessenek. Sok szóbeszéd esik Fejérváry Géza báró állítólagos ischli aknaft^unlfájárpl. Nincs módunkban ezeknek aS»rekbeK való­diságáról meggyőződni, de sok való- szinüség van bennük. — Azt mondják hogy Fejérváry Ischlben érvénye­síti régi befolyását a királyra. Ennek a befolyásnak tulajdonítják, hogy Fe- jórváry veje, Burrián István az athéni követ, lesz a közös pénzügyminiszter és nem Hieronymi Károly, a kit Khuen ajánlott erre az állásra. Fejérváry ezen­felül arra törekednék, hogy a korona ne adjon semmiféle engedményt, ha­nem bocsása el Rhuen-Héderváryt és hívja meg helyébe ismét Tisza Istvánt', a ki most már kíméletlenül hajtaná végre az úgynevezett erős kéz politikáját, tekintet nélkül arra, hogy kapna-e a párttól kabinetet, vagy sem. 1 , , A harmadik verzió. hogy jjróf KHvemarra az esetre, ha nem Tud ebben a hónapban rendet te­remteni be fogja adni lemondását ; nem fog a maga részéről utódot aján­lani hanem azt fogja javasolni a ko­ronának, hogy hallgassa meg újból a magyar politikusokat és csak aziMn döntsön a személy kérdésében. Ebben az esetben ismét a Wekerle-Apponyi Andrássy kombináczíó lépne elő­térbe. A legvalószinübb azonban az, hogy a pártközi érintkezés és a most. magas színvonalon folyó parlamenti vita meg fogja szülni a kibontakozást, mely meg­hozza a békét is, a nemzeti követelé­sek teljesedését is. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, julius 25. (Saját tu­dósitónktól.) A képviselőház mai ülésén Tallián Gábor elnökölt. A kormány­elnök programmja ellen elsőnek Mu- kics Simon beszélt. Beszédében hosz- szasan fejtegette a hadsereg szellemét. Majd polémiába bocsájtkozott Apponyi Alberttel. Mukies kijelentette, hogy nem bizik a miniszterelnök liberaliz­musában. A nemzet többsége — úgy­mond — ma már az ellenzékkel érez s a nemzati követelések megadása nél­kül lehetetlennek tartja a kibontako­zást. Az ülés végén Olay Lajos indít­ványára elhatározta a Ház, hogy a kassai Rákóczi kiállítás megnyitása miatt, tekintve, hogy az üunepsógeken igen sok képviselő vesz részt, a Ház legközelebbi ülését kedden tartsák meg. A Ház az indítványt elfogadta. A halálos hadgyakorlat. Budapest, julius 25. (Saját tudósítónktól-) A herczegovinai tö­meges katonai halálozásokat a had­ügyminisztérium is megerősíti. A hivatalos jelentés szerint 15 katona lett a napszurás áldozata. A sebesültek számát még nem tudják. A vizsgálatot megindították. A pápa temetése. Budapest, julius 25. (Saját tudósítónktól.) Rómából érkezett jelentések szerint a pápát ma este helyezték örök nyugalomra szent Péter templomában. A temetésen óriási nép volt jelen. Róma összes templomainak harangjai zúgtak. Az üzletek, vendéglők, mind zárva vannak. Leégett gyufaraktár. Budapest, julius 25. (Saját tudósítónktól.) A budafoki „Unió“ gyufagyár főtelepén ma ismeretlen okból tűz ütött ki. A tűz a gyár több raktárát teljesen elhamvasz­totta. A kár 50 ezer korona. Váltóhamisitó báró. Triest julius 24. (Saját tu­dósítónktól.) A rendőrség ma le­tartóztatta Horn bárót, a triesti va­dászezred századosát. A letartózta­tás azért történt, mert Horn báró ellen több , rendbeli váltóhamisítás miatt íöljelerit&st tettek. Halálra ítélték—a konkurrensek. Egy család a lángok közt. Szatmár, julius 25. (Saját tudósitónktól.) Szatmár- megyében, az úgynevezett Avasban, tudvalevőleg napirenden vannak a kü- lömböző bűntények. Az utóbbi két-há- rom hétben több gyilkosságról tettünk említést lapunkban, s e bűntények mindegyikét az Avasnak műveletlen, vad népe követte el. Az avasi nép nem sokra becsüli az emberéletet. Az apa éppen olyan könnyen üti le tulaj­don fiát, mint a fiú az apját, a test­vér a testvért és az egyik szomszéd a másikat. A napokban ismét párját rit­kító kegyetlenséggel akartak az Avas­ban elpusztítani egy egész családot, de a tüzhalá'ra szánt családnak sze­rencsére sikerült nagynehezen kimene­külni a lángok közül. Az eset Ráksán történt. Ráksa szomszédságában van Komorzán és Tartolcznak, tehát ott, a hol az avasi nép a legvadabb, a hol a főbenjáró bűn­cselekmények valójában napirenden vannak. Történt ugyanis nem régiben, hogy egy Lébi Mózes nevű zsidóember a családjával együtt Ráksán telepedett meg. Mivel pedig a Lébi Mózesek nem azért telepednek meg Ráksán, hogy ott kényelembe helyezkedve, kuponokat szeldeljenek és a bankokba elhelyezett tőkéik kamataiból éljenek, Lébi Mózes Könnyű nyári Batist és íourista ingek magas és lehajtó nyakkal, rövid lábravaló*, egész könnyű posztó- és szalmakaiapok nagy választékban, jutányos árakért beszerezhetők Szatmár VAJDA MIHÁLY divatüzletében Deák-tér 10. SAISON ÚJDONSÁG! Női és férfi csikós, koezkás és himzett harisnyák. SAISON ÚJDONSÁG!

Next

/
Oldalképek
Tartalom