Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-11-20 / 266. szám

Szaftnál*, 3903. november 20. Második évfolyam 286. száfn. ^ A SZATMARi és SZATMARMEGYEI FUGGETLENSEGI és 48-as PART KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ARAK: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. j Egész évre 16 K. I Negyedévre 4 K. Fél évre . 6 K. | Egy hóra I K. j Fél évre . 8 K.|Egy hóra . 2 K. Egyes szám ára 2 kr. (4 fill.1 Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. Jj Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napok kivételével SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kazinczy-utcza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hirde­tések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. A bizonyítvány gyártók. Irta Papp Ferencz. Kolozsváry Dezső volt honvédelmi mi­niszternek egv rendeletét szellőztette a napokban a sajtó. Megtiltja a nyugalmazott katonatisz­teknek, hogy katonai előkészítő iskoláknál, mint előadók, tanárok működjenek. Okos rendelet volt, de még okosabb lett volna, ha nem áll meg a fele utón, hanem egészen végez velük. Mert hát különös iskolák ezek. Itt nyerhet az ifjú ember jogot az önkéntes­séghez, bárha semmi joga sincs ahoz. A véderő törvény világosan megjelöli a képzettséget, amely az önkéntesi joghoz szükséges, s az vagy gimnáziumi, vagy reáliskolai érettségi, illetve nyolcz osztály, vagy a kereskedelmi iskolai, közép ipar­tanodái végbizonyítvány, avagy tanítói ok­levél elnyerése. S bizony hosszú az ut, a melyik ahoz a joghoz juttatja az embert. De hát nem azért vagyunk mi jogász nemzet, hogy ne csinálnánk minden tör­vény alul kibúvót. Az előző kormányok szives jóindula­tából vállalkozószellemü katona és czibil urak csináltak olyan iskolát, hol az önkén­tességhez való jogot meg lehetett szerezni — pénzért. Hogy aztán ismereteket szerez­het-e az ifjú ember, azzal már sem az intézet, sem az ifjú ur nem törődik. A vállalkozó eléri a czélját, mert pénzt kap, az ifjú ur is eléri a czélját, mert nem lesz komisz baka, s nem kell udvart sö­pörni. Hát hiszen ez mind rendben volna, csak hogy undorító kijátszása az iskola kerülő urfiaknak, a kik négy elemivel is elérik a czéljukat, s megmenekülnek a ka­tonai élet küzdelmeitől, a melynek ugyan­csak erős része jut, a nálánál sokkal kép­zettebb iparos vagy kereskedő segédnek. S mindez miért? Azért, mert van pénze arra, hogy egy schvindel counban résztvehessen. Igazságtalanság, undoritó dolog, maga a czél, a vállalkozás, de még undorítóbb, hogy ahoz jogot ad a kormányzó hatalom. Hála Kolozsváry volt h. miniszternek, hogy a katonatiszteket eltiltotta ezektől az intézetektől, de munkája félmunka. A had­seregnek nem urfiakra van szüksége, ha­nem katonákra, az önkéntességi kedvezmény pedig nem szamarak, iskolakerülők joga, hanem az ismeretek jutalma, elismerése. Kedvezmény a tudományos pályára készülő ifjúnak, hogy pályájától a hosszú katonás­kodás alatt ne vonassák el. Különben csúnya játék folyik szép­hazánkban általában a magánintézetek fogalmával. A kinek fiacskája szamár, s a nyilvá­nos intézetekben nem boldogul, azt elvi­szi a papája holmi aranyosczégtábláju ma­gánintézetbe, s aztán igaz, hogy sokba kerül, de érettségit tesz, s aztán jogász is lehet belőle. Talán ebből a szempontból indulnak ki a vállalkozó urak, mikor azt akarják elhitetni, hogy szükség van ezekre a magánintézetekre. Ezt ugyan alig hiszi el valaki, mert hála Istennek van nyilvá­nos intézetünk elég, egyik mintább mint a más, A kék vérüeknek pláne külön inter- nátust is állított egyik miniszter. Avagy talán olcsóbb volna ? drágább bizony az akármelyiknél, de pénzért aztán valóságos állami érvényű bizonyítványt adnak s ezt másutt nem lehet kapni. Szomorú dolgok ezek; szemérmetlen üzlet, s üdvös munkát végezne az uj kul­tuszminiszter, ha bevégezné, a mit Kolozs­váry elkezdett, s becsukatná ezeket a bi- zonyitványáruló boltokat. TÁVIRATOK. Isép'viselőliá.z: -ü.lése_ Budapest, november 18. (Saját tudósitónk- iól.) A képviselőház mai ülésén Perezd Dezső elnökölt. Napirend előtt több ellenzéki képviselő kifogást emelt, hogy a tegnapi ülésről felvett jegyzőkönyvben a felszólalások csak névszerint vannak megemlítve, holott megérdemelnék a részletes megemlítést. A felszólalásokra Perczel kijelentette, hogy ez régi szokás. Házelnök vá­laszát a többség tudomásul vette. Ezután az ujonczjavaslat tárgyalása következett. A javas­lat ellen Non Gyula pártonkivüli képviselő, Sze­derkényi Nándor és Bedőházi János beszéltek. Az ülés ezzel véget ért. Tisza és Körber. Budapest, november 18. (Saját tudósítónk­tól.) Tiszfi István grófnak Körber osztrák mi­niszterelnök beavatkozására vonatkozólag a Ház tegnapi ülésén tett visszautasító nyilatkozata még ma is élénken foglalkoztatta úgy a magyar mint az osztrák politikai köröket. Tisza nyilat­kozatával az összes bécsi lapok foglalkoznak és erősen tiltakoznak a beszéd hangja ellen. Tisza ma Becsben volt s délelőtt hosszabb látogatást tett Körbernél. Az összes polifikai körök azt hi­szik, hogy a Tisza-Körber affér nem egy hamar fog véget érni. Bécsbőt érkezett hírek szerint Körber a Reschsrath holnapi ülésén válaszolni fog Tisza beszédére. Letartóztatott belügyminiszteri hivatalnok. Budapest, november 18. (Saját tudósitónk­tól.) Az államrendőrség ma Kádár Kálmán bel­ügyminiszteri segédhivatali igazgatót letartóztatta. Kádár a belügyminisztérium czimére érkezett pénzekből százötezer koronát sikkasztott el. Ki­hallgatásakor bevallotta, hogy a rengeteg össze­get lóversenyen és a börzén játszotta el. Rágalmazás miatt elitéit gróf. Budapest, november 18. (Saját tudósitónk­tól.) A legutóbbi képviselő választáson a balassa gyarmati kerület gróf Forgács Antalt választotta meg képviselőnek. Az ellenpárt emberei valósá­gos irtóháborut indítottak a győztes párt ellen. Berthohl Miklós gróf, aki szintén az ellenpárt­hoz tartozott azzal vádolta Forgács grófot, hogy egy Ízben 200 koronát adott kölcsön neki, me­lyet a gróf letagadott. Forgács gróf rágalmazá­sért beperelte Berthold grófot, akit a budapesti VI. kér. járásbíróság kétnapi tárgyalás után ma 600 korona pénzbüntetésre ítélt. Képviselők afférje. Budapest, nov. 18. (Saját tudósitónktól.) Polonyi Géza és Olay Lajos között szóváltásból keletkezett affért ma békés utón intézték el. A felek kölcsönös sajnálkozásukat fejezték ki a történtek felett. A hazai iparrjl. Szatmár, nov. 18. Kolozsvár városa ismét nemes és követendő példáját állította föl a hazai ipar pártolásának. Ez a zsenge, ifjú hajtás nálunk legtöbbnyire csak zordon éghajlatra talál, és a helyett, hogy ápol­nak, melengetnők, milsem törődve véle, hagyjuk kegyetlen sorsán tengődni. A jobb falatokat az idegennek adjuk, azt beczézzük, biztatjuk, mig a magunkénak csak egy-egy krajezárt dobunk oda, azt is akkor, ha lelkiismeretünk már sehogysem hagy nyugtot. Sokszor megütöttük már a dobot a hazai ipar mellett; vertük a mellünket, hogy igy meg úgy megmutatjuk, hogy fölcseperitjük, fölnevel­jük a mi összbirodalmunk mostoha fiát; egy-két perezre megszállott bennünket a jóakarat, aztán minden füstbe ment. Maradt minden a régiben. A hasznot újra megvontuk magunktól, növeltük, az osztrák potrohát, a mi megszokott jelenség már tőlünk; kiket arra rendelt az ur, hogy a felebaráti szeretet élő mintaképe legyünk. Nem gondolván, hogy magunknak is szüksége volna arra, a mit mások jólétére fordítunk. Csodálatos jelenség! Küzdünk mindattól, a mit magunk produkálunk, s nincs meg az önbi­zalmunk ahhoz, hogy legyőzzük ezt a kishitűsé­get, s pálezát törjünk az idegen termékek fölött, a mely farazitaságával megfosztja a mi iparunk gyenge hajtását az életerőtől, a korai érvényesü­léstől. Nem tanulhatunk, mert olyat követelünk saját magunktól, a mit sok évi gyakorlat után lehet csak elsajátítani, mert nem hagyjuk ki­forrni, kitombolni azt az erőt a melyet a mi ifjú iparunk még magában rejt. Hányszor sírtuk már el azt az ádáz küz­delmet, a mit folytatnunk kell, hogy saját ha­zánkban érvényesülési teret, adjunk hazai ipa­runknak. Es még se tudjuk győzelemre segíteni. Minden segélykiáltásunk, tömörülésre való fölhí­vásunk a semmiségbe vész. A Kárpátok és az Adria között mindenki fél az újítástól, a meg­dönthetetlen maradóság bagolyfészke ez a hon, 13 1?VI ] aÄ*¥h karlsbadi czipöraktárát ajánljuk a t. vevoközön­XwüwH ia UíJbO M ségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. ■ Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke leynagyoiil) czipöraktára­Megérkeztek az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermekezipők és csizmák a leg-jobb kivitelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom