Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-22 / 241. szám

Szatmár, 1903. október 22. Csütörtök. Második évfolyam 241. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Etv hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) méltáit^^tóliort'Arbíhkó» egyezség szerint átvesna, kiadóhivatal, Ka^)(®zy-ikp>l | Äprp '.hirdetések * ; lüi szó'i^léb fillér, mijTtléiv itovábbi^szó 3 fillér Nytótér sora 30 fillér. T eteion 1ÜG Szerkesztőség : Kazinezy-uteza 6 szám. Lapvezér: URAY GÉZ Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Kiadóhivatal: Kazinezy-uteza 6. szám. Tülekedés. Szatmár, október 21. Lukács ez ideig még Magyar- ország pénzügyminisztere jelentke­zett a királynál kihallgatáson és természetszerűen magával vitte az úgynevezett kigondoló-bizottság pro- grammját is, a melynek tartalmát tegnap ismertettük. Hogy a kigondoló-bizottság meg van elégedve azzal, hogy egy­általában ki tudott gondolni valamit, az természetes. Oly eszmeszegény ez a bizottság, tagjait a félelem és rettegés annyira rabbá tette, hogy a nemzeti követeléseket nem mer­ték egész teljességükben a pro- grammba fölvenni. Egyelőre hát ők maguk meg vannak elégedve a munkájukkal és ez nekik elég. Hogy a korona sokalja azt is, a mit a kilenczes-bizottság kigondolni me­részkedett és az ellenzék keveseli, az immár bizonyos. Egyelőre úgy áll a dolog, hogy a kilenczes-bizottság programmjának kellene összetartani, összeragasztani a szétesésben lévő szabadelvüpártot. Ezt a rettentő nagy és bólintásra hivatott tömeget, a mely harmincz- hót esztendő óta egyebet sem tett, mint azt, hogy saját súlyánál fogva ránehezedett az országra és min­dent megszavazott, a mit a min­denkori kormány és az osztrák ha­talmak követeltek tőle. Az volna, ismételjük, a pro­gramúi czólja, hogy a pártnak so­kat emlegetett egységét megmentse. Ha a korona hozzájárul a pro­grammpontokhoz, akkor a kineve­zendő kormány azzal a reménynyel járulna a párt elé, hogy legalább a párton belül rend és békesség lesz. De minden valószínűség sze­rint ez a remény hiú lesz és köd, vagy füst gyanánt fog elszállni.­Mert a szabadelvüpártban most a színfalak mögött veszekedések vannak napirenden. Korántsem azért, mert keveslik az országnak adandó vagy az ország számára kikérendő, kivívandó jogokat. Törődik is ez a roppant tömeg az ország érdekei­vel? Hadd járjanak fullajtárok szerte az országban és hirdessék, hogy az ország veszedelemben van, vagy azt, hogy a nemzet legszebb álmai oszladozófélben vannak. Kém a közvélemény megnyugtatása, nem a jogok kivívása ösztökéli a párt vezető tagjait. A veszekedések a koncz miatt törtek ki. Eladó lett néhány minisz­teri tárcza. A verseny nagy és szen­vedélyes. A tárcsa-várandós kórife- usok mind külön csoportban van­nak és mindegyik minél nagyobb számú hivet akar toborozni és cso­portosítani maga köriül. Természe­tes, hogy a féltékenység lángjai he­vesen csapkodnak a magasba. Smi- nél közelebb érkezik a döntés ideje, minél inkább reménykednek a kor­mányalakításra kiszemelt férfiak ab­ban, hogy a kibontakozás útját megtalálják, annál vehemesebb lesz a harcz a szabadelviipárton belül. Ez — úgy látszik — a párt természetrajzához tartozik. A sza­badelvűek félnek Apponyi belügy miniszterségétől, a volt nemzetipár tiak Tisza Istvántól. Mindkét frak- czió farkasszemet néz egymással Az ó-szabadelvüek Darányit nem tartják elég szabadelvűnek és Zse- lénszkyt akarják, a mi az ó-sza- badelvüek liberalizmusát a maga igazi színében és jelentőségében tünteti fel. Mindezek a dolgok a vezetők Ízlését is bizonyítják. Az első harcz helyett a személyes harcz kezdődött meg. S mig a szabadelvüpártban szépen hajba kaptak a vezető ele­mek, addig azt sem lehet tudni, hogy egyáltalában lesz-e döntés az ország ügyében. Az ellenzék pedig tisztában van azzal, hogy mit tegyen, mely utón haladjon, akárhogyan fordul­janak az ügyek. TÁVIRATOK. Késik a döntés. Budapest, okt. 21. Az országos szabadelvüpártnak * válság megoldására irányuló tö­rekvése teljes kudarczczal végző­dött. A kilenczes-bizottság hét pe­csét alatt őrzött titkos katonai prog- rammját, mely tulajdonképen az országos szabadelvüpártnak prog- rammja lett volna, ő Felsége nem fogadta el. A király ezen elhatározása nagy kavarodást idézett elő és megdöbbenést keltett a szabadelvű pártban, mert a merev visszautasí­tással, úgyszólván áthidalhatatlan differencziák támadtak, melyeknek eltüntetése a korona és a ma­gyar nemzet érdekeivel való össze­egyeztetése belátható időn belül le­hetetlenség. A helyzetről távirati értesülésünk a következő: Ő felsége Lukács Lászlót ma féltizkor mintegy félóráig tartó kihall­gatáson fogadta. Lukács tegnap meg­ismertette ö felségével a szabadelvű párt kilenczes-bizottságának a katonai programnijára vonatkozó felfogását. Ö felsége közölte Lukácscsal a maga, ettől eltérő felfogását és megbízta Lukácsot álláspontjának képvisele­tével. Lukács László után Khuen- Héderváry miniszterelnököt fogadta, ügy Lukács, mint Héderváry ma este visszaérkeztek Budapestre. Politikai körökben nagy megdöb­benéssel fogadják a király ilyetén dön­tését s ezt egyenlőnek tartják a kilen­czes-bizottság katonai programm ter­vezetének visszautasításával. Lukács és Héderváry pénteken ismét Bécsbe utaznak. Késő este fővárosi tudósítunk tá- _ viratozza, hogy ő felsége még tegnap magához hivatta Golucbovszky Age- nort és Beck táborszernagyot, a kik­nek kihallgatása okozta azt, hogy a király még ma sem döntött. A függetlenségi párt a mai nap eseményeiből azt következteti, hogy Bécsben katonai körök elakarják ejteni a szabadelvű pártot és helyébe a kon­TARCZA. Párbaj előtt, párbaj után. — A „Szatmári Hírlap“ eredeti tárczája. — Kapossy Béla rettenetesen elha­nyagolta a feleségét. Pedig neje szép, kedves és szeretetre méltó asszony volt. De Kapossyt elfoglalta a közélet és a klubb. Családja részére semmi sem maradt belőle. És az asszony, a szép, fiatal, üde asszony, kinek leányélete felhőtlen bol­dogság volt, talán beletörődött a meg- változhatatlanba ? Oh nem ! Meg akarta változtatni férjét s ha nem — ha nem, akkor lát más után. Ha olykor-olykor Kapossy Béla rendesebb időben haza vetődött, neje Tekla valósággal boldognak érezte ma­gát. Csupa szeretet, nyájasság, előzé­kenység, megadás volt férjével szem­ben, ki ezt a szerepet felette untató- nak találta. És még rendetlenebből járt haza. Az asszony pedig könnyes sze­mekkel húzódott meg termeinek egyik szögletkéjében és töprengett. Töpren­gett és azon törte kis fejecskéjét, hogy ez igy nem mehet tovább, ezen vál­toztatni kell. bement volna szép nejéhez. Nem gon­dolt arra, hogy ennek a nőnek, mint minden nőnek, első sorban szeretetre van szüksége. És ha a nő nincs sze­retve, úgy a kényelmes, finom otthon, az igazi jólét esak arany kalitka tele sivársággal és az arany kalitból megy, kiröppen a madár, hogy szeretetre találjon. Teklát, mióta megnyitotta házát az előkelő társaságnak, udvarlók övez­ték körül, köztük nem egy nemes, megbecsülésre méltó, érdemes lélek. Kocsi állt meg Kapossyók háza előtt. A segédek jöttek ünnepélyes arczczal és a ház ura, a nélkül, hogy nejéhez egy szót intézett volna, befo­gatott és orvosával elment a súlyossá­gánál fogva kétes kimenetelű párbajra. És Tekla kétségbeesetten, de szive mélyében halálra sértődötten látta lak­osztálya ablakából, hogy férje huszon­négy órai itthoniét után urakkal távo­zik és nem tartja őt törvényes, hites feleségét érdemesnek arra, hogy be­nyisson hozzá. Talán, ha tudta volna, hogy pár­bajra megy, hogy veszély fenyegeti életét, egyszerre mindent megbocsátott volna a fériének. de isrv a kitörő ke- I És megpróbálta, hogyan lehetne keresztülvinni ezt a változást ? Kezdeti egymagában eljárni estélyekre, színhá­zakba Unta magát, a zene nem tét' szett, gondolatai férjénél voltak és c erőszakolta magát, hogy mindenütt otl legyen, a hol az előkelő világ megje­lenik. Fiatal volt, joga volt hozzá. A férj pedig — úgy szólván — a klubban tanyázott s azt sem vette észre, hogy neje megnyitotta házukat a nagy társaság előtt. Kapossy csak a kártyát keverte, a lovait idomította, de neje és háza népével nem törődött. Tekla agyában pedig megérlelő­dött az a meggyőződés, hogy férjét a családi tűzhelyhez vissza nem tudja vezetni soha. Egyszer a klubban kínos botrány történt. Kapossyt játszás közben és annak hevében megsértette egy másik gentleman, ki az este minden pénzét elvesztette a harminczkét levelű biblián. A sértés megtorlást követel, a megsértett becsület pedig rehabilitálást: vért. S Kapossy kihivatla ellenfelét, azután hazament, feleségéhez? Nem, bezárkózott szobájába. Nejéhez egy szava sem volt. Ott tartózkodott zár alatt hálószobájában Kapossy a nélkül, hogy egy pillanatra serüség gyűlöletet fakasztott a mellő­zött feleség szivében. És az elhanyagolt, a megsértett asszony nem sokára látogatót kapott, látogatót, a ki feleletért jött. Szép, elegáns, derék külsejű, be­csületes tekintntü férfiú volt a látogató. Imádta a ház asszonyát, kit uj életre akart megnyerni, uj életre, melyet vele töltsön el. — Vagy — vagy ! szólt tegnap a nőhöz, Vagy jön velem, vagy az élet­ben nem találkozunk többet. És a nő ment. Nem ismerte ma­gát többé hitvesnek, felébredt benne az asszony, a fiatal asszony, kinek még joga van az élethez, a szerelemhez, a gyönyörhöz és a gyengédséghez. Mikor Kapossyt súlyos sebével hazaszállították, a nő már kirepült a házból. Hiába keresték az orvossok, hogy jöjjön férje ápolására. Tekla az őt imádó férfi öreg anyjánál már biz­tonságban volt. Kapossy elkáromkodta magát és a kutyáját füttyentette elő. De az nem ötlött agyába, hogy mikor volt mocsok- talanabb, tisztább a becsülete ? A pár­baj előtt-e, vagy a párbaj után ? Iványi Gyula. Róth Fülöp kérisbádi ezipőraktárat ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek ---------------«zipők és csizmák a legjobb kivitelben. Megérke&tek!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom