Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-14 / 234. szám

Szatmár, 1903. október 14. Szerda. Második évfolyam 234. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Igész érre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Etv hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: .Egész évre . . 16 kor. FŐ évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. ügy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Riadalom. Szatmár, október 13. Andrássy Gyula kivételével, a ki minden tekintetben gyenge le­gény és szereplését pusztán annak az ő tehetségén kivül eső ténynek köszöni, hogy született, a most meghallgatandó politikusok Ma­gyarországon az erőszakot és népszerűtlenséget személyesítik. Az ország vezetését gróf Tisza Ist­vánra és Perczel Dezsőre bizni, annyit tesz, mint lángra lobbantam a szenvedélyeknek még szunnyadó részét is. Csodálatos elvakultság, mely az ingerlésből várja a háborgó kedé­lyek csillapulását és a nyugalom helyreállítását. Elég volt már gróf Khuen, de ez még hagyján; a nép tudta, hogy ezzel a behurczolt ve­szedelemmel könnyen elbánik és ma­gának Khuennek mentségül szolgál, hogy osztrák katonától származik és élte javát a magyarok ellensé­gei között töltötte. Tiszának, Perozelnek nincsen ilyen mentsége; vérbeli magyarok, a legjobb magyar nevek viselői. Tisza atyja volt a legkuiuczabh ma­gyar és nem udvaronczkodás és ön megalázás, hanem obstrukczió után jutott kormányra; Perczel Dezső a szabadságharcz egyik vitéz tábor­nokának, Perczel Móricznak az uno- kaöcscse. Épen az ő tősgyökeres magyarságukban van a legnagyobb veszedelem; Pécsben mindenkinek azt kell hinnie, hogy a mostani küzdelem mégsem a nemzet har- oza, ha ilyen kuruczivadékok kész­séggel ajánlkoznak, hogy még erő szakkal is kiszállunk a nemzeti tö­rekvések ellen. Nagy bűnt követ el ez a két férfiú, mikor a hatalmi vágy any- nyira elvakitja őket, hogy szélnek bocsátják a nemzet igazait; eljárá­suk nagyon furcsa sziliben tűnik fel és ha igaz mindaz, a mit jö­vendő tevékenységükről előzetesen mesélnek, akkor meg kell tőlük ta­gadni még a jóhiszeműség mentsé­gét is. Mennyi gőg, mennyi önhitt­ség és mennyi lelketlenség kell ah­hoz, hogy az ország két legride­gebb, két legnépszerütlenebb alakja álljon ki az ország szine elé és keztyüt merjen dobni az egész or­szágnak, fittyet hányni az alkot­mánynak és a törvénynek, útját egyengetni az abszolutizmusnak és forradalomba kergetni a népet. Milyen rövidlátóak ezek az urak, mikor azt hiszik, hogy ők erő­sebbek egy országnál. Nem tehet­nek egyebet, mint erőszakoskodhat­nak, de sikerrel nem dolgozhatnak. Kudarczuk után jön az osztrák ka­tonai diktatúra, melynek immár az a mentsége, hogy vérbeli ma­gyarok is erőszakoskodtak, miért nem tehetnék ők is ? Az elnyoma­tásból fakad előbb a passziv majd az aktiv forradalom. És mindez azért, hogy egy-egy fiatal legény néhány hétig miniszterelnök legyen és egy a kormányból kicseppent veterán ugyanannyi időig újból vir- tuskodhassék! A két urnák hiába rajzolja meg az ember a jövő képét; ők neki iramodnak a piros bársonyszé keknek nem marad majd más hátra, mint ezeket majd minél hamarább ismét kihúzni alóluk. Szatmár október 13. A válság és a pénzügyi helyzet. Lukács László pénzügyminiszter teg­nap képviselők társaságában rendkívül érdekes nyilatkozatot tett a pénzügyi helyzetről. Élénk színekkel ecsetelte, hogy pénzügyileg mennyi kárt okozott eddig az országnak az obstrukció. De büszkén említette, hogy semmi sem bizonyítja az ország pénzügyeinek szó Üdságát mint az, hogy noha legalább két esztendőre visszavetette az ob­strukció fejlődésünket, finánciánk meg nem rendültek, — sőt a zárszámadás­ban harminc millió többletet mutat ki. Ez annál érdekesebb, mert viszont Ausztria zárószámadása valószínűleg deficittel fog végződni. A magyar főrendek. A hivatalos lap tegnapi száma közli a főrendek jegyzekében legújabban beállott válto­zásokat. Néhány érdekes adat van a lisztában. Papp I. Jánost, az uj aradi gör. kel. püspököt most vették fel a főrendek sorába. Gróf Khuen-Héder- váry Károlyt, mint horvát bánt töröl­ték. Báró Fejérváry Géza újra tag lesz, mert képviselői mandátumáról le­mondott. Gróf Szápáry Lászlót, a le­mondott fiumei kormányzót törölték. A helyzet. Ki lesz a miniszterelnök? A politikai világ érdeklődése is­mét Becs felé fordul. Onnan várják óráról-órára a válság megoldásának hírét s a táviró minduntalan más és más meglepetéseket hoz. A kire ama bizonyos „illetékes körökben“ teg­nap még mérget mertek volna venni, az ma már letűnt a szintérről s nem lehetetlen, hogy holnap ismét a fel­színre kerül. így történt legutóbb Tisza István gróffal. Tisza grófról teg­nap pozitív formában beszélték, hogy miniszterelnökké való kinevezése a mai napon megtörténik, s ma már fordult egyet a világ az osztrák fővá­rosban és a táviró a Lukács László nevét hozza, mint a legközelebbi jövő emberét. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy Bécsben még mindig nincsenek elhatározva az úgynevezett „erős kézu politikájára és Tisza Istvánt egyelőre tartalékba helyezik. De hogy tényleg Lukács lesz a miniszterelnök, az persze ép olyan bi­zonytalan, mint a hogy nem lehet ki­zártnak tekinteni, hogy holnap újból Tisza, vagy éppen Héderváry kerül egy fejhosszal előbbre az örült politi­kai futtatásban. Egy bizoayos csupán, s ez az, hogy a nemzet nem adja fel a küz­delmet s az ellenzéknek mindegy akárki is jön, csak a nemzeti követeléseket hozza magával tarsolyában. Ha ezzel jön : lesz nyugalom és béke, És lesz költségvetés, adófizetés és ujoncz. Ha pedig e nélkül jön, legyen az akár Tisza, akár Lukács, vagy bárki más, folyni fog a küzdelem nemzeti jogaink érvényesítéséért, s nem lesz se költ­ségvetés, se adófizetés, se ujoncz. Mai távirataink a következők : J3éCS, október 13. (Saját tud.) Héderváry ma délelőtt tíztől tizenegy óráig tartó kihallgatáson volt a királynál s Ő felsége kívánságára holnapig marad Bécsben. A holnapi napra Lukács László pénzügyminiszter kapott meg­hívást i királyhoz. Más politikusok meghívásáról egyelőre nem történt intézkedés. A szabadelvüpártban elter­jedt hírek szerint, a párt előkelőbb tagjainak sikerült kapaczitálni Lu kács Lászlót, hogy vállalja el a kabinetalakitást. Lukács állítólag hajlandónak is nyilatkozott a mi­niszterelnökség elvállalására, s igy bizonyosra veszik, hogy Lukács mint miniszterelnök fog Bécs- ből visszatérni, ha csak az utolsó pillanatban nem fog szándékától elállani. ügy hírlik, hogy Lukács László kinevezése lesz az utolsó kísérlet a békés kibontakozás­ra; ha ő sem tud békés utón ren­det teremteni, következik Tisza, vagy más, aki az .,erős kéz“ po­litikáját reprezentálja. Bécsben e hét végéig okvet­len el akarják intézni a válságot. Budapest, október 13. (8 aj át tudósítónktól.) A függetlenségi párt hangulata válto­zatlan. A párt változatlanul kitart régi jelszava mellett, hogy nem az a lő, hogy ki jön, hanem, hogy minő engedményeket hoz. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőrak tárat Becs. október 13. (Saját tudósítónktól. Héder­váry a mai kihalgatás után kije­lentette, hogy ezen a héten okvet­len véget ér a válság. A helyze­tet nem tartja éppen vigaszta­lannak. Lehetnek — úgymond — igen sötét felhők a politikai élet egén, de soha sem oly sötétek, hogy egy kis napsugár ne legyen mögöttük. A király ma annak a kíván­ságának adott kifejezést, hogy az uj kormányban Héderváry le­gyen a király személye körüli miniszter. Budapest, október 13. (Saját tudósítónktól.) Lu­kács pénzügyminiszter ma délután kapta meg a távirati meghívást a kihallgatásra. Lukács azonnal távira­tilag kért engedelmet, hogy ma este helyett, csak holnap reg­gel utazzék Bécsbe, mert eluta­zása előtt Budapesten bizonyos tár­gyalásokat akar folytatni. Mivel a halasztást a délután folyamán meg­kapta, Lukács csak holnap reggel utazik és délután fog Ő felsége előtt megjelenni. á gazdasági erő fejlesztése. Szatmár, okt. 13. (Saját tud.) Gazdaságainkban megkülönböztetünk kis és nagybirtokot s mintegy kiegészítő, befejező része ezeknek a középbirtok. A kisbirtok tudvalevőleg a nagy birtokból nőtt ki, annak egyik egészséges hajtása, a mely a magyar parasztnak kenyeret és életet szolgáltat. A középbirtok már inkább a nagybirtok felé hajlik, még pedig a törvényhozás szabad elhatáro­zásából, az urbériség eltörlésével. E nagy történelmi akczió gazdasági okai ismeretesek. Czélja volt a nemzeti erő gyarap tása, gazdasági életünk föllen- ditése és kedvet, erőt adni népünknek a munkálkodásra. A siker, melyet e művelettől vártunk teljes volt. Föld- mivelő népünk minden várakozást ki­elégített. s a munka nyomába úgy anyagi, mint értelmi áldás következett. A kisbirtokosság, mely primitiv eszközeivel is, fejlődött, kialakult, de a nagybirtokosságot a válságos idők megingatták, megremegtették. Az át­meneti bajok, különösen a középbir­tokra volt erős kihatással, a mely nem volt képes vele megküzdeni. A sok birtokcserében a gazdasági befekteté­sekre fölvett terhek, sokkal nagyobb szerepet játszottak, minthogy azok megengedték volna azokat a személyi fényűzéseket, drága kedvteléseket, me­lyekről birtokosaink híresek voltak. Egyedül a kötött birtokok és a latifundiumok voltak képesek diadal­masan ellenállani, e nagy átalakulá­soknak s válságoknak Elképzelhető tehát, hogy mindaz, a mi a gazdasági életben hasznos és üdvös volt, azt az érdekközösségen ala­puló munka teremtette meg. A nagy. Jk ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. _ Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára r ír • az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek íTM" I/#I• • ezip6k és csizmák a legj< legjobb kivitelben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom