Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-14 / 234. szám
Szatmár, 1903. október 14. Szerda. Második évfolyam 234. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Igész érre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Etv hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: .Egész évre . . 16 kor. FŐ évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. ügy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Riadalom. Szatmár, október 13. Andrássy Gyula kivételével, a ki minden tekintetben gyenge legény és szereplését pusztán annak az ő tehetségén kivül eső ténynek köszöni, hogy született, a most meghallgatandó politikusok Magyarországon az erőszakot és népszerűtlenséget személyesítik. Az ország vezetését gróf Tisza Istvánra és Perczel Dezsőre bizni, annyit tesz, mint lángra lobbantam a szenvedélyeknek még szunnyadó részét is. Csodálatos elvakultság, mely az ingerlésből várja a háborgó kedélyek csillapulását és a nyugalom helyreállítását. Elég volt már gróf Khuen, de ez még hagyján; a nép tudta, hogy ezzel a behurczolt veszedelemmel könnyen elbánik és magának Khuennek mentségül szolgál, hogy osztrák katonától származik és élte javát a magyarok ellenségei között töltötte. Tiszának, Perozelnek nincsen ilyen mentsége; vérbeli magyarok, a legjobb magyar nevek viselői. Tisza atyja volt a legkuiuczabh magyar és nem udvaronczkodás és ön megalázás, hanem obstrukczió után jutott kormányra; Perczel Dezső a szabadságharcz egyik vitéz tábornokának, Perczel Móricznak az uno- kaöcscse. Épen az ő tősgyökeres magyarságukban van a legnagyobb veszedelem; Pécsben mindenkinek azt kell hinnie, hogy a mostani küzdelem mégsem a nemzet har- oza, ha ilyen kuruczivadékok készséggel ajánlkoznak, hogy még erő szakkal is kiszállunk a nemzeti törekvések ellen. Nagy bűnt követ el ez a két férfiú, mikor a hatalmi vágy any- nyira elvakitja őket, hogy szélnek bocsátják a nemzet igazait; eljárásuk nagyon furcsa sziliben tűnik fel és ha igaz mindaz, a mit jövendő tevékenységükről előzetesen mesélnek, akkor meg kell tőlük tagadni még a jóhiszeműség mentségét is. Mennyi gőg, mennyi önhittség és mennyi lelketlenség kell ahhoz, hogy az ország két legridegebb, két legnépszerütlenebb alakja álljon ki az ország szine elé és keztyüt merjen dobni az egész országnak, fittyet hányni az alkotmánynak és a törvénynek, útját egyengetni az abszolutizmusnak és forradalomba kergetni a népet. Milyen rövidlátóak ezek az urak, mikor azt hiszik, hogy ők erősebbek egy országnál. Nem tehetnek egyebet, mint erőszakoskodhatnak, de sikerrel nem dolgozhatnak. Kudarczuk után jön az osztrák katonai diktatúra, melynek immár az a mentsége, hogy vérbeli magyarok is erőszakoskodtak, miért nem tehetnék ők is ? Az elnyomatásból fakad előbb a passziv majd az aktiv forradalom. És mindez azért, hogy egy-egy fiatal legény néhány hétig miniszterelnök legyen és egy a kormányból kicseppent veterán ugyanannyi időig újból vir- tuskodhassék! A két urnák hiába rajzolja meg az ember a jövő képét; ők neki iramodnak a piros bársonyszé keknek nem marad majd más hátra, mint ezeket majd minél hamarább ismét kihúzni alóluk. Szatmár október 13. A válság és a pénzügyi helyzet. Lukács László pénzügyminiszter tegnap képviselők társaságában rendkívül érdekes nyilatkozatot tett a pénzügyi helyzetről. Élénk színekkel ecsetelte, hogy pénzügyileg mennyi kárt okozott eddig az országnak az obstrukció. De büszkén említette, hogy semmi sem bizonyítja az ország pénzügyeinek szó Üdságát mint az, hogy noha legalább két esztendőre visszavetette az obstrukció fejlődésünket, finánciánk meg nem rendültek, — sőt a zárszámadásban harminc millió többletet mutat ki. Ez annál érdekesebb, mert viszont Ausztria zárószámadása valószínűleg deficittel fog végződni. A magyar főrendek. A hivatalos lap tegnapi száma közli a főrendek jegyzekében legújabban beállott változásokat. Néhány érdekes adat van a lisztában. Papp I. Jánost, az uj aradi gör. kel. püspököt most vették fel a főrendek sorába. Gróf Khuen-Héder- váry Károlyt, mint horvát bánt törölték. Báró Fejérváry Géza újra tag lesz, mert képviselői mandátumáról lemondott. Gróf Szápáry Lászlót, a lemondott fiumei kormányzót törölték. A helyzet. Ki lesz a miniszterelnök? A politikai világ érdeklődése ismét Becs felé fordul. Onnan várják óráról-órára a válság megoldásának hírét s a táviró minduntalan más és más meglepetéseket hoz. A kire ama bizonyos „illetékes körökben“ tegnap még mérget mertek volna venni, az ma már letűnt a szintérről s nem lehetetlen, hogy holnap ismét a felszínre kerül. így történt legutóbb Tisza István gróffal. Tisza grófról tegnap pozitív formában beszélték, hogy miniszterelnökké való kinevezése a mai napon megtörténik, s ma már fordult egyet a világ az osztrák fővárosban és a táviró a Lukács László nevét hozza, mint a legközelebbi jövő emberét. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy Bécsben még mindig nincsenek elhatározva az úgynevezett „erős kézu politikájára és Tisza Istvánt egyelőre tartalékba helyezik. De hogy tényleg Lukács lesz a miniszterelnök, az persze ép olyan bizonytalan, mint a hogy nem lehet kizártnak tekinteni, hogy holnap újból Tisza, vagy éppen Héderváry kerül egy fejhosszal előbbre az örült politikai futtatásban. Egy bizoayos csupán, s ez az, hogy a nemzet nem adja fel a küzdelmet s az ellenzéknek mindegy akárki is jön, csak a nemzeti követeléseket hozza magával tarsolyában. Ha ezzel jön : lesz nyugalom és béke, És lesz költségvetés, adófizetés és ujoncz. Ha pedig e nélkül jön, legyen az akár Tisza, akár Lukács, vagy bárki más, folyni fog a küzdelem nemzeti jogaink érvényesítéséért, s nem lesz se költségvetés, se adófizetés, se ujoncz. Mai távirataink a következők : J3éCS, október 13. (Saját tud.) Héderváry ma délelőtt tíztől tizenegy óráig tartó kihallgatáson volt a királynál s Ő felsége kívánságára holnapig marad Bécsben. A holnapi napra Lukács László pénzügyminiszter kapott meghívást i királyhoz. Más politikusok meghívásáról egyelőre nem történt intézkedés. A szabadelvüpártban elterjedt hírek szerint, a párt előkelőbb tagjainak sikerült kapaczitálni Lu kács Lászlót, hogy vállalja el a kabinetalakitást. Lukács állítólag hajlandónak is nyilatkozott a miniszterelnökség elvállalására, s igy bizonyosra veszik, hogy Lukács mint miniszterelnök fog Bécs- ből visszatérni, ha csak az utolsó pillanatban nem fog szándékától elállani. ügy hírlik, hogy Lukács László kinevezése lesz az utolsó kísérlet a békés kibontakozásra; ha ő sem tud békés utón rendet teremteni, következik Tisza, vagy más, aki az .,erős kéz“ politikáját reprezentálja. Bécsben e hét végéig okvetlen el akarják intézni a válságot. Budapest, október 13. (8 aj át tudósítónktól.) A függetlenségi párt hangulata változatlan. A párt változatlanul kitart régi jelszava mellett, hogy nem az a lő, hogy ki jön, hanem, hogy minő engedményeket hoz. Róth Fülöp kárlsbádi ezipőrak tárat Becs. október 13. (Saját tudósítónktól. Héderváry a mai kihalgatás után kijelentette, hogy ezen a héten okvetlen véget ér a válság. A helyzetet nem tartja éppen vigasztalannak. Lehetnek — úgymond — igen sötét felhők a politikai élet egén, de soha sem oly sötétek, hogy egy kis napsugár ne legyen mögöttük. A király ma annak a kívánságának adott kifejezést, hogy az uj kormányban Héderváry legyen a király személye körüli miniszter. Budapest, október 13. (Saját tudósítónktól.) Lukács pénzügyminiszter ma délután kapta meg a távirati meghívást a kihallgatásra. Lukács azonnal táviratilag kért engedelmet, hogy ma este helyett, csak holnap reggel utazzék Bécsbe, mert elutazása előtt Budapesten bizonyos tárgyalásokat akar folytatni. Mivel a halasztást a délután folyamán megkapta, Lukács csak holnap reggel utazik és délután fog Ő felsége előtt megjelenni. á gazdasági erő fejlesztése. Szatmár, okt. 13. (Saját tud.) Gazdaságainkban megkülönböztetünk kis és nagybirtokot s mintegy kiegészítő, befejező része ezeknek a középbirtok. A kisbirtok tudvalevőleg a nagy birtokból nőtt ki, annak egyik egészséges hajtása, a mely a magyar parasztnak kenyeret és életet szolgáltat. A középbirtok már inkább a nagybirtok felé hajlik, még pedig a törvényhozás szabad elhatározásából, az urbériség eltörlésével. E nagy történelmi akczió gazdasági okai ismeretesek. Czélja volt a nemzeti erő gyarap tása, gazdasági életünk föllen- ditése és kedvet, erőt adni népünknek a munkálkodásra. A siker, melyet e művelettől vártunk teljes volt. Föld- mivelő népünk minden várakozást kielégített. s a munka nyomába úgy anyagi, mint értelmi áldás következett. A kisbirtokosság, mely primitiv eszközeivel is, fejlődött, kialakult, de a nagybirtokosságot a válságos idők megingatták, megremegtették. Az átmeneti bajok, különösen a középbirtokra volt erős kihatással, a mely nem volt képes vele megküzdeni. A sok birtokcserében a gazdasági befektetésekre fölvett terhek, sokkal nagyobb szerepet játszottak, minthogy azok megengedték volna azokat a személyi fényűzéseket, drága kedvteléseket, melyekről birtokosaink híresek voltak. Egyedül a kötött birtokok és a latifundiumok voltak képesek diadalmasan ellenállani, e nagy átalakulásoknak s válságoknak Elképzelhető tehát, hogy mindaz, a mi a gazdasági életben hasznos és üdvös volt, azt az érdekközösségen alapuló munka teremtette meg. A nagy. Jk ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. _ Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára r ír • az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek íTM" I/#I• • ezip6k és csizmák a legj< legjobb kivitelben.
