Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-10-14 / 234. szám

2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍR LA P 1903. október 14. 214 szám birtokok, a jobb művelési módozatok­ban jártak elől. Árgus szemmel vi­gyázva minden nyitásra, a mely vala­hol fölütötte fejét, sietett azt besze­rezni, hogy minél tökéletesebb eszkö­zökkel álljon a küzdőtérre. A kisbirto- kosság pedig a munkaerőt szolgáltatta, a mely híven követte azt az utat, mit amaz követelésre tűzött ki elébe. Bir­tokeladásoknál az volt a legjobban fi­zető vállalkozó, bérbeadásoknál a leg­jobban fizető bérlő. A viszonyok tehát odáig fejlődtek, hogy a nagybirtok ér­téke és jövedelmezősége attól fügött, hogy fizető képes és vállalkozó szel­lemű kisbirtokosok voltak-e nála érdé kelve. Azonban ennek a viszonynak is meg volt a maga fatytyu hajtása. A kisb rtokosság t. i, erősen megszapo­rodott és nemkülönben ijesztően meg­szaporodott a birloktalan földműves nép, a mely elegendő és megfelelően fizetett munkát nem kaphatott. A hely­zet mind élesebb, mind tarthatatlanabbá kezdett válni. Egyrészt a megfelelő munka nélkül maradt földmi vés nép panaszkodása, másrészt az agrár szo- cziálisták dörgedezései következtében. Az állam is nagyvégre odafordi- totta tek'ntetét és orvosolni akarták e viszás állapotot. A sok javaslat közül még legtöbbet érőnek a telepítések, a parczellázások és a hitbizományoknak az ország határszéleire való kiterjesz­tése és a földuzsora megfékezése mu­tatkoznak. De valljuk meg őszintén, hogy csak az utóbbi az, a mely az ügyön a legtöbbet lendíthetne, a mely a leg­jobban érvényesülhet. A hitbizományok elhelyezése egy csigalépésekkel haladó művelet. Az állami tagosítások ős par­czellázások inkább a megyékben he- lyénvalóak, ha bizonyos pontokon a, kényszer eladásra kerülő birtokokat az állam megvenné és betelepítené. De ezeket az intézményeket csakis ama pontig szabad fejleszteni, a mig a ma­gyar birtok állandóságát meg nem tá­madja, nem veszélyezteti, úgy, hogy a nép később fölléphessen olyan köve­telésekkel, a melyeknek teljesítése a jogrend megingatása nélkül teljesen lehetetlen. Ha tehát nemzeti erőnkkel tovább akarjuk fejleszteni, akkor nyissunk na­gyobb tért a földmivelő nép önállósi- tására_ saját kenyerén való működésére, hogy a kisgazdák fiai a szülői vagyon szétforgácsolása nélkül is önálló gaz­dákká nőhessék ki magukat. Mert ezek a tűzhelyek alkotnák a magyarság ere­jét, csakis ennek a fejlődési procze- szusnak a nyomába lépne teljes, zavar­talan boldogság, megelégedés. És hogy ezt elérjük, hogy ez a gazdasági hely­zet, állapot bekövetkezhessék, szükséges ismét nagybirtokosaink közreműködése. Nem felosztásról vanitl szó, még csak egy olyan dologról sem, a mely a bir­tok tulajdonjogi tényét csak egy jottá­nyira is megingathatná, avagy érintené. Mi volna a nagybirtokosok fel­adta e műveletben'? Hogy a nagybirtokot kisebb föld- mives családok által vállalt bérletekbe adnák ki. Ezáltal a kisbirtokos paraszt­ság szaporodásának megfelelő működési tért nyerne, ezáltal nagybirtokosaink jövedelmeiket újabb befektetések nélkül szaporithatnák, szóval teljes harmónia állana fönn, úgy a kis-, mint a nagy- birtokos között, mindegyikök nyerne vele, de legtöbbet a nemzeti lakosság és nemzeti jövedelem. Az ecsedi láp pusztulása. A mentési munkálatok. Szatmár, okt. 13. (Kiküldött tud.) Az ecsedi láp mérhetetlen katasztrófája ma már az egész ország figyelmét felhívta. A ször­nyű pusztítás, mely kiszámíthatatlan károkat okozott a vidék lakosságának, nemcsak minket, de a külföldet is rész­véttel tölti el. A vármegye északnyu­gati része, a hol ez a lehetetlenséggel határos tűzvész dühöng, csupa tűz, izzó parázs s a föld, akárcsak egy tűz­hányó hegy környéke úgy füstöl, gő­zölög. Tegnap lapunk egyik munkatár­sát küldöttük ki a rettenetes vész szín­helyére. Tudósítónk megdöbbentő és mélyen elszomorító dolgokat tapasz­talt. Szinte leírhatatlan az az óriási katasztrófa, a mely azt a vidéket súj­totta. Lángtenger a környék egy jó része s az utón haladva a föld alól pokoli dörgést hallani, ami az embere­ket és állatokat halálra rémiti. Csak­nem azt lehet mondani, hogy a talaj mindenfelé bizonytalan, az ember nem tudhatja melyik pillanatban és hol es- hetik a rémséges katasztrófának áldo­zatául. Az ecsedi láp területéből mint­egy 7—8 ezer hold ég s ez óriási te­rületen minden éghető anyag elhamvadt. Kiküldött tudósitónk a katasztró- ról a következőket jelenti: A mint a kocsi Nagykárolytól le­tér Börvely község felé csakhamar az ég felé törő hatalmas füstfelleg gombolygása ragadja meg a figyelmet. Az egész utón büzhödt, posványos, nyomasztó a levegő, a mely szinte megaaheziti a lélegzetvételt. Sokan úgy segítenek magukon, hogy zsebken­dőt borítanak az arczukra s úgy szív­ják a levegőt. A kocsi még jó távol van Bör- veiytől s már is szikra esőt lát az em­ber, majd fel-fel csapó lángokat, a melyek a füsttől elsötétült láthatárt megvilágítják. Az egész vidék a pusztulás ké­pét mutatja. Egyes helyeken kiégett földet találni, másutt pedig gőzölgő, forró és meggyuladni készülő tőzeg- réteget látni, melynek lángba borulása csak perczek kérdése. Börvely község siralmas képet tár fel. Leégett házak és tanyák, gaz­dasági épületek minden lépésnyire s a romok között emberek és asszonyok siránkoznak, jajgatnak a vész okozta nagy pusztításon. A község határában már moz­galmas az élet- Katonákat látni min­denfelé, a kik az oltást éjjel nappal ember fölötti munkával végzik. Árkol ■ ják a vészterületeket és csatornákat vonnak, majd pedig a kigyulladni ké­szülő tözegdombokat hányják széjjel és tűzzel locsolják. A mentésben a környékbeli lakosság nem igen vesz részt, mert a láp vidéki uraságok könyörtelenségükkel mindentől el­riasztották őket. Munkatársunknak több gazdatiszt­tel és kisgazdával volt alkalma beszélni. A feltett kérdésekre elmondták, hogy Uray Kálmán báró tyukodi földesur rideg viselkedése elidegenítette a sze­gény embereket, úgy hogy néhol kar­hatalommal kényszeríthetők a tűznél való segedkezósre. — Ha békés időben nem igen tetszik a pofánk az uraknak, úgy most a veszélyben se legyünk kedvesek ! — ezeket mondogatják egybehangzóan az emberek. Jelenleg egy 7—8 ezer hold nagy­ságú terület ég s ezen a helyen min­den elpusztult. A vész színhelyének a talaja, a mely mintegy 3 méter mély­ségü, ég. Az éghető rétegen túl már csak agyag van, a mit abszolút sem­mire sem lehet használni. A vésznél Genyey főszolgabíró egy hét óta nagy szorgalommal mű­ködik és csillapítja a siránkozó lakos­ságot, majd buzdítja a mentési munká­latokra. A mentést különösen az aka­dályozza, hogy a tűz Tyúkod és Ura községek felé terjedt el s ott még nem fogtak hozzá a lokalizáláshoz. Annyit azonban sikerült elérni, hogy e vidék­nek egyik legnagyobb uradalmát a Péchy tanyát megmentik s ez által a tűznek valószínűleg elejét veszik. Eddig Uray Kálmán 2000 holdas birtoka, őszi és tavaszi termékeivel, épületeivél, 90 hold erdejével, továbbá Károlyi Sándor gróf 16000 holdas birtoka és a Halmos telep égett le, ezenkívül igen sok kisgazda és paraszt gazdálkodó kisebb-nagyobb birtoka es­tek a tűznek martalékául. A Halmos tanyán tegnap 85 csa­lád menekült el a vész szinhelyóröl. Két csendőr Tamás Károly és Mátyás Mihály 66 órán keresztül voltak egy búzámban szolgálatban és életök kocz- káztatásával rendkívüli erőt fejtettek ki a füsttől elalélt emberek mentése kö­rül. A két derék csendőr az égő há­zakból igen sok asszonyt és gyermeket vonszolt ki. A láp börvelyi oldalán a véde­kezés nagy erővel folyik. Ott van ugya­nis a vész központja s a halmos ta­nyától a börvelyi erdődig terjedő elszi­getelő árok már holnap teljesen ké­szen lesz. Az idő a láp környéké* esős, csak az a baj, hogy időnként nagy szél kerekedett, a mely éleszti a tüzet. Tegnap Vállaj és a Halmos tanya között fekvő területen húzták meg a mentő árkokat. SZÍNHÁZ-- (Lónyai Piroska sikere.) Ki ne emlékeznék még Lónyai Piroskára a szatmári szinház tavalyi szubrelt primadonnájára, aki nem egy estén hódította meg a színházba járó közön­séget, Lónyai Piroska most a kolozs­vári Nemzeti Színház tagja s a na­pokban mutatkozott be a kolozsváriak­nak. A primadonna egyik legjobb sze­repében a „San-Toy“ ban lépett fel és temperamentumos játékával egy szerre meghódította a közönséget. A siker olyan nagy volt, hogy a San- Tay előadását rövid idő alatt többször ismételték meg. ÚJDONSÁGOK * A virilisták névjegyzéke. La­punk egyik múlt számában megírtuk, hogy az igazoló választmány legutóbbi ülésén a virilisták 1904. évre szóló név­jegyzékét össze fogja állítani. A hatá­rozat furcsának hangzik ugyan, mert törvényen kívüli állapotban van az or­szág, a mikor adót nem fizetnek, de hát az igazoló választmány többsége mégis azon volt, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékét össze kell állitani. A névjegyzék összeírása tárgyában Tankóczi Gúla főkapitány hirdetményt bocsájtott ki, a mely szerint a névjegy­zék összeállítására vonatkozó hirdet­ményt a városháza kapujában lévő hir­detési táblán 8 napra kifüggesztik. A főkapitányi határozat a következő : Tudatom e város közönségével, hogy az igazoló választmány által a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása tárgyában 3 903. sz. a. kibocsátott hirdetmény a városháza hir­detményi táblájára 8 napi közszemlét« kifüggesztetek, hol az bárki által meg­tekinthető. A felszólamlások elbírálása, s a legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállítása a f. hó ‘20-án tartandó igazoló választmányi ülésen fog elia- téztetni. * Hitelesítő közgyűlés. Tegnap délután hitelesítő közgyűlés volt a vá­rosháza kistermében. A közgyűlése* melyen Pap Géza polgármester elnö­költ, Virág András, Seres István, Lé- vay József, Sz. Török János és Kom- ka Alajos bizottsági tagok jelentek meg és a tegnapelőtti rendes közgyű­lés jegyzőkönyvét hitelesítették. * Tűzrendészet! vizsgálat. La­punk egyik múlt számában megírtuk, hogy Németiben nagy aggodalom ural­kodik a közönség körében, mert igen sok ház udvarán nagy a füzveszede- lem, Tankóczi Gyula főkapitány teg­nap tüzrendészeti vizsgálatot rendelt el, melyet egy rendőrtiszt közbenjötte mellett a tűzoltóság kiküldötte együt­tesen foganatosítanak. A vizsgálat több napig fog eltartani. * A két uj kaszárnya. Kolozs- váry Dezső honvédelmi miniszter teg­nap előtt sürgős leiratot intézett Szat­már város tanácsához, hogy a két uj kaszárnya ügyének jelenlegi állásáról értesítse. A tanács tegnapi ülésén fog­lalkozott a miniszter leiratával és fel­iratot intézett a miniszterhez, a mely­ben az e hó 8. 9. és 10-én megtar­tott helyi vegyes bizottság tárgyalásai­nak eredményét közli. A város ezen­kívül arról is értesítette a minisztert, hogy a kaszárnyák építése ügyében megállapították az általános építési terveket és azokat az elveket, a me­lyek mellett Szatmár város az építke­zést megkezdi. Megbízást adott a rész­lettervek kidolgozására és addig mig a tervek elkészülnek a vegyes bizottság felfüggesztette üléseit, A terveket kü­lönben annak idején szintén felküldték a honvédelmi miniszternek. Újítás a postán. Ki ne kapott volna életében portós levelet ? Aki csak egyszer is anziksz kártyát irt életében és elíelejtette kihúzni a külföldi fel- irásu „levelezőlap“ szót, az el lehetett rá készülve, hogy a czimzettet csekély 10 fillérrel portózta meg a m. kir. posta. Akinek vaskos levele érkezett valahonnan és kevés volt rajta a bé­lyeg, arra is rásóztak néhány fillérnyi portócskát. És ezeket a büntetés pén­zeket úgy meg kellett fizetni, mint a pinty! Még pedig készpénzzel. Szóval mindenki ismeri a postai portózás lé­lektanát, mindenki tudja, hogy az csak készfizetést von maga után. November elsejétől kezdve azonban meg fog szűnni ez a készfizetés. Ez azonban nem je­lenti azt. hogy a portózás teljesen el­marad, hanem csak az az ujitás lép életbe, hogy a bírságot nem készpénz­ben, hanem levélybélyegekben fog kel­leni leróni. A kereskedelemügyi minisz­ter ezen ujitás dolgában tegnap kör­rendeletét bocsájtott ki, a mely rész­letesen tárgyalja a portó bélyegekben való lerovásának módozatait. * Gyümölcstermelők figyelmébe. Az ország huszonöt állandó faiskolájá­ban és kertgazdaságában termelt fél­millió vadcsemete, gazdasági díszfák, két millió gyümölcsoltvány, 250 ezer oltóvessző, a jelzett állami telepeken Az őszi és téli idényre érkezett angol gyapjúszöveteknek Újdonságaira, felhívja a m. t. ' úri közönség b. figyelmét 1 W El I S Z GYULA Posztó és gyapjúszövet kereskedő. VRAM. Szakmar, Deáktól1, Fehér-ház mellett. Ugyanitt az egész kontinensen elismert nagynevű Martin Sons L C• Ltd aagol gyapjúszövet gyárosnak egyedüli Faktápa

Next

/
Oldalképek
Tartalom