Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-30 / 222. szám

Szatmár, 1903. szeptember 30. Szerda. >Y VS*'"* Második évfolyam 22p szám- ’ Előfizetési árak: Melyben házhoz hordva: Egész óvr« . . 12 kor. Fél érre ... 6 kér. Negyedévre . . 3 kor. E™ hóra . . 1 kor. v.aékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. *gy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta • (hétfő kivételivel^ Hirdet^ méltányos, szabid. egyezség szerint f< kiadóhivatal, Kazinczy-Ű6 Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BATtTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Önkényuralom. Irta: Bakonyi Samu dr. orsz. képviselő. Elérkezett a megpróbáltatás ideje ! Ausztriával fennálló viszo­nyunk évszázadok óta csak meg­aláztatás és jograblás kutforrása. Ennek a kárhozatos államjogi kap­csolatnak a hívei azzal bizonykod­nak ellenünk, hogy Magyarország egymagában nem volna elég erős, hogy boldogulásának feltételeit meg­teremtse és biztosítsa. Hűséges szövetségesünk és a közös uralkodóház politikája éppen négyszáz esztendő óta csak azon van, hogy miképpen foszthassa meg hazánkat az állami lét legszüksége­sebb feltételeitől, de azért, aki el­keseredésében a nyilvánvaló hazug­ságoknak immár hinni nem akar: hazaáruló és akasztófát érdemel! Kár pedig ezt az annyiszor halálra szánt nemzetetet az ő vér­tanúira emlékeztetni Hiába, a fe­ledés és engesztelődés fátyolét már úgy is rongyokká tépték és megint elevenen él szivünkben ama dicsők emléke, kik áldott életüket legszen- Liv> í^tíz.cí't fela 1 via*,ták ! Vigyázzanak a hatalomnak cse- lédhüsógben dőzsölő rabjai, úgy le­het, végzetes szolgálatot tesznek csá­szári uruknak^ kinek korbácsoló ke­zét a tegnapelőtti vad ordiáiban is ebhüséggel csókolgatták. Vigyázzanak, mert a népnek ezer szenvedése újból égre kiált és a viharnak gyülekező felhőiből már fenyegető villámok czikáznak. A nemzet napról-napra világosabban látja, hogy a kiegyezés nemcsak az állami önállóság eszközeitől fosztotta meg, nemcsak kulturális fejlődését akadályozza, de a mindennapi meg­élhetés feltételeit is folyton foko­zódó veszedelmekkel támadja. A katonai hatalom nem ka­pott a nemzettől ujonczokat, mert megtagadta természettől nyert és al­kotmányunkban biztosított jogain­kat. De az osztrák kényuraság tul- teszi magát a törvényhozás akara­tán. Ha nem kapott uj katonát, nem bocsátja el a régieket, s a ki­szolgált katonákat a törvényben kö­telezett három esztendőn túl is szol­gálatra kötelezi. Szegény öreg baka! Aki sza­badság után epedő szívvel számit- gattad este-reggel, hogy „hány kis nap“ választ még el gyámolásra váró vénülő apádtól, anyádtól, sze­relmes mátkádtól, a munkától és boldogságtól: hagyj fel az édes re­ménységgel. Maholnap rád virrad a szabadulás várva-várt napja és te szolga maradsz, a fekete-sárgára mázolt kaszárnyakapu nem nyílik meg előtted. így akarják Becsben, a hon­nan a magyarnak minden nyomo­rúsága származik. És a kormány­párt odaáll a kaszárnya kapujába a bécsi akarat porkolábjának. Tudja meg hát minden magyar ember, hogy fiaink miért nem sza badulnak! A függetlenségi párt a képviselőház tegnapi ülésén kimu­tatta, hogy a kiszolgált katonák visszatartása az osztrák önkényura­lomnak törvényünk és népünk ellen intézett rablótámadása. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, szeptember 29. Minden oldalról el voltak reá ké­szülve, hogy a képviselőház mai ülése — a körülményekhez képest — csön­des, nyugodt lefolyású lesz. A függet­lenségi pártnak tegnapi határozata, hogy nem ragadtatják el magukat he­vüktől, általános megelégedést keltett. Az ülés elejét a legutóbbi ülésen történt félreértések kimagyarázása fog­lalta le. Apponyi utólagosan rendre- utasitotta Perczel Dezsőt, Andrássy Tivadart, Rakovszky Istvánt és Ku- binyi Gézát a Barabással és Lengyel Zoltánnal szemben használt megenged­hetetlen közbeszólásokért. Barabás is kimagyarázta oly nagy izgalmat szült minapi közbeszólását, ami miatt annyi sok támadásnak volt kitéve. Nagy és kiskaliberű politikusok, de különösen szemernyi kis kormánypárti ujságirócs- kák egyeben sem rágódtak napok óta, mint a Barabás közbeszólásán, hogy aztán nem létező kérdésekre és „ér­deklődésre“ „szerkesztői üzenetek'1- ben dicsérgessék önmagukat. Mert ilye­neket is megfigyeltünk. Dehát a kor­mánypárti hazafiak és a többi „ifjú óriások“ alaposan felsültek, mert Bara­bás Béla egyáltalán nem reagált az otromba támadásokra s mai felszólalá­sával teljesen megnyugtatta a Házat és az egész közvéleményt. A mai ülésnek legérdekesebb mo­mentuma különben, hogy a többség leszavazta a kormány azon indítvá­nyát, hogy a Ház holnap ne tartson ülést. Az ülés lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be Apponyi gróf elnök délelőtt tiz órakor nyitja meg az ülést s a Ház naplójából konstatálja, hogy a legutóbbi ülésén többek olyan megengedhetetlen közbeszólásokat tettek, a melyeket a zajban nem hallott meg s ezért Per- czel Dezsőt, Andrássy Tivadar grófot, Rakovszky Istvánt és Kubinyi Gé­zát utólag rendreutasilja. Barabás Béla általános figyelem között emelkedett szólásra. A minapi közbeszólását akarja helyreigazítani — úgymond. Közbeszólásával voltaképen azt akarta mondani hogy: „nem hisz- szük, hogy ez a király szava volna,“ mert abban a meggyőződésben volt, hogy Khuen-Héderváry a királyi kéz­iratból nem tolmácsolja hűen a király szavait. Végül kéri a közbeszólást meg nem történtnek tekinteni. Apponyi gróf, elnök kijelenti, hogy a Ház megelégedéssel veszi tu­domásul Barabás kijelentését, majd Kubinyi Géza állott szólásra és íérte a Házat, hogy a Barabásra vo­natkozó közbeszólását, ezekután tekintse árgytalannak. A napirendnél Bakonyi Samu tartott nagysza­bású beszédet, a melyben hosszasan foglalkozott a harmadéves katonák visszatartásával s kimutatta, hogy a hadügyi kormánynak ezen rendelkezése, nemcsak sérelmes, hanem határozottan törvénytelen. Krasznay Ferencz Körber osz­trák miniszterelnök legutóbbi nyilatko­zatával foglalkozik s hevesen támadja ugv Héderváryt, mint Körbert. Előbbit, mert nincs hatalma meggátolni ilyen -Seriö nyilatkozatok tételei; alábbit. mert jogtalanul beavatkozik a magyar ügyekbe. Eötvös Károly rendkívül elítélően szólott a chlopy-i hadparancsról s a kormánypárt gyalázatos magatartására mutatott reá. Andrássy Tivadar gróf beterjeszti a szabadelvüpártnak a hadparancs ügyé­ben hozott határozati javaslatát, melyet a Ház elnöke ki fog nyomatni és an­nak idején napirendre tűzni, hogy a Háznak alkalma legyen bírálatát gya­korolni a hadparancs fölött. Khuen-Héderváry Körber nyi­latkozatával foglalkozva, kijelenti, hogy neki az a meggyőződése, hogy Körber nyilatkozatát félreértették, Pichler Győző nem elégszik meg Héderváry kijelentésével. Az ügy fölötte fontos és sérelmes. Hédervárytól hatá­rozott visszautasítást várt, nem pedig se hideg, se meleg limonádés nyilacko- zatot. Követeli, hogy Héderváry a leg­határozottabban utasítsa vissza n Kör- bernek a mi ügyeinkbe való beleavat- kozását. Kossuth Ferencz az ország ér­dekében kéri a Házat, hogy adjon al­kalmat arra, hogy a miniszterelnöknek Körber nyilatkozatára az imént elhang­zott saavait birálat tárgyává tehessék. Felkiáltások : Tartsunk holnap is ülést! Apponyi gróf elnök szavazás alá bocsátja a kérdést hogy tartson-e hol­nap ülést a Ház? A szavazás eredménye meglepő volt, a többség a kormány szándéka ellenére kimondotta, hogy a Ház holnap is ülést tart. Ezzel a mai ülés véget ért. TÁVIRATOK. Héderváry lemondott Budapest, szeptember 29. (Sa­ját tudósitónktól.) A képviselő­házi tudósításunkban megírtuk, hogy a többség leszavazta a kor­mányt. — A kormánynak ugyanis nem volt szándékában, hogy a Ház holnap ülést tartson. Héderváry azt szerette volna, hogy az uj kormány megalakulásáig a képviselőház na­polja el üléseit. De Kossuth Fe­rencz azon indítványára, hogy a Ház holnap ülést tartson, a több­ség is rászavazott, igy megtörtént, hogy a többség formálisan leszavazta a kormányt. A képviselőház ülése után Héderváry sürgős miniszter­tanácsot hivott össze és hosszasan tanácskozott először minisztertársai­val, aztán politikai barátaival. A tanácskozásnak meglepő eredmé­nye lett. Héderváry ugyanis táviratilag je­lélftSitB bú ü Xiiuijíiáá) iiüj/j 8 iTiiííiSi­terelnökségről lemond. A lemondást a köpvisslöház holnapi ülésén hivatalosan is be togja jelenteni. Héderváry több újságíró előtt kije entette, hogy lemon­dása visszavonhatatlan. A ráskai gyújtogatás. Esküdtszéki tárgyalás. (Saját tudósítónktól.) A szat­mári kir. törvényszék palotája mozgal­mas képet nyújtott tegnap. Egy avas- alji község lakosságának csaknem a fele vonult be Szatmárra, hogy tanú­ságot tegyen abban a bünperben, a mely reggeli 9 órától a késő esti órá­kig foglalkoztatta az esküdtszéket. A vád a legborzalmasabbak közül való és az irigységnek élő példáját mutatta be. Hárman ültek a vádlottak padján. Két őszbecsavarodott zsidó ember és egy tudatlan paraszt, a kiknek az a bűn terheli a lelkét, hogy éjnek idején felgyújtották egy szerencsétlen ember házát. A nagy bűnt azért követték el, mert a károsult jövevény volt s az üzletemberek ugv vették észre a dol­got, mintha a szerencse kedvezni nkar- na megélhetésében. Ezt akarták meg­akadályozni, azzal akarták családostul tönkre tenni. Gnnosz tervük kiviteléhez találtak is embert, aki a gyújtogatást potom 5 koronáért magára vállalta. A tár­gyalás elejétől kezdve izgatott volt. A fi FiggelmezMég!! Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mini; legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és yidíke legnagyobb ezipő raktára Ax előrehaladott nyári idépy miatt a ipég raktáron levő nyári szirtes eredeti gyári árakon kaphatók. ■■■■■■■ c >i j ók

Next

/
Oldalképek
Tartalom