Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-30 / 222. szám
2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLÁP 1903. szeptember 30. 222 szám vádlottak és tanuk vallomásából a tudatlanság és irigység szülte bűnnek meglepő részletei tűntek ki. A tárgyalásról tudósítónk a következőket jelenti: (A vád.) A tárgyaláson Dezső Kálmán kir. törvényszéki biró elnökölt. Szavazó bírák voltak Szabó József és Hunyor Ödön. A vádat Orosz József kir. al- ügyész képviselte. A vádlottakat Rácz Endre dr., Biró Elemér dr és Debre- czeni József ügyvédek védték. Román tolmács Horás János volt. Elnök a tárgyalás megnyitása után felolvasta a kir. ügyészség vádiratát amely szerint Cseh István, Neu mann Herman és Izsák Áron ráksai lakosok azzal vádoltatnak, hogy ez évi junius hó 5-án éjjel felgyújtották Du- bó György tulajdonát képező faházat, a melyben Lébi Simon rongyszedő lakott. A kir. ügyészség Cseh Istvánt, gyújtogatás miatt, Neuman Hermant és Izsák Áront, mint felbujtókat helyezte vád alá. A konkurenczia támasz tóttá kegyetlen bosszú kielégítését a ház felgyujtásán kívül azzal tetőzték vádlottak hogy az ajtókat kötelekkel elzárták, úgy, hogy a házban levő Lé- biék közül senki ki ne menekülhessen. A gonosz szándékot végrehajtották, de emberéletben nem esett kár. (A vádlottak kihalgatása.) A törvényszék legelsőnek Cseh Istvánt hallgatta ki. Elsőrendű vádlott megértette a vádat és beismerte a bűnösségét. Elmondta, hogy junius elején Ráskán tartózkodott s az utczán megszólította Neuman Herman, hogy egy kis beszéde volna vele. Re is mentek a Neuman istállójába, ahol négyszem között másodrendű vádlott megkérdezte tőle, vájjon hajlandó volna-e egy házat felgyújtani. Cseh igen választ adott, a mire Neuman 5 koronát ígért a tett megjutalmazására. Az 5 koronából 1 korona előleget adott s a többit a tűz után adta át neki. Este úgy 9 óra tájban el is ment Lébi házához s az eresz alá egy petroleumos rongyot helyezett, a melyet meggyujtott. Ezután elment s a tűzhöz vissza se tért. Elnök: Világosságot nem látott a házban ? Vádlott: Nem. Sötétség volt, a miből arra következtestem, hogy alusznak. — Hát az ajtókat ki kötözte be ? — Nem tudom. — Duböt és Lébit ismeri? — Soha se láttam őket. — Hogy derült ki a gyújtogatás ? — Mikor a csendőrök elfogtak, bevallottam mindent. (Il-od rendű vádlott.) Neuman Herman 65 éves összetöpörödött öreg zsidó ember. Szaporán beszél és mindig elkalandozik a tárgytól. Mikor elnök figyelmezteti, hogy az elmondottak nem tartoznak a dologra, azzal vágja ki magát, hogy ez fontos, mert haragszik reá Lébi és ennek sógora Kleszner Izidor s ezért fogták rá, hogy ő gyújtogatott. Nem érzi magát bűnösnek. Nem bujtogatta fel elsőrendű vádlottat. Még akkor is tagad és az egészről mit sem akar tudni, amikor Cseh a szemébe mondja, hogy az ő megbízásából gyujtoga tott. Majd elmondja, hogy Cseh adósa volt s mert addig, atnig követelését be nem hajtotta, folyton zaklatta, fogja rá elsőrendű vádlott az ő bűnösségét is. Tagad, semmiről sem akar tudni. (III-ad rendű vádlott.) Izsák Áron tipikus alakja a falusi korcsmárosoknak, akik még az idegen légytől is féltik ekzizteneziáju- kat. Esküdözik égre-földre, hogy ö nem bűnös. A vádat megértette, de nem érzi magát bűnösnek. Elmondja, hogy mikor Lébi Simon Ráskára jött lakni, tanácsot kért tőle, hogy mihez kezdjen. Megkérdezte, vájjon megélhet e ő is a községben. Vádlott azon kérdésére, hogy mi a foglalkozása, kijelentette Lébi, hogy rongyszedésből akar megélni, esetleg odahaza titokban pálinkát és dohányt fog eladni. Vádlott lebeszélte tervéről, mert veszélyes dolognak tartja a csempészett áruk elá- rusitását. Ezen időtől kezdve soha nem beszélt Lébivel. Elnök: Igaz-e, hogy maga azt izente bébinek, hogy jobb lesz kiköltözködni a faluból. — Nem, soha, — Hát abból mi a való, hogy maga kiakarta bérelni Lébi házát? — Ez igaz. Raktárnak akartam használni. Ezután elmondta, hogy Lébi sógora Kleszner Izidor, Ráska község „úri és női konfekczíósa“ rossz embere volt. Folyton ellenségeskedtek. Mikor a tűz kiütött, Klepner azt kiáltotta mindenkinek, hogy ő gyújtotta fel. Másnap a csendörőrmester a faluházához hívta. Vádlott ott is ártatlannak mondta magát, ép úgy, mint most. Klepner többször azt izente neki, hogy megöli. Egy- izben Avasujvároson, ahol három falu izraelitája imaházat tart, Klepner istentisztelet közben leszidta és megfenyegette, majd kijelentette, hogy addig nem nyugszik, amig Hámán sorsára nem juttatja, tudniillik a bitófához segíti. Csehet nem ismeri. Neuman Hermannal rokonságban van, de egy váltó aláírásból kifolyólag sokáig haragban voltak. A tűz kiütésekor nem volt Raksáo, mert Apa községbe kellett családi ügyekben mennie. (A sértettek.) Dubó György házigazdája volt Lébinek, Az ő tulajdonát képezte a leégett fanáz. Az egészről keveset tud. A kára 240 korona. A ház nem volt biztosítva. Azt se tudja, hogy ki gyújtotta fel a házat. Arra emlékezik, hogy Izsák Áron egy Ízben meglátogatta és 20 koronát Ígért neki, ha Lébit kiteszi a házból. Ö kijelentette, hogy több évre bérbe adta s igy nem fogadhatja el az ajánlatot. Ekkor Izsák hajlandónak nyilatkozott megvenni a házat. Sértett azonban ebbe se ment bele. A kárának megtérítését kívánja. Rácz dr. védő kérdést intéz tanúhoz. Mikor ígérte a 20 koronát és mit mondott Izsák mire kell neki !'a ház ? — Azért, hogy a sógora istállóul használhassa. Tanú ezután még elmondta, hogy a tűznél jelen volt s Lébinét a földön találta gyermekeivel. (Lébi Simon.) Az egész ember huszonöt éves. Több gyermek apja. Típusa azon alakoknak, a kik nem törődve a munka minőségével, czélul tűzik ki a meggazdagodást. Csereberél rongygyal és egyéb portékával, s a mig ő ezzel ke resi meg a garasokat, addig a felesége odahaza engedély nélkül pálinkát és dohányt árul. Sértett szót se tud magyarul. Románul vallja, hogy 1200 korona a kára. Az esetre rátérve elmondta, hogy úgy 11 órakor éjjel vette észre a tüzet. Családja mély álomba volt merülve, ö azonban félszemmel aludt s azonnal észrevette a veszedelmet. A mikor az ajtóhoz rohant látta, hogy az be van kötözve. Visszament a szobába s baltát fogott, amelylyel betörte az ajtót s kimentette a családját. Hogy ki volt a gyújtogató nem tudja, de gyanúja Izsákra irányul, mert ellensége volt. Arról nines tudomása, hogy más is lett volna. Sértet a vizsgálat során bemondott vallomásával most az ellenkezőt állítja s mikor az elnök ezt tudomására hozta, kijelentette, hogy igy történt. Arra most emlékezik, hogy Izsák a házba való beköltözködésekor azt üzente neki, hogy ha el nem hagyja a községet, felgyújtja a házat. A tűz után beszélt Izsákkal, akkor, midőn a csendőrök létartóztatták. Egy Reich nevű ember pedig Izsák megbízásából egyezkedést ajánlott fel neki: Többek között azt mondta, hogy menjenek el a rabbinushoz, a ki majd elsimítja a a dolgot. Az egész vagyona benn égett a házban. Elnök: Mi volt benn ? — Házi felszerelés, áruczikkek, a melyeket részint hitelbe részint készpénzért vett. Tanú meghiteltetését Rácz Endre | dr. ellenezte, mert vallomásával folyton ellentétbe jött, ezenkívül azért, mert vádlottakkal ellenséges viszonyban áll A kir. törvényszék azonban meg- eskedte Lébit. (A tanuk.) A tárgyalásra mintegy 45 tanú volt beidézve. A tanuk közül igen sok lényeges vallomást tett, sokan azonban kitérő körülményekről tettek vallomást. Az első tanú Major Dávid, a kinek csak arról van tudomása, hogy Izsák Áron 15d frtot kínált Lébinek, ha kibékülnek. Rozenberg Zsigmond es Balia István lényegtelen vallomást tesznek, Csira Sámuel annyit tud, hogy a tűz előtt néhány nappal Neuman Herman felszólította, hogy gyújtsa fel Lébi házát. A korona tanú Klepner Izidor Ez az ember esküdt ellensége volt a vádlottaknak. Terhelő vallomást tesz. Állítólag vele üzente a tűz után Izsák, hogy a felgyújtott házért hajlandó Lébinek 800 koronát adni, de csak az esetben, ha a panasztól eláll. Több ízben a rabbihoz unszolta, a ki majd kiegyezteti őket. Rácz Endre dr. ellenezte tanú, megesketését, mert rablás büntette miatt vizsgálat alatt áll. A kir. törvényszék mellőzte az eskütételt. A többi tanuk Izsák Áronnak Klepnerrel való templomi jelenetére tesznek bizonyságot, hallották ugyanis, hogy Klepner ima közben akasztófával fenyegette vádlottat. A tárgyalást elnök az idő előrehaladottságára való tekintettel szerda délelőttre halasztotta. SZÍNHÁZ — (Elmaradt színházi előadások.) A kertészeti kiállítást rendező gazdasági egyesület a közönség szórakoztatására igen ügyes műsort állított össze, melyet lapunk vasárnapi számában közöltünk is. Hát ez a programm igen szép volt és nem is volt egyéb hibája, csak az, hogy papiroson maradt. Igaz hogy a közönség a körték, almák, vi rágok és a különféle veteményes növények iránt is komoly érdeklődést tanúsít, de mégis azt hisszük, hogy nem csalódunk, a midőn azt állítjuk, hogy egy ügyes műsorból összeállított sikerült színházat a kertészeti kiállításnak anyagilag, a közönségnek pedig a nemes műélvezet szempontjából erkölcsileg sokkal többet nyújt, mint a kiállítás. — De különben is, ha már egyszer a kiállítás rendezősége a szinházesték megtartását műsorba vette és azokat a reklám szárnyain a nagy közönséggel közölte, úgy kötelessége is lett volna a színi előadások, hangversenyek feltétlen megtartása iránt kellő időben intézkedni. Mert hát többen vannak, a kik vidékről azért jöttek le a kiállításra, hogy egyidejűleg a színházban a hangversenyt is végig élvezzék. Persze kellemetlen csalódás érte őket, mert a hirdetett két hangverseny — csodálatos módon mindegyik közbe jött akadályok miatt 1 — elmaradt. De még feltűnőbb, hogy a hangversenyek elmaradásáról a közönséget előzetesen nem értesítették. Különben a rendezőség ezt a mulasztást nemcsak a közönséggel, hanem olyan vidéki szereplővel szemben is elkövette, a ki csak itt Szatmáron tudta meg, hogy a hangverseny nem lesz megtartva. Simkó Gézáné úrnőről van szó, a ki direkt a hangversenyre jött át Szatmárra, mert a tegnap estére hirdetett hangversenyben egy piécevel szerepelnie kellett volna. Persze, nagy volt a meglepetése és jogos a méltatlankodása. A közönség csak sajnálja a színház est elmaradását, mert azt várta és különösen sajnálja, hogy meg lett fosztva attól a kedvező alkalomtól, hogy Simkó Gézáné úrnő elismert müvés7Íszavalatábangyönyörködhessen. ÚJDONSÁGOK * Értekezlet a gazdasági tanácsosi állás betöltése tárgyában. A gazdasági tanácsosi állás betöltése tárgyában a városházán tegnap Pap Géza polgármester elnöklete alatt értekezlet volt. Az értekezleten a követke íők jelentek meg: Tanódi Márton dr., kelemen Samu dr., Vajay Károly dr., Kölcsey Ferencz dr., Tankóczi Gyula Fejes István dr., Komka Alajos, Lit teczky Endre, Novák Alajos, Uray Géza, Raáb Sándor, Antal Kristóf, Körösmezey Antal, Teitelbaum Herman, Fogarassy Sándor,. Mátray Lajos, Fechtel János dr., Békéssy Géza és Jankovich János. Az értekezlet a gazdasági tanácsosi állásnak az általános választásokig való be, vagy be nem töltése tárgyában pro és kontra megvitatta az argumentumokat. Az értekezlet nem hozott érdemleges határozatot, amennyiben e tárgyban a további intézkedések megtételére a rendelkezési jogot a tanácsnak tartotta fenn. A tanács e tárgyban ma fog határozni és minden valószínűség szerint már most meghirdeti a pályázatot a gazdasági tanácsosi állás betöllté sére. * Az államvasutak kérelme. Az államvasutak debreczeni üzletvezetősége azzal a kérelemmel fordult a városhoz, hogy Szatmár város határában, az 1048 — 49 szelvények között levő 10-37 méter nyílású átereszt szüntesse meg. A kérelem alapján a tanács, hogy határozatot hozhasson, helyszíni szemle megtartását rendelte el, a mit Erdélyi István főmérnök és Pethő György gazdasági tanácsos foganatosítottak. A szemle alapján jelentik, hogy a kérdéses áteresz a „Belső postakertben“ áthúzódó vasúti szakaszon a Bányai-ut és a vasúti Szamoshid között fekszik. A véleményes jelentés pedig az, hogy a szóban forgó áteresznek az államvasutak által való jövőbeni fenntartása, — miután a várost védelmező védtöl- tésen kívül van és mentesített területen, nem hullámtérben fekszik, — felesleges, sőt megszüntetése a város érdekében — mivel egy netaláni külső gátszakadás esetén az áteresz alatt az árvíz a belterületre nyomulhat, — biztonsági szempontból kívánatos is. Ezek alapján az áteresz megszüntetésére és elbontására az engedélyt nem javasolják megadhatónak. * Nagykároly az adóbeszedés ellen. Szatmárvármeeye székhelye, Nagykároly, ma rendkívüli közgyűlést tart. A rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya Iíunfélegyháza város átirata lesz, mely a törvényhatóságokat az adóbeszedés megtagadására hívja fel. A rendkívüli közgyűlést függetlenségi és szabadelvüpárti városi képviselők kérelmére tartják meg és igy valószínű, hogy Nagykároly is csatlakozni fog azon törvényhatóságokhoz, melyek az erőszak politikája ellen a törvényben biztosított leghatalmasabb ellenfegyvert, az adóbeszedés megtagadásának jogával élnek. A magyar nyelv érvényesüléséért fogó elkeseredett küzdelemben a magyar nemzet passiv rezistentiája az egyetlen erős fegyver, melylyel a magyar nemzet jogait konfiskálni akaró hatalom erejét meg lehet törni. *Képkiállitás Nagybányán. Nagybányai levelezőnk írja: A Hollósi mester vezetése alatt álló festőiskola, melynek téli székhelye Münchenben van, most fejezte be nyári tanfolyamát Nagybányán. A festő növendékek, kik kora nyár óta a természet ölén, Nagybánya vidékének szépséges tájain, bérc- koszoruzta völgyeiben lesték a felsége« természet titkait, hogy vásznaikon megörökítsék, nemsokára búcsút mondanak
