Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-18 / 212. szám
szatmar, lyud. szepiemoer i». rémén. ITl UWVUllt WT IVIJUII Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Mgész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. negyedévre . . 3 kor. Egv hóra . . 1 kor. Vicékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. negyedévre . . 4 kor. *gy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétfő kivételével^ Hirdetéseket méltányos, szabott árban 4* egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u 6 Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal : Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR T Függetlenségi Polgártársas! Szeptember 20-án reggel 10 órakor kezdődik Tiszabecsen a II. Rákóczi Ferencz győzelmi emlékének leleplezési ünnepe. A templom előtt felállított emlék nemcsak Tiszabecs, de egész Szat- mármegye dicsősége lesz, hirdetni fogja őszinte hazaszeretetét, hősi bátorságát, áldozatkészségét. A tiszabecsi csata emlékoszlopát másuvá állítani fel, mint Tisza- becsre, nem lehet; kormánypárti labancz-ünnepet csinálni Rákóczi emlékünnepéből, megszentségte- lenitése az ő martirságának. — Ezeket szótlanul nem tűrhetjük, tiltakozásunk lesz a 20-iki ünnep. Az országos függetlenségi pártból Eötvös Károly, Barabás Bála, Papp Elek, Uray Imre. Bariba Miklós, Sebes Dénes, Bariba Ödön, Gabányi Miklós. Reich Aladár, Luby Béla, Eitner Zsig- mond, Gaál Sándor, Benedek János. Marjai Péter, Bakonyi Samu képviselők ígérték meg lejövetelöket eddig, hogy súlyt adjanak a mi ünnepünknek, felemeljék lelkesítő szavukat, a szabadság eszméjét hirdessék a népnek, erősítsék hitét a haza függetlenségében. Ott lesznek továbbá Hermann Ottó, Perl Soma. Lóránt Dezső és még többen a fővárosi iró- és művészvilágból. A fehérgyarmati választókerület függetlenségi volt eddig, az is marad ; — fel tehát barátaim Ti- szabecsre; aki pártunk jeles tagjait hallani akarja, zarándokoljon el oda, mert szent az a hely a Rákóczi emlékétől is, de azzá avatja a szabadságot, függetlenséget hirdető sok lelkesítő beszédje is. Reményiem, a megye önérzetének megsértése és Rákóczi emlékének megcsúfolása ellen indított mozgalmat támogatja kerületem, s ott lesz minden független érzelmű polgár. Luby Géza, országgyűlési képviselő. Hadüzenet. Szatmár, szeptember 17. Őfelsége, Ferencz József király, ma legfelsőbb hadiparancsot bocsájtott ki a 7-ik és 12-ik gyalogezredhez. Ez a legfelsőbb kézirat formájára hadiparancs, tartalmára hadüzenet a magyar nemzeti követelések ellen. Szól pedig ez a hadiparancs, melyet táviratban küldött ma meg fővárosi tudósítónk következőképen: Fontos államügyek vettek igénybe azon időben, melyet oly szivesen szenteltem volna a 7. és 12. hadtest ezidei hadgyakorlataira. Miután Ferencz Fer- dinánd Ő fenségét megbíztam helyettesítésemmel, jelentéseiből folytonos tudomással birtam a hadgyakorlatok lefolyásáról és elvárt megelégedésemre szolgált, hogy Őfenségétől csak dicséretet és elismerést hallottam. Jelen lévén a galicziai hadgyakorlaton meggyőződhettem a felmutatott eredményekből és Ítéletemnek biztos alapot nyerhettem összes haderőm minden részének katonai értékéről, valamint odaadó munka öröméről és egyértelmű, együttműködéséről. A fennálló és kipróbált intézményekhez annál inkább kell és akarok ragaszkodni, nevezetesen hadseregemhez a melynek szilárd szerkezetét egyoldalú törekvések alkalmasok volnának meglazítani félreismerésével ama magas feladatoknak, melyeket az a monarchia mindkét államterületének javára betölt. Tudja meg, hogy én soha sem adom tel azon 'egokat, amelyek az ö legtöbb hadúrénak biztosítva vannak, maradjon a hadsereg közös és egységes, a milyen most, maradjon az az erős hatalom az osztrák-magyar monarchia megvédelmezésére minden ellenség ellen. Egész haderőm esküjéhez híven fog előre haladni a komoly kötelesség teljesítése utján, áthatva az egyetértés és harmónia ’ama szelle- lemétől, amely minden nemzeti sajátságot tisztel és minden ellentétet megold, midőn minden népfáj különös előnyeit a nagy és egész javára értékesíti. Teljes tisztelettel és alattvalói hódolattal tudomásul vesszük ezt a hadiparancsot, mely nem nekünk szól, hanem katonáéknak, de nekünk akarja megparancsolni, hogy mondjunk le arról, ami a nemzetnek ősi joga, amiért ma cgygyé dobban az országban minden magyar ember szive. Tudomásul vesszük, hogy amit mi akarunk, azok „egyoldalú törekvésekDe époly tisztelettel kijelentjük azt is, hogy mi továbbra is ezen az egy oldalon szándékozunk maradni. Hogy pedig mi lesz és mint lesz, azon nincs mit aggódnunk. A nemzet látja, hogy a mai rendszer nem engedi az ő jogainak fejlődését. És a nemzet be fogja látni, hogy jövendő boldogulását egyedül a perszonal unióban találja meg, ha élni és mint magyar TARCZA. A te csókod. — Rückert Frigyes. — Azt mondod a csók csak tréfa, Azt mondod : a csók csak játék ! Nem áll, mert a csók rakéta, Melytől a szív lángolva ég! * Nem tréfából csókollak én, Hanem a legkomolyabban, Tégy te is igy és meglátod, Milyen gyönyört lelsz majd abban. Azt mondom minden csókommal, Hogy szeretlek, s tied vagyok. Tied leszek valameddig, Fönn az égen csillag ragyog. A te csókod szint’ azt mondja: És én hiszem egyetlenem — Oh csak szeress, óh csak csókolj, A világ, hogy enyém legyen. Balassa Sándor. Párbeszéd. Irta: Nagy Endre, — Czukros kis majmom, tudtam, hogy eljössz máma. Lóri egész nap a nevedet rikácsolta. — És a te előérzeted? — Oh, arról már te szoktattál le, hogy abban bízzam. Kis gonosz! Egy hét óta nem jöttél már . . . Most ülj ide szépen és vallatni foglak. Hol voltál, mit csináltál ? — A hivatal . . . tudod, hárman is szabadságra mentek egyszerre . . . — Oh szegény, szegény kis majmom ! Hahaha! No de jó! Olyan kedvesen tudsz hazudni, hogy elhiszem neked. De csak akkor, ha javulást ígérsz. Nos, beszélj, ezentúl gyakrabban fogom látni az én kis majmomat ? — Mindenesetre .... mindeneset* e . . . azaz hogy . . . — Micsoda „azaz1' ? Te nagyon gyanúsan viselkedek Valami történt ? Szólj! — Se se semmi . . . Biztosíthatlak, hogy éppenséggel semmi sem történt . . . Azaz, hogy mégis . . . — Ahá! Hát történt mégis vala mi! Istenem, olyan gonosz sejtelmeim vannak. Csak nem történt valami bajod ? — Oh nem, . . . sőtl . . . — Oly titokzatos vagyl Egészen megijesztesz. Mi történt hát ?--Igazán nincs okod az aggodalomra. Semmi hátrányod sem lesz belőle, erről biztosíthatlak. — De mi történt hát? — Hát . . . hát , . . Eh, de egyszer úgyis meg kell lennie! Kérlek, légy erős . . . szükséged lesz reá. Hidd el, engem már hetek óta gyötör a gondolat, hogy föl kell tárnom előtted a helyzetet. Nem is akartam szökni mindaddig, a mig teljesen nem biztosítottam jövődet. De most végre meg kell lennie . . . Tudd meg, hogy én házasodom. — Ah . . . Elájulok ! — Ne, ne légy gyönge. Lásd, ennek igy kell lennie. Kell, kell és nem lehet kitérnem előle. Nem sorolhatom föl neked az indító okokat, de elhiheted, hogy azok kényszeritőek, ha én te ellenedben is engedelmeskedem nekik. . . . No ne sírj hát. Ne sirj. Minden könnycsepp a szivemet lyukasztja ki, mint az izzó higany. — Jaj nekem! Jaj nekem! — Nem is képzeled, milyen sokáig ellentállottam. Bizony! Olyan voltam, mint a kőszikla. Sőt apámnak be- vallottakk téged is. Azt mondta, ismer téged. Láto't a nézőtérről néhányszor Nagyon szépnek és kedvesnek talált. — Mi lesz velem ! Mi lesz velem [ — Oh, ne félj, én megmondtam az apámnak, hogy csak akkor házasodom, ha terólad illendően gondoskod- hatom. Oh, mi nagyon szivünkön viseljük a sorsodat továbbra is . . . Nézd, Budán kiszemeltem neked egy kis villát. Ha meglátod, beleszeretsz, olyan aranyos. És van benne emeleti lakás is, azt bérbeadhatod. — Jaj nekem 1 Egy rideg villa nem kárpótol téged. Oh én szegény szivem ! — . . Aztán apám biztosit neked havonta száz forintot életfogytiglan. Hidd el, hogy abból meg lehet élni. — Hol van az a villa? — Mindjárt a Margithidnál. Villamos megy el mellette. Lent öt szoba, fent négy. És a mellékhelyiségek . . . No ne sirj hát drága kis madaram ! — Könnyű ezt mondani ! Te nem is hiszed, hogy mennyire szeretlek. Mindig hü voltam hozzád, mindig! Pedig hányszor megcsalhattalak volna! De nem tettem, bizony Isten . . . — És ... és én is nagyon szeretlek, drága kis madaram, ügy szeretlek, miként a nap a holdat, vagy miként a . . . a . . . nagyon szeretlek ! Te voltál az én egyetlen . . . egyetlen . . . nagyon szeretlek. De lásd, ilyen az élet. Igen az élet ilyen. Én volta- képen a család mártírja vagyok. — És a havi száz forint bizcos? — Oh, azt már deponáltuk. Az írást is elhoztam magammal. Ezt tedd el. És itt van az irás a villáról . . . Lásd, én mindenről gondoskodtam. — Köszönöm . . . czukros kis majmom. Hát már soha, soha sem látlak többé ? — Haj! ... De lehetetlen. Tudod, menyasszonyom egész tapasztalatlan leányka, falusi bakfis. Ö nem is tudja, de nem is bocsátana meg érte! Hiába, drága kis madaram, ebbe bele kell törődni ! — Istenem, Istenem, úgy jött, mint a villám. Szinte nem is tudok Róth Fülöp kárlsbádi ezipóraktárat Figgelmezíeíégü ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőrakUra s&z előrehaladott nyári idépy miatt a njég raktároq levő nyári szikes czipők eredeti gyári árakon kaphatók.
