Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-30 / 197. szám

í Szatmár, vasárnap s Zj j\. í iu ü_ ix ± xi i ix u ti r 1JUÜ. »UgUDfilUO *J\J. X xJ I OIjCX IJ_1. gon a nemzeti jogoknak a hadseregben való kivívásáért küzdenek. Mi mást jelent ez, mint azt, hogy a hadügyminiszter politizálni akar, bele akar avatkozni Magyarország belpoliti­kai ügyeinek rendezésébe. Magyaror­szágon a nemzeti jogokért való küzde­lem törvények alapján, jogosan és par- lametárisan folyik. Ebbe a közös had­ügyminisztériumnak beleavatkozni nincs joga. Az intézkedés borzasztóan meg fogja boszulni magát. Ezzel fellázítják a népet a par­lament ellen. Minő visszás helyzet, hogy a közös hadsereg intézőjére azt a fel­adatot rójják, hogy a népet az ország­gyűlés ellen ingerelje a hadsereg bel­sejében való intézkedések által? Még a kommentár is, hogy a magyarországi viszonyok kényszerítik erre, maga a beismerés, valamint az is, hogy a ren­delet ideiglenes, ennek a pressziónak a bevallását jelenti. Kitől származik a tanács, nem lehet tudni. De a terv rendkívül sze­rencsétlen és veszedelmes, ügy tudjuk, hogy a tervet a király eleinte perhor- reszkálta, azt mondván: — Nem engedhetem meg, hogy a kaszárnyákban politizáljanak. De mégis beleegyezett. Tehát po­litizálni fognak a kaszárnyákban. És egyebütt is az országban. Nem azt fogják mondani, hogy az obstrukczió miatt kell tovább szolgálni, hanem azt, hogy a nemzet harczban áll a katona­ság vezetőivel és e miatt a nemzet fiait tovább kényszerítik, hogy a ka­szárnyákban maradjanak. Mi lesz, ha az apák elmennek fiaikért, a testvérek testvérükért a kaszárnyák elé ? Mi lesz, ha az a fölfogás gyökérezik meg a népben, hogy a ki a kaszárnyába kerül, annak a kiszabadulása ezután a politikai vi­szonyoktól függ? Ezenkívül pedig a politikai ténye­zők az intézkedésben a magyar parla­ment jogaiba való illetéktelen beavat­kozást látnak. A belpolitika irányítása nem tartozik közös a hadügyminisztérium hatáskörébe. Most csak ideiglenes kor­mány van, de meg fogják ragadni az alkalmat arra, hogy már ettől is szá­mon kérjék ezt az intézkedést. És országszerte olyan mozgalom fog keletkezni, hogy a közös hadügy­minisztérium bizonyosan minél előbb meg fogja csinálni a Rükvvertskonczent- rierungot. A iní nála különben nem szokatlan cselekedet. Magyar ember keserve az uj hazában. Levél Amerikából, Szatmár, augusztus 29. (Saját tudósítónktól.) Érdekes levél érkezett tegnap Amerikából Csen- gerbe. A levelet Riskó Lászlóné kap­ta — a testvérétől, Bélteki Gedeon­tól, a ki a messze világrészben hatvá nyozottan érzi annak a bűnnek súlyát, melyet hazája ellen követett el azzal, hogy hűtlenné lett hozzája. A levélben visszatükröződik a magyar földre való visszatérhetés forró vágyakozása, ami úgyszólván közös érzése valamennyi kivándorolt magyar embernek. Mert hiába, a magyar föld, a magyar levegő varázsereje kihat a tengeren túlra is és ha csodás véletlen folytán egyik­másik kivándoroltnak jól is megy dol­ga, elementáris erővel tör elő keblé­ből az elfojthatlan vágy, hogy vissza­térhessen az ősök vérével megszentelt anyaföldre. Az alábbi levél ékesen dokumen­tálja, hogy a dolgozni szerető és akaró munkásember idehaza is megtalálhatja boldogulását s odakünn ugyancsak ve­rejtékes munkát kell végezniük, hogy a mindennapi betevő falatot megsze­rezhessék. íme az érdekes levél: Kelt Broughton, 1903. aug. 12. Kedves testvérem! Itt állok a nagy tenger partján s szomorún tekintek végig a határtalan vizen, szivemet nagy keserűség járja át s már régen elpusztítottam volna magamat, ha nem tartana fenn az a remény, hogy az Isten megbocsát a bűnösöknek s még én is visszatérhetek hozzátok! Tudom, hogy nagyot vétkez­tem ellenetek édes apám és még hazám ellen is, mikor hűtlenül el­hagytam, — azt hittem, hogy más országban is meg tudok élni s hogy nem bűn az, ha a kenyér miatt hazát cserél az ember! Most, hogy távol va­gyok attól a földtől, melyen születtem, tudom, hogy milyen nagy vétket kö­vettem el, most iátom, hogy ha egy perezre megtántorodík az ember s hüt lenné lesz: rosszabb, mint az állat, mert ez sohasem hagyja a maga ki­csinyeit ; (itthon hagyott gyermekére gondol) de a sok szenvedés megtanítja, kinyitja az ember szemét s látja, hogy milyen nagy vétket követett el! Sokszor á ldogálok a tenger part­ján, várom azt a hajót, a mely újra visszavisz hozzátok, s még azzal is büntet az Isten, hogy olyan soká küldi a szabaditó hajót, pedig ha tudnád, hogy milyen gyötrelmes az életem! Igaz, hogy sikerült egy kis pénzt sze­reznem itt Amerikában, de hitemre; mondom, hogy ha o‘thol annyit dolgoztam volna mint itt: tiz any- nyit szereztem volna. Azt-tn mennyi szerencsétlenség­nek van itt az ember kitéve! amit le­írni nem IehG. Nem sok ember van, a ki még számíthat arra, hogy épen és egészségesen visszatérhet édes hazánk földére s megláthatja családját. — Nem is szerelek én itt lenni, alig várom, hogy az Isten haza segítsen! Sokszor álmomban látom a szép magyar főidet, annak csinos városait és faluit, illatozó akáczfáival. a kapunk előtt a kis padot, melyen esténként annyi szóbeszéd esik . . . aztán felébredek 1 mennyivel szebb és jobb az otthoni csendben, mert itt nincs csend éjjel, nappal zugnak a nagy gépek, — mintha mindent fel akarnának falni, itt nincs pihenése az embernek, mert itt mindig marakod­nak az emberek az élettel és még azért mindig akad olyan esztelen em­ber, a ki azt gondolja, hogy Ameri­kába kell jönnie s ki kell tátani a szá­ját s a sült galamb százával repül bele. Pedig talán galamb sincs itt, meg nem bolond a galamb sem, hogy olyan helyre jöjjön, a hol az eresz alá sem eresztik, mert még az eresz alól is kereskednek az emberek. Nem is magyar embernek való ez, a magyar számára csak egy hely való : a maga édes szülőföldje, melyet ősi véren szereztek, véren tar­tottak meg, — ott maradjon minden magyar, dolgozzék napestig, szeresse családját, a földjét és az állatait, éljen csendes boldogságban ! de ide ne jöj­jön, mert itt könnyen elpusztul, mint a hal, ha kiveszik a vízből. Én hálát adok az Istennek, hogy még eddig meg­őrzött minden veszedelemtől, alig is várom, hogy újból haza mehessek, re­mélem, hogy nem sokára itt lesz az a hajó, mely újra vissza visz, addig édes testvérem Isten áldását kérem reátok, adjon nektek, az enyémhez hasonló jóegészséget, éljetek boldogul! Gon­dolj reám és csókold meg helyettem apámat és testvéreimet, kérd meg ne­vemben, engedjen meg egy rósz fiá­nak, az Isten áldja meg! adjon neki erőt egészséget öreg napjaiban: ezt kívánja az a hűtlen rossz fia a tá­volból. Végül tisztelek minden jó embe­reimet és minden közeli s távoli roko­naimat, nem nevezem, hiszen úgy is tudod; — de levelemet mutasd, vagy olvasd el, minden testvéremnek, még azt is mondom, hogy ha magyar embert látsz, aki otthol nem fér meg a bőrében, csak mutasd meg neki ezt a levelet. Most Isten áldjon meg, becses válaszodat elvárva, maradok a messze távolban szerető testvéred a sírig. Bélteki Gedeon, Broughton p. a. Alegenyi C. o. Amerika. Bélteki Gedeon egyszerű, föld­műves ember. A sok megpróbáltatás és igaz hazaszeretete azonban kiélesi- tették elméjét és gondolatainak igen szép formában ad kifejezést. Amidőn visszasíró lelkiállapotát igen szépen ecseteli, komoly intelemmel fordul azok­hoz, akik még mindig nem látják meg Amerikában a ragyogó szivárványt, mely után oly sokan futnak, de a me­lyet nem tudnak elérni soha. SZÍNHÁZ — (Poppini Oliva hangver­senye.) Nappkkal ezelőtt lázas érdek­lődés előzte meg Poppini Olivia opera­énekesnő hangversenyét, melyet tegnap este tartott meg a színházban, nagy­számú, előkelő közönség jelenlétében. Az érdeklődés itt főként a művésznő személye iránt nyilvánult, aki régi is­merőse ugyan a szatmári közönségnek, de a világot jelentő deszkákon még nem látta. Nos, mindjárt azzal kezdjük, hogy a közönség nem csalódott várakozásá­ban. A művésznő, a ki a színpadon rendkívül bájos megjelenés, gyönyörűen énekel és hangja kitünően iskolázott. Minden egyes száma igazi műélvezetet nyújtott s a közönség nem győzte tap­saival honorálni a bájos művésznőt. Az előadott három rendkívül ne­héz zeneszám közül kölönösen Tschai- kowszky „Romans“-ával ért el óriási hatást. Saint-Saens „Sauson és Dalila“ nagy áriáját énekelte legelőször, mely szintén igen tetszett, noha itt, mintha némi indiszpoziczióval küzdött volna. Annál nagyobb hatást ért el Grieg „Ich liebe dich“ ez. gyönyörű dalával, a melyet perczekig tartó taps követett. Nagy tetszést aratott ifoskowszky „Altató daláéval, valamint gyönyörűen énekelte a legutoljára előadott Magyar dalokat és kuruez nótákat. Poppini Olivia mai szerepléséből, egész bátran megjósolhatjuk neki, hogy még sok-sok nabért fog aratni a szín­padon. Énektudása és kitűnő techniká- a legkényesebb kritikát is kiállja, kü­lönösen pedig a mélyebben fekvő par titurákkal bánik el játszi könnyedséggel. Rendkívüli rutinnal kezeli a zon­gorát Pfeiffer József fővárosi szám- tanácsos, a ki a művésznőt zongorán kisérte és azonkívül egy magán-sollot is előadott, nagy hatást keltve. E helyütt emlitjük meg, hogy a művésznő kedden, szeptember 1-én a Pannónia dísztermében hangversenye­zik, teljesen uj műsorral. A keddi hangversenyre már ma, szombaton indultak meg az előjegy­zések s a nagyfokú érdeklődésből Ítélve az óriási concert terem zsúfolásig fog megtelni közönséggel. ÚJDONSÁGOK Működik az adóprés. A pénzügyigazgatóság rendelete. (Saját tudósítónktól.) Ex- lexben, törvényen kívüli állapotban vagyunk. A kormányhatalomnak te­hát nincs törvényes felhatalmazása arra, hogy sorozásokat eszközöltet­hessen és adókat behajthasson. A törvénynek ez a rendelkezése a felelősség elvén alapszik, a mely- lyel a kormány tartozik a nemzet képviseletének, az országgyűlésnek. A kormány minden cselekvésére a már létező, érvényes törvényekből és e törvények termőforrásából, a képviselőházból nyeri a jogot. Ha tehát a nemzet képviselőtestülete úgy találja, hogy egyik vagy má­sik kormánynak nem adhatja meg a felhatalmazást a törvényes kor­mányzásra, akkor ebből világosan következik, hogy annak a kormány­nak nincs joga a törvény világos rendelkezése ellenére eljárni. És ha mégis megkísérli a törvény kijátszá­sát és olyan rendelkezéseket tesz, melyekre legitim felhatalmazás hi­ányában nincsen joga, akkor az a kormány lábbal tiporja a tör­vényt. A pénzügyigazgatóságok a kor­mányzó hatalom szervezetéhez tar­toznak. Cselekvési körük a pénz­ügyminisztérium hatáskörén belül mozog. A pénzügyigazgatóságoknak tehát nincs privilégiumok arra, hogy kikapcsolják magukat a törvény ereje alól és a törvény által védett polgárság anyagi érdeke ellen tet­szésük szerint követhessenek el tör- vénytipró merényleteket. Azt az adóprést jó lesz hát egy időre még a lomtárba vitetni, mert czélt úgy sem fognak vele el­érni. Pap Géza polgármester, aki­hez a nagykárolyi pénzügyigazgató­ság azt a rendeletet intézte, hogy a közönséget erélyesen szóllitsa fel az adófizetésre, bizonyára irat­tárba fogja azt helyeztetni és a rendelet végrehajtását meg lógja tagadni, a mihez joga van. Jegyezzék meg már egyszer maguknak a hatalom birtokosai, hogy a mig a magyar nemzet jogos követelései ki nem elégittetnek, ad­dig ugyan hiába sopánkodnak és erőszakoskodnak, mert ebben az or­szágban sem ujonezozni, sem adót behajtani nem fognak. * Mennyi gyűlt össze a Rá­kóczi emlékre? A Tiszabecsen felál­lítandó Rákóczi-emlékre megyeszerte még egyre folyik a gyűjtés. Nagy Sán­dor, az emlékbizottság elnöke tegnap tette közzé a VIII. kimutatást, a mely szerint a legutóbbi napokban befolyt adományokkal az eddigi gyűjtés 4644 kor. 72 fillért eredményezett. * A fertőző betegek szállítása. A statisztikusok fáradságos munkájának hasznát igen sok esetben lehet tapasz­talni. Számításaik, megfigyeléseik kiter­jednek mindenre és sokatmondó szá­mokban adják hü képét tapasztalataik­nak. A statisztika sok üdvös egész­Könyvet vevőknek különös árkedvezmény. 0 0 0 NAGY RAKTÁR mindenféle o o o o o = SEGÉDKÖNYVEK és SZÓTÁRAKBAN, = FIGYELEM! ______FIGYELEM ! —1= ----= = Uj bekötéssel ellátott = valamint mindenféle papír-, író-, rajz- és festőszerek a lehető legolcsóbban kaphatók szép tiszta állapotban, ■ Deáktér 22. szám. = SZATMÁR =r „Fehér-ház“ alatt. Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom