Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-30 / 197. szám

' — 7 x u v t UUgUOAbUO *J\J • O ségügyi intézkedésnek szolgál alapul Nemrégiben kiszámították azt is, hogy a beteg emberek hány százaléka hol szerzi a legkülönfélébb ragadós bajo­kat. E megfigyelés alapja annak a belügyminiszteri rendeletnek, a mely a fertőző betegek vasúton való szállítása tárgyában jelent meg. A rendeletben a miniszter sok üdvös intézkedést kiván életbe léptetni. A miniszter elrendeli, hogy a ragadós betegségben szenvedő embereket csakis külön kocsikban lehet szállítani. A szállítást mindenkor az illető hatóságnál kell bejelenteni. * Pályázat árvaszéki űlnök- ségre. Szatmárvármegye árvaszékénél egy ülnöki állás üresedett meg, a me­lyet az őszi közgyűlésen fognak betöl­teni. A vármegye alispánja az állásra tegnap tűzte ki a pályázatot. Az állást 2700 korona évi fizetézsel, 500 korona lakbérrel javadalmazzák. A pályázati kérvények kellőleg felszerelve szeptem­ber 20-ig adandók be. * Jóváhagyott alapszabályok. Szatmárvármegye törvényhatósági bi­zottsága a márczius hónapban megtar­tott közgyűlésen a megyei tisztviselők nyugdíjalapjáról szabályzatot alkotott, a melyet jóváhagyás czéljából felter­jesztettek a belügyminiszterhez. Az alapszabályok jóváhagyva tegnap ér­keztek vissza az alispánhoz. Az alap­szabálytervezet 30 nap elteltével élet­be lép. * Tűz a Szatmárhegyen. Teg­nap délelőtt úgy tizenegy óra tájban félreverték a szatmárhegyi templom harangját. Az ezüst csengésű kis ha­rang, mely máskor az ájtatos hívőket gyűjtötte össze a templomba, ezúttal tüzet jelzett. A vész Tolnicsán János hegyi gazda portáján keletkezett. Az egyik csűrben gyűlt meg a száraz rő- zse, a mely egy pillanat alatt lángba borította a szomszédos melléképületet is. A lángok belekaptak a házba, a mely porig leégett. A szél a tüzcsává- kat két szomszédos házra is átröpilette s azok fedele is égni kezdett, de a szomszédok megfeszített munkája sze­rencsére győzedelmeskedett a vészes elemen, s mielőtt romboló munkáját folytathatta volna, lokalizálták. A tűz keletkezését nem sikerült megállapítani. A kár mintegy 2000 korona. * Esküvő. Demjén Titusz avas- ujfalusi gör. kath. lelkészjelölt hétfőn délelőtt esküszik örök hűséget özvegy Szilvássy Lászlóné leányának Gi­zellának Szatmáron. * Hölgyek az állam szolgála­tában. Már több Ízben megemlékez­tünk arról, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint — tekintettel a tömegesen be érkező folyamodványokra s a létszá­mok tulhaladottságára — az egyes vas­úti üzletkezelöségek a pónztárkezelőnői állások iránt beérkező folyamodványo­kat további miniszteri intézkedésig figyelmen kívül hagyják, illetve a fo­lyamodókat kérelmeikkel ideiglenesen utasítsák el. Ehhez hasonló rendeletet bocsátott ki — mint értesülünk — az igazságügyminiszter is. A — bíróságok kiadóhivatalaiban ugyanis eddig mint dijnokokat és gépírókat, leányokat is alkalmaztak. Az igazságügyminiszter azonban most elrendelte, hogy a tör­vényszéki elnökök a már alkalmazás­ban levő leányoknak állásaikban való meghagyása mellett jövőben sem dij- noki, sem gépirónői minőségben leá­nyokat ne alkalmazzanak. * Leégett téglaszáritó. A szat­mári gőztéglagyár-rész vény társaság te­lepén délután komoly veszedelem fe­nyegetett. Az egyik száritó-szinben is­meretlen okból tűz keletkezett, a mely gyorsan harapódzott el. A tűzről tele­fonon értesítették a tűzoltókat, akik azonnal megjelentek a helyszínén, de már dolguk nem akadt, mert a mun­kások lokalizálták a tüzet. A kár jelen­téktelen. * Anyakönyvi hírek. A szat­mári anyakönyvvezetői hivatalban az elmúlt héten 24 születési esetet jelen­tettek be. Elhaltak: Nagy Sándorné, Szentmihályi Ferehcznó, Kenderessy Juliánná, Friedman Mária, Mészáros Juliánná, Csők Lőrincz, özv. Szakái Károlyné, Bojtor János, Vedres Mária, Vuján György. Házasságot 1 pár kö­tött, kihirdetés alatt 7 házasulandó fél áll. * Segítség a tüzkárosultaknak. Maros-Tordavármegye Petele nevű köz­ségében a múlt hó 14-én rémes tűz­vész pusztított, melyben néhány ház kivételével az egész község leégett. A tüzkárosuliak rettenetes nyomorban vannak, mert a romboló elem minde­nüket elhamvasztotta. Maros-Tordavár- megye alispánja megkereste tegnap Nagy László alispánt, hogy a leégett lakosság részére könyöradományok gyűjtését engedélyezze a vármegye te­rületén. Az alispán megküldte a felhí­vást az összes járási föszolgabiráknak. * Az ipartörvény módosítása. Szterényi József miniszteri tanácsos­nak az ipartörvény módosítására vo­natkozó alaptervét a kereskedelemügyi miniszter elfogadta és ez alapon Szte- rényit a revízió elkészítésével meg­bízta, sőt az e végből szükséges közre­működő személyzetet Szterényi mellé kirendelte. Szterényi kodifikáló-bizott- ság létesítését hozta javaslatba, mely ben a kis és nagy ipar, valamint a munkások érdekeit képviselő országos egyesületnek a küldöttei fognak helyet foglalni. E bizottsággal a törvényterve­zet készítője megállapítja az alap-ive­ket és a fontosabb részleteket és ehhez képest dolgozza ki törvényjavaslatát, valamint ennek a megoldását. A ter­vezet három kötetre fog oszlani. Az, első kötet a hazai revizionális mozgal mák történetet és a követelések lénye gét foglalja össze, a második az e té­ren a külföldön fölmerült törekvéseket, jelenségeket ismerteti, a harmadik kö­tet pedig a kész törvényjavaslatot és a rnegokolást fogja tartalmazni. E nagy­szabású munka elkészítését Szterényi a jövő év őszén véli befejezhetőnek. * A/ észszerű száj- ésfogápo las tökéletes megoldást nyert azon szerekben, melyeket Stomatin gyűjtő néven, egy elsőrendű honi iparvállalat, a Stomatin-gyár állit elő. Kiváló szak­orvosok nyilatkozata szerint a Stoma­tin száj- és logápolószerek a legjob bak, mit eddig e téren produkáltak és úgy hatásuknál, mint tetszös külalak­juknál fogva alkalmasak arra, hogy a két millió koronát felülhaladó behoza­talt képező, külföldi száj- és fogápoló szereket kiszorítsák. A Stomatin száj- és fogápoló szerek öt alakban állíttat­nak elő: fogpor, fogpaszta, fogkrém, szájvíz és szájíz (cachou) alakjában, hogy mindenki meglelje benne meg­szokta alakjában száj- és fogápoló sze­rét. Az első három fogtisztitásra, az utóbbi kettő szájdezinficziálásra szol­gál. A fogtisztitóktól a fogak rövid idei használat után fehérek és tiszták lesz­nek és állandóan tisztán tartatnak a nélkül, hogy a fogak zománczára ká ros hatással volnának; a szájdezinfi- cziálók (a szájviz és a szájíz) a száj dezinficziálására és szagtalanítására szolgálnak. A Stomatin száj és fog­ápoló szereknek kiválóan kellemes illata és pompás zamatja nélkülözhe- tetlené teszi e szereket mindenkire nézve, aki csak egyszer megizlelte és ezáltal napról-napra szaporítják a ra- tionális száj- és fogápolás híveit. Sto- malin kapható Bartók László ur dro­gériájában és Vajda "Mihály urnái, to­vábbá minden gyógyszertárban és illatszerkereskedésben. x Szilágyi és Diskánt miskolezi gépgyáros ezég kitűnő borsajtóira, vala­mint legújabb „Villám" contifugalis bo- gyozó és zúzógépére felhívjuk olvasóink figyelmét. Kiemelendők különösen a cég által feltalált és készített „Kincsem" és „Hegyalja“ borsajtók, nem különben a nagy üzemü préseléshez készített „ket­tős kosaru" sajtók, amelyeknél a régi világ fából készített prése genialisan egyesítve van a modern technika vív­mányaival. A sajtó felső része aczél, al­sórésze faszerkezet. Ennélfogva a must sehol sem érintkezik vasrószekkel, ha­nem csak a fával, ami a must színét, izét, zamatját nem befolyásolja. A tör­kölyt sem kell összevagdalni, hanem ki­sebb darabokban is könnyen ki lehet venni. Az 1902. évi egri és a pozsonyi II. mezőgazdasági országos kiállításon a ezég borsajtói elsődijjal, arany éremmel lettek kitüntetve. A ezég Ízléses árjegy­zékét kívánatra minden érdeklődőnek megküldi. IRODALOM. A csók könyve. Volt egy görög bölcs, nagy nyelv tudós, ki tudományának és kutatásai­nak óhajtván minden idejét, s szelle­mének minden működését szentelni, félrevonul a világ zajától, s távol az emberektől hosszú éveken át aszkéta módon élve, élte napjait. Nem foga­dott, nem tűrt meg maga mellett sen­kit. Hosszú éveken át élt igy viszavo nulva az öreg anélkül, hogy kutatásai­ról, annak eredményéről hirt adott vol­na, anélkül, hogy a világ, mely külö­nös érdeklődéssel és kíváncsisággal ki­sérte az öreget, tudomást szerezhetett volna visszavonulásának tulajdonképeni okáról. Egyszer csak egy utczagyerek az öreg saját kezével Írott, s neve aláírá­sával ellátott papirszeletet talált a tu­dós kapuja előtt, melyen hexameterben a következő — hevenyészett, nem vers- mértókes fordításban adott — sorok állottak: „Hogy mi a csók? Olykor kérdés, oly- [kor meg csak felelet Ilyen könnyen megtanulni egy nyelvet [sem lehet. A világ magrémült e felfede­zéstől. delmi vagy ipariskolai tanulók, kötele­sek ismétlő iskolába járni. Felhivatnak a szülök és gyámok, valamint a cselédet tartó gazdák, hogy a gondozásuk alatt álló, illetve szol­gálatukban levő tanköteles gyerekeket a nevezett idő alatt, saját jól felfogott érdekükben a megfelelő iskolákba Íras­sák be. Szeptember 14-ik napján az elemi iskolai tanulók isteni tiszteleten vesz­nek részt, ennek végeztével lesz a tan­év megnyitása, a tanítás kezdete, az ismétlő iskolában pedig 20-án. A beiratásnál tartoznak felmu­tatni : 1. Azok, kik az itteni iskolába jártak, az elmúlt iskolai tanévről „Ér­tesítő könyvüket.“ 2. A más intézetből jövök „Érte­sítő könyvet“ vagy iskolai bizonyítványt, továbbá születési és ujraoltási bizo­nyítványt. 3. Az uj tankötelesek életkorukat igazoló születési bizonyítványt, a mit az anyakönyvvezetői hivatalnál előre szerezzenek be. Igazgatóság a szülök és gyámok figyelmébe ajánlja a következőket: Gondnokság a város területét a beiskolázások szempontjából az alább közölt öt körzetre osztotta fel; a val­lás- és közokt. miniszter urnák 1901. évben kelt rendeletével kiadott „Gond­noksági-Utasítás“ 29. §-a 9-ik pontja értelmében tudomásra hozza, hogy tan­köteles gyermekét minden szüle vagy gyám a lakóhelyének megfelelő körzet iskolájába köteles beíratni és a tanuló tanévközben csak a lakóhely változta­tása esetén léphet át a megfelelő kör­zet iskolájába. íme egy tudós, egy bölcs, egy fehér hajú öreg ember, ki kiközösíti m-igás a társadalomból, hogy nyugod­tan. h:\boritlritlanul éljen tudományá­nak és kutatásainak, így él hosszú éveken által, nem tud róla mit sem a világ, s mikor végre mégis tudomására jut felőle valami, az is profán, hozzá nem mó tó dologról való foglalkozásá ról tesz bizonyságot. A népek eme felfedezését meg­tudta a tudós, s egyszer csak kilépett remetelakából s a piaczon sok ezer szem előtt élesre fent késsel felmet­szette ereit, s a templom közepe előtt összeroskadva, elvérzett. Méltán kelthetett csodálatot az öreg tudomá­nyos kutatásainak eredményéről nyert Írott bizonyíték akkor, s méltán kelt­hetne az ma is, s ép ezért tarthatjuk annál is inkább természetesnek azt, ha a XX-ik században egy fiatal újságíró arra vállalkozik, hogy a csók-ról írjon könyvet. Sokat írtak már a csókról, s mind­azt amit arról tudni lehet, s tudni-illik, azokat a szokásokat, tradicziókat, ame­lyek egyes nemzeteknél, népeknek a csókra nézve fennállanak, könyvbe gyűjtötte össze Balassa Sándor, a „Szatmári Hírlap“ munkatársa. A könyvben számos illusztráczió is lesz, melyet egy Drezdában élő nagy nevű festőművészünk készített. A könyv már a legközelebb jelenik meg s ára 1 korona 50 fillér lesz, s megrendelhető a szerzőnél, a „Szatmári Hírlap“ szer­kesztőségében. A szerző felkéri mindazokat, akik a könyvre gyüjtőivet kaptak, hogy a gyüjtőiveket minél előbb jutassák hozzá. tanűgy. Az áll. elemi iskolák beosztása. Szükséges tudnivalók a jövő tanévre nézve. Szatmár, aug. 29. A következő 1903—904. tanévre úgy az állami, elemi, mint az ismétlő iskolában a beiratások szeptember hó 1., 2., 3. napjain történnek délelőtt 8—11 óráig. A népoktatási törvény értelmében elemi iskolakötelesek azok, a kik f. évi augusztus 31-ig 6 évesek elmúltak, de 12-ik életévöket még nem töltötték be; a kik pedig augusztus 31-ig 12 évet betöltötték, de a 16-ikba még nem lép­tek át, azonban nem közép-, kereske­Tudomásra hozza továbbá azt is, hogy V., VI. fiú- és leányosztály az I-só körzeten, vagyis a Rákóczi-utczai iskolánál lesz; éppen ezen osztályok növendékei az egész város területéről — a Szatmárhegy kivételével — ezen körzet iskolájába járnak és ugyanott tartoznak magukat beíratni. TÖRVÉNYKEZÉS. § Becsületsértés kézmozdulattal. Gerő Sándor kárpitos, becsületsértés miatt jelentette föl Szép Imrét, mert ez egy társaságban összeszóllalkozott vele és czivakodás közben egy kézmoz­dulattal azzal gyanusitótta őt meg, hogy enyves keze van, vagyis, hogy tolvaj. Minthogy a tanuk megerősítet­ték azt, hogy a kézmozdulattal tényleg ilyen sértő szándékot fejezett ki, a bün­tető járásbíróság- Szép Imrét tiz ko­rona pénzbüntetésre ítélte. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Kemény István (Helyben.) Kérdé­sére ez a feleletünk: Mi semmiféle ostoba tréfának nem szoktunk felülni. Ha hülye az ur, saj­náljuk ; ha pedig rossz viczczeit akarja, „beadni", úgy tanácsoljuk, hogy keres­sen magának e czélra önhöz való mé­diumokat. Meg tetszett érteni ? Kiadó lap tulajdonos: A „Szatmári Hirlap-kiadó r-. t.“ Tmiy maliin Kitűnő faj csemege SZŐLŐ 1 klgr. 25 kr. kosárvóteleknél MUSKOTÁLY szőlő legolcsóbb árban. Mertz István és Szücg József fűszer és csemege üzletökben. JBzafmár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom