Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-20 / 189. szám

Szatmár, 1903. augusztus 20. Csütörtök. Második évfolyam 189-^szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik, naponta (hétfő kivételével.'-) ­Hirdetéseket méltányqs^zafaSt&arban és •'< egyezség‘.rs!zeriiit; felvesz' ft \] t kiadóhivatal, ^Einczy-tíí Apró\hird'eféísék" 10 szóig ss toVáBbi ' Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. U R Lapvezér: A Y G É Z BAR Főszerkesztő : THA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Meghívó. A megyei függetlenségi párt tag­jait a Nagykárolyban augusztus 20-án este 9 órakor a Polgári kör olvasó termében tartandó szokásos pártértekezletre ezen­nel meghivom. Budapest, 1903. aug. 15-én, Hazafias üdvözlettel Luby Géza pártelnök. Szent-István napja. Szatmár, augusztus 19. Minden esztendőben egyszer, augusztus 20-án, ihletés kegyelettel és ünnepséggel szokta megülni Ma­gyarország Szent-István napját. És mig magyar lesz a magyar, mig a keresztény hit csodás fényével be- ragyogni fogja ezt az országot, a magyar nemzet első apostoli kirá­lya emlékezetének illő kegyelettel fog adózni. Tekintsünk csak vissza múl­túnkra, repüljünk át a letűnt év­századokon, nézzünk végig ezer esz­tendős hazánkon, jóleső érzés hatja át lelkünket azon gondolatra, hogy álltunk meg szilárdan mind e mai napig, daozára, hogy megszámlál- hatlan megpróbáltatáson estünk át, daczára, hogy lépten-nyomon kisér­tett felettünk a végenyészet, a meg­semmisülés réme, ott állottunk sí­runk szélén és létfentartási ösztön­től ösztökélve halállal fenyegető tusák között össze kellett mérnünk kardunkat az ellenfelével. Állandóan ellenségek vettek körül bennünket, mindannyian vérünket, életünket, hazánkat akarták, — terhökre volt, hogy létezünk, rossz szemmel néz­ték, hogy erősödünk, irigykedve látták, hogy fejlődünk és emelke­dünk. Az ármány, az irigység, az ellenséges érzület mérges nyilai visszapattogtak, nem fogtak raj­tunk. Pusztultunk, vesztünk, de meg­maradtunk annyian, hogy újólag erőt gyüjthessünk, gyarapodhassunk és szembe szállhassunk a veszede­lemmel. És hazánk története tündöklő dicsőséggel ragyog a világ előtt, mely immár nem kételkedhetik erőnkben, nem tagadhatja meg tő­lünk annak elismerését, hogy „any- nyi balszerencse közt, oly sok viszály után“ megmaradtunk épenségben és erőben. És mi büszkék vagyunk, hogy létezünk, hogy élünk, hogy csügge- detlenül álljuk meg helyünket és önérzettel tekintünk ezer éves múl­tunkra, melyben tengernyi fájdalom szomorúság, bánat és gyász vegyü és az örömből, nyugalomból és f békés terjeszkedésből igen kevés jutott ki osztályrészünkül. S minek tulajdoníthatjuk c csodával határos szívósságunkat: Minek tudható be, hogy vészszel viharral megküzdve, szembeszállví keresztül küszködtük magunkat aj életen, visszevertük az ellenség sű­rű tömegeit és újból szabadon mo­zogtunk és lélegzettünk ? Biztos alapokra vetett alkot­mányunk volt évszázadokon át vé­dőbástyánk. Ezt a védőbástyát is Szent-István király emelte a ma­gyaroknak, megteremtvén hazánk konstituezióját, mely alapvonásaiban még ma is fennáll. Jórészt tehát Szent-Istvánnak köszönheti a nem­zet megmaradását. Mint pogány fe­jedelem bölcs körültekintéssel be­látta, hogy az ország hamarosan a megsemmisülés örvényébe sodródik, a pogány, vad, zabolázatlan ma­gyarok menthetetlenül elpusztulnak, ha az addig követett utón tovább haladnak. Felvette tehát a keresz­ténységet, minek megjutalmazásául II. Szylveszter megajándékozta a koronával, ezáltal ő maga király, hazánk pedig királyság lett. A nagy király emléke tehát szent és soha el nem homályosul- hat; egyre tündöklőbb glória övezi körül és a Szent Jobb, melyet mos­tanáig őriznek, például szolgál az utódoknak, hogy egy kézzel mennyi jót, szépet és nemeset lehet csele­kedni. Az egész ország ünnepel és a ki csak szerét ejtheti, elzarándokol a fővárosba, megnézni az első ma­gyar apostoli király szent jobbját, mely elkormányozta ezt a nemzetet a feneketlen örvény széléről a biz­tos révbe. Emlékezzünk a szent királyra és őrizzük meg j kegyeletünket mindörökre! TÁVIRATOK. A király Budapesten. Budapest, augusztus 19.) (Saját tudósítónktól.) Ö felsége a király, kí­séretével ma este 7 óra után Buda­pestre érkezett. A pályaudvaron Már­kus József főpolgármester és Rudnay Béla főkapitány fogadták, a kikkel a király kezet szorított. A király igen jó színben van. A fogadtatás után ko­csira ült s a várba hajtatott. Az ut- czákon óriási közönség sereglett össze, a mely lelkesen éljenezte a királyt. Ezer lengyel Budapesten. Budapest, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) A magyar fővárosba ma illusztris vendégek érkeztek. Ezer len­gyel demokrata, a kiket hetek óta lá­zas izgatottsággal vártak: A lengyelek délelőtt érkeztek Budapestre s a keleti pályaudvaron ezrekre menő közönség várta őket. A lengyel vendégek meg­érkezésekor a magyar zenekar a len­gyel hymnuszt, a lengyel zenekar pe­dig a magyar hymnuszt játszotta. A pályaudvaron többen mondtak üdvözlő beszédeket, a melyek elhangzása után hosszú kocsisorban, a fellobogózott utczákon a Margit-szigetre hajtottak. A szigeten tiszteletükre diszlakomát rendeztek. Rampolla utóda. Bóma, augusztus 19. (Saját tu­dósítónktól.) X. Pius pápa ma Satolli bíborost államtitkárrá nevezte ki. Öngyikos alezredes. Oderberg, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) Itt az állomáson ma Born Ernő nyugalmazott alezredes főbe lőtte magát és szörnyet halt. Ön- gyilkosságának oka ismeretlen. Letartóztatott pénzügynök. Budapest, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) A rendőrég ma letar­tóztatta Steiner Gyula pénzügynököt, ^ ki valóságos réme volt a vidéki kis­gazdáknak. Steiner a kis gazdáknak kölcsönt ígért s előlegül nagyobb ösz- szegeket vett fel. Eddig 60 helyről ér kezetfc feljelentés a csaló ügynök ellen. Csáky-Appon}á kabinet. A legújabb kombinácziók. Budapest, augusztus 19. (Saját tudósítónktól.) Látszólag szünetel a politika, tényleg erősebb mozgásban van, mint valaha és a ku­liszák mögött szakadatlanul folyik a munka az úgynevezett kibontakozási kabinet előkészítésére. A meghívottak névsora arra vall, hogy Apponyi bajosan lesz miniszter- elnök ; legnagyobb ellenségei ott van­nak a meghívottak között, Bánffy, Széli, (a ki Apponyiban a maga megbukta- tóját látja,) Tisza és Andrássy határo­zottan Apponyi ellen foglalnak állást és legfeljebb Károlyi, Zichy és Hódossy, talán még Wekerle azok, a kik Appo- nyit fogják ajánlani. Gróf Khuen-Héder- váry már nem ajánlja Apponyit; ed­digi előkészítő megbeszélései és bécsi tapasztalatai arra késztetik, hogy ke­vésbé pronomirozott embert ajánljon. Minden kétséget kizárólag értesülünk, hogy gróf Khuen most már nem Ap­ponyit, hanem Csákyt fogja ajánlani. Maga Apponyi Albert gróf, a ki kedden Budapestre érkezett, késznek nyilatko­zott gr. Csákyt a miniszterelnökségre ajánlani és a fentnevezett négy ember >lg3l oqc|A. 9(iyfií) fiivid Miíiuün jjivBiminy kivételével valamennyi gróf Csákyt fogja ajánlani, sőt csak egy fog ellené állást foglalni gróf Zichy J ári as.; Apponyi Csáky kabinetjében belügyminisz- terséget vállal. Az esetleges Gsáky- kabinetnek Wekerle nem lesz tagja, miután kijelentette, hogy ö csak minisz­terelnökséget vállal, de tárczát nem. Az ügy mai állása szerint egy Csáky-Apponyi kabinetet várhatunk. Ez a terv csak akkor hiusul meg, ha gróf Csáky Albin nem fogadná el a megbízatást; de azt mondják, hogy ő már hajlandó volna, ha kellő felhatal­mazással indulhat neki a paczifiká- cziónak. (Lukács a tartalékban.) Egyik tudósítónk, aki rendszerint politikával nem foglalkozik, a következő értesítést küldi be nekünk : Most, hogy közzétették azoknak az államférfiaknak a névsorát, a kiket a király meghall­gatni kíván, egy kiváltó szabadelvüpárti képviselő, a ki a helyzetet alaposan ismeri, ebhez a névsorhoz a következő figyelemreméltó magyarázatot fűzi: — Biztos tudofhásom van arról, hogy a meghívottak között nincs az, a kit a király a kormányzattal meg akar bizni. A névsor tehát egyelőre hiányos. Amint a meghívottak kihallga­tása véget ér, föltétlenül sör kerül arra az államférfiura is, a kinek nevét kü­lönben az utóbbi időben sokat emle­gették és a ki a királynak régi bizal­mas embere. Nem nagy leleményesség kell hozzá, hogy az ember kitalálja, hogy ki az a rejtélyes tartalékos; senki más, mint Lukács László pénzügymi­niszter, a kiről csakugyan feltehető, hogy a király utolsó ütőkártyájának tartogatja arra az esetre, ha a többi politikusok nem vállalkoznának. (A Ház összehívása.) A függetlenségi és 43-as pártnak a fővárosban időző tagjai ma este ma­gánjellegű, bizalmas értekezletet tar­tottak, melyen kizárólag egy kérdést vitattak meg. Tagadhatatlan ugyanis ma már minden politikai tényező előtt, hogy a helyzet megoldása csakis a füg­getlenségi párt követelései alapján, ille­tőleg ennek a pártnak hozzájárulásával eszközölhető s ennek daczára akkor, mikor a korona épp e kérdésben kér informácziót a magyar államférfiaktól, a függetlenségi vezérférfiakat nem hív­ják meg konzultáczióra. Ezt a meghí­vást még időszerűbbé tenné az a kö­rülmény, hogy időközben a függe'len- ségi-párt felirati javaslattal készült el a király elé, melyben épen a függő kér­dések egészséges megoldására jelölte ki az egyedül helyes utakat és módo­kat. Ha téhát már a párt vezéregyéni­ségeit nem is kérik föl Budavárába, hogy legalább közvetve felvilágositassék Jó minőségű esőernyő frt 1.20 már most felhívom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és fe^yházban kötött harisnyákra, mit az iskola saison alkalmával tetemesen leszállított és másutt meg nem szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY divatóruháza Szatmár, Deáktér lO. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom