Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-15 / 186. szám
SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 15. 186 szám. mely szerint Apponyi van előtérben és közvetlen melléje vagy mögéje sorakozik Lukács László. Ha mi is sportnyelvet akarnánk használni, azt kellene mondanunk, hogy Apponyi és Lukács favoritok és mindenki más csak kül- oldali segélylyel indul. (Konzervatív kormány.) Ebből a nagy küzdelemből tehát sötét árnyként emelkedik ki annak a lehetőségnek a látszata, hogy konzervatív kormány fog élre kerülni, vagy legalább is a kormánypárt kebeléből egy olyan csoport konglomerál, a melyik a konzervatív eszmét akarja újra a hullámok felé vetni. Ennek a jövendő pártnak a szelleme a jezsuita iskolában felnőtt Apponyi Albert, ki mint a konzervatív párt ellensége kezdette meg a működését, hogy azután, mint a sza- badelvüpárt tagja, feltámassza a konzervatív szellemet s azt a kis egészséges életet is kiölje a magyar földről, a mi még van. A konzervatív kormány akkora fokú reakcziót jelentene, mintha ma visszatérnőnk az 53-iki országgyűléshez. A 67-es alapon sem igen tudunk már pártot elképzelni, de hogy egy kormány még ennél is nagyobb reakcziót fejtsen ki, az már sok volna. A néppárt előre is bejelentette, hogy ebbe a pártba belép s mint külön párt megszűnik. Tehát az uralmon olyan kormány üljön, melynek jelszavai között benne van a felekezeti harcz ? Eddig még nem volt szó a par lamentben erről, de ha még ez is hozzájárul a fejveszettséghez, akkor a magyar parlamentben nem lesz több tárgyalás. Khuen gróf nem ismerte a magyart, Kossuth sem ismerte, de úgy látszik, hogy Apponyiék sem ismerik. A magyar tulajdonképpen konzervatív természetű ugyan, de semmi annyira nem veti fel benne az ellenállási erőt, mint a reakczió lovagjainak működése. Az egész századeleji abszolutizmus nem állította úgy csatarendbe az országot, mint a 49. utáni reakczió. S a vallási kérdéseket elmérgesi- teni istenkisértés. Khuen gróf csak a falra festett ördög volt, a konzervatív kormány maga az ördög volna. 2 Szatmár, szombat (Héderváry a királynál.) Bécsből táviratozza tudósítónk: Khuen-Héderváry grófot, a ki ma reggel érkezett Bécsbe, délelőtt tiz órakor fogadta Ö felsége a Burgban egy órán át tartott magánkíhallgatáson. Héderváry ez alkalommal kimerítő jelentést tett a felségnek a parlamenti helyzetről és a pártviszonyokról. Majd megtette előterjesztését a válság megoldása czéljából meghívandó személyiségek tekintetében. Ö felsége — mivel aug. 18-án születésnapját még Bécsben fogja megülni — szerdán jön Budapestre. Minthogy a reá következő nap Szent-István ünnepe lesz, a király a meghallgatandó személyiségeket, csak pénteken fogja fogadni a budai várpalotában. A meghívandók közt lesznek Apponyi Albert gróf, a képviselőház és Csáky Albin gróf, a főrendiház elnöke és több előkelő tagja a szabadelvüpártnak. Héderváry ma délután Bécsből Hédervárra utazott, a hol a két közbeeső ünnepnapot fogja eltölteni. Hétfőn ismét Budapestre érkezik, hogy megtegye az előkészületeket a királyhoz meghívandó személyiségek fogadása iránt. Egy bécsi lap értesülése szerint, Héderváry a két házelnökön kívül Sza- páry Gyula grófot, Lukács László pénzügyminisztert, Wekerle Sándort, Andrássy Gyula grófot és a szabad- elvüpárt más korifeusainak meghallgatását ajánlotta a királynak. Bizonyos tehát, hogy a szabad- elvüpárton kívül álló személyiségek nem hivatnak meg a király elé. (Válság — októberig,) Bécsi politikai körökben elterjedt hírek szerint, mértékadó helyen az a szándék forog fenn, hogy a magyar kormányválságot októberig elhúzzák. Ezt a czélból tervezik, mert Bécsben remélik, hogy öt-hat hét alatt módot találnak az ex-lex megszüntetésére és a Házat őszre feloszlathatják. TÁVIRATOK. A bolgárok vérengzése. Belgrád, augusztus 14. (Saját tudósitónktól). A közeli Vinsenov községbe ma bolgár felkelők törtek be és az összes törők hivatalnokokat felkonczolták. A csendőrség Űsz- kübből Szalonikibe vezető utón egy láda dinamitbombát foglalt le, melyet a felkelők egy merénylet végrehajtásához akartak felhasználni. Az ellenzéki képviselők Budapesten. Budapest, augusztus 14. (Saját tudósítónktól). A függetlenségi párt tagjainak nagy része most a vidéken tartózkodik. Budapestről távol levő képviselők a király megérkezésekor, v isz- szatérnek a fővárosba, hogy a szükséges értekezleteken teljes számban jelenhessenek meg. Agyonlőtte a mostoha flát. Bécs, augusztus 14. (Saját tudósítónktól). Az ottakringi kerületben ma délután megdöbbentő gyilkosság történt. Lampel tekintélyes mészárosmester, törvénytelen fiát, a ki pazarlásával a tönk szélére juttatta, agyonlőtte. — A gyilkos apa jelentkezett a rendőrségnél. Mi lesz a gyorsvonattal? Szatmár, aug. 14. (Saját tudósítónktól.) Mintegy két évvel ezelőtt általános meglepetést keltett a kereskedelmi miniszternek az az érthetetlen intézkedése, melylyel a régi gyorsvonatokat beszüntette. Ez a rendelkezés különösen Szatmár várost sújtotta érzékenyen, mert ezzel a legkellemesebb és legalkalmasabb összeköttetéstől fosztotta meg városunkat a kormányhatóság. A közönség felzudult a miniszter indokolatlan, sérelmes rendelkezése felett és hangosan követelte, hogy a gyorsvonatok a lehető legsürgősebben visszaállittassanak. És a miniszter, látva a közönség jogos felháborodását, az e tárgyban nála járt megbízottak száján végig húzta a mézes madzagot, hogy a kérdést tanulmányozni fogja és a közönség kívánságának igyekezni fog lehetőleg eleget tenni. A következmények aztán megmutatták, hogy a miniszteri szó nem volt egyéb szappanbuboréknál, melynek tartalma — semmi! Üres fecsegés, léha szó volt az egész, mint mikor valaki kötelességből bókol a szép asszonynak. Általános megbotránkozást keltett, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy szó sem lehet a gyorsvonatok visszaállításáról. A közvélemény lesújtó bírálata aztán arra ösztönözte Hugonnai Béla gróf főispánt, hogy interveniáljon ez ügyben a miniszternél. Hogy a fő- ispáni tekintély és befolyás minő eredménynyel lendített a dolgon, mindenki tudja. A miniszteri makacsság szikláján megtört minden akarat és hiábavalónak bizonyult e tekintetben minden irányú törekvés. A gyorsvonatok visszaállításáért folytatott harcz azonban még nincsen befejezve. A kérdéssel csak pár hónappal ezelőtt — ha jól emlékezünk májusban a közigazgatási bizottság is foglalkozott és azt határozta, hogy ujabbi akcziót indit a gyorsvonatok visszahelyezése érdekében. Ezt a hirt annak idején mi is regisztráltuk és kifejeztük abbeli reményünket, hogy a közigazgatási bizottság tervbe vett erélyes akcziójától feltétlen eredményt várunk. Azóta hónapok teltek el, de egyáltalában nem hallottuk, hogy az a hires erélyes akczió valamit eredményezhetett volna, amin éppenséggel nem csodálkozunk, mert tudtunkkal a hatóság e tárgyban egy lépést sem tett. A nagy közönség érdeke azonban megköveteli, hogy e kiváló fontosságú kérdésben ne várjuk összedugott kezekkel, mig a sült galamb a szájunkba repül, hanem a lehető legsürgősebben, nem habozva, nem tétovázva, de kitartó szívós akaraterővel újból vegyük fel a harczot és küzdjünk mindaddig, mig a miniszteri süket fülek meg nem hallják a leghatározottabb formában kifejezett méltányos és jogos kívánságot. Erre az erőteljés mozgalomra most van égetően szükség, mert tudvalevőGsak vezér kellett, hogy az egész ország lángba boruljon. És a nép megtalálta vezérét, maga találta meg, maga kereste fel, s térdre borulva előtte, Isten szent nevére kérte, hogy siessen segítségére és mentse meg az országot az idegen uralomtól. Ez a szabaditó, kit a nép maga választott vezérévé, II. Rákóczi Ferencz volt, I. Rákóczi Ferencz választott erdélyi fejedelem fia és II. Rákóczi György, uralkodó erdélyi fejedelem unokája. Mikor vezérré választották, maga is bujdosó hontalan, földönfutó volt, akinek fejére vérdijat tűztek ki. Miért ? Mert olyan névnek volt viselője, amelyre félelemmel, remegve gondolt a bécsi udvar, s mert roppant nagyterjedelmü birtokát a kormány akarta a kincstár számára hatalmába keríteni. Ami sorsot hazájának szántak, azt szánták neki is: tönkre akarták tenni minen áron. Tizenkét éves korában került az osztrákok hatalmába, mikor 1688-ban anyja Zrínyi Ilona Munkács várát hősi de sikertelen védelem után Caraffa császári tábornoknak átadta. Ettől fogva mindent elkövettek, hogy elnémetesed- jék, hogy kiöljék belőle a magyar szellemet, de minden törekvésük sikertelen maradt. A tizenkét éves fiú már jól ismerte családja nagy és szent tradícióit. Atyja, anyja, mostoha atyja és nagyatyja mindnyájan a nemzeti sza badságért küzdöttek ; anyai részről való nagyatyja Zrínyi Péter a nemzeti szabadságért a hóhér pallosa alatt vérzett el, mostoha atyja Thököly Imre fejedelem is a haza szent ügyének lett áldozata s számkivetésben élt messze török földön. Ilyen magyar emlékekkel nem lehet németté lenni. Sejtették ezt ellenségei, bármenynyire iparkodott is az óvatos ifjú Rákóczi belső valóját idegen mezzel elta- takarni. Folytonosan kémekkel vették körül s előre elhatározták vesztét, mielőtt okot adott volna rá. Neki nem volt más választása, mint követni családja hőseinek példáját. Erre hívta fel hazájának rettentő nyomora is, mit otthon minden lépten- nyomon tapasztalt. Segítségért a franczia udvarhoz fordult, de levelét elárulták a bécsi kormánynak s 1701-ben április 18-án nagy-sárosi kastélyában elfogták; beteg neje ágya mellől hurczolták el a pribékek a németujhelyi börtönbe. A biztos haláltól csak szökéssel szabadulhatott meg. Lengyelországba menekült legbizalmasabb barátja Bercsényi Miklós gróf után, ki már korábban menekült oda az elfogatására kiküldött német katonák elől. Itt találtak rája Magyarország fegyverre kelt népének követei. De nem rajzolhatom a kurucz szabadságharcz megindulásának és ki- | fejlődésének történetét, csak jellemezni akarom. Nincs a magyar nemzet történetében több olyan mozgalom, melynek olyan messzire kiható következménye lett volna, mint a milyen a Rákóczi szabadságharczáé, a kurucz világ 2-ik korszakáé. Sok ellentétes nézet, sok balfelfogás merült fel erről mind az ellenségnél, mind nálunk a legújabb időkig. Annál szentebb kötelességünk nekünk, kik Rákóczi emlékét ünnepeljük, az ő korszakáról tiszta felfogást, igaz képet nyerni. Mi volt hát a Rákóczi-korszak? Természetes következménye a Kollonics-politikájának, az idegen magyarellenes uralomnak, a népet mindenéből kifosztó kormányrendszernek és a szoldateszkának. A mozgalom első megindulásának alapoka: az Ínség s az ebből származó létért való küzdelem. A fölkelés nem azoktól származott, akik később vezetői lettek ; a tömegek fogtak fegyvert a nemesek nélkül, sőt azok ellenére s azok ellen. A nemesség hónapokon át a mozgalom ellen, annak elnyomására sürgette a hatalom fegyveres segítségét. A később oly hires kurucz generális Károlyi Sándor azzal kezdte meg szereplését, hogy Dolhánál (1703. junius 7-ikén) szétverte a kurucz hadat. Csak később, miután a fölkelésnek már nemzeti jelentősége volt, szegődött Rákóczihoz. A nemesség tehát eleintén ellensége volt a fölkelésnek és erre volt is természetes oka. A fölkelők először is a vagyonos osztályt támadták meg, egyrészt az önfentartás ösztönéből : élni kellett s mert nem volt miből hát rabolt, de másrészt gyűlöletből is, mert a kormány zsaroló rendszerében az urak is részt vettek. A kormány sarczolta őket, ők meg jobbágyaikat sarczolták. A mozgalom első periódusa tehát az osztálygvülöleten alapszik és sociá- lis jellegű. Rákóczi és Bercsény kezdettől fogva arra törekedtek, hogy ezt a gyűlöletet megszüntessék s kezdetben legalább megfékezhessék. Az urak és jobbágyok kiengesztelődése volt legelső törekvésük. Szigorú tilalmat bocsátottak ki a nemesek bántalmazása, a kastélyok kifosztása és felégetése ellen. Mindazáltal a mozgalom sokáig a vagyontalanok harcza volt, kiválóan paraszt-háború. A tömegek pressioja kényszeri- tette a nemességet Rákóczihoz állani. Lassanként azonban ez a sociális jellege megváltozik. Amint a nemesség mindig sűrűbben csatlakozik a harczo- lókhoz s átveszi katonai és közigazgatási vezetését: a mozgalom nemzetivé lesz. (Folyt köv.) JÓL FELSZERELT antiquarium a magyar és külirodalom == jelesebb termékeiből. = ízen sza.- | ttíkaium. , ____ _ ^ V\) 0Í{~7 *í y c a k tjönytfKcresHedésc is antiquariuma ff % I ^ M j I* ^ W (Deák-tér 22. sz.) Szatmár. (Fehér-ház.) E helyen is felhívom a t. könyvkötő urak b. figyelmét, mindennemű könyvkötői CZikkek, lemezpapírok és valódi angol vásznakkal ellátót raktáramra, melyeket eredeti gyári árakban árusitok. Naponta uj donságok KÉPES LEVELEZŐ LAPOKBAN ALBUM- és EMLÉK- KÖNYVEKBEN.
