Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-14 / 185. szám

2 Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 14. 185 szám. (Apponyi programmja.) Apponyi programmját vázlatosan már tegnap ismertettük. Azóta alkalma volt tudósitónknak olyan emberrel be­szélni, aki Apponyi szándékait ismeri, akárcsak Apponyi maga és most már módunkban van részletesen közreadni azt a programmot, melyet Apponyi a király elé fog terjeszteni és a melynek alapján a kormányalakításra szóló meg­bízatását elvállalja. A programm ismeretes része az, a mit Apponyi legutóbbi beszédében kifejtett, hogy t. i. ragaszkodik a Szentiványi-féle pontozatokhoz, (me­lyek legfontosabbja a nemzeti oktatás a tiszti iskolában) és megtoldja ezeket a magyarnyelv behozatalával a katonai bíráskodásba. A magyar vezényleti nyelvet beszédjében nem kívánta. Itt már eltérés van, mert Apponyi felha­talmazást kér, hogy a vezényleti nyelvre vonatkozólag határozott ígéretet tehes­sen, még pedig záros határidő kitűzése mellett. Ezeken felül Apponyi azt az álta­lános elvet állítja fel, hogy véget kell vetni, úgy közjogi, mint katonai és gaz­dasági téren az örökös félreértéseknek, ellentmondó magyarázatoknak és cziva- kodásoknak. A kiegyezésnek olyannak kell lennie, hogy se a magyarok, se az osztrákok, se a kormánypárt, se az ellenzék azt másképen ne magyaráz­hassa. Az összes vitás pontokat, me­lyek 36 év óta felmerültek, végleg ki kell tisztázni: a kiegyezés valódi értel­mét félremagyarázhatlanul megállapítani és ebben az értelemben végrehajtani. Végül Apponyi, a király és nemzet kö­zött borongó félreértéseket is el akarja hárítani és alapot akar teremteni, hogy a király és nemzet kegyelete ellentét­ben ne legyenek. (A miniszterelnökség kérdése.) A mennyire természetesek Ap­ponyi követelései, annyira bizonytalan ezek mellett az ő miniszterelnöksége. Az a tény, hogy a király, még mielőtt idejön, előbb Pitreich osztrák generá­lissal és Körber osztrák miniszterelnök­kel tanácskozik a magyar ügyekről eléggé éles világításban mutatja azt, hogy legfelsőbb helyen Magyarország ügyeit első sorban osztrák szempontból bírálják el. Nincs olyan naiv lélek, a ki csak egy pillanatra is feltenné, hogy Pitreich és Körber tanácsai abban a mederben mozognának, melyet Apponyi a maga esetleges kormányzásának le­folyásául megjelölt és Apponyi lesz az első, a ki az osztrákok után szóhoz fog jutni a király előtt. Tessék elkép­zelni az egyenest ellenkező informácziók összegyeztetésének lehetőségét! Még ha felteszszük, hogy Apponyi — a ki ma még azt mondja, csakis a fentebb ki­fejlett alap teljes elfogadása esetén vállal megbízatást — a királyi kapaci- táczió során egyelőre elejti a most nem aktuális kérdéseket, még mindig ott marad a magyar vezényleti nyelv, mint pozitív ígéret záros határidőre. A többi nemzeti engedmény is kétes, de az szinte bizonyos, hogy az osztrák hadügyminiszter és az osztrák minisz­terelnök megfogják akadályozni, hogy a magyar király ilyen Ígéretre felhatal­mazást adjon. így alig marad valami Apponyi programmjából és alig tudná a végső harczra kész elfenzéket lesze­relni. Miután pedig Apponyi üres kézzel nem akar járni, már azért sem, mert nem tudja magát hirtelen lejárni; arra pedig nincs kilátás, hogy legfel­sőbb helyen az ő programmját elfo­gadják ; jóformán le is zárhatjuk az aktákat az ő miniszterségéről. Szóval ma már a helyzet teljes felismérése után kevesebb bizalom van ahhoz, hogy Apponyiból miniszterelnök legyen, de kizártnak persze ma sem tartják. Más kombinácziókba nem igen bocsátkozunk, mert addig, mig az Ap- ponyi-kerdés Apponyi kihallgatásával el nem dől, más miniszterelnökről nincsen szó. Jöhet Lukács, jöhet Csáky, de senki sem jöhet kielégítő nemzeti engedmények nélkül. (Egy titkos kihallgatás.) Meglepő hirt kaptunk Ischlből. Lapunknak egy ott időző barátja azt írja, hogy az lschlben tartóz­kodó magyar képviselők körében teljes határozottsággal beszélik, hogy gróf Szápáry Gyula tegnapelőtt lschlben járt ő Felségénél egy óránál hosszabb ideig kihallga­táson volt. Sőt a mi több, azt is beszélték, hogy ő Felsége fenntar­totta volna magának Szápáryval szemben azt, hogy esetleg őt bízza meg az uj kabinet alakításával. A kabinetnek egyetlen feladata volna az ex-lex állapot megszüntetése és csak azután kerülne a sor a hely­zet végleges tisztázására nemzeti •engedmények alapján. Állítólag Szápáry kijelentette volna, hogy szükség esetén ez ala­pon rendelkezésre áll. Kötelessé­günknek tartjuk a hirt közölni, no­ha nincs módunkban a valóságról hirtelen meggyőződést szerezni. Mi még akkor sem tudunk hinni Szá­páry miniszterségében, ha minden úgy történt, mint ezt alkalmi leve­lezőnk írja. Erősebb legény kell a gátra. Úgynevezett átmeneti minisz­tériumnak nincsen semmi czélja és nem lehet az ex-lex állapot meg­szüntetését a nemzeti követelések­től külön választani. Az ex-lex ál­lapot addig meg nem szűnik, mig a nemzeti engedmények nincsenek meg és ujoncztörvény sincsen az Ígérendő engedmények biztosítása nélkül. (A király lemondása.) ' Minden súlyosabb politikai válság alkalmával, a midőn arról van szó, hogy Magyarország valamelyes, akár nemzeti, akár gazdasági vívmányokat érjen el, a bécsi köröknek nagyon is van reá gondjuk, hogy „megijesszenek“ bennünket és előállanak a mumussal, hogy a király lemondani készül, ha mi nem engedünk. Nos, azok a bizonyos bécsi udvari körök most sem akarják elszalasztani az alkalmat és egyik oszt­rák szócsövük állal hirdetik már Ö fel­ségének állítólagos lemondása szándékát. A bécsi „Abendpost“ szerint ugyanis, a király a magyarországi hely­zet miatt nagyon elkedvetlenedett. A bécsi udvari körök szerint, ha a most megalakítandó magyar kabinet sem tudná megoldani a válságot, Ö felsége lemondana a trónról és helyét Ferencz Ferdinand trónörökösnek adná át. Egyébként pedig újabb rendelke­zés szerint Ö felsége itt tartózkodása alatt nem Gödöllőn, hanem Budapesten fog lakni. (A parlamenti bizottság jelentése). A parlamenti bizottság ma este összeült és Szivák Imre előterjesztette jelentését, a melyet a bizottság műkö­déséről a czélból készített, hogy azt a a Ház elé terjesszék. — A jelentés a ténybeli megállapodások eredményét tünteti fel, a mely röviden összefog­lalva — a következő: Megállapittatott, hogy Szápáry László gróf vétett a haza érdekei ellen, de ebben a kormánynak, vagy a miniszterelnöknek része nem volt. A jelentés szerint a Szápáry gróf cselekménye csak elszigetelt bünkisérlet. A vizsgálat kétségen kívül meg­állapította, hogy a vesztegetési ügyből kifolyólag a magyar törvényhozás min den egyes tagja tisztázva van, hogy a törvényhozás tagjai ilyen dologban hozzáférhetetlenek és erkölcsi tisztasá­guk érintetlen. Az ügyben további in­tézkedés szüksége fen nem forog. Ezt a jelentést a Ház helyeslőleg tudomásul veszi és az ügy fölött napi­rendre tér. Iparosok és kereskedők figyelmébe. A debreczeni kamara közleményei. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara az érdekelt kereskedők és iparosok figyelmét felhívja a követ­kező pályázatokra; részletes és ki­merítő felvilágosítás a kamara hivata­lában (Piacz-u. 69. I. emelet) nyerhető. Gyarmatáruk: Máv. igazgató­ság olaj, festék és egyéb gyarmatáruk szállítására 1903. aug. 25-iki léjárat­tal pályázatot nyit. Bánatpénz 5 szá­zalék. Építkezés: Máv. igazgatóság kis­újszállási állomáson levő felvételi épü­let bővítésével kapcsolatos munkála­tokra árlejtést hirdet. Határidő aug. 25. Bánatpénz 3600 kor. Fa-szállítás: Szombathelyi üzlet­vezetőség 1000 köbméter tűzifa szál­lítására nyit ajánlatot. Határidő szept 2. Bánatpénz 5 százalék. Szesz szállítás: Máv. igazgató­ság borszesz szállításra pályázatot hir­det. Határidő augusztus 28. Bánatpénz 5 százalék. Építkezés: Szolnoki dohánybe­váltó hivatal 3 szoba, konyha és mel lék épületek építésére hirdet pályáza­tot. Határidő aug. 19. Bánatpénz 5 százalék. Papirszállitás: Debreczeni m. kir. Ítélő tábla papír és írószer szállí­tásra árlejtést hirdet. Pályázati határ­idő szept. 14. Bánatpénz 1700 kor. Gyertyaszállitás: Debreczeni m. kir. ítélőtábla gyertya szállításra ver­senytárgyalást tart. Pályázati határidő szept. 5. Bánatpénz 200 kor. Tüzelő fa szállítás: Debreczeni kir. ítélőtábla 630 km. tűzifa szállításra. Ajánlatok szept. 7-ig adandók be. Bá­natpénz 200 kor. Termények szállítása: Kassai 6-ik hadtest és III. honvéd ezred kü­lönféle terményekre hirdet pályázatot. (Bővebb a kamaránál). Olajszállítás: Máv. igazgatósága olajszállításra árlejtést nyit. Határidő szept. 11. Vasnemüek: Máv. igazgatóság vasnemüek szállítására versenytárgya­lást tart. Határidő szept. 4. Bánatpénz 5 százalék. Építkezési munkák: Nyíregy­házai m. kir. dohány beváltó hivatal i építkezési munkákra. Határidő aug. 24. j Bánatpénz 5 százalék. Különféle anyag: Máv. igazga­tóság különféle anyag szállításra pályá­zatot nyit. Határidő szept 29. Bánat­pénz 5 százalék. Festékszállitás: M. kir. állami vasgyárak budapesti igazgatósága fes- tékszállitásra 1903. évi szept. 3 iki le­járattal, 5 százalék bánatpénzzel. Világitóanvag : M. kir. áll. vas­gyárak világitó anyag szállításra pályá­zatot nyit. Lejárat aug. 17. Fa-szállitás: Miskolczi üzletveze- töség talpfa szállításra. Lejárat aug. 29. Bánatpénz 5 százalék. Dienes Márton nyomában. A londoni rendőrség értesítése. (Saját tudósítónktól.) A parla­menti bizottság már befejezte birásko dását, de a vesztegetés főhőse, Dienes Márton még mindig nincs az igazság­szolgáltatás kezében. Okirathamisitás és csalás bűntettéért a rendőrség kö­röztette az egész kontinensen s a kül­földi hatóságok energikus kitartással lesték a szökevény nyomát. Kétségte­lenül megállapították, — mint jelez­tük — hogy Dienes Márton Berlinből szeretőjével együtt eljutott Angliába és Londonba augusztus 5-én érkezett meg. A rendőrség a külföldi hatóságok érte­sítése folytán nyomról-nyomra megál­lapította Dienes Márton szökésének irányát. A fővárosban augusztus 3-án ér­kezett meg Hegyi Jenő, aki Dienest Berlinbe elkísérte s a vallomásából ki­derült, hogy Dienes Amerikába szóló hajójegyhez jutott Berlinben. A hajó­jegy Hegyi und Frau névre volt ki­állítva. A hajónak, melyre Dienes je­gye szólt, Liverpoolból kellett indulnia. A főkapitányság, a berlini hatóságok utján értesítette a üverpoóli rendőrsé­get, hogy Dienest tartóztassa le s a Majestik hajót, melyre a jegy szólt, kísérje figyelemmel. Liverpoolból megjött a távirati értesítés, hogy a szökevény a nevezett hajón, amely a liverpooli kikötőből augusztus 5-én indult, nem utazott el, hanem jegyét ott átíratta a Csedrík nevű hajóra, amely augusztus 7-én in­dult el Liverpoolból. A liverpooli rendőrség — mint lapunkban jeleztük — elfogta Bolgár Lajost, aki Dienes kíséretében volt s a kit Dienes szeretőjével, Geiger Gizel­lával együtt ismerték föl. Dienes Li­verpoolból eltűnt, elhagyva kísérőit. A Bolgár Lajos elfogásáról szóló érte­sítés után a budapesti főkapitányság nyomban táviratban értesítette a liver­pooli rendőrséget, hogy Dienes nyomo­zását ne hagyja abba. Bizonyosnak látszik, hogy helyes nyomon jár a rendőrség s remélhető, hogy Dienes Márton egv-két nap alatt kézre kerül, mielőtt Amerika földét meglátná. Később azt jelentették Berlin­ből, hogy a Liverpoolban elfogott Bol­gár Lajos Berlinben Lessing Bolgár Lajosnak nevezte magát és azt mond­ta, hogy iró. Névjegyén az állott: A Fővárosi Értesítő munkatársa. Azok, akik Bolgárt ismerik, le­hetségesnek tartják, hogy Bolgár a rendőrséget a maga nyomára ve­zette, csakhogy Dienes ezalatt meg­szökhessek. Budapesti tudósítónk ma esti távirata szerint a londoni rendőr­ség Dienes nyomában van. Remé­lik, hogy még ma éjjel elfogják. Azt kétségtelenül megállapították, hogy még mindig Londonban tar­tózkodik. ÚJDONSÁGOK Hegyi Jenő szereplése a vesztegetési ügyben. Szatmár, aug. 13. A „Szatmári Hirlapu egyik múlt heti számában czikket Írtam a veszte­getési ügyben szerepelt újságírókról, köztük említést téve Hegyi Jenőről, a fiumei „Magyar Tengerpartu szer­kesztőjéről is, aki Dienest Berlinbe ki­sérte. Mikor a czikket megírtam, Hegyi Jenő még Berlinben időzött s egyálta­lán nem lehetett tudni, hogy neki a berlini utazáson kívül, milyen szerepe volt még a csúnya ügyben; de ez a szereplés, addig, mig nem tisztázta magát, mindenesetre igen gyanúsnak tűnhetett fel. Czikkemben tehát ennek a gyanúnak adtam kifejezést, a mit az összes fővárosi lapok is megtettek. E czikkre vonatkozólag Hegyi Jenő szerkesztőtől Budapestről keltezve ma a következő táviratot kaptam: Harsányi lapszerkesztő Szatmár. A parlamenti-bizottság és az egész fővárosi sajtó elismerve vesz­tegetési ügyről távol állva, eljárásom

Next

/
Oldalképek
Tartalom