Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-14 / 185. szám
2 Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 14. 185 szám. (Apponyi programmja.) Apponyi programmját vázlatosan már tegnap ismertettük. Azóta alkalma volt tudósitónknak olyan emberrel beszélni, aki Apponyi szándékait ismeri, akárcsak Apponyi maga és most már módunkban van részletesen közreadni azt a programmot, melyet Apponyi a király elé fog terjeszteni és a melynek alapján a kormányalakításra szóló megbízatását elvállalja. A programm ismeretes része az, a mit Apponyi legutóbbi beszédében kifejtett, hogy t. i. ragaszkodik a Szentiványi-féle pontozatokhoz, (melyek legfontosabbja a nemzeti oktatás a tiszti iskolában) és megtoldja ezeket a magyarnyelv behozatalával a katonai bíráskodásba. A magyar vezényleti nyelvet beszédjében nem kívánta. Itt már eltérés van, mert Apponyi felhatalmazást kér, hogy a vezényleti nyelvre vonatkozólag határozott ígéretet tehessen, még pedig záros határidő kitűzése mellett. Ezeken felül Apponyi azt az általános elvet állítja fel, hogy véget kell vetni, úgy közjogi, mint katonai és gazdasági téren az örökös félreértéseknek, ellentmondó magyarázatoknak és cziva- kodásoknak. A kiegyezésnek olyannak kell lennie, hogy se a magyarok, se az osztrákok, se a kormánypárt, se az ellenzék azt másképen ne magyarázhassa. Az összes vitás pontokat, melyek 36 év óta felmerültek, végleg ki kell tisztázni: a kiegyezés valódi értelmét félremagyarázhatlanul megállapítani és ebben az értelemben végrehajtani. Végül Apponyi, a király és nemzet között borongó félreértéseket is el akarja hárítani és alapot akar teremteni, hogy a király és nemzet kegyelete ellentétben ne legyenek. (A miniszterelnökség kérdése.) A mennyire természetesek Apponyi követelései, annyira bizonytalan ezek mellett az ő miniszterelnöksége. Az a tény, hogy a király, még mielőtt idejön, előbb Pitreich osztrák generálissal és Körber osztrák miniszterelnökkel tanácskozik a magyar ügyekről eléggé éles világításban mutatja azt, hogy legfelsőbb helyen Magyarország ügyeit első sorban osztrák szempontból bírálják el. Nincs olyan naiv lélek, a ki csak egy pillanatra is feltenné, hogy Pitreich és Körber tanácsai abban a mederben mozognának, melyet Apponyi a maga esetleges kormányzásának lefolyásául megjelölt és Apponyi lesz az első, a ki az osztrákok után szóhoz fog jutni a király előtt. Tessék elképzelni az egyenest ellenkező informácziók összegyeztetésének lehetőségét! Még ha felteszszük, hogy Apponyi — a ki ma még azt mondja, csakis a fentebb kifejlett alap teljes elfogadása esetén vállal megbízatást — a királyi kapaci- táczió során egyelőre elejti a most nem aktuális kérdéseket, még mindig ott marad a magyar vezényleti nyelv, mint pozitív ígéret záros határidőre. A többi nemzeti engedmény is kétes, de az szinte bizonyos, hogy az osztrák hadügyminiszter és az osztrák miniszterelnök megfogják akadályozni, hogy a magyar király ilyen Ígéretre felhatalmazást adjon. így alig marad valami Apponyi programmjából és alig tudná a végső harczra kész elfenzéket leszerelni. Miután pedig Apponyi üres kézzel nem akar járni, már azért sem, mert nem tudja magát hirtelen lejárni; arra pedig nincs kilátás, hogy legfelsőbb helyen az ő programmját elfogadják ; jóformán le is zárhatjuk az aktákat az ő miniszterségéről. Szóval ma már a helyzet teljes felismérése után kevesebb bizalom van ahhoz, hogy Apponyiból miniszterelnök legyen, de kizártnak persze ma sem tartják. Más kombinácziókba nem igen bocsátkozunk, mert addig, mig az Ap- ponyi-kerdés Apponyi kihallgatásával el nem dől, más miniszterelnökről nincsen szó. Jöhet Lukács, jöhet Csáky, de senki sem jöhet kielégítő nemzeti engedmények nélkül. (Egy titkos kihallgatás.) Meglepő hirt kaptunk Ischlből. Lapunknak egy ott időző barátja azt írja, hogy az lschlben tartózkodó magyar képviselők körében teljes határozottsággal beszélik, hogy gróf Szápáry Gyula tegnapelőtt lschlben járt ő Felségénél egy óránál hosszabb ideig kihallgatáson volt. Sőt a mi több, azt is beszélték, hogy ő Felsége fenntartotta volna magának Szápáryval szemben azt, hogy esetleg őt bízza meg az uj kabinet alakításával. A kabinetnek egyetlen feladata volna az ex-lex állapot megszüntetése és csak azután kerülne a sor a helyzet végleges tisztázására nemzeti •engedmények alapján. Állítólag Szápáry kijelentette volna, hogy szükség esetén ez alapon rendelkezésre áll. Kötelességünknek tartjuk a hirt közölni, noha nincs módunkban a valóságról hirtelen meggyőződést szerezni. Mi még akkor sem tudunk hinni Szápáry miniszterségében, ha minden úgy történt, mint ezt alkalmi levelezőnk írja. Erősebb legény kell a gátra. Úgynevezett átmeneti minisztériumnak nincsen semmi czélja és nem lehet az ex-lex állapot megszüntetését a nemzeti követelésektől külön választani. Az ex-lex állapot addig meg nem szűnik, mig a nemzeti engedmények nincsenek meg és ujoncztörvény sincsen az Ígérendő engedmények biztosítása nélkül. (A király lemondása.) ' Minden súlyosabb politikai válság alkalmával, a midőn arról van szó, hogy Magyarország valamelyes, akár nemzeti, akár gazdasági vívmányokat érjen el, a bécsi köröknek nagyon is van reá gondjuk, hogy „megijesszenek“ bennünket és előállanak a mumussal, hogy a király lemondani készül, ha mi nem engedünk. Nos, azok a bizonyos bécsi udvari körök most sem akarják elszalasztani az alkalmat és egyik osztrák szócsövük állal hirdetik már Ö felségének állítólagos lemondása szándékát. A bécsi „Abendpost“ szerint ugyanis, a király a magyarországi helyzet miatt nagyon elkedvetlenedett. A bécsi udvari körök szerint, ha a most megalakítandó magyar kabinet sem tudná megoldani a válságot, Ö felsége lemondana a trónról és helyét Ferencz Ferdinand trónörökösnek adná át. Egyébként pedig újabb rendelkezés szerint Ö felsége itt tartózkodása alatt nem Gödöllőn, hanem Budapesten fog lakni. (A parlamenti bizottság jelentése). A parlamenti bizottság ma este összeült és Szivák Imre előterjesztette jelentését, a melyet a bizottság működéséről a czélból készített, hogy azt a a Ház elé terjesszék. — A jelentés a ténybeli megállapodások eredményét tünteti fel, a mely röviden összefoglalva — a következő: Megállapittatott, hogy Szápáry László gróf vétett a haza érdekei ellen, de ebben a kormánynak, vagy a miniszterelnöknek része nem volt. A jelentés szerint a Szápáry gróf cselekménye csak elszigetelt bünkisérlet. A vizsgálat kétségen kívül megállapította, hogy a vesztegetési ügyből kifolyólag a magyar törvényhozás min den egyes tagja tisztázva van, hogy a törvényhozás tagjai ilyen dologban hozzáférhetetlenek és erkölcsi tisztaságuk érintetlen. Az ügyben további intézkedés szüksége fen nem forog. Ezt a jelentést a Ház helyeslőleg tudomásul veszi és az ügy fölött napirendre tér. Iparosok és kereskedők figyelmébe. A debreczeni kamara közleményei. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara az érdekelt kereskedők és iparosok figyelmét felhívja a következő pályázatokra; részletes és kimerítő felvilágosítás a kamara hivatalában (Piacz-u. 69. I. emelet) nyerhető. Gyarmatáruk: Máv. igazgatóság olaj, festék és egyéb gyarmatáruk szállítására 1903. aug. 25-iki léjárattal pályázatot nyit. Bánatpénz 5 százalék. Építkezés: Máv. igazgatóság kisújszállási állomáson levő felvételi épület bővítésével kapcsolatos munkálatokra árlejtést hirdet. Határidő aug. 25. Bánatpénz 3600 kor. Fa-szállítás: Szombathelyi üzletvezetőség 1000 köbméter tűzifa szállítására nyit ajánlatot. Határidő szept 2. Bánatpénz 5 százalék. Szesz szállítás: Máv. igazgatóság borszesz szállításra pályázatot hirdet. Határidő augusztus 28. Bánatpénz 5 százalék. Építkezés: Szolnoki dohánybeváltó hivatal 3 szoba, konyha és mel lék épületek építésére hirdet pályázatot. Határidő aug. 19. Bánatpénz 5 százalék. Papirszállitás: Debreczeni m. kir. Ítélő tábla papír és írószer szállításra árlejtést hirdet. Pályázati határidő szept. 14. Bánatpénz 1700 kor. Gyertyaszállitás: Debreczeni m. kir. ítélőtábla gyertya szállításra versenytárgyalást tart. Pályázati határidő szept. 5. Bánatpénz 200 kor. Tüzelő fa szállítás: Debreczeni kir. ítélőtábla 630 km. tűzifa szállításra. Ajánlatok szept. 7-ig adandók be. Bánatpénz 200 kor. Termények szállítása: Kassai 6-ik hadtest és III. honvéd ezred különféle terményekre hirdet pályázatot. (Bővebb a kamaránál). Olajszállítás: Máv. igazgatósága olajszállításra árlejtést nyit. Határidő szept. 11. Vasnemüek: Máv. igazgatóság vasnemüek szállítására versenytárgyalást tart. Határidő szept. 4. Bánatpénz 5 százalék. Építkezési munkák: Nyíregyházai m. kir. dohány beváltó hivatal i építkezési munkákra. Határidő aug. 24. j Bánatpénz 5 százalék. Különféle anyag: Máv. igazgatóság különféle anyag szállításra pályázatot nyit. Határidő szept 29. Bánatpénz 5 százalék. Festékszállitás: M. kir. állami vasgyárak budapesti igazgatósága fes- tékszállitásra 1903. évi szept. 3 iki lejárattal, 5 százalék bánatpénzzel. Világitóanvag : M. kir. áll. vasgyárak világitó anyag szállításra pályázatot nyit. Lejárat aug. 17. Fa-szállitás: Miskolczi üzletveze- töség talpfa szállításra. Lejárat aug. 29. Bánatpénz 5 százalék. Dienes Márton nyomában. A londoni rendőrség értesítése. (Saját tudósítónktól.) A parlamenti bizottság már befejezte birásko dását, de a vesztegetés főhőse, Dienes Márton még mindig nincs az igazságszolgáltatás kezében. Okirathamisitás és csalás bűntettéért a rendőrség köröztette az egész kontinensen s a külföldi hatóságok energikus kitartással lesték a szökevény nyomát. Kétségtelenül megállapították, — mint jeleztük — hogy Dienes Márton Berlinből szeretőjével együtt eljutott Angliába és Londonba augusztus 5-én érkezett meg. A rendőrség a külföldi hatóságok értesítése folytán nyomról-nyomra megállapította Dienes Márton szökésének irányát. A fővárosban augusztus 3-án érkezett meg Hegyi Jenő, aki Dienest Berlinbe elkísérte s a vallomásából kiderült, hogy Dienes Amerikába szóló hajójegyhez jutott Berlinben. A hajójegy Hegyi und Frau névre volt kiállítva. A hajónak, melyre Dienes jegye szólt, Liverpoolból kellett indulnia. A főkapitányság, a berlini hatóságok utján értesítette a üverpoóli rendőrséget, hogy Dienest tartóztassa le s a Majestik hajót, melyre a jegy szólt, kísérje figyelemmel. Liverpoolból megjött a távirati értesítés, hogy a szökevény a nevezett hajón, amely a liverpooli kikötőből augusztus 5-én indult, nem utazott el, hanem jegyét ott átíratta a Csedrík nevű hajóra, amely augusztus 7-én indult el Liverpoolból. A liverpooli rendőrség — mint lapunkban jeleztük — elfogta Bolgár Lajost, aki Dienes kíséretében volt s a kit Dienes szeretőjével, Geiger Gizellával együtt ismerték föl. Dienes Liverpoolból eltűnt, elhagyva kísérőit. A Bolgár Lajos elfogásáról szóló értesítés után a budapesti főkapitányság nyomban táviratban értesítette a liverpooli rendőrséget, hogy Dienes nyomozását ne hagyja abba. Bizonyosnak látszik, hogy helyes nyomon jár a rendőrség s remélhető, hogy Dienes Márton egv-két nap alatt kézre kerül, mielőtt Amerika földét meglátná. Később azt jelentették Berlinből, hogy a Liverpoolban elfogott Bolgár Lajos Berlinben Lessing Bolgár Lajosnak nevezte magát és azt mondta, hogy iró. Névjegyén az állott: A Fővárosi Értesítő munkatársa. Azok, akik Bolgárt ismerik, lehetségesnek tartják, hogy Bolgár a rendőrséget a maga nyomára vezette, csakhogy Dienes ezalatt megszökhessek. Budapesti tudósítónk ma esti távirata szerint a londoni rendőrség Dienes nyomában van. Remélik, hogy még ma éjjel elfogják. Azt kétségtelenül megállapították, hogy még mindig Londonban tartózkodik. ÚJDONSÁGOK Hegyi Jenő szereplése a vesztegetési ügyben. Szatmár, aug. 13. A „Szatmári Hirlapu egyik múlt heti számában czikket Írtam a vesztegetési ügyben szerepelt újságírókról, köztük említést téve Hegyi Jenőről, a fiumei „Magyar Tengerpartu szerkesztőjéről is, aki Dienest Berlinbe kisérte. Mikor a czikket megírtam, Hegyi Jenő még Berlinben időzött s egyáltalán nem lehetett tudni, hogy neki a berlini utazáson kívül, milyen szerepe volt még a csúnya ügyben; de ez a szereplés, addig, mig nem tisztázta magát, mindenesetre igen gyanúsnak tűnhetett fel. Czikkemben tehát ennek a gyanúnak adtam kifejezést, a mit az összes fővárosi lapok is megtettek. E czikkre vonatkozólag Hegyi Jenő szerkesztőtől Budapestről keltezve ma a következő táviratot kaptam: Harsányi lapszerkesztő Szatmár. A parlamenti-bizottság és az egész fővárosi sajtó elismerve vesztegetési ügyről távol állva, eljárásom
