Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-14 / 185. szám
185 6zám. Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 14. 3 teljes korrektségét, kérdem: hajlandó-e személyemet sértő czikkeért nyilvánosság előtt teljes elégtételt megadni ? Igen, vagy nem ? Hegyi Jenő a „Magyar Tengerpart“ szerkesztője Royal-szálloda. A Hegyi Jenő szükszavü táviratából nem tudhatom egész bizonyosan, hogy mit ért a teljes elégtétel alatt, mert azt az elégtételt, a mit a parlamenti-bizottság és a fővárosi sajtó megadott neki, napokkal ezelőtt, minden reklamáczió nélkül, én is megad tam, a midőn a parlamenti-bizottság előtt tett vallomásáról a „Szatmári Hirlap“-ban referálva, készséggel konstatáltam, hogy vallomása szerint a berlini utón kivül, a vesztegetési ügyben semmi része nem volt és a vesztegetés tényétől távol állott. Hegyi ur ezt vallotta, s én vallomásának valódiságát nem vontam kétségbe. Ugyanezt tette a parlamenti-bizottság, s mindazok a lapok, a melyek Berlinben való tartózkodása alatt, a vesztegetési ügygyei kapcsolatban említették meg nevet. A Hegyi ur reklamáczióját érteném, ha az általa inkriminált czikkem- beri a parlamenti-bizottság előtt tett vallomása után írtam volna meg, hogy a vesztegetési ügyben gyanús a szereplése. Ezzel csakugyan kétségbevontam volna korrektségét, a mit azonban nem tettem meg s igy a teljes elégtételadás kívánsága — azt hiszem — önmagától tárgytalan. Harsányi Sándor. Mikor soroznak? A napokban bejárta az egész magyar sajtót a hir, hogy a honvédelmi minisztériumtól bizalmas rendelet ment az ország összes törvényhatóságaihoz, hogy augusztus 29-én, tekintet nélkül a politikai helyzetre, okvetlen soroznak. E hirt mi is közöltük. Most föltélien megbízható helyről e hírre vonatkozólag a következő értesítést veszszük: Több lap szerint parancsnokot küldtek szét a sorozás előkészítésére olyformán, hogy az augusztus 29-én megkezhető legyen. A hadkiegészítő parancsnokságokhoz mind a mai napig ilyen rendelet nem érkezett, mivel pedig az ilyen rendelet kibocsátás egyöntetűn történik, világos, hogy a jelzett híradás légből kapott, nem igaz. Ugyancsak téves az a körülmény, hogy őszszel a tisztikar nagy részét hosszabb szabadságra bocsátják, mert nem lesz rájuk szükség. Ezideig erről szó sincs. Hogy a szabályzat értelmében engedélyezett két hónapi szabadságot a legtöbb tiszt ősszel veszi ki, az természetes, mert mig nyáron a nagygyakorlatokra készítik elő a legénységet, majd azon teljes számmal részt- vesznék, addig az őszi teendők elvégzésére sokkal kevesebb tiszti létszám szükséges. A ki azonban már kivette két hónapi szabadságát, az az eddigiek szerint nem kap több szabádságot. Hogy mennyiben lesz, vagy nem lesz szükség a tisztekre, — hiányozván esetleg az első éves legénység — azt nemcsak az illető hirszolgáló, de maguk a legbeavatottabb katonák sem tudják. A véderőtörvény jogot ad arra, hogy ujonczmegajánlás hiányában a harmadéves honvédeknél másodéves katonák decz. 31-ig bentartassanak, január 1-től pedig a póttartalékosokat hívják be a létszám kiegészítésére. Hogy most már a hadügyi és honvédelmi miniszterek élni fognak-e a törvényadta jogukkal és ha élnek, a körülmények esetleges változása folytán minő módosításokat alkalmaznak! ez lehet merész találgatás, de semmiesetre sem pozitív hir, bármily * magasrangu “ helyről eredjen is. Jordán Sándor dr főrabbi beiktatása. A helybeli status ante quo jzr. hitközségnek nagy napja lesz e hó 18-án. Ekkor fogják ugyanis a megválasztott főrabbit, dr Jordán Sándort lelkészi hivatalába beiktatni. A beiktatás alkalmából a status quo izr. hitközség nagy ünnepséget rendez. Az ünnepségek sorozata következő : 1. A hitközségi elnök vezétése alatt küldöttség menesztetik a főrabbi elébe Érmihályfalváig. Az indulás 1903. augusztus 18. délelőtt 9 órai személy- vonattal történik. 2. Az ünnepélyes fogadtatás czél- jából az nap délután 1 óra 30 percz- kor gyülekezés a helybeli vasúti állomásnál, hol az érkezendő főrabbit Teitelbaum Herman helyettes elnök fogja üdvözölni. 3. A vasúttól a bevonulás az imaházba történik. Az imaház küszöbénél Markovics Benő ügyvéd üdvözli az uj főrabbit. 4. Krausz Vilmos debreczeni főrabbi beiktató beszédet tart, mely után Jordán Sándor dr székfoglaló beszéde következik. 5. Az ünnepség befejezéséül a Kossuth kerti kioszkban este 7 és fél órakor Jordán Sándor dr tiszteletére társas vacsora lesz. Jordán Sándor dr főrabbi Foga- rason, hol eddig tartózkodott, nemcsak hitközségében, de a társadalomnak minden rétegében nagy népszerü- rüségnek örvendett. Távozása alkalmából teljes elismeréssel méltatják áldásos működését és általában sajnálják a közkedvelt főrabbi távozását. A tiszta magyar érzésű tudós főpap bizonyára Szatmáron is mihamarabb általános közbecsülésnek és szeretetnek fog örvendeni. * Megszűnt szatmári lapok. A tegnapi napon két heti lap elhalálozását jelentették be a polgármesteri hivatalnak. Az egyik az ,.Allgemeine Sza tmárer Jüdische Zeitung“ a másik pedig a „Sárkány“ czimü vicz- lap. Mind a kettőt a részvétlenség ölte meg. A „Jüdische Zeitung“-nak egyáltalában nem volt létjogosultsága, amit az előre láthatott következmény is igazolt. A „Sárkány“ pedig élcz- lapnak készült, de olyan vékony sugár ban szórta a humort, hogy alig birt szegény a nyomda falain túl terjedni. Egy ideig mégis csak vegetált, mig végre most, a legforóbb kánikulai napokban, befagyott. Gyulai József végrehajtó, ki a lapot szerkesztette, most a közönségen boszut fog állani, mert megszabadulván a szerkesztési gondoktól — a végrehajtandó pasassokat olyan irgalmatlanul fogja megexequál- ni, hogy a hátuk is borsózni fog belé. * Ismeretlen öngyilkos. Szatmár város határában, a Szamos és Ho- moród közötti Pirosberekben tegnap délután titokzatos öngyilkosságnak jöt tek nyomára. Egy meglehetősen alacsony fán egy ismeretlen, idegen férfi holtteste lógott. Érdekes, hogy az illető térdei a földet horzsolták, halálát mégis megfulladás okozta. Nyilvánvaló tehát, hogy az illető rendkívül el szánt ember lehetett, s minden áron szabadulni akart az élettől. Tankóczi Gyula rendőrfőkapitány, Kiss József rendőrtiszt és Vajay Imre dr törvényszéki orvos megjelentek a helyszínen és konstatálták, hogy öngyilkosság esete forog fenn. A holttestet beszállították a hullaházba, ahol ma fogják folbon- czolni. Az öngyilkos, ruházatáról Ítélve, vándorlegénynek látszik. A rendőrség vizsgálatot indít a személyazonosság megállapítása végett. * Szomorú hirek a nagygyakorlatokról. Még el sem kezdődött a nagygyakorlat, melyen a szatmári katonák is résztvesznek, máris érkeznek a szomorú hirek az oktalan és minden czél nélkül folyó háborúsdiról. A gyakorlatozok egyik táborában tífuszjárvány lépett fel. Nappal rendkívüli melegség uralkodik, amelyet éjjel hidegség vált föl. Az ezred nagyrésze a szabad ég alatt kénytelen aludni, mert a lakások férgesek, piszkosak. Azok különben nem is nevezhetők lakásoknak, a tisztek lakhelye istállókból áll, a legénység pedig tyúkólakban és kamrákban van elhelyezve. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a szabad ég alatt hálnak, ahol meghűlnek; mert a köpönyegen kivül más takaró nincs. Halottja is van a nagygyakorlatnak. Egy Bugyi János nevű 46. ezredbeli káplárt czéllövészeten agyonlőttek. * Fortuna istenasszony Szatmáron. A pénz manapság is az az aranyborjú, mely valóságos bálványistene az embereknek. Leborulnak előtte és sóvárgó imádattal hódolnak hatalmának. Lázas, verejtékes munkával küzd, fárad, izzad az ember, hogy az aranyborjúból valamit megkaparithas- son — házi oltárnak. Persze, az igy szerzett pénzből sohasem lesz egész aranyborjú. Különös szerencse kell ahhoz, hogy a szegény ember egyszerre juthasson egy egész vagyon birtokába, Ez a különös szerencse érte most R. R. szatmári kereskedőt, a kire ugyancsak rámosolygott a csalfa Fortuna istenasszony, mert ime az osztálysorsjáték legutóbbi húzásán hozzá juttatta a kilenczvenezer koronás főnyereményhez. A szerencsés kereskedő persze örömmámorban úszik és most sorra beváltja azokat az ígéreteket, melyeket egyeseknek tett azon esetre, ha a főnyereményt megüti. Ezek között legérdekesebb a kocsisának tett ígéret, a kinek a kis ponny lovát ígérte. A kocsis a lovat meg is kapta, a mivel azonban nem tudott mit csinálni; elhatározta tehát, hogy eladja. Erre pedig legjobb vevő volt a gazdája, aki — illő árban — azt meg is vette. Ribillió Batizon. Batizon, mint általában a legtöbb kisfaluban, rendes körülmények között, kiváltképen éjszaka, mélységes csend szokott uralkodni. Mikor a nap lehanyatlik égi útjáról és az éjszaka sötét leple borul a tájra, az emberek nyugovóra térnek, elme- sélgetnek egyről s másról és aztán mélységes álomba merülnek. Falu helyen ritkánfordul elő szenzácziós esemény, igy hát nem csoda, ha ott az apró események is felizgatják a kedélyeket és a szúnyogból elefántot csinálnak. Ilyen forma az az eset is, mely szombat délután Batiz községben valóságos ribilliót okozott. Hadházi László egy kissé illuminált állapotban bekopogtatott özv. Bernáth Mózesnéhez, hogy adjon neki pálinkát. Bernáthné azonban, daczára annak, hogy Hadházival mintegy két évig igen jó viszonyban volt, az ajtót bezárta előtte. Ez aztán annyira kihozta sodrából a különben is bepálinkázott embert, hogy dühében özv. Bernáth Mó- zesné házának hat ablakát vasvillával beverte, a falakat pedig bemocskolta. Emiatt aztán Bernáth Lébi, az özvegy fia, feljelentést tett a csendőrségnél, mely a nyomozást azonnal megindította. Hadházi semmit sem tagadott. Minthogy azonban az elöljáróság részéről Török Zsigmond, Berki Károly és Singer János esküdtek lettek ki- küldve, hogy a dühöngő Hadházit megfékezzék, ez annyira felbosszantotta Hadházit, hogy kést rántott és leszu- rással fenyegetett mindenkit, aki hozzá mer nyúlni. Levelezőnk közlése szerint a bátor elöljáróság megriadva ott hagyta Hadházi Lászlót, a ki ellen a főszolgabírói hivatalnál feljelentést tettek. Ez az eset az egész falut lázas izgalomba hozta és napok óta egyébről sem beszélnek Batizon, — még a kormányválság is eltörpült mellette. * Debreczeni czipész csizmája József főherczegnek. Mikor a debreczeni czipészek elhatározták, hogy országos czipészkiállilást rendeznek, —- Lebovits Zsigmond debreczeni czipész kérelmet intézett József főherczeghez: engedné meg a fenség, hogy részére egy pár csizmát csinálhasson, s azt a debreczeni czipész kiállításon kiállíthassa. Kevésre rá megjött a levél a főherczeg udvarmesteri hivatalától, a mely Lebovics örömére, a megrendelést foglalta magában; egyidejűleg küldtek is pár csizmát mintául. A disz- csizma azóta elkészült s egyik érdekes látnivalója lesz a debreczeni czipész- kiállításnak. Sevró bőrből készült, valódi arany zsinórozással, aranyozott sarokkal, s arany sarkantyúkkal. A csizmának százötven korona az értéke. TÖRVÉNYKEZÉS. § Egy érdekes bünper. A budapesti esküdtbiróság junius hónapban három havi államfogházra ítélte dr. Kalmár Antal ügyvédet és publicistát királysértés miatt. A királysértés per annak idején nagy feltűnést keltett, a fővárosi lapók is hasábokon keresztül tárgyalták annak lefolyását. A sajtóper után egy pár napra dr. Király Péter debreczeni ügyvéd nyílt levelet tett közé a Debreczenben, a melyben elitéltetése alkalmából melegen üdvözölte dr. Kalmár Antalt, „Ön — írja Király Péter dr. levelében — már szerencsésebben járt mint én. Ön egy könyvért fog három havi fogházat szenvedni, a mig én egy czikkért két hónapi fogház büntetést kaptam.“ A nvilt levél feltűnt a debreczeni királyi ügyészségnek s vétség elkövetőjének nyilvános fel- dicsérése czimen vizsgálatot rendelt el Király Péter ellen. Szoboszlay h. vizsgálóbíró tegnap már el is kérte a kérdéses levél kéziratát a Debreczen kiadóhivatalától s Hoffmann Sándor kiadó a kérelemnek eleget is tett. A vizsgálóbíró a napokban hallgatja ki Király Péter drt. s ezzel az első stá- diomba jut az érdekesnek ígérkező bünper. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szutmä-i Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, augusztus 13. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.34—7.35 Rozs 1903. augusztusra . . . 7.60—7.61 Zab 1903. angusztusra . . , . 6.17—6.18 Tengeri 1903, augusztusra . . . 5.36—5.37 Repcze 1993. augusztusra . . . 6.16—6.17 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ..............................661.50 Ma gyar hitelrészvény.......................... 732.50 Leszám itolóbank részvény .... 464.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 460.50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 669 50 Közúti vasút......................................... 606.—• Városi v illamosvasút részvény . . . 301.25 Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi Aug. hó 12 napján. Termény árak: Sorszám Termény neme kor. fi kor. fi 1 Tiszta búza 13 80 14 20 2 Kétszeres 12 — 12 20 3 Rozs 10 — 10 20 4 Árpa 09 — 09 20 5 Zab 08 — 08 60 6 Tengeri 13 80 14 20 7 Kása 18 — 18 40 8 Paszuly fehér 16 16 40 9 Szilva 36 40 — 10 Krumpli 2 80 3 — 11 Szalonna 140 — 148 — Kiadó laptulajdonos: A * Szatmári Hírlap-kiadó r-. t.“
