Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-01 / 174. szám
2 Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 1. 174 szám. Szapáry már levonta a konzekven- cziát. Kérdi, hogy a miniszterelnöknek nem kell-e levonni a következtetést ? Hiszen ö ellene is gyanúsítások merültek fel. Jól tenne a magyar minisz terelnökség reputácziója érdekében, ha lemondana. Kijelentette továbbá azt is, hogy az esetben, ha Khuen Héderváry le nem mond a kormányelnökségről, úgy ő is az obstruálok közé lép. Ezután Apponyi Albert indítványára elhatározta a Ház, hogy üléseit augusztus 10-ig elnapolja, hogy a megvesztegetések ügye teljesen meg- világittassék. Az indítványhoz többen szólaltak hozzá. Majd Khuen Héderváry miniszterelnök válaszolt Kossuth Ferencz- nek. Kijelentette, hogy a megvesztegetések megvizsgálására kiküldött bizottság ülésén meg fog jelenni, de a miniszterelnöki széket el nem hagyja. Ezzel — úgymond — nemcsak a maga, de az ország érdekei ellen is vétene. Elnök ezután az ülést felfüggesztette s Ház a parlamenti bizottság tagjait választotta meg. Az ülés ezzel véget ért. TÁVIRATOK. A parlamenti bizottság elnöke. Budapest, julius 31. (Saját tu dósitónktól.) A parlamenti bizottság elnökévé Rohonyi Gyulát választották meg. Dienes Mártont körözik. Budapest, julius 31. (Saját tudósítónktól.) A budapesti kir. ügyészség ma köröző levelet adott ki Dienes Márton volt országgyűlési képviselő ellen, aki a megvesztegetési ügy kipattanása óta eltűnt a fővárosból. Dienes ellen váltóhamisításért is feljelentést tettek. * A „Magyarország11-nak telefonálják : Dienes Mártont, Hegyi Jenővel, a „Magyar Tengerpart“ fiumei lap szerkesztőjével, aki őt oda kisérte, a kávéházban látták. Kilépés a szabadéi vüpártból Budapest, julius 31. (Saját tudósítónktól.) Fernbach Péter országgyűlési képviselő ma bejelentte a sza- badelvüpárt elnökségénél, hogy a párt kötelékéből kilép. A nagykátai rablógyilkos kivégzése. Budapest, julius 31. (Saját tudósítónktól) Kármán Mátyás nagykátai rablógyilkost ma reggel hét órakor végezték ki a pestvidéki törvényszék fogházának udvarán. A kivégzésnél mintegy száz főre menő közönség volt jelen. A törvényszék elnöke még egyszer felolvasta előtte a halálos ítéletet, melyet Kármán remegve hallgatott végig. A kir. ügyész ezután átadta Kármánt Báli Mihály hóhérnak A hóhérsegédek megragadták az elítéltet, összekötözték kezeit, s néhány pilanat alatt végeztek vele. Rampolla bíboros öesese. Róma, julius 31. (Saját tudósítónktól.) Rampolla bíboros öcscse ellen, aki a pápa végrendeletét meghamisította és aki állítólag a Vatikánban tartózkodik, elfogatási parancsot adtak ki. A vérpénz lefoglalva. Budapest, julius 31. (Saját tudósitónktól-) Sternberg Armin budapesti hangszergyáros nevében ma Fischer ügyvéd egy végrehajtóval megjelent a képviselőházban és Dienes Márton elleni követelésük erejéig a Pap Zoltán által a ház pénztárába deponált 10.000 koronát biróilag lefoglalták. Az Ugron-Ivánka affaire. Budapest, julius 31. (Saját tudósítónktól.) Az Ugron-Ivánka afférben Ivánka Oszkár segédei becsü- letbiróságot kívántak, a mit azonban Ugrón Gábor segédei nem fogadtak el. Az angol király Béesben. Budapest, julius 31. (Saját tudósítónktól.) VII. Edvard angol király a jövő hó folyamán királyunkat. Béesben meg fogja látogatni. ■ -- “ - - ■ . ............ A bélyegilleték az ex-lexben. A budapesti pénzügyigazgatóság rendeieta. Szatmár, julius 31. Lapunkban is többször szó esett már arról, hogy kötelezö-e a törvényen kívüli állapotban a bólyegilleték ? A budapesti pénzügyigazgatóság a napokban rendeletet bocsátott ki, a melyről most egy pénzügyi szaklapban most a következőket olvassuk : Sarkalatos szabály az, hogy a bélyeg nélkül kiállított, illetve benyújtott vagy nem megfelelően bélyegzett beadványok elintézése nem függeszthető fel a bélyeghiány okából, sem a bélyegtelen vagy hiányosan bélyegzett okiratok bizonyító erejét ez a körülmény nem csökkenti. Csupán a bélyegköteles bírósági és hatósági kiadványok tekintetében rendeli el a bélyeg- törvény, hogy azok kiadása a szabály- szerű bélyeg beszolgáltatásáig felfüggesztendő. Ebből következik, hogy a hatóságok és bíróságok az ex-lex tartama alatt nem kényszeríthetik a hozzájuk fordulókat a bélyegilleték lerovására azzal, hogy bélyegtelentil benyújtott beadványaikat nem fogadják el vagy nem intézik el, illetve a bélyegtelen okmányokat nem veszik figyelembe. Ehhez a kényszereszközhöz még akkor sem nyúlhatnának, ha a törvényhozás által megszavazott költségvetés állana a kormány rendelkezésére, annál ke- vésbbé tehetik ezt folyó évi május 1-től kezdve, amely idő óta senki sem köteles beadványain a bélyegilletéket leróni, mert az adók és illetékek beszedésére a kormány nincs felhatalmazva. Mégis arról értesülünk, hogy egyes közigazgatási és pénzügyi hatóságok nem akarják a bélyegtelen beadványokat elfogadni, hogy a törvényben járatlan feleket ily módon kényszerítsék a bélyegilleték lerovására. Ez határozottan törvénybe ütköző eljárás, minélfogva, ha ilyen eset felmerül, nemcsak a felsőbb hatósághoz kell fordulni orvoslás végett, hanem az illető hatóság vagy közeg a késedelemből származható minden kárért bírói utón felelősségre vonandó. Másik kérdés ez: Az ex-lex állapot tartama alatt le nem rótt bélyegilletéket köteles e a fél az ex-lex állapot megszűnte után utólag leróni'? Erre a felelet a körülményektől függ. Ha a törvényhozás — ami egészen valószínű — a költségvetést visszamenőleg szavazza meg, a pénzügyi hatóságok által nyilvántartásba vett bélyeg illeték utólag lerovandó. De megszűnik a bélyegilleték-kötelezettség utólagos teljesítése azon bélyegköteles okmányok tekintetében, amelyek az ex-lex idejében keletkeztek s érvényük az ex lex megszűnte előtt véget ért, feltéve, hogy ezen okmányok nem váltak az ex-lex idején túlterjedő peres vagy közigazgatási eljárás tárgyává. Arra a kérdésre, hogy az ex-lex tartama alatt le nem rótt bélyegilleték az ex-lex megszűnte után felemelt illetékkel megtoldva hajtható e be, már 1899-ben megfelelt a közigazgatási bíróság, amely kimondta, hogy az ex-lex tartama alatt le nem rótt bélyegilletéknek csak egyszeres összege hajtható be. Most pedig megfelelt a budapast- vidéki pénzügyigazgatóság az összes adóhivatalokhoz intézett 82314—903. sz. a. Kelt rendelete, amely a következő : A költségvetésen kívüli állapotra való tekintettel utasítja a kir. pénzügyi igazgatóság, hogy a bélyeghiányról felvett s beérkezett hivatalos leleteket könyvelje el s a kiszabást a felemelt illeték mellőzésével teljesítse, ugyancsak elkönyvelendők s kiszaban- dók lesznek a jogilletéki esetek is, a fizetési meghagyásokat azonban mindkét esetben csak a költségvetésen kívüli állapot megszűntével kézbesittesse. Ezen rendelet a költségvetésen kívüli állapot megszűntével hatályát veszíti. Végül kérdés, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kötelesek-e az ex-lex tartama alatt a készpénzben lerovandó bélyegilletékeket befizetni és ha ezt nem tennék, késedelmi kamattal megróhatók-e ? E kérdésre szintén a fentmondottak adják meg a választ. Ha a bélyegilleték bé- lyegjegyek felragasztása utján való lerovásának elmulasztása sem a felemelt illeték kirovását, sem a kényszerbehajtásnak az ex lex megszűnte előtt való eszközlését nem eredményezheti, úgy a készpénzben lerovandó bélyegilletékek befizetésének nem teljesítése sem vonhatja maga után sem a késedelmi kamat kiszabását, sem a kényszer-behajlás eszközlését. Ugyanis nem a fizetésre kötelezett fél követ el mulasztást az illeték befizetésének késedelmével, mert ezt teljesíteni és a pénzügyi közegeknek az adókat és illetékeket beszedni joga tulajdonképpen nincs is, minélfogva a fél nem a saját hibájából származó késedelem miatt nem büntethető . Uj iparvállalat a vármegyében. Kénsavgyár Fernezelyen. Szatmár, julius 31. (Saját tudósítónktól.) Szatmár- vármegye iparvállalatai a közel jövőben egy teljesen uj, a vármegyében eddig egyáltalában nem kultivált iparlüző gyárvállalattal fognak megszaporodni. Az uj ipartelep Nagybánya mellett, Fernezelyen fog felépülni és működési körébe a kénsavgyártást vette fel, mely mellett — a szomszédos gazdaközönség általános örömére — műtrágya nagybani előállításával is fog foglalkozni. Minden egyes uj iparvállalat keletkezése a közönség körében általános örömet kelt, a mi az általános gazdasági viszonyok depessiója mellett teljesen érthető. A megélhetési viszonyok rendkívül megnehezültek, a proletariátus ijesztő mérvben megszaporodott, a kenyérharcz sohasem mutatott szomorúbb képet, mint napjainkban, a mikor a kutyabőrös tudósokkal egyetemben a munkások ezrei is fel- jajdulnak és tétlenül heverő dolgos kezeiket követelőleg nyújtják — a munka után. Magyarország par excellence földmi velőssel foglalkozó állam. Ez az egyoldalúság oka a nemzeti vagyon lassú megizmosodásának. Az irányadó körök, — ezek között maga a kormányhatóság is — belátták, hogy hazánkban is meg kell érlelni a talajt egy erőteljes ipar fellendítésére, a mi ha sikerül, közgazdasági viszonyaink konszolidálódnak és igen rövid idő alatt olyan egészséges anyagi közállapotokkal fo gunk szemben állani, melyek minden magyar embert őszinte és igaz örömmel töltenek el. Ma már jelszó lett, hogy „pártoljuk a magyar ipart.“ Ez az első, a mit minden magyar embernek meg kell tenni. Ezt megelőzőleg azonban meg kell teremteni a magyar ipart, hogy legyen mit pártoljunk! A magyar ipar, — sajnos — még csak most kezdi a lépéseket tanulni, mig a müveit nyugat ipara hétmértföldes léptekkel halad előre. Kétségtelen, hogy nehéz a helyzetünk a nyugati államoknak szinte a művészetig tökéletesített ipari fejlettségével szemben, de a sovinizmus talaján fakadt erős akarattal, a vállalkozási kedv fokozásával a nagy nemzeti czélt mégis el lehet érni. A nagybányai kénsavgyár megalkotása ekklatáns példa erre. Általánosan tudott dolog, hogy maga Nagybánya inkább mint nyaraló hely jöhet komoly figyelembe, sem mint gyárváros. Körül van ugyan véve bányatelepekkel, de ez a környék lakosságának csak részben nyújt megélhetést. A mezőgazdasági viszonyok pedig, különösen Felsőbányától fel Kapnikbányáig számításba sem vehetők, mert alig van ott egy holdnyi lapályos terület, a mit eke alá lehetne vonni. Nagybánya tehát rá van utalva arra, hogy mint nyaralóhely biztosítson magának exis- tencziát. Az idegen forgalom nő is év- ről-évre. Kellemetlenül érintette azonban a nyaraló közönséget az a kénes füst, mely a kohótelepekből kiáradva a különben üde, ózonos levegőt élvezhetetlenné tette. A város igen kellemetlen kényszerhelyzetbe jutott, a mikor a kénoxidot tartalmazó nehéz füst elhárítására vállalkozott olyan formán, hogy egyúttal a kohótelep fennállását is biztosítsa. Kitűnő szakférfiak közreműködésével sikerült aztán egy oly megoldást találni, mely mig lehetővé teszi a kohótelep fennállását s a leghatalmasabb arányokban való fejlődését, másrészt egyszer s mindenkorra úgy a vegetá- czióra, mint az egészségre ártalmatlanná nyűgözi a mérges gázokkal telitett kohófüstöt. így születet meg a kénsavgyár eszméje. Minthogy azonban a kénsavgyár a nagy költségeket nem bírná el, tervbe vették egy műtrágyagyárnak kapcsolatos felépítését is. Nagybánya ily értelemben irt a pénzügyminiszterhez. Nagy most az öröm Nagybányán, mert Lukács László a tervezett vegyi termények és kénsavgyár felépítéséhez hozzájárult azzal a kikötéssel, hogy az állam nem akar magánosokkal versenyezni, azért szeretné, ha a gyár magánvállalat utján létesülne, a mi ha nem sikerül, a gyárat az állam fogja felépittetni. Nem szenved kétséget, hogy ez a gyár csak egy téglája lesz annak az épületnek, mely a magyar ipar erős várát jelképezi, de mégis jól eső érzéssel fogadjuk, mert csigaléptekben oár, de ezzel is valamicskét előrehaladtunk az ideális czél megvalósítása felé. ÚJDONSÁGOK * Mikor lesz Szatmaron állatvásár? Több ízben megemlékeztünk már arról a veszedelemről, mely a Szatmáron fellépett száj- és körömfájás ragályos állatbetegség miatt Szatmár városát fenyegette. A város területére elrendelt zárlat magát a várost is érzékenyen sújtotta és sújtja ma is, de jelentékeny károsodást szenvedtek az állattartó gazdák, a mészárosok, a hentesek és végeredményében a szatmári kereskedők és iparosok is. A veszedelmes állatbetegség Szatmár város területén már régen megszűnt, a zárlatot is feloldották, de azért az állat- vásárokat a miniszternek egy múlt évi rendelete alapján nem lehet megtauani mindaddig, mig a szomszédos községek valamelyikében állatbetegség létezik. Már pedig Szatmár város ugyancsak körül van véve olyan községek-
