Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-01 / 174. szám

Szatmár, 1903. augusztus 1.

Szombat.

Második évfolyam 174. szám.

Előfizetési árak:

Helyben házhoz hordva:

Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor.

Negyedévre . . 3 kor.

Egy hóra . . 1 kor.

Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor.

Fél évre ... 8 kor.

Negyedévre . . 4 kor.

Egy hóra ... 2 kor.

Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám.

Megjelenik naponta

(hétfő kivételév at.)

Hirdetéseket

méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u 6.

Apró hirdetések

10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér.

Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szf - Telefon 106.

Lapvezér:

URA Y GÉZA

Főszerkesztő :

B A R T H A KÁLMÁN

Felelős szerkesztő:

HARSÁNY! SÁNDOR

A Ház elnapolása.

Szatmár, julius 31.

Az izgalmas politikai helyzetnek mai szenzácziója, hogy augusztus tizedikéig elnapolták a képviselőházat. Az elnapolás előtt azonban kóstolóul megkapta a kormánypárt a technikai obstrukcziót. Mondhatjuk, hogy az izgalmak lecsillapítása ennél a tiz napra való elnapolásnál okosabbat a parlament egyelőre nem tehetett. Egyelőre! De mi lesz azután ? Most már a sokat emlegetett békéről szó sem eshetik. A legutóbbi zivatarok teljesen elsodorták a béke virágait.

Az aljas vesztegetési kísérlet után az ellenzék csakugyan nem léphet szóba a bánnal, s az ország nem tűrheti, hogy ez az ember tartsa kezében a kormány gyeplőjét.

Ámde Héderváry ma kijelentette, hogy nem mond le. Ä helyén marad és rendet csinál — a maga módja szerint: erőszakkal, törvénytelenséggel és korrupczióval. Azt is mondotta Kossuth Ferencz sürgetésére, hogy hagyja el a miniszterelnöki széket, hogy meg fog jelenni a parlamenti bizottság előtt és tisztázni fogja magát a vesztegetés gyanúja alól. De aztán augusztus tizedikén, midőn a Ház újból összeül, folytatni fogja ott, ahol ma elhagyta.

Hogy miként szándékozik folytatni, azt a következőkben foglalhatjuk össze :

A bán most ráterelte a Házat

TÁRCZA.

Madelette.

Irta: CATULLE MENDÉS.

Fordította: Hofbauer Olga.

A hálóterem csöndjében nyugodtan alszanak a növendékek.

Emmeline hirtelen felriad és hali- kan kérd:

— Bettina, édesem, alszol ?

A szomszédágyból lágy, dallamos hang válaszol:

— Még nem.

— Hallgasd csak ezt a rémes mesét, melyet egy aranyruhába öltözött tündérke álmom közepette suttogott fülembe.

— Midőn nagy meleg lön, Madelette elhatározta, hogy a tóban, a folyó torkolatához közel, fog fürödni. A parthoz közeledett. Hosszasan nézte a sötéten kavargó mély vizet. Azonban Madelette, tündér gyermeke lévén, nem félte a veszélyt. A tarajos hullámok csábitóan hatottak reá. Gyorsan levetkőzött; ruháját fűzfára akasztotta s a finom fövényen lassan közeledett a tó felé. Vígan úszva, lubiczkolva, órahosz- szánt fürdött a hüs hullámokban. Napnyugtával kiúszott a partra, mert hisz estére Titania báljára hivatalos. Hopp! az irigy szellő szárnyaira kapta Madelette ruháit, s kaczagva nyargalt tova. Madelette hasztalan kutatta át a füzest. Ruhája sehol 1 A méreg futotta el, midőn meghallotta a szellő pajkos neaz inderunitás tárgyalására, ez lényegben erőszakos dolog, de formailag szabályos és törvényes. El van határozva, hogy meg fogja hosszabbítani a Ház üléseit, esetleg behozni a párhuzamos üléseket. Ez alatt lallián. akit erre megnyertek, drákói szigorral lógja a házszabályokat kezelni. Közbe persze lesz botrány is és végezetül valamely botrány közepette hirtelen ki fogják mondani, hogy a vitának vége és hogy a többség megszavazta az indemnitást.

Erre persze Apponyi és néhány hive ott fogják hagyni a kormánypártot és lesz országos skandalum, de lesz indemnitás és felfelé igazolás, hogy immár nem ütközik a felszólalás a király esküjébe. A bán már Apponyi esetleges kiugrásával számolt és nem törődik vele, egyáltalán senkivel; mert az erőszakos szavazás után nyomban feloszlatja a Házat. Azzal sem törődik, ha egyes megyék nem írják ki a választásokat; kiíratja a főispánokkal. Ha régi képviselők a Házba jönnének, kidobatja őket. Ez a programm, mely elég merész és határozott.

Hogy mi lesz azután, azzal a bán nem törődik. O azt hiszi, hogy csinál erőszakkal olyan többséget, a milyet akar és az uj Házzal addig, inig a Kúria tömeges megsemmisítései jönnek, megszavaztat, a mit akar és ezzel az uj Házzal tér a csendes és békés útra.

A jövő meg fogja mutatni,

vetését, ki ujongva repült ágról-ágra, hogy tréfája ily jól sikerült s hogy Madelette leplezetlen szépségében gyönyörködhetik. Szüztiszta teste oly hó- szinü, mint a mezők lilioma. Ámde Madelette hiába boszankodott! Bosz- szuságánál csak szégyene nagyobb ! Ki hallott olyat, hogy a fiatal leányok öltözetlen menjenek bálba ?1

Szerencséjére útközben egy öreg fára talált, melynek nagy, tenyérnyi levelei között gyöngén fujdogált a szellő.

— Tépj le egy ágat, mondá a könyörületes fa, s a levelekkel ruházd fel magad.

Madelette a legdusabb ágat, választotta. A leveleket szépen rendezgette el. Ah, de a leveleknek hiába volt minden igyekezetük, hogy e habtestet átöleljék 1!

— Madelette bosszúsan folytatta tovább útját. A kereszuton vadrózsabokrot vett észre, mely ölelésre tárta ágait.

— Testvér, — szólt az üde bokor, — szedj le rólam nehány tövist s tűzd s tűzd vele össze zöld ruhádat.

Madelette ujjai gyorsan babráltak a kemény tövisik között, s ime, a mint egyik levelet a másikhoz tűzdelte, a tövisek nyomán egy köny — élénk piros vércsepp, serkedzett a gyönge levél húsából. Madelette ijedten felsi- koltott.

Azonban Szűz Mária nem szereti, ha a fiatal leányok ruhátlanul járnak az utakon, miért is csodásán ragyagó öltönyéből néhány szál aranyfonalat nyújtott a leánynak. Madelette az ut

hogy lehet-e Magyarországon ilyen gálád politikát folytatni és hogy tényleg gyalázatosán pipogya-e ez a nép, hogy ilyeneket tűrjön ?

Majd valahol kisül a merész vállalkozás hibája. Mi azt hisszük, hogy alighanem kormányválság fogja megelőzni ezeket az épületes terveket.

A technikai obstrukczió.

A képviselőház ülése.

Saját tudósítónk távirata.

Budapest, julius 31.

A képviselőház szerdai ülésének vihara ma ismét dúlt az országházban. Az elmúlt napok rendkívüli politikai eseményei még egyre foglalkoztatták a Házat. Zúgott, tombolt az ellenzék az elkövetett gazságok miatt. A vihar már az ülés megnyitása után kevéssel tört ki, a midőn Lengyel Zoltán a múlt ülés jegyzőkönyvébe becsempészett valótlanságok ellen emelt szót. Az ülésen Kossuth Ferencz is beszélt s azt kívánta, hogy Khuen Héderváry mondjon le a kormányelnökségről, mert a köz- K then csakis szeplőtlen jellemű, igaz, nyílt szivü embereknek van helye. Szemébe vágta a miniszterelnöknek, hogy őt is gyanúsítják a parlament becsülete ellen elkövetett merényletben. Kijelentette, hogy az esetre, ha Khuen Héderváry le nem mond a miniszterelnökségről, úgy ő is az obstruáló képviselők közé fog állani.

Apponyi Albert inditványnyal lépett a Ház elé. Azt javasolta ugyanis,

szélére ülve gyorsan összeöltögette a leveleket s egy pompásan szép ruhát készített, mely úgy ragyogott, mintha himes lepkeszárnyakból készült volna. Egy makkocskának a héja gyüszü gyanánt szolgált, a jó tövisek a tűket helyettesítették, s a Szűz Mária által kegyelt leány rövid idő alatt a legcsodá- sabb levélruhába öltözött.

Madelette immáron büszkén és boldogan folytatta tovább útját.

— Si-si, sziszeg egy vékony hangocska a miosot bokor mögül. — Mi jut eszedbe ? Titánia báljára ékszer nélkül akarsz elmenni ? 1

— Szép aranyos kígyó, szólt Madelette ékesítenéd nyakamat?

— Ezer örömmel, volt a kigyó válasza.

Madelette megkereste a bokor aljában, vállára tette, s a kigyó gyöngéden simult a fiatal leány gömbölyű nyakához.

— Mandelette, szólt újólag az aranyos kigyó, hogyan akarsz fülbevaló nélkül a tündérek bálján megjelenni ?

— Igaz a 1 — viszonza Madelette s fülei mindegyikébe egy-egy fény- bogárkát illesztett.

Ily diszben jelent meg Madelette Titaniai bálján.

A kicsiny tündérek a nagy fák árnyékában tánczoltak. Madelette csodálatos ruhájában oly bünbájosan szép volt, hogy a törpék királya, ki ez ünnepélyen szintén hivatalos volt, szerelemre gyuladt iránta. Tánczra hivta Madelettet.

— Ne menj vele, suttogta a kigyó

hogy a képviselöház mindaddig, a mig a megvesztegetés ügye teljesen befejezve nincsen, augusztus hó 10-ig halassza el üléseit.

A miniszterelnök az ülés végén reflektált Kossuth Ferencz szavaira s kijelentette, hogy a miniszterelnöki állását el nem hagyja, mert azzal nemcsak önmaga, de az ország ellen is vétene.

Az ülésről részletes tudósításunk a következő:

A képviselőház mai ülésén Tál- lián Gábor elnökölt. Napirend előtt a múlt ülés jegyzőkönyvét olvasták fel.

A jegyzőkönyv ellen Barabás Béla, Polónyi Géza és Lengyel Zoltán szólaltak fel, mert szerintök a jegyzőkönyvben valótlanságok foglaltatnak.

Elnök a jegyzőkönyv kifogásolt pontjait szavazás alá bocsájtotta.

A szavazás közben Lengyel Zoltán újból szólásra állott fel, mire az egész jobboldal viharosan kiáltotta:

— Ki vele !

Lengyel Zoltán nem akart elál- lani a szótól. Követelte, hogy hallgassák meg.

A zaj egyre fokozódott, úgy, hogy elnöknek az ülést fel kellett függeszteni.

Szünet után a múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítették.

Ezután Apponyi Albert vette át az elnöki széket.

Kossuth Ferencz általános csend közepette állott fel szólásra. Beszélt a megvesztegetésekről, majd kijelentette, hogy azok a kik a közéletben vezető szerepet visznek, tisztáknak kell lenniük. Majd újra áttért a megvesztegetések ügyére. Hallotta — úgymond — hogy másokat is megvesztegettek. Felhív mindenkit, hogy a kiknek a legkisebb gyanujok van, álljanak nyíltan elő.

féltékenyen, s aranyos fejét a fiatal leány füléhez emelte.

Madelette mi ügyet sem vetett e beszédre.

— Édes, suttogta a király a keringő alatt, az idő későre jár, ha akarod, ott lent megvárlak és nőmmé teszlek.

— Ha akarom-e uram ? !

— Ne menj oda! — súgta a keringő végeztével a kigyó.

Madelette nem figyelt az intő szóra, hanem midőn látta, hogy a törpék királya eltávozott, szintén elindult a légyott helyére.

— Vigyázz, mondta a kigyó. Kicsiny száját föltátva, nyelvét fenyegetően öltötte ki.

Madelette érezte, hogy nyakéke mind jobban szükül, de nagy örömében, hogy a király nejévé teszi őt, nem ügyelt a fenyegető veszélyre.

— Uram, mondá Madelette a találkozásnál, beszélj a szerelemről s én akkor kis ujjamat csókra nyújtom.

E pillanatban éles fütty hallatszott. Madelette elsápadt, sikolyt hallatva élettelenül terült el a földön. A kigyó hirtelen eltűnt a fü között, a király pedig visszatért a bálba úgy uj feleség keresésére.

— Édes Emmelin, mondá Bettina, álmod azt jelenti, hogy mennyasszonyi ruhád a világ legszebb ruhája lesz, s férjed smaragd nyakékkel és mély tüzü gyémánt függőkkel fog néked kedveskedni.