Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-01-02 / 2. szám
2 Szaimár, pántok SZATMÁRI HÍRLAP. tartassák ás a kát állam közösen vállvetve küzdjön érdekeik megvédése mellett a külfölddel szemben. Végül az Austriával való békés egyetértés fönntartásának szükségességét fejtegetve, ismételten biztosította a pártot, hogy a kiegyezés megkötésével a magyar érdekek kielégít st nyertek. (A Kossuth-párt tisztelgése.) Kossuth Ferenczet párja nevében Krasznay Ferencz üdvözölte, igen meleg szavakban biztosítva őt a párt ragaszkodásáról. Kossuth Ferencz megköszönte a párt bizalmát és hosszas válaszában rámutatott az utóbbi dobén némely lapokban ellene elhangzott vádakról, a melyek ellen most is épp úgy. mint akkor a leghatározottabban visszautasít, egyben pedig kéri a párt további támogatását. A kiegyezés megkötéséről — úgymond — előre nem nvilat- kozhatik, mert annak lényegét még nem ismeri, csupán annyit mondhat, hogy ha a megegyezés az ország érdekeivel ellenkezik, azt minden rendelkezésére álló parlamenti eszközzel meghiúsítani törekszik s reméli, hogy ebben a törekvésében a párt minden egyes tagját maga mellett találná. (Újévi tisztelgések Szatmáron.) Városunkban is több helyen tegnap tartották meg a szokásos újévi üdvözléseket. A törvényszéki palotában 10 órára összegyűltek a bíróság tagjai s Toperczer Kálmán hivatalban legidősebb birő vezetése alatt az egész bírói kar tisztelgett Both Ferencz dr. törvényszéki elnöknél, aki szívélyesen megköszönte az üdvözlést és azt melegen viszonozta. A városnál hivatalos tisztelgés nincs szokásban. Mindamellett a városi tisztviselők közül sokan felkeresték Pap Géza polgármestsrt és üdvözölték az uj év alkalmával. A polgármester a figyelmes hivatalnokokat előzékenyen fogadta és jókívánságaikat viszonozta. Az uj év első napján a lelkészi kar is tisztelgett főpásztorunknál, Meszlényi Gyula püspöknél; úgyszintén a két gimnázium tanári kara testületileg üdvözölte az igazgatókat. Ghoriri Ferencz dr. a főrendiház tagja, Saját tudósítónk távirata. Szatmár. jan. l. A legnagyobb kitüntetés, ami a közpályán működött politikust érheti, érte dr. Chorin Ferenczet, városunk díszpolgárát. A király érdemei elismeréseid a főrendiház tagjává nevezte ki. íme tehát a legfelső helyen is tudomásul vettek Chorin Ferencz dr. politikai működéséről és a közélet terén kifejteit tevékenységéről és megadták neki érte azt a nagy kitüntetést, mit csak kevés politikus érhet el. Nagynevű díszpolgárunk ezen ki tüntetése őszinte örömmel tölti el keb lünket. Mert az öt ért megtisztelés fénysugarából reánk is vetődik valami halvány fény. Lelkünket öröm és büszkeség tölti el annak hallatára, hogy Chorin Ferencz dr. már a főrendek közétt foglaltnál helyet. Habár Chorin Ferencz dr. csak egy czikluson át képviselte városunkat, mégis úgy tekintettük őt, mintha e város fia lett volna. Bizalommal és szeretettel fordultunk hozzá minden ügyesbajos dolgainkban és sohasem csalatkoztunk benne. Jósága, előzékenysége és lekötelező szívélyessége által barátokat és tisztelőket szerzet s neve városunkban közszájon forog. Díszpolgára avatása frappiins megnyilatkozása volt a város közönségének iránta tanúsító lelkes szeretetének. Városunk akkor fényes bizonvitékát adta nagy fia iránt érzett őszinte, igaz vonzalmának. A Chorin Ferencz drt ért nagy kitüntetés nem jött váratlanul; szó volt erről már régebben is, de akkor elmaradt. Chorin Ferencz dr. ezzel leszorult az aktiv politikai pályáról, ami bizony nagy vesztesége a magyar politikai életnek. De amilyen agilis embernek öt ismerjük, meg vagyunk róla győződve, ha nem is nyílt plenumban, de máshol mindenese re érvényesíteni fogja az ő nagy közgazdasági tudását. Chorin Ferencz dr. esztendők óla első rangú tényezője közéletünknek. Politikai szereplése csak fokozta azt a nagy szinpátiát, melylyel személye iránt mindenkor változatlanul viseltettünk. Nagy tudása és kiváló köz- gazdasági képzettsége országos hírnevet és kiváló tekintélyt biztosított számára. A királyi kitüntetés lehál minden tekintetben méltó helyre jutott Chorin Ferencz dr.-nak főrenddé való kinevezésével. S meg vagyunk róla győződve, hogy az alkotmánynak alapját képező legelső testületnek is díszére fog válni. A kinezezést a hivatalos lap mai csütörtöki száma közli. Budapesti tudósítónk tegnap a kora délelőtti órákban táviratban közölte velünk Chorin Ferencz dr. kitüntetését s eme távirati tudósításunk nyomán már sokan értesültek a királyi kinevezésről és nyomban sürgönyileg üdvözölték Chorin Ferencz dr-t, városunk illusztris díszpolgárát, a főrendiház uj tagját. A kitüntetés alkalmából érdekesnek tartjuk Chorin Ferencz dr. életrajzi adatait, dióhéjba szorítva, a következőkben ismertetni: Chorin Ferencz dr. született Aradon 1842. máj- 11. Jogi tanulmányait részint Budapesten, részint külföldön elvégezvén, 1863—72 Arodon ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1871. balközépi programmal Arad város képviselőjének választották meg, az 1872. választásoknál kisebbségben maradt. 1879-ben az aradi ügyvédi kamara helyettes elnöke volt. 1875-81-ig szabadelvű programmal ismét Arad városát, 1884—96 ig a szatmármegyei aranyos-medgyesi kerületet, 1896—902-ig Szatmár várost képviselte a parlamentben. Már Aradon való űgyvédeskedése idején is nagy tevékenységet fejtett ki a politikai élet terén és az ellenzék rnegbirálásából az „Alföld“ czimü politikai napilap vezére volt. A házban különösen igazságügyi kérdésekben szólalt fel; mint a képviselőház igazságügyi bizottságának előadója 1876-ban átdolgozta a váltótörvényjavaslatot. Tagja volt az igazságügyi és elnöke a mentelmi bizottságnak. A Szokolay-szerkesztette Törvényszéki Csarnokban számos czikk jelent meg tőié a királyi ügységek szer- vezéséröl, a bűnvádi eljárásról stb. Ezzel egyidejűleg a hivatalos lap Rákosi Jenőnek főrendiházi taggá való kinevezését is közli. Rákosi Jenő kitüntetése a magyar hírlapirodalmat érinti közelebbről, mert Rákosi minden tekintetben magyar író, aki müveivel és szakavatott tollal irt vezérczikkeível országos nevet vívott ki magának. Ö méltán rászolgált ezen kilüntetésre. mert élénk tevékenységet fejtett ki a magyar hírlapirodalom fejlesztésében és kulturális haladásában. Életrajzi adataitól a közöljük a következőket: Rákosi Jenő költő és hírlapíró szül. Acsádon 1842-ben. Középiskoláit Sopronban végezte. Kezdetben a gazdasági pályára ment, de 1863. junius havában azonban végkép megvált a gazdasági pályától s Pestro ment. Ott érettségit tett s elvégezte a jogot. Akkor irta meg Aesopusát, mely 1866. őszén került színre a Nemzeli színházban s határozott sikert aratott. 1867-ben a Pesti Napló munkatársa lett. Polemikus czikkeivel végigharczolta a kiegyezést s eleinte tollával igen népszerűvé tette a reábizott rovatot. E mellett nagyrésze volt a Borszem Jankó megalapításában. 1869-ben a Kisfaludy társaság tagjai közé választotta. Dráma irói pályája ezentúl folyton emelkedőben volt. Színre szint czimü történeti vigjátéka, a Krakkói barátok, Szerelem iskolája ez. drámai költeménye inkább a shakespeari romantika körében mozog. 1875-ben a Népszínház igazgatója lett. 1881-ben történt a Pesti Hírlap meghasonlása, amikor Csukássi többekkel együtt kivált a lap szerkesztőségéből, felszólította Rákosit, hogy vele együtt alapítsa meg a Budapesti Hírlapot. Meg is alapították s csakhamar a közönség legolvasollab lapja lett. Az akadémia 1892 ben levelező tagjául választotta. Önálló müvei: Aesopus és V. László, A legnagyobb bolond, Ida, Tempefői, A bárónő levelei, Budavár visszavétele (Népszínmű), Endre és Johanna (Szomorú játék), Éjjel az erdőn (Népszimü), 1903. jannár 2. 2 szám. Magdolna. Világ szép asszonya Marcia, Négy király, A tragillum. Szélháziak Titílla hadnagy stb. Ö fedezte fel és foglalkoztatta a korán elhunyt Csepreghy Ferenczet is, kinek összes színmüveit kiadta. ROT H B aRT~r7 szesz, rum, és likőr nagy raklár, szilva, törköly és seprö-fözdéje. Ajálja különböző fajú kitűnő rumjait, valamint saját főzésű szilva, törköly és seprő pálinkáit továbbá értesíti a n. é. közönséget, hogy raktárát igen jó minőségű borokkal bővitette ki. A n. é. közönség szives támogatását kéri, tisztelettel Rothbart R. Értesítés. Tisztelettel van szerenesém úgy a helybeli, mint a vidéki mélyen tisztelt szülőket értesíteni, miszerint 1903. január hó 8-án a Gazdasági és Iparbank felső helyiségében (régi Vigadó) újabb nyitok. Tánczórák kizárólag tanuló ifjúság részére d. u. 5-től 7 óráig, nem tanulóknak és felnőtteknek este 8-tól 10 óráig lesznek meg-tartva. Beiratásokat előzetesen elfogadok már most is, a nap bármely órájában, lakásomon Kazinczy-utcza 25. sz. alatt S midőn szerencsém van a mélyeu t. szülőknek fenti táneztanfolyamomat b. figyelmébe ajánlani, bátor vagyok a t. szülők és a tánezot kedvelő ifjúság figyelmét felhívni a következő újabb boston tánezokra, u. m.: Gavotte. Bos- tan, Gracz:ana, Pa de dő stb., s minthogy e téren számos kitüntetést nyertem, remélem, hogy Szatmár város inte- ligens közönsége továbbra is pártfogásba fog részesíteni. Tisztelettel Zelinger Adolf, a szatmári ev. ref. felsőbb leányiskola táneztanitója. BIRTOK PARCZELLÁZÁS. Tulajdonos Debreczeni £lső Takarékpénztár megbízása folytán rendkívüli kedvező feltételek mellett f. évi használatra bérbe adjuk, vagy eladjuk holdankénti parezellákban Nagyar községben (f.-gyarmatijárás) levő I. oszt. szántó, kaszáló és folyó viz mellett — nyári legelőnek használhaló — első rendű minőségű rétből álló mintegy 1400 holdas nemesi birtokot, legmodernebb emeletes kastély, kiválóan gondozott park és gazdasági épületekkel. Bérelni vagy venni szándékozók forduljanak levélileg vagy személyesen nagyari, fehérgyarmati vagy szatmári irodánkhoz. Ezzel kapcsolatosan értesítjük a n. é. közönséget, hogy budapesti elsőrangú pénzintézetnél 15—70 évig terjedő olcsó törlesztéses kölcsön kapható 600 koronától a legmagasabb összegig, első és második helyen, a legrövidebb idő alatt oly kedvezménynyel is, hogy az adós elhalálozásával tartozása is megszűnik és az örökös tehermentes birtokhoz jut. Meglevő terhek is átváltoztathatok ezen kedvezményes kölcsönre és esetleg nagyobb összegre. Ügyfeleink kívánatéra felvettük tovább üzletkörünkbe az alábbi ügyletek lebonyolítását is: 1. Szerzünk olcsó személyi és váltőhitelt. 2. Olcsó kölcsönt terményáru, értékpapír, sertés és marhaállományra anélkül, hogy a terményt vagy az árut a tulajdonos befuvarozás és raktározás, költséggel terhelné. 3. Közvetítjük helybeli és vidéki pénzintézetek és részvénytársaságok részvényeinek eladását és vételét. 4. Birtokok parczellázását, birtokok és házak eladását, vételét, bérbeadását és bérbevételét. 5. Nyilvántartjuk a felsorolt kereskedelmi ügyekben a keresletet és kínálatot. Neusehloss Testvérek türvényszékileg bejegyz. ezég, bankbizományosok, .--z at mari iroda Arpád-u. 20. Telefon 16. Nyomatott a «Szabadsajtó“ könyvnyomdában Szatmáron. 1903
