Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-26 / 144. szám

Szatmár, 1903. június 26. Péntek. Második évfolyam, 144. szám A- r f ” \1 * * Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E$yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. i­SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik najaönta (hétfő kivételével^f/fij \ \ ,.’ -> Hirdetéseket^N-fc; c V- ‘ méltányos, szabott árban'ésr— ' egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon: 106. I 1 Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BartHa Kálmán. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Frivol játék. Szatmár. junius 25. General Sakramentovics Rit­ter von Saureiter többedmagával összeült tanácskozni és annak önér­zetes megállapítása mellett, hogy „buták vagyunk, de ravaszok“, fur­fangos terveket főztek ki. íme a tervek : A koronának ajánlani fog­ják, hogy a magyarokat, akik csak buták és semmikép sem ’ravaszok, miképen ugrasszák be a katonai javaslatok elfogadásába és azthigy- jék, hogy — nem adtak meg semmit. A ravasz formula igen egy­szerű ; eddig azt mondták a magya­roknak, hogy kétszer négyet akar­nak és ezt a magyarok ellenezték; tehát vissza fogják vonni a kétszer négyet és kérni fogják a négyszer kettőt. Ezt biztosan meg fogják adri. Aki azt hiszi, hogy ez tréfa, csalódik; ez a legkeseriibb valóság. Fejérváry ugyanis előbb azt akarta, hogy a póttartalékból vegyenek 6000 embert és az ujonczjutalékot emel­jék 16.000 emberrel; majd a bán által odacsavarintotta, hogy a pót­tartalékból vegyenek 16.000 em­bert és a jutalékot emeljék 6000 emberrel. Lehet, hogy a „dummer Kerl von Wienu ilyeneknek felül, de a „dummer Ungár aus dem Bá­nát'% veleszületett gavallérsága da­czára, ért annyit a számvetéshez, hogy kétszer négy is nyolcz és négyszer kettő is nyolcz és nem ugrott bele a csapdába. S mégis, micsoda frivol játék; micsoda lánczolata a frivolitásnak ! Frivolitás a bánt elhozni ma­gyar miniszterelnöknek. Frivolitás a bántól erre vállalkozni. Frivolitás programúiként ugyanazt elhozni, a mibe az előző kormány belebukott. Frivolitás egyik napról a másikra, délelőttről-délutánra csavarintani. — Frivolitás, egy a hadügyminiszter­hez intézett távirattal Magyarország sorsáról dönteni akarni, és a legna­gyobb frivolitás a bánt Magyaror­szág miniszterelnöki székébe en­gedni ülni. Ismételjük: a horvát bán mi­niszterelnöksége kétségtelenül a leg­nagyobb veszélylyel fenyegeti Ma­gyarország alkotmányát. Az ő kor­mányra jutása egy rangú Magyaror­szág okkupálásával Ausztria részére. A horvát bán a bécsi kamarilla rég- kiszemelt eszköze a magyar állami­ság kivégzésére, az ő politikai szel­leme minden magyar kormányvál­ság idején kisértett. Mert a kama­rilla minden alkalmat megragad, hogy a zavarosban halásszon. A háló utóbbi időkben mindenkor a bán személye volt. Erre őt az ő egész politikai múltja predesztinálja. Ez a mult a magyar nemzet történetének legfeketébb lapjaira való. Ez a múlt telve van gyűlö­lettel minden iránt, a mi magyar, minden iránt, a mi a magyar nem­zetnek dicsősége, reménye, vágya és óhaja. Ez a múlt hü tükre an­nak, mint idegenítette el először a bán a horvátokat a magyaroktól, s mint uszította azután az ő véreit a mi véreink ellen. Erre szükség volt, mert az ut a magyar állam meg- semmisitéhez a magyar államegy­ség megbontásán át vezet. Mint 48 után. A mikor elsza­kították tőlünk Erdélyt, koronaor­szággá alakították a déli részeket, s osztrák tartománynyá Horvát- Szlavonországot, s aztán a megma­radt kis területre ráeresztették a cseh beamterek hordáját. Ma a horvátokkal kezdik meg a sáskajárást, élükön a bánnal, elő­őrseiül azon osztrák generálisoknak, a kikkel, mint a rémes fáma rebes­geti. maga a trónörökös, Ferencz Ferdinánd szándékszik, ezúttal elő­ször hosszabb időre a „kedvelt“ Magyarország területére lépni. A bánnak szigorú utasítása volt a magyar alkotmány elősánczait akár erőszakkal, akár csellel bevenni, a. bán cselhez folyamodott. Harczi ri­adó helyett a nemzeti engedmények lágyhangu fuvolájával törtetett előre. Az ő kedvéért még a katonai ja­vaslatokat is készek voltak elejteni — ideiglenesen. A főczél az volt, hogy a báu, még a legszélsőbb en­gedmények ígérete árán is, meg­ragadhassa az ország kormányának gyeplőjét. De ha aztán egyszer végre ke­zében a gyeplő: hadd csattogjon az ostor! Utánna aztán bátran felvo­nulhat az egész kamarilla minden ő sötét terveivel együtt! . . . ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése Saját tudósítónk távirata. Budapest, junius 25. Még nem volt reá eset alkotmá­nyos korszakunk óta, hogy képviselő­házat kormányválság ideje alatt, a mikor a felség a volt kabinet lemon­dását már elfogadta, de az uj kormányt még ki nem nevezte, összehívták volna. Ez a precedens nélküli eset nagy fejtörést is okozott az elnökségnek, hogy ugyanis, mily formalitások mel­leit tartassék meg az ülés ? Jelen le- gyenek-e a volt kabinet tagjai, s ha igen, foglalhatnak-e még helyet a mi­niszteri bársonyszékekben ? Széli Kál­mán abban a nézetben volt, hogy ö nem ülhet bele a miniszteri székbe, és ha joga van is hozzá, nem akar többé beleülni. Irtózik tőle, mint az ördög a kámfortól. (Bezzeg a horvát bán alig várja, hogy bele ülhessen.) Viszont az elnökség, de különö­sen Tallián Béla alelnök azt vitatta, hogy a volt kormány — addig mig az uj kormány kinevezve lesz — meglő­vén bízva az ügyek vezetésével, mint kormány szerepel az ülésen. Hogy ezeket a formalitásokat ^intézzék, Apponyi Albert gróf ház­elnök ma délelőtt 10 órára értekez­letet hivott össze, a melyen a külön­böző pártok vezérfiai, valamint Széli Kálmán, a lemondott miniszterelnök is részt vett s az ülés megnyitása előtt egyértelműen állapodtak meg a forma­litásokban. Az ülés maga nagyon rövid és érdéktelen volt. Barabás Béla jelezte röviden, hogy a függetlenségi párt nem act?tt fel a nemzeti engedmények kö­vetelésével, csak elhalasztotta. Majd öszszel egyetlen ujonczot sem fognak megadni nemzeti engedmények nélkül. Majd panaszkodott a királyra, hogy idegen tanácsosok meghallgatásával intézi a magyar politikai válságot. S ezzel kapcsolatban Barabás még el­mondta az obstrukczió egész törté­netét. A király alkotmányosságot Széli Kálmán és Tisza István bizonyítgat­ták, aztán Vázsonyi vetette szemére az ellenzéknek, hogy semmiért lesze­relt. Az ülés lefolyásáról tudósi tónk a következőket táviratozza : Apponyi Albert gróf elnököl. Barabás Béla kijelenti, hogy a függetlenségi-párt azért hivatta össze a Ház ülését, mert a király a magyar politikai válságot Bécsben intézi el, idegen tanácsosok környezetében és azoknak meghallgatásával. Elmondja az obstrukczió történetét, majd kijelenti, hogy a függetlenségi-párt korántsem adta fel a nemzeti engedmények kö­vetelését, csak elhalasztotta. Ősszel egyetlen ujonczot sem fog a párt meg­szavazni, megfelelő engedmények nélkül. Széli Kálmán reflektál Barabás­nak a királyra vonatkozott kijelenté­sére és hangsúlyozza, hogy Ö felsége alkotmány-hűségéhez, törvénytiszteleté- hez nem fér kétség. Tisza István személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy őt a király nem idegen tanácsosok tanácsára bizta meg a kabinetalakitással. Egyébként biztosítja a Házat, hogy ő örömmel adta vissza Ö felségének a megbízást. Szünet után Csávolszky Lajos és Vázsonyi Vilmos szemére vetették a független­ségi-pártnak, hogy nemzeti engedmé­nyekkel szerelt le. Szerintük nagy hiba volt, éppen Khuen-Héderváryt bele- segiterii a miniszterelnöki székbe. Holló Lajos sincs megelégedve a helyzet megoldásával; legfőkép pedig megkövetelné az udvartól, hogy a ma­gyar ügyekben magyar politikát csi­náljon. Sajnálattal tapasztalja, hogy — mi dön a magyar kormányválság meg­oldásáról van szó — az udvar osztrák politikát üz. Miután még többen szólaltak fel személyes kérdésben, Apponyi gróf, elnök az ülést bezárta. TÁVIRATOK. Héderváry a királynál. BéCS, junius 25. (Saját tu­dósítónktól.) Ő felsége, a király a mai nap folyamán Khuen-Héder- váry gróf horvát bánt kétszer fo­gadta magánkihallgatáson, s miután jelentéseit meghallgatta, meghízta a kabinetalakitással. A bán-dél­után utazott vissza Budapestre, hogy az uj kabinetet megalakítsa. Fejérváry lemondott. Budapest, junius 25. (Saját tudósitónktól.) A késő délutáni órákban egy Bécsből érkezett távi­rat jelenti, hogy Fejérváry Géza báró, honvédelmi miniszter beadta lemondását. Budapesten minden­felé nagy meglepetést keltett a le­mondás hire, s sehol sem hitték el. Este egy másik távirat is érkezett, a mely szerint Fejérváry maga jelentette ki a „Neues Wiener TagblatF egyik munkatársa előtt, hogy beadta lemondását, de Ő Fel­sége még fönntartotta magának a lemondás elfogadása fölött való el­határozását. — Lemondásom — mondotta Fejérváry az illető hírlapírónak — teljesen visszavonhatlan. Semmi feltétel mellett sem maradok meg miniszteri állásomban. A jelenlegi viszonyok között nem marad­hatok. Okvetlen megyek ; ezzel tar­tozom önmagámnak. Az aratás. Jelentések a vetések állásáról. Szatmár, junius 25. (Saját tudósítónktól) A ma­gyar gazda, miután elvetette a jó talajba, csirázóképes földbe a ma­got, reménykedő várakozással te­kint az ég felé, a Végtelen magasba, a hol a világok ura trónol és a honnan büntet, sújt, jutalmaz, áldást oszt. Áj- tatos fohász röppen el a gazda ajkáról, szive legmélyéből fakadó imádságot w Róth Fülöp kárlsbádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevő közönségnek: mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! $ Szatmár és vidéke legnaggobb czipőra^ára. WínnöTfírrTfiDlr f tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri oői és gyermek LfiblJcrKoZücIlV • ® # -í| H f| valódi fpanczia sehewpő borii lábbelik. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom