Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-24 / 142. szám
Szatmár, 1903. június 24. Szerda. \ Második évfolyam, 142. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél énre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejjyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefoni 106. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTH A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Nincs megoldás. A helyzet változatlanBudapest, junius 23. (Politikai m unkatársunktól.) Megoldás még mindig nincs. A hor- vát bán tudvalevőleg azért jött Budapestre, hogy tapogatózzék. Meggyőződést kívánt szerezni, milyen vele szemben a pártok hangulata, mert ettől függ, hogy a király ád-e neki megbízást kormányalakításra, vagy sem. Khuen-Héderváry gróf, már idestova három napja tapogatózik a politikai pártoknál, de eredményre még nem juthatott, s a helyzet ma válságosabb, mint Széli Kálmán lemondása után. A tegnapi napon positiv hire terjedt, hogy Héderváry megfelelő engedményeket hoz és hogy ennek folytán sikerülni fog a kabinetet megalakítani Tény, hogy Héder- váry tárgyalásokba bocsátkozott az ellenzék több vezetőférfiaival is, de ezek a tárgyalások eddigelé nem vezettek a kellő eredményre; sőt Héderváry ur a czivil Jellasich ma már kezdte kimutatni a foga fehérét és az ellenzéket megfenyegette, hogy jó lesz engedékenyebbnek lenni, mert ha a viszonyok kényszerítik, őkelme bizony az erőszaktól sem riad vissza. Mai távirataink a következők : (Puliitás itt is—ott is.) (Saját tudósítónktól,) Khuen- Héderváry gróf a mai délelőtt folyamán folytatta látogatásait a politikai élet vezető férfiainál. Fölkereste Hieronymi Károlyt, Szent- iványi Árpádot és Hodossy Imrét, akikkel rövid ideig tanácskozott, aztán Nagy Ferencz volt államtitkárral konferált, majd Lukács László pénzügyminisztert kereste fel, akitől Kossuth Ferencz lakására hajtatott, ahol Kossuth Fe- renczczel, Thaly Kálmánnal, Barabás Bélával, Komjáthyval, Justh Gyulával, Bartha Ödönnel és Tóth Jánossal értekezett, kikhez a függetlenségi párt felkérése folytán Polonyi Géza is csatlakozott. A horvát bán hosszasabban tanácskozott a függetlenségi párt ezen tagjaival, s e tanácskozás azzal végződött, hogy az összes ott megjelent függetlenségi képviselők egyhangúlag kijelentették, hogy a bán által előterjesztett programm alapján semmiféle kompromisz- sziumba bele nem mehetnek. Ezzel szemben Héderváry kijelentett, hogy értekezni fog Fejérváry- j, s aztán folytatni fogja a ta- ^Askozást. nác----------------------------------------------(A bán fenyegetőzik ) (Saját tudósítónktól.) A Kossuth lakásán tartott tanácskozásról tudósítónk újabban a következőket jelenti: Héderváry kérte a független ségi képviselőket, hogy fogadják el propositióit, mert ellenkező esetben nem állhat jót esetleges súlyosabb természetü következményekért. S mikor a bán a tanácskozásból kijött, egy hírlapíró kérdésére idegesen kijelentette, hogy a tárgyalás abban maradt, mert közte és a függetlenségipárt között nagy nehézségek merültek fel. A további teendőket Pietrich közös hagügvmi niszterrel és Fejérváry báróval lógja megbeszélni, s csak azután folytathatja a tanácskozást. Annyi bizonyos, hogy a fiig- getlenségipárt jelentősebb engedmények nélkül semmiféle compro- missziumba bele nem megy. Akié a föld, azé az ország. Irta: Papp Ferencz.f Elmúlt már egy esztendeje, hogy Somogyvármegye közgyűlési terméből a szürke, unalmas tárgysorozat egyhangúságából elrebbent az ige : akié a föld, azé az ország. Dr. Kacskovies Kálmán bizottsági tag, a Plutarchus fordítója, erős nemzeti eszmétől áthatott javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Hogy az árverésre jutott földbir toknál lépjen előtérbe a magyar korona elővételi joga, az idegenek birtokvásárlása akadályoztassák meg és a külföldön élők, kiknek itt hazánkban van birtokuk, adóztassanak meg. A javaslatot nagy lelkesedéssel fogadta el a közgyűlés és elhatározta, hogy érdekében felír a házhoz, megküldi pártolás és csatlakozás végett a többi törvényhatóságoknak. Azóta a Ház asztalán fekszik. A kedvezőtlen politikai viszonyok miatt erre a kérdésre nem jutott idő és a Széli-kabinet letűnt a cselekvés szinteréről, mielőtt még foglalkozhatott volna e javaslattal, melynek sorsa az uj kormány kezébe megy át. Vajha megértené a kormány és a parlament, hogy mily nagy, erős nemzeti eszmét rejt e javaslat, hogy milyen hatalmas faji érzés nyilvánul meg ebben a feliratban, s hogy létezésünk, fennállásunk, tova fejlődésünk, kultúránk, szocziális bajaink milyen szoros összefüggésben vannak a földdel. Vajha regélne e felirat a rég elmúlt időkről, mikor azoknak a régi kastélyoknak környékén nem idegenek, nem osztrák urak lövöldözik a vadat, hanem kaczagányos, mentés urak üldözték hol a törököt, hol a németet. Vajha eszükbe jutna, hogy a felvidéken, hol egykor Rákókzi lobogtatta a magyar szabadság zászlaját, ma idegen uraknak napszámosai túrják a földet. De ha elfeledik a múltat, jusson eszökbe a jelen Dunántúl, Baranyában, a mohácsi síkon, négy ezer hold területen német kuplékat énekelve szántja a mi földünket Ausztria szülötte. A pellérházakban német szóval dicséri az Istent a stájer, a német, hogy ilyen áldott helyre került. Zemplén vármegye 630D68 négyszög km. területéből 129.879 katasztrá lis hold külföldi állampolgár tulajdona E másfélszázezer hold területen nincs egyetlen magyar gazdatiszt, nincs egyetlen magyar istáp, nincs magyar cseléd. így van az a többi felvidéki uradalommal is. Csehországból, Ausztriából ide telepitett személyzet végzi a munkát A magyar paraszt pedig mit tehetne mást, — ki vándorol. Földje nincs, pa rányi viskója felett megpendül a dob í hajléktalanul marad a saját hazájában. Kenyeret, munkát nem juttat neki az a föld, a melyhez pedig neki volna a legtöbb joga. Nem maradt hazájában dgyebe, csupán a koldusbot, megy vele tovább, mig kiszakad a lába alul az ut s az amerikai kohók tüzében pusztul el. Pedig a magyar földmives a vi lág legkitűnőbb munkása. Reggeltől késő estig túrja a földet. Erős hazaszeretete legyőzött minden külföldről importált szocziális eszmét. Nem kért ettől a földtől, mely hazája, soha mást, csupán életében egy darabka kenyeret, holta után egy sírhelyet. Itt nem jut részére az első, a másikat megtalálja bárhol. Mit keresne itt a magyar ? Az idegen uradalom emberei egy külön államot képeznek az államban fenséges gazdájuk védelme alatt. Elzárkóznak, külön társadalmat alkotnak, de nem lesznek magyarok soha. Nem a Jókai Ankerschmidjei ezek. Rideg, reálisan gondolkodó emberek, kik kihasználják a dús Kánaánt és telt zsebbel tova állanak. Gazdájuk sem tesz máskép. Az óriás uradalom illusztris herczegjei, grófjai eljönnek ide szarvast űzni, vadat hajtani. Valaha őket hajtották a .Hej Rákóczy, haj Bercsényi ! akkordjai mellett, Evenkint egyszer kinyitják a kastélyok nagy termét s feltálalják a kenyértől a sóig Bécsből hozott élelmet, megiszszák a gyöngyöző magyar bort, aztán Isten veled ország ! Az uradalom óriási jövedelmét elviszi a posta Bécsbe és ott költik el az urak utolsó fiillérig. Még a személyzet sem vásárol itt semmit. Gráczi ló- dent hord a gazdatiszt, tiroli kucsmában jár a cseléd. A legkisebb szeg, a legnagyobb gép külföldről kerül. Nem hajt nekünk semmi hasznot az idegen földes ur. A somogyi javaslat nagy horderejű. Gondolkodjanak felette. A kivándorlás szomorú bizonyi- téka a tényeknek. Nincs az Isten ege alatt nép; mely úgy szeretné a hazáját, mint a magyar paraszt és ime mégis kivándorol, mert nincs földje, munkája. Csinálhatnak törvényt a kivándorlásról, azért mégis elmegy, mert életösztöne hajtja. Még egyet. A földet ijesztően vásárolják a nemzetiségi takarékpénztárak. Ha későn ébredünk, azon vesz- szük észre magunkat, hogy keserűen bizonyosodik be rajtunk : a kié a föld, azé a haza. TÁVIRATOK. Péter király útja. Budapest, junius 23. (Saját tudósítónktól.) Az uj szerb király ma éjjel utazik Budapesten keresztül Belg- rádba, a hova holnap délelőtt fog megérkezni. Egy főispán balesete. Budapest, junius 23. (Saját tudósítónktól.) Barcsay Ákos főispán ma délután egy budapesti czukrászdá- ban hirtelen összeesett. A mentők súlyos betegen szállították a Briaztol- szállóban levő lakására. A szatmári piacz veszedelme. Védekezés az állatbetegség ellenSzatmár, junius 23. (Saját tudósítónktól.) Az ember boldogulásának létfeltételei közzé tartozik, hogy gazdasági háztartásában ne merüljenek fel olyan körülmények,, melyek igen könnyen vagyoni existen- cziájának teljes megsemmisítését eredményezhetik. A vagyon az egyetlen biztos alap a nyugodt megélhetésre, természetes tehát, hogy mindenki igyekszik a már meglevő vagyont megőrizni és azt időről-időre szaporítani. Mégis számtalan eset van reá, hogy egész gazdaságok pusztulnak el és ezzel együtt egsistencziájok semmisülnek meg. Ennek az anyagi és egyéni végromlásnak több indító oka lehet, melyeket itt felsorolni nem akarunk. Ezúttal csupán két eshetőségre szorítkozunk, melyeknek megszivlelését ajánljuk a gazdaközönség figyelmébe. Az anyagi pusztulásnak oka, vagy az egyén hibájából származik, vagy pedig személyén kívül eső okokból ered. Egyéni hiba pl. a könnyelműség, a tapasztalatlanság de leginkább a tudatlanság. Az egyénen kívül eső ok pedig leginkább az u. n. elemi csapásban jelentkezik. Az elemi csapás ellen manapság már lehet védekezni. A romboló árvíznek gátat emelünk, a jégterhes felhőket viharágyukkal oszlatjuk el, a tűzvész pusztításai ellen biztosítással védekezünk. Módunkban van tehát megtenni mindent, hogy meglévő vagyonúnkat sértetlenül megőrizhessük. Csupán az állatgazdaság az, melynek egy esetleges, pusztító ragályos állatbetegséggel szemben való megvédését csak a lehető legsürgősebb cselekvéssel tudjuk biztosítani. Ez a cselekvés pedig abban áll, hogy a fellépett betegségről a hatóságnak azonnal jelentést kell tenni és a hatóságot intézkedéseinek végrehajtásában lelki- ismeretesen és feltétlenül támogatnj w Róth Fülöp kárlsfoádi czipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen s Pannónia szálloda mellett! 9 Szatmár és vidéke legnagyobb czipőra^ára. ? tavaszi és uyári idényre inegrendelt összes úri női és gyermek lTlDgoln.DLütjR. • 9 9##© valódi franczia schewrő bőrű lábbelik. # #
