Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-18 / 137. szám
Szatmár, 1903. junius 18. Csütörtök. Második évfolyam, 137. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E.gyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: 3 A RTpI A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. Tisza István. Szatmár, junius 17. (//.) A kormányválság gyorsabban közeledik a megoldás leié, mint hittük. Álig pár órával később, a hogy Széli Kálmán a képviselőházban bejelentette lemondását, Tisza Islván gróf, mint Magyarország miniszterelnöke lépett ki a Burg fényes termeiből, s sietett a „Sacher“ szállóban levő lakására, a hol egész sereg osztrák, külföldi és magyar újságíró várakozott már reája, hogy a polilikai szenzacziót lázas sietséggel röpítsék szét a világ minden részébe. A különböző politikai körökben talán sohasem fogadták még oly vegyes érzelmekkel valamely államférfiunak kormányalakításra való megbizását, mint annak hírét, hogy a korona Tisza István grófot bízta meg az uj kabinet megalakításával. Ha más körülmények között történik e nagyjelentőségű politikai fordulat, egyedül és föltétlenül a liberalizmus vivmánya gyanánt üdvözöltük volna örömmel Tisza István grófot Magyarország miniszterelnöki székében, — noha az igaz, hamisítatlan szabadelvűsé.' szempontjából igy is jóleső megnyugvással vesszük a korona bölcs elhatározását, s egy pillanatig sem jut eszünkbe kicsinyelni annak jelentőségét. Ámde a mostani igen-igen súlyos és válságos politikai helyzet közepette, ma, midőn az országnak egy évezreden át féltve őrzött alkotmánya forog komoly veszedelemben ; midőn nemzeti jogainknak osztrák részről való háttérbe szorítása miatt következett be a Széli-kormány bukása, lehetetlen, hogy csak egy: a liberalizmus szempontjából tegyük birálat tárgyává az eseményeknek ilyetén való fejlődését. Nekünk, politikai pártállásunknál fogva, elvégre mindegy ma. bárki is követi Széli Kálmánt a kormányelnökségben, csak az alkotmányt mentse meg a fenyegető veszedelemtől, nemzeti jogos követeléseinket respektálja, fontos köz- gazdasági érdekeinket osztrák kézre ne juttassa és az erőszak fegyvereit ne használja a parlamenti küzdelemben. Mondják, hogy Tisza István az erőszak embere, hogy kormányzását az aktív reszisztenczia jegyében fogja megkezdeni, hogy a nemzeti akarat leigázásában, a törvénytelen eszközöktől sem fog visszariadni , sőt a hirhedt lex-Tisza óta azt is mondják, hogy svarczgelbebb Fejérvárynál és erőszakosabb Bár ffy- nál. Tisza István gróf kétségtelen nagytudásu és nagytalentumu államférfin, aki bizonyára tudja, hogy a jelen körülmények között csakis úgy lehetne kormányzása tartós, ha kezeken a béke olajágával ül a miniszterelnöki székbe, s a nemzetnek jogos követeléseit igyekszik diadalra juttatni. Jól tudja, hogy a katonai kérdésekben az erők sokkal jobban vannak exponálva, az eddigi harcz sokkal komolyabb jellegű volt, sem- hdjgy ennek a kérdésnek sorsa bármely miniszterelnök szándékától, vagy politikájától függne, s ha ennek tudatában vállalkozott a ka- bii|etalakitásra, — mondhatott ő akfrmit eddig, mint képviselő — bizonyára más húrokat fog pengetni, mint — miniszterelnök. Mert anynyira elbizakodottnak, annyira rövidlátónak csak nem képzelhetőik, hogy a mostani exponált helyzetben, a nemzet ellenében is, a semmi erőszak előtt meg nem hátráló, a semmi engedésre nem hajiandó ellenzék megtörésére vál- lalkpzzék. Minthogy pedig abban a tudatban vagyunk mi és vannak az összes politikai körök, sőt abban a tudatban van maga Tisza István is, hogy a nemzet érdekeinek és jogainak ellenére, ma kormányt alakítani és politikát csinálni nem lehet, a liberalizmus szempontjából csak megnyugvásunkra szolgálhat, hogy a korona bizalma Tisza István gróf felé fordult. A kormány változás. Kik lesznek az uj miniszterek? Budapest, junius 17. (Saját tudósítónktól.) Tisza István grófnak hirtelen előrenyomulása nagy meglepetést keltett a különböző politikai körökben. Noha tegnap már a kora délelőtti órákban hire terjedt, hogy a többek közt ő is meghívást kapott Ö felségéhez, senki sem hitte, hogy bárki is ily gyorsan kapja meg a megbízást az uj kormány megalakítására; annál kevésbbé hitték pedig —- különösen a volt nemzeti pártiak — hogy Tisza István lesz a Széli Kálmán utóda. Nossza lett erre nagy konsterná- czió a volt nemzeti pártiak között s nyomban tanácskozásra is gyülekeztek, de a szabadelvüpárt higgadtabb elemi; sőt maga Széli Kálmán is gyorsan leszerelték a „ mozgalmat“. Az ellenzék sem fogadta valami nagy rokonszenvvel Tisza István miniszterelnökségének hírét, mert általában, mint hajthatatlan, erőszakos politikus ismeretes, — ámbár a mai helyzetben erőszakkal mit sem érhet el. Tisza István még a múlt éjjel utazott vissza Budapestre, a hova ma reggel érkezett meg s nyomban hozzálátott a kabinet megalakításához. Legelőször a Tisza-párt több régi híveivel tárgyalt, de hosszasan konferált a szaTARCZA. Egy párisi asszony csevegése a szerelemről, Irta: Marczel Prévost. Kölcsönös diszkréczió a házasságban. Nemrég a párisi fölebbviteli törvényszék egyik ülésén ezt a kérdést tárgyalták: „Szabad-e a férjnek felbontania a feleségére czimzett, vagy a felesége által irt leveleket?“ A magas törvényszék — sietek ennek kijelentésével — nemmel felelt a kérdésre, ami ékesen szól a fekete tógás urak galan- tériája és jólneveltsége mellett. A női jogok összes harczosai most nyilván himnuszt fognak zengeni a nők e kivívott jogáról. * Teóriában teljesen csatlakozom a magas törvényszék határozatához Ha ezerszer is áll, hogy engedelmességet és hűséget fogadtunk meg, a férfi pedig nekünk csak hűséget és . . . védelmet (óh mily jól védenek meg bennünket !) az mégsem járja, hogy ennek alapján megkapják azt a jogot, hogy a mi lakatainkat feltörjék, leveleink titkát leleplezzék s behatoljanak szivünk legbensőbb gondolataiba, ezekbe a kimondhatatlan gondolatokba, a melyeket még önmagunk is alig merünk bevallani. Hát mi lenne igy a mi tartózkodásunkból, elzárkózásunkból, női szemérmünkből? _____________________ Jó l tudom, mit fognak erre válaszolni a férfiak, A jó házasságban nem szabad léteznie titoknak, mindennek : fájdalomnak, örömnek, aggodalomnak, reménységnek közösnek kell lennie. S ez talál is mindarra, ami férj és felesség között történik, azzal a föltétellel, hogy a férfi is közöl a feleségével mindent, ami ő reá vonatkozik. De vájjon nem lehetnek-e idegen titkok is, amiket meg kell őrizni? Van egy barátnőnk, vagy barátunk, aki abszolút hallgatásunkra számít — igen uram, ne nevessenek, vannak még diszkrét asszonyok — s barátnőnk ránk biz egy titkot, amitől boldogsága vagy házassága függhet s ha a férjnek joga volna rá, hogy azért ő vele álltunk az anyakönyvvezető előtt, megtudja ezt a titkot, hogy egy levél erőszakos felbontása által betolakodjék olyan emberek magánéletébe, akik belénk helyezték bizalmukat? Ez egyszerűen iszonyatos dolog volna. Az asszony, azzal az ö vágyával, hogy vigasztaljon és szeressen, a jószívűségnek ez ösztönével, azzal a vágvgyal lelke legmélyében, hogy tudjon és enyhítsen: az asszony az emberi gyöngeségek egész sorozatára nézve a kiválasztott gyóntató. Nálunk meg van a csillapító szó, a csöndes kéz- szoritás, a fölviditó mosoly, és a mi „kis madáragyunk“-ból, a hogyan férj urunk megvetően szokta mondani, gyakran megszületik az okos, becsületes, hűséges tanácsos, a mely a barátnak megadja a módot, hogy egyenes utón járjon s hogy tisztességesen kikerüljön valamely kényes helyzetből. Mi lesz ebből a mi szerepünkből, ha kegyelemre vagyunk kiszolgáltatva urunk és parancsolónk brutális kíváncsiságának ; ha minden megbízhatóságunk mellett sem vagyunk képesek megőrizni a ránk bízott titkot, azt a titkot, amely nem a mienk s amely egész váratlanul zsákmánya lesz egy embernek, aki nem Ígért semmit és ezért mindent elárulhat és nyilvánosságra hozhat! A jog! Létezik-e jól nevelt ember részére bizonyos dolgokban, a dolgokban a jog ? Kétségtelen: törvény szerint szegény kis testünk a férjé, a fej minden hajszálától kezdve lábuj- hegyig. Az övéi vagyunk, az ő tulajdona és tekintetét a nappal vagy éjjel bármelyik órájában tetszése szerint legeltetheti rajtunk. Ez borzasztó dolog, de igy van. És mégis, hol az a férj, aki bizonyos perczekben nem maradna künn felesége öltözőszobájából, aki nem respektálná az előre tolt reteszt, aki nem vetne számot félénkségünkkel, csaknem gyermekes tartózkodottságunkkal,. aki nem engedelmeskednék reszkető hangon közbevetett vétónknak? Ki törné ránk erőszakkal az ajtót, emelné föl a leeresztett függönyöket, hogy lássa az idomokat, amelyek elrejtőznek előle ? Nos tehát, a pecsét, mely leveleinket lezárja, a vékony ragasztó, mely levélboritékunkat összetartja — ez amolyan előretolt retesz, lebocsátott függöny; ez az, amit a férjnek, törvény, ügyvédek, bírák és csendörök ellenére sem szabad soha megértenie. Aminthogy senkinek sincs reá joga, hogy erőszak árán lásson bennünket, vagy hogy erőszakot kövessen el rajtunk, úgy nincs joga embernek, hogy elolvassa, amit nekünk irt valaki, vagy amit mink irtunk valakinek. Miután ezt már megállapítottuk s miután elmondtam mindazt, ami erről mondani valóm volt, — mégis kénytelen vagyok beismerni, hogy a magas fölebbviteli törvényszék, mindjárt az első sorokban részemről elismert galantériája daczára, ezúttal mégsem egyszerűen a macska számára főzte meg a kását. * Vagy-vagy. Vagy jómodoru ember a férj, vagy brutális, vagy nyugodt, vagy féltékeny, vagy közömbös, vagy igen szerelmes. Az első eseiben le fogja győzni önmagát, nem fogja megsérteni a levéltitkot s feleségétől csak a magyarázatot fogja kívánni, amelyet nyugalma és boldogsága érdekében szükségesnek tart. De a második esetben — ah 1 te szegény magas törvényszék — valóban egy fabatkát sem érnek a le határozataid! Egy férj kezében tart egy darab papirost, amelyről azt hiszi, hogy bizonyságot nyuj hat Róth Fülöp k árlsbádi czipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! 0 Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőral^tára. IWorröTílroTÍiolr f tavaszi és nyári idényre n*egrendelt összes úri í^ői és gyermek lTlDljtiriYOLüolL • #990# valódi franezia sehewrő borii lábbelik. 0 0 i jí 0 9
