Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-18 / 137. szám
2 SZATMÁRI HÍRLAP 1903. junius 18. 137 szám badelvüpárt újabb elemeinek vezetőivel is. Minden jel arra mutat, hogy 24 óra lefolyása alatt sikerül megalakítania az uj kormányt. Hogy kik lesznek az uj kormány tagjai, eddigelé még senki sem tudja s azok a listák a melyek most forgalomban vannak, nem egyéb kombiná- cziónál. Azonban nincs kizárva, hogy az uj kormány tagjait illetőleg bizonyos meglepetések lesznek. A légvalószinübb kombináczió ezidőszerint a következő : Miniszterelnök és belügy: Tisza István gróf. Honvédelmi miniszter: Fejérvárv Géza Páró Pénzügyminiszter: Wekerle Sándor. Kereskedelemügyi miniszter: Hie- ronymi Károly. Igazságügyminiszter: Hódossy Imre. Földmivelésügyi miniszter: Széchenyi Imre gróf. Vallás- és közoktatásügyi miniszter: Berzeviczy Albert. Király személye körüli miniszter: Batthyányi Lajos gróf. Horvát miniszter: Cseh Ervin. * Tisza István gróf, az uj miniszterelnök még tegnap délután igen érdekesen nyilatkozott programmjáról. E szerint csak parlamenti kormányzásra vállalkozott, a mi azt jelenti, hogy semmiféle törvénytelen erőszakosságot nem fog alkalmazni, hogy a katonai javaslatokat törvényerőre emel- hessse. A javaslatokat nem vonja vissza, de sejtetni engedte, hogy bizonyos nemzeti vívmányokat fog kieszközölni. Csak az a kérdés, hogy minő vívmányok lesznek, s hogy az ellenzék megelégszik-e azokkal. * A kormányválságra vonatkozó mai távirataink a következők: Becs, junius 17. (Saját tudósítónktól.) Wekerle Sándor titkos tanácsos meg- * * Szatmár, csütörtök neki az árulás mellett, hogy megmondhatja neki, vájjon az a lény, aki mellette van, az az asszony, akit imád, a kire nevét, becsületét, élete legjavát bízta, vájjon ez az asszony nem csalta-e öt meg méltatlanul, vájjon nem árasztott-e el más valakit a szerelmével, a gyönyörével, a kéjével, amelyek alatt eddig ő, a férj remegett boldogan és ez a férj törné fel a levelet, respektálná a pecsétet ? Nem szerezné meg magának a kegyetlen gyönyört, hogy megtudja a legborzasztóbbat, hogy lásson, hogy elégtételt követeljen ? Miért nem? Mert a magas fölebbviteli tör- törvényszék megtiltotta ? Ostobaság ! ügy fog cselekedni, mint Olivier de Talie Ange bárónővel a „Demi-mode“- ben. Erőszakot fog alkalmazni, ki fogja tekerni a kezecsuklóját, élni fog a nagyobb férfierővel és ki fogja szakítani az asszony görcsösen összeszoritott ujjai közül az összegyürött, áruló levelet. Ez azután el fogja olvasni. * Hogy őszinte legyek, azt hiszem, hogy közülünk asszonyok közül is sokan igy cselekednének. De mert természettől fogva gyöngébbek vagyunk, mint Önök, tisztelt urai a teremtésnek s mert az Önök kezéből nem tudunk levelet erőszakkal kivenni — kénytelenek vagyunk Önökkel szemben csellel élni, felhasználni az Önök távolló- tét s átkutatni fiókjaikat, szekrényeiket. Ez talán nem nagyon szép dolog, de küzdelme a gyöngeségnek az erő ellen, ez az a háború, amelyben a boldogságunkat védjük és a mentségünk, óh magas föllebbviteli törvényszék, olyasvalami, amire talán nem is gondoltak a fekete tógás urak: a szerelem. hivást kapott a királyhoz kihallgatásra. Wekerle ma reggel érkezett Bécsbe. Budapest, junius 17. (Saját tudósítónktól,) Tisza István gróf ma reggel érkezett vissza Budapestre s nyomban megkezdte a tárgyalásokat a kabinet megalakítására. A délelőtt folyamán több politikai barátjának látogatását fogadta, azután Széli Kálmánhoz ment, akivel hosszasan tanácskozott. Az u j miniszterelnök ma egy hozzáintézett kérdésre kijelentette, hogy még nem tudja, hogy mikor lesz kész a kabinet megalakitásával, de annyi bizonyos, hogy gyorsan akar végezni, hogy Ő felségének mielőbb jelentést tehessen az uj kabinet megalakításáról. Budapest, junius 17. (Saját tudósítónktól.) Este kilencz óra körül hire terjedt, hogy az uj kabinet megalakult. A névsor a következő: Elnök és belügy: Tisza István. Honvédelmi: Fejérváry báró. Kereskedelmi: Hieronymi. Pénzügy: Wekerle. Közoktatásügyi: Berzeviczy Igazságügyi : Hodossy. Földmivelési: Széchenyi Imre gróf. Király személye körüli: Batthyányi Lajos gróf. Horvát: Cseh Ervin. Beavatott politikai körökben Tisza, Fejérváry Hieronymi, és Berzeviczy miniszterségét biztosra veszik ; a többieket még kétkedéssel fogadják. Budapest, junius 17. (Saját tudósítónktól.) 0 felsége, a király ma Láng Lajos és Cseh Ervin minisztereknek a vaskorona-rend első osztályát adományozta. TÁVIRATOK. Péter király távirata Ferenez József királyhoz. J3éCS, junius 17. (Saját tudósitónktól.) Ka r agy orgy evics Péter, Szerbia uj királya táviratot intézett királyunkhoz, melyben arra kéri királyunkat, hogy a Karagyorgyevics apja iránt táplált barátságot ruházza át ő reá (Péter királyra) is. Ö felsége Péter királyhoz intézett válaszában biztosította rokonszenvéröl s hosszú, boldog uralkodást kívánt neki, hogy jóvá tehesse azt a sülyedést, a mely Szerbiát legutóbbi véres tettével a czi- vilizált világ előtt érte. Végül biztosította jóindulatáról és barátságiról. A lelkifurdalás halottja. Belgrád, junius 17. (Saját tudósítónktól.) Táncsics Rankov hírhedt radikális szerb vezér és az elpusztított Obrenovics-dínasztia legádázabb ellensége Risztováczban a múlt éjjel meghalt. A hírhedt radikális vezér csak nehány nappal élte túl az Obrenovics- ház kiirtását. Állítólag a belgrádi mészárlás miatt való nagy lelkifurdalása Ölte meg. A Széli-kormány alkotásai. Négy év története. Szatmár, junius 17. Most, a mikor a Széli-kormány ugyanabban a betegségben szenvedett ki, mint elődje: a Bánffy-kormány, nem lesz érdektelen visszapillantani a négy évi kormányzás történetére, a melyben — tagadhatlan — hogy találkozunk több érdemes alkotással is. Széli Kálmán a Bánffy ellen folyó obstrukczió hullámain emelkedett a miniszterelnöki székbe. Az obstrukczió a kiegyezési javaslatok ellen irányultak és az ellenzék addig folytatta a harczot, mig a Bánffy kormány bukása be nem következett. Akkor is törvénytelen állapotban volt az ország és Széli Kálmán vállalkozott az úgynevezett paktum létesítésével a békés megoldás keresztülvitelére. Legnagyobb akadály volt az úgynevezett ischli klauzula, a mi helyett Széli uj szövegezést iktatott be az illető törvényjavaslatba A Széli formula értelmében a magyar korona országai saját felelős kormányuk és törvényhozásuk utján intézkedhetnek és vám vonalak által szabályozhatják kereskedelmi ügyeiket. A Széli formulát és a kibontakozás biztosítására irányuló minden javaslatát elfogadta a korona, a többség és az ellenzék 1899 február 26-án azután a király megbízta Szélit a kabinetalakitással, de már három nappal előbb aláírták a pártok a paktumot. Az uj kormányelnök be- mutatkoíó beszéde után csakhamar megtörtént a fúzió is, mert beszéd alapján a nemzeti párt bevonult a szabadelvüpártba, vezérüket, Apponyi Albert grófot pedig a Ház elnökévé választotta. Ezután gyors egymásután ban végzett a képviselőház a paktumban elvállalt feladatokkal. Letárgyalta az indemnitást, az ujonczjutalékot, a kiegyezési provizóriumot. Majd uj törvények alkotására került a sor 1899 márczius 10-én a fogyasztási adók ideiglenes rendezéséről szóló törvény- javaslatot fogadta el az országgyűlés, mely a vidéki városokat közelről érdekli, a mennyiben az elvesztett fogyasztási adó természetű jövedelmekért kárpótlásban részesíti. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a városok legnagyobb része abszolúte semmi kárpótlásban nem részesül a törvény fifi- kája folytán. A képviselőház házszabályainak a módosítása is a Széli kormány elnökségének idejére esik, azonban minden lényegesebb módosítás nélkül, úgy hogy inkább csak a házszabályok átdolgozásának tekinthető. a Széli kormány legnevezetesebb alkotása talán a kúriai biráskodásról szóló törvény, az eszme nagyszabású konczepcziója miatt. A czél a választások tisztasága volt, a mit az uj törvény azzal akart elérni, hogy az etetéseket és itatásokat eltiltotta és csakis a fuvardijak felszámithatását engedte meg. Visszaélések esetén a választás megfelebbezhető és a mandátum fölött a kúria iétélkezik. A törvényhozás munkássága közben az osztrák kormány a kiegyezés ügyében akadályokat gördített a Széli kormány munkássága útjába. A Thun kabinet Magyarország kárára, akart népszerűségre szert tenni, arra hivat kozva, hogy a Széli formula az egyezményt egyoldalúan megváltoztatta. A heteken át tartott tanácskozás eredménye az lett, hogy Széli Kálmán 1899. junius 14-én a képviselőház elé terjesztette a kiegyezési provizóriumot. Kisebb és üdvös törvényjavaslatok a melyek a Széli kormány alatt léptek életbe a munkás és cselédpénz tár létesítése, a borhamisítók kérhetet- len üldözése, a tőzsdeadó, a megrendelések korlátozása, mely a hazai és vidéki kereskedőket védi. Jelentős reform és kezdete a régen ígért államosításnak a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény, mely egyöntetű eljárást léptetett életbe a közigazgatási hatóságoknál. Ezzel kapcsolatosan a vármegyei pénztárak és számvevőségeket államosította a Széli kormány, illetve a vármegyei pénzkezelést az állami pénztárakhoz osztotta be. A járási számvevőségek létesítése — mely csak ezután lép életbe — szintén kiegészítő része az előbbi törvényeknek. Fontos alkotása még Széli Kálmánnak az összeférhetetlenségi törvény, mely a képviselőknek eltiltotta olyan hivatal vállalását, mely az állammal üzleti összeköttetésben áll. A sok tagadhatatlanul üdvös törvény között nem nagy rokonszenvet és megelégedést keltett a tengerszem elvesztését kimondó törvény és az útlevél törvény mely a magyar nyelv rovására a horvát nyelvnek ád kedvezést a külföldre szóló útleveleken. Széli Kálmán a kiegyezési provizórium óta folytatta a tárgyalásokat az osztrák kormánynyal, még pedig Thun utódával KörlDerrel. A hosszú tárgyalásokat — mikor már majdnem kettős kormányválság lett volna — 1902. decz. 31-én befejezték és Széli Kálmán a képviselőház elé terjesztette az uj kiegyezési javaslatokat, mely Magyarország részére jelentős előnyöket biztosit. Ezután beterjesztette a tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslatot is, de biz ez nem válhatott törvényé, mert a kormány a katonai terhek emelésére vonatkozó törvényjavaslatot akarta keresztülvinni valamennyi törvényjavaslat előtt. Ezt azonban az ellenzék az obstrukczióval megakadályozta, a mit Széli a passziv resistencziával legyőzni nem tudott s igy, a Széli kormány az obstrukczió jegyében született és abban ki is múlt. „Éljenek az óvodások !4‘ Kilencz suhancz kalandja Erdődön. Érdekes és mulatságos hirt közöl velünk erdödi tudósitónk. Az eset méltó a XX. század fiatalságához és minden tekintetben igazolja azt a szálló igévé lett mondást, hogy: „Ma már nincsenek gyermekek! “ A kaviár izü eset részletei a következők : Az óvodás és iskolás gyermekek ügybuzgó tanítóik és apáczák vezetése mellett nehány héttel ezelőtt majálist rendeztek. Persze, a mulatság, mint általában minden gyermekmulatság fényesen sikerült. A mulatságban pedig, a mint az rendesen történni szokott, résztvettek az apróságok szülei is. Szóval kivonult a ház apraja- nagyja és a nagy vigságba merült községben nem maradt más odahaza, csak — a cselédleány. A macska távollétében czinczognak az egerek. A gömbölyű konyha hölgyek is megengedtek maguknak egy kis kalandos kirohanást. Különösen S. M. 20 éves cselédleány használta fel a ritkán kínálkozó kedvező alkalmat és a közeli zabvetés rejtelmes homályát, a hova két 13—15 éves dón Jüannak randevút adott. Az apró leventék meg is jelentek a kitűzött helyen és hogy a hóditó hadjárat teljes eredménynyel járjon, még hót társat vettek magukhoz, úgy hogy a nehezen puhuló S. M. szivének bevételére kilenczen léptek akczióba. Hogy a kilencz szerelmetes hajlamú gyerkőcz, a kik között a legidősebb 15 éves volt, minő győzelmet aratott, bizonyítja az a szenzácziós feljelentés, melyet a becsületében sértett leányzó a nevezetes találka után négy hét múlva tett a kilencz gyermek ellen. A lobogó vérü csemeték a bíróság elé kerültek, a hol egyértelműen beismerő vallomást tettek. Midőn pedig a gyermekek a bíróságtól távoztak, egy ház építésénél dolgozó, jobbára leánymunkások lelkesedve éljenezték a kis hódítókat. „Éljenek az óvodások !“ — kiáltották mindenfelől. A kis legények pedig, akikhez a szatmári törvényszék előtt még lesz szerencsénk büszkén lépkedtek el a leányok sorfala között. ügy lásszik, hogy ma már csakugyan nincsenek gyermekek! SZÍNHÁZ —- (Az „Urania“ Szatmáron.) Említettük már lapunkban, hogy a budapesti Urania tudományos színház legközelebb városunkban egy előadást fog rendezni, mely alkalommal Hock János „Megváltás“ czimü nagyhatású darabját fogják előadni. Az előadásnak különös érdekességet fog kölcsönözni, hogy az érdekesebbnél érdekesebb képekhez a szöveget maga az országos
