Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-29 / 121. szám
Szatmár, 1903. május 29. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy bóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E$yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazínczy-utcza 6. szám. Péntek. j évfolyam, 121. szám POLITIKAI NAPILAP. . — A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTtfA KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. A honátok. Szatmár, május 28. ... und die Cr oaten reiten schnell . . .! A mindenkori magyar koxuná- nyok osztrák félhivatalos lapjának, a „Neue Freie Presse“-nek keddi számában vezérczikk jelent meg az ismert bibliai idézettel, mikor a nép azt kiáltotta : mi Barabást akarjuk ! Ez a vezérczikk, ha a magyar kormány részéről sugalmaztatott — ám ezt még sem akarjuk feltételezni — akkor ijesztgető mumusnak van szánva az ellenzék részére. Miután azonban, mint jeleztük, ezt nem is akarjuk feltételezni, a czikk nagyobb jelentősége áll előtérbe : felsőbb helyen sugalmaztatott az. És ebben az esetben rend- kivülien fontos, mert önkéntelenül leleplezi, hogy Becs fél a Magyar- országon megindult nyílt, bátor hangtól, lehetőnek tartja, bogy a viszonyok a kenyértörésig fejlődnek s ezért a — horvát mozgósítás ■ . . mint 48-ban. Azért áll ott a czikk végén, hogy vigyázzunk, már t. i. mi magyar nemzet — a horvátok gyorsan lovagolnak előre...! Hát helyes. A magyar nép, tényleg jól hallják Bécsben, csakugyan egyre hangosabban hangoztatta : Mi Barabást akarjuk, — csakhogy hozzá kell tenniök: — követni. Követni akarjuk pedig azon az utón, a melyen halad a negy- vennyolczas párt, mikor a magyar nemzet jogait akarja érvényesíteni a magyar hadseregben, igenis pártkülönbség nélkül követjük Barabást. Ragusától Laibachig kél fel a horvát nép, nem félünk-e tőlük, kérdi a Neue Freue Presse. Nem félünk-e attól, hogy minden nemzetiség ellenünk fog zúdulni, fenye- getődzik tovább. Mi pedig azt kér- deznők, ha ez a kérdés és fenye- getődzés magában nem hordaná a választ s a történelem tapasztalata nem tanítana meg reá, hogy miért kel föl a horvát nép, milyen okból, milyen intésre? Ám ne kérdezzük, mert nyilvánvaló, hogy felsőbb osztrák kéz működőit közre, látván, hogy baj lesz. Hát igenis, baj lehet, ha — aminthogy eltökélt szándékuk oda- fönn — nem engednek a katonai javaslatok kérdésében. Mert el vannak készülve, hogy bizonyos idő után erőszakos eszközökhöz nyúljanak s tudják, hogy a nemzet ezt nem fogja tűrni. Tudják, hogy ebben az esetben még azok is, akik most a másik táborban vannak, együtt lesznek az ellenzékkel, ha kenyértörésre kerül a dolog. Tudjuk mi is, tudják oda fönn Bécsben is: ha mi győzünk, győzelmünket követi a többi. Azért már előre készülnek az eshetőségekre s előcsatározásul küldik a horvátokat, mint 48-ban. Hogy idáig fejlődtek a viszonyok, annak bűne egy szerencsétlen fecsegéssel teli politikai vén asszonyt terhel, aki nem vette észre, hogy makacssága : az ő kríziséből nemzeti és monar- chisztikus krízist fog csinálni. Hajlandó volt passzív rezisztencziát nyújtani — a horvátoknak, mert az ő mozgolódásukkal vélte megszüntetni a küzdelmet. Hitvány eszköz volt, viselje majd érte a felelősséget, nem is annyira ő, ez a politikai vén kávésnéni, aki habos fánknak nézte a nitrogliczerinnel töltött bombát, mint inkább az a nagy politikus tábor, amely a hatalom fényétől elvakitvu: nem látta meg a népet, amely — a Neue Freu Presse maga mondja — unos-untalan azt kiáltja : mi Barabást akarjuk — követni! Ugyan micsoda ellenzék lenne az, amely látva az egyre jobb, ösz- szébb szoruló monarchisztikus gyűrűt : nem kiizdene ellene s látva, hogy a magyar nemzet egyre jobban helyesli az ellenzék küzdelmét a katonai javaslatok ellen, ne folytatná azt, csak azért, mert a politikai hatalom vakjai és vén asszonyai nem akarnak engedni a nemzet tiltakozó szavának. Hiszen akkor az a bomba, ami — igy robbanva -— itt vagy amott fog kárt tenni, fölrobbantatlanul, de mindig elénk tartva: a nemzet végelgyengüléséhez vezetne, minden bizonynyal. Azt mondja a „Neu Freue Presse“, hogy Ausztria védelmezi meg Magyarországot az ellenségeitől. De kivel? Önmagunkkal. Hát köszönjük, önmagunkkal majd mi is meg tudjuk magunkat védelmez ni az ellenségeinktől, akik különben oroszlánbőrt csak kivül hordanak. Ha egyszer végigvágnók rajtuk, hogy a bőrük repednék szét, majd ki tetszenék, hogy az irha nincs végig oroszlánból. S legalább a védelem közvetítői dijával leszünk gazdagabbak s igy erősebbek. Mert ugyan, miért fáj a Neue Freue Pressé-nek olyan nagyon, hogy Magyarországnak annyi ellensége van s miért akar bennünket a monarchiával annyira megvédel- meztetni? Mert ebből a védelemből haszna van. Mi szeretnek ezt a védelmet egyszer már házi kezelésbe venni. Ezért mondja a Neue Freue Presse, hogy az obstrukezió nemcsak a katonai javaslatok, hanem a monarchia ellen folyik. Hát igen, ha a katonai javaslatok sorsát a monarchia sorsával ők — nem mi — kötötték össze, ükkor csakugyan a monarchia ellen is folyik. A katonai javaslatok egy összmonarchia kedvéért vannak, a harcz a nemzet életéért és becsületéért. Ezért kiáltja a nemzet: mi Barabást akarjuk — követni. ' És meg fogják látni, hogy ez a nemzet nemcsak kiabálni tud, hanem az ökle is erős s az olyan védelmezőt, aki feltolván magát: ellenünk uszítja ellenségeinket, le tudja rázni magáról. Akkor aztán meglehet, hogy csakugyan igaza van a _Neue Freue Préssé“- nek, ám igy variálva: Und die Croaten reiten schnell — zurück Jellasich nyomán és Königgrätzen át. Szatmár. május 28. Mozgalom a franczia szerzetesek ellen. Nevezetes vendége volt a napokban a nagyváradi szociáldemokratáknak. Lement Nagyváradra Bokányi Dezső, a budapesti szociáldemokraták egyik vezére, aki nagyszámú hallgatók előtt beszédet mondott a francia szerzetesek beözönlése ellen s tiltakozásra hívta föl a nagyváradi elvtársakat. A több mint két óra hosszáig tartó beszédet nagyszámmal végig hallgatták az intelligencia köréből is. A nagyváradi lapokban a gyűlésről a következőket olvassuk: A nagyváradi szociáldemokratapárt meghívása folytán vasárnap hajnalban Nagyváradra érkezett Bokányi Dezső, a budapesti kőfaragó egyesület betegsegélyzö pénztárának igazgatója és a szoeiáldemokrata-párt ismert vezérembere. Beszédét a Fekete Sas nagytermében tartotta meg. Rövid bevezetés után mindjárt rátért idejövetele czéljára. Francziaor- szágból — mondta — kiverték a szerzeteseket s ezek legnagyobb része Magyarország felé veszi útját, ahol a klerikálizmus ápoló karjai között men- helyet, sőt kedvezményeket is találnak. A szociáldemokrata párt álláspontja : küzdeni a szerzetesek beözönlése ellen s nem a vallásfelekezetek elleni izgatás, mint azt a sötét klerikálizmus lovagjai utón útfélen hirdetik. Nem izgat a párt vallásfelekezetek ellen, de küzd a sötétség, az erőszakos elbutitás ellen. Majd a mostani politikai helyzetre tért át. A liberalizmust veszendőben látja, de a szociáldemokraták szívesen nyújtanak segédkezet, ha látják azt, hogy követeléseikből bármi keveset is telje sitenek. Az általános szavazati jogért hajlandók szövetkezni végső esetben a néppárttal, ez pedig a liberalizmus halálát jelentené. Végül csatlakozásra hivta fel a nagyváradi szociáldemokratákat ahhoz a mozgalomhoz, amely tiltakozik a faranezia szerzetesek beözönlése ellen. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, május 28. A képviselöház mai ülésén megkezdték az obstrukezió ellen beadott kérvények tárgyalását. A kérvényeket azonban mihamarabb levették a napirendről, mert az ellenzék erős tiltakozását fejezte ki már a legelső kérvény felolvasásakor. Apponyi utalt ugyan az eddigi szokásokra, de az mind hiába volt, mert a baloldal olyan viharos jeleneteket támasztott, a melyek miatt az ülést csak félbeszakítással lehetett folytatni. A napirenden ezenkívül a pénzügyminiszter beruházási javaslata is szerepelt, a melynek tárgyalását meg is kezdették. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A Ház mai ülésén Apponyi Albert elnökölt Lukács László pénzügyminiszter a napirend tárgyalása előtt benyújtotta a beruházások iránt tett javaslatát. Apponyi Albert bemutatta az obstrukezió ellen eddig beérkezett kérvényeket, melyek között különösen a Bihar és Bodrog vármegyék peticziójá- nak bemutatása ellen Sebess Dénes hevesen tiltakozott. Szóló a kérvények ellen azt a kifogást emelte, hogy azok felebbezés alatt vannak. Ugrón Gábor e kérvények visszautasítását követelte. Széli Kálmán kijelenti, hogy az összes kérvényeket az elnöknek be kell mutatnia. Apponyi Albert hivatkozott az eddigi szokásokra, de az ellenzék újabb tiltakozására adott okot. Ezután a miniszterelnöki jelentés tárgyalása következeit. Yázsonyi Vilmos a jelentés ellen szóit. Vészi József a miniszterelnök jelentéséhez szólva, polemizált az ellenzéki szónokokkal s a vita után az ülés véget ért. TÁVIRATOK. Bulyovszky József haldoklik. Nagyvárad, május 28. (Saját tudósítónktól.) Bulyovszky József, nagyvárad volt polgármestere, kit tegnap agyszélhüdés ért agóniában fekszik. Bulyovszky rövid ideig polgármestere volt a városnak s néhány év előtt elborult az elméje s állását el kellett hagynia. Huzamosabb ideig volt szanatóriumban, a hol nem tudták kígyóV Róth Fülöp kárlsbádi ezipóraktárat JfjfL ajánljuk a í. vevő közönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. fplil^ Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iagnaggobb ozipőra^ára. WínfrÁrthn-rítnír ¥ tavaszi és nyári idépyre ipegrendelt összes úri pői és gyermek mBgcPKBZudK. . 9 9 9 i H valódi franczia sehawrő bőrű lábbelik. % ©
