Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-01-18 / 15. szám
Szatmár, 1903. január 18. Vasárnap Második évfolyam, 15. szám. ■c Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Középkori áramlat. Szatmár, jan. 17. Tagadhatatlan, hogy ez idő szerint nálunk a felekezeti kérdés meglehetősen ki van élesedve, ámde csalódnánk, ha azt gondolnék, hogy ez specziálís magyar állapot csupán s csak a mi politikai viszonyainkban leli magyarázatát, mivel ez éppen olyan nyugatról jövő európai áramlat, mint a többi, amelyet mi természetszerűen átveszünk. Ha körül nézünk Európában s figyelemmel kisérjük az európai sajtót, azt látjuk, hogy az ultramon- tanismus mindenfelé harczban áll az állammal és a néppel, másrészt pedig, hogy ennek természetes kö- vetkezményekép a protestáns felekezetek szintén türelmetlenek kezdenek lenni s hogy a szabadelvűek között mindinkább lábrakap a dogmák és a reakczió elleni kérlelhetetlen gyűlölet, mely, mint egy szellemes franczia iró elnevezte, már a gyűlölet dogmája kezd lenni. Azt gondoltuk, hogy a jesui- tismus s a mi e néphez fűződik, csakis a rémregényekbe illő valami s ma mégis, mint Zola olasz abbéja, itt is, ott is félve suttogják a jesui- ták titkos és veszedelmes hatalmát. Spanyolország például két pártból áll, a jesuiták pártjából és a spanyol népéből, amely ádázán gyüFelelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. löli őket s még az egyházi körrne- neteket is megdobálja, megtámadja. Francziaországban minden a jesuiták és az ultramontanismus körül forog, minden politikai esemény azokkal forr össze, minden védeke zés azok ellen- van. Olaszországban állandó a harcz az állam és az ultramontanismus, az olasz papság és a jesuitisinus között. Ausztriában a Los von Rom mozgalom jeligéje alatt áll egy nemzetiségi küzdelem s az európai sajtó és publicistika Ausztria tönkretételét egészen a jesuita ultramon- tán reakcziónak tudja be. Legjellemzőbb azonban az érzékeny felekezeti gondolkozásra nézve, hogy még a comique scan dalensebe is ezt a felekezeti kérdést keverik bele s a szász trónörökösnő szerelmi regényéért is a jesuita politikát okolják sokfelé. Es ez nem is olyan jelentéktelen valami, mint gondoljuk, mert a 80 százalékában protestáns szász nép, a sötéten bigott katholikus szász udvarral amúgy sem rokon szenvez s még most is könnyen megtörténhetik, hogy szegény Lujza herczegnő szerelmi botlásából po. litikai kérdést csinálnak, amelyből esetleg forrongások származhatnak. így át és át van hatva a felvilágosodott Európa a XX-ik században a felekezeti érzésektől, ilyen középkori eszmék és korszellem üzTÁRCZA. A H É T R Ő L. A Szatmári Hírlap eredeti tározója. A hét krónikása hálás a sors iránt, mely megnyitotta előtte az események gazdag forrását. Itt bugyogott előttünk vastag és ragyogó sugarakban a sok szenzáczió, a mit a mélységből a forrongó, titkos erők felszínre vetettek. Ki mondaná meg, hogyan kelt szárnyra a Lónyay grófok válópörének hire? Átczikázott a meglepetést keltő hir az országon és őszinte részvét és sajnálkozás fakadt nyomában. Stefánia hosszú éveken keresztül mártír életet szenvedett. A kegyetlen végzet megfosztotta attól, hogy koronás királynénk legyen. Pedig szerettük volna, mert áldott szivü, magyar érzésű, fenkölt gondolkozásu asszony volt, akit a magyar nemzet szeretettel fogadott szivébe. Azokban a tragikus napokban vele sirtunk, vele éreztünk és jól eső melegség töltötte be szivünket, midőn hosszú kilencz év után a sokat szenvedett asszony Lónyay Elemér oldalán megtalálta nyugalmát és boldogságát. Mi örültünk annak a legjobban, mert mégis a mienk lett. Stefánia főher- zegnő magyar asszony és mint ilyen hozzá van nőve a magyar nemzet szivéhez. Büszkék is vagyunk reá! Annál fájóbb volt olvasnunk a válás hiób hírét. * A másik hiób hir, mely megremegtette az egész országot, a mozgósítás hire volt. A Balkánról jövő vész- hirekről mi is megemlékeztünk. Lam- sdorff gróf titokzatos utazásai, a Balkán államok lázas mozgolódásai, Szerbia harczi előkészületei valószínűvé tették a hirt és nem csoda, ha kinos izgalom reszketette meg az országot. Szerencsére a hir ma még alaptalan s bizony kívánatos lenne, hogy egy ostoba, czéltalan háború ne zavarja föl az ország nyugalmát és ne ingassa meg a békés fejlődés és belső megerősödés szilárdnak vélt alapjait. * De hagyjuk a nagyvilági eseményeket és fordítsuk tekintetünket a mi sziikebb hazánk, a mi Szatmárunk felé. a hol szintén találunk feljegyezni való kiemelkedő eseményeket bőségesen. Benne vagyunk a báli saisonban. Megmozdult az egész város, hogy kivegye részét a kedvderitö mulatságból. A Nőegylet mulatsága emlékezetes marad a báli krónikában mindenkoron, melyhez méltán sorakozik az „Ifjúság bálja.“ De a társadalom más rétegei Kiadja: Kiadóhivatal. A SZERKESZTŐSÉG. Kazinocy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. nelc játékot a kifáradt modern emberiséggel, ámde ez csak olyan időleges visszaesés, amelyre nem késhetik az üdvös ellen reactió. Csak •ki-ki a maga tűzhelyénél igyekezzék a felvilágosodott szabadelvüségért apostolkodni, mi a mi hazánkat őrizzük meg a felekezeti türelmetlenségtől. ORSZÁGGYŰLÉS. hiszi, hogy a kartelek megszűntével olcsóbb lesz a czukor. Elfogadja ugyaij a javaslatot — úgymond — de reméli, hogy a kormány a czukoradót rövidesen lejebb szállítja. (Általános, élénk helyeslés.) A Ház legközelebbi ülése hétfőn lesz, a midőn folytatják a javaslat tárgyalását. Az osztrák botrányfészek. A képviselőház ülése. Saját tudósitónk távirata. Budapest, jan. 17. A képviselöház mai ülésén Tál- lián Béla elnökölt. Napirendre a ezu- koregyezményről benyújtott törvény- javaslat van kitűzve, a melyei Ne- ményi Ambrus és Rosenberg Gyula dr. előadók elfogadásra ajánlanak. Kossuth Ferenez röviden szól a javaslathoz. Elfogadja — úgymond — a javaslatot, de felvilágosítást kér arra nézve, van-e a kormánynak garanczi ája, hogy Ausztriában elfogadják a javaslatot ? Kossuth Ferenez beszéde után elnök öt perezre felfüggesztette az ülést. Szünet után Hieronymi Károly emelkedett szólásra. Általános figyelem közepette, hosszú, szakszerű beszédben foglalkozott a javaslattal. Azzal kezdte beszédét, hogy nem is egyre-másra rendezik a tánczmulat- ságokat, melyek mind a legjobban sikerülnek. A társadalom is elevenebb, élén- kebb lett. Az egyletek felolvasásai, hangversenyei egymást érik. Magán házaknál is egymás után rendezgetik a kedélyes összejöveteleket, kellemes thea-estélyeket s vidám pipaszó mellett vitatják meg a domináló eseményeket. * A törvényhatóság is megtartotta beköszöntő közgyűlését. Őszintén szólva, soha életemben nem láttam olyan jámbor testületet, mint a milyen a mi kilenczven fejből álló törvényhatóságunk. A mit a tanács előterjeszt, ahhoz vita nélkül hozzájárul. Fekete ? — legyen fekete! Fehér ? — legyen fehér! A Szatmár—Mátészalkai és Szatmár—Bikszádi reménybeli vasutak kit izgatnak, kit érdekelnek ? Valóban csodálatos hideg közöny az, melylyel reánk meredő, fontos közérdekű ügyeken a közgyűlés Blondin módjára légies könnyűséggel átsiklik. Krémer Sándor is megkapta a színházat egy ujabbi esztendőre. Bírja békével! De reméljük, hogy azzal a jóakarattal szemben, melyet közönségünk tanúsít iránta, figyelmesebb lesz és olyan szervezett társulattal fog A csehek obstrukeziója. Saját tudósitónk távirata. Bécs, jan. 17. Az osztrák képviselőház, úgy látszik, nem akar kifogyni a botrányokból. A képviselők egymásközötti piszkolódása, szidalmazása ismét napirenden van és az ifjú csehek körömszakadtig folytatják a legádázabb obstrukeziót, ami a parlamentek történetében eddig valóban páratlanul áll. Mióta a Reischratb- nak nevezett botrányfészek meg- nyilt, egyfolytában, szakadatlan tart a tanácskozás. És minő tanácskozás! Csehek és németek legazembe- rezik, lebitangolják és csaknem szembeköpik egymást. A botrányos ülésekről bécsi tudósitónk ma a következőket íe- legratálja: A Reichsrath ülése csütörtök délelőtt tiz óra óta egyfolytában még mindég tart. A csehek szakadathozzánk bekopogtatni, mely a közönség jogos igényeinek megfelel. * Haj! Kasszát fúrni sem érdemes már! Ha az embert olyan hamarosan nyakon csípik. A milyen ügyesen csinálta a dolgot Reisz Hersch az első lépésnél, éppen olyan ügyetlen volt a további lépéseknél, ügy látszik, hogy az atyafi nem olvasta a „Szatmári Hírlap“-ot, különben csínján bánt volna az elemeit kötvényekkel és nem sietett volna azokat oly mohón értékesíteni. * A mi halálraítéltjeink fölött is hajnalra virrad az éji homály. Még ott remegnek czelláikban, várva rettentő sorsukat s a halál réme kínozza szegényeket. Pedig hát úgy lehet, hogy egy újabb esküdtbiróság ártatlannak mondja a most már csak vádlottakat és szabadon bocsátják őket. Teljesen érthető az a lázas érdeklődés, melylyel közönségünk a két szerencsétlen ember sorsa iránt viseltetik, ők pedig hamarosan megfognak szabadulni a halálfélelem rettentő kínjaitól és Istenhez emelik lelkűket, hogy a bírák bölcsessége megtalálta a kivezető utat ártatlanságuk esetleges felderítésére. Juvenal.
