Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-26 / 118. szám
Szatmár, 1903. május 26. Kedd. Második évfolyam, 118. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazincxy-.tt.-6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, imindeh további szó 3 fillér. A Nyilttér sora 30 A(lér. Kiadóhivatal: a Kazinczy-utcza 6. szánt- Telefon : 106. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTH A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Ijesztő állapotok. Szatmár, május 25. A pohár csordultig telt. Széli Kálmán kormányzása, pipogya bankárpolitikája ezt a szerencsétlen országot a forradalomba kergeti. Rossz kifejezést használtam. Dehogy forradalomba, egy újabb szabadság- harczra kényszeríti. A 48-a.s események is igy kezdődtek. A kamarilla ellenünk uszította a nemzetiségeket. Most is megteszi. A megvadult horvát csürhe tömeg vak szenvedélyében tombol s pusztít mindent, a mi magyar. Véreink életveszélyben forognak s a mikor segítségért kiáltanak, szu- ronyos védelem helyett frázisokat kapnak. Széli Kálmán tehetetlen eszköz lett és fühöz-fához kapkod, hogy magát még ideig-óráig eltengethesse a bársonyszék puha ölében. Már nem is bosszantó ez a politika, csupán szánalmat gerjesztő, szomorúan nézzük ennek a gyönyörűen megindult pályának csúfos alá- hanyatlását. Sajnáljuk a jobb sorsra érdemes „embert“ a miniszterelnök politikai személyiségében. íme! fellázad a horvát csőcselék és nekiront a magyarnak. Ez a hála azért a szép védelemért, a melyben őket Széli Kálmán felsőbb parancsra részesítette. Tör, zúz, fenyeget a vad csorda és Széli Kálmán nem tud annyit tenni, hogy védelembe részesítse hazánkfiait. Nem tud katonát küldeni a veszedelmes pontokra, mert a hadtestparancsnok nem ad katonát, mert a hadtestparancsnok más parancsot kapott Bécsből. Vérlázitó állapot. Saját hazájában a magyart nem tudja megvédelmezni az állam, amelynek egy millió katonája van. De a katona nem mehet a „Hunds magyarén“ védelmére, mert ki fogja akkora defiílirungot csinálni General Szakramentovicsnak ? A katonaság nem arra való, hogy a magyart megvédje. Vérlázitó és felháborító állapot, hogy a hatalmas magyar állam, a mely évente száz milliót költ katonáira, nem tud boldogulni egy megveszett paraszttömeggel, a mely polgárait pusztítja. Magyarország szentesített törvényeit Magyar- ország területén ne tudja végrehajtani. Nem, mert egy k. u. k. főhadnagy többet parancsol ebben az országban, mint a miniszterelnök. És ennek a hadseregnek, a mely nem magyar, hanem minden pillanatban ellenünk kész íordulni, kérnek újabb milliókat és emberanyagot! Összecsőditik az országot egy humbug iinrepélyre, hogy azután arczába vágják a százezernyi magyar embernek a Gotter- h alt ét. Nohát itt megáll az embernek az esze. És az a miniszterelnök, a kinek politikája okozta, hogy a korona és a nemzet ma ellenfelekként állanak egymással szemben, a kinek a politikája folytán napról-napra újabb arczulütés és megszégyenítés éri ezt a nemzetet, a kinek a politikája folytán a vérszemet kapott nemzetiségek a saját házunkból vernek ki, az a miniszterelnök még ott ül a piros bársonyszékben és élvezi az ex-lex kétes dicsőségét, a melybe szintén az ő bölcs politikája kergette az országot. Menesztik, küldik alulról, felülről, nem megy, kétségbeesett erővel ragaszkodik a hatalom gyeplőjéhez, a melyet maholnap mégis ki fognak csavarni a kezéből. És e mellett még szánalmasabbá teszik apró pechjei. Pártbom- iási tünetek és egyebek. Majd meg a történelmi világmegrenditő esemény, hogy a király nem szóllitotta meg Apponyit. A trónörökös lejön egy napra és kizárólag gróf Zichy Jánossal társalog. Ezek az apróságok is jellemzik azonban az állapotok elfajulását, a magyar nemzet semmibevételét, lenézetését. Mi lesz, hogy lesz ? Az Isten tudja, de rossz és nehéz idők következnek. Ki fog felelni mindezekért? Hisz nincs az a büntetés, a mely elég súlyos volna ahhoz az irtózatos bűnhöz aiá- nyitva, a melyet elkövet az a magyar államlérfiu, aki saját hatalmi önző érdekeiért, vagy hiúságáért egy ország minden kincsét teszi koczkára és a ki nem távozik kellő időben arról a helyről, a melyet betölteni képtelen és a melyből romlását idézi elő saját hazájának. Mindennap újabb fordulatot hozhat. Ijesztő hírek keringenek: Forradalomról beszélnek. És mindez miért, mert a kormány elnöke nem Őszintén informálta a királyt és gyönge, gerincz- telen, erélytelen politikájával a nemzetiségek szemeit felnyitotta, mindenkivel és mindig paktált, akkor is, ott is, a hol paktálni halálos bűn volt. Szatmár, május 25. Erőltetett bizalom. Az igazságot a gyakorlatban úgy követi Száll Kálmán, hogy a való igazságot kifordítja eredeti mivoltából. Az igazság az, hogy az egész nemzet fellázadt a katonai követelések ellen. A monstre-deputácziókat, a sok ezerre menő peticziókat, a nemzet tiltakozásának és felháborodásának jeleit és kifejezéseit Széli Kálmán, valamint kormánya és sajtója csak. a Muesák és Dombszögök kifejezésének mondotta. Nagyon jól tudja Széli, hogy a felháborodás forrásai a nemzet mélységeiből fakadnak; nagyon jól tudja, hogy azon a többségen kívül, a mely minden kormánynak a parlamentben rendelkezésére áll, az országban nincs hive és elvesztette minden támaszát, mégis úgy tesz, mintha az igazságot nem látná. Ellenben felbiztatja a törvényhatóságokat és városok vezető férfiait, hogy az isten szent szerelméért szavazzanak neki bizalmat, mert különben Széli egész politikája kútba esik. Némely város és törvényhatóság kénytelen lenyeli a keserű falatot és titokban a fogát vicsorítva, még is bizalmat szavaz neki. Ezeket a bizalmi nyilatkozatokat Széli már nem mondja mucsai, vagy dömbszögi nyilatkozatoknak és bárha a tiltakozó kifejezésekkel nem állnak arányban, mégis ezt mondja a nemzet akaratának és hirdetteti nagy garral a sajtójában. Ilyen az „Igazság“, a melyet Széli imád. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, május 25. A képviselőház ülésének mai érdekességét Nősz Gyula felszólalása képezte. Nősz Gyula tudvalevőleg a katonai javaslatok miatt kilépett a sza- hadelvüpártból, nyíltan dokumentálván ezzel azt a mit a kormánypárt számos tagja titokban táplál, hogy nem helyeslik a kormány politikáját. Nősz Gyula különösen azt veszi rósz néven volt vezére Széli Kálmántól, hogy belement a töryényenkivüli állapotba, a mivel csorbát ejtett Magyarország ezredéves alkotmányán. Nősz Gyula felszólalásában mindezt nyíltan, férfiasán szemére vetette a miniszterelnöknek, a kiből teljesen kiábrándult. ügy tudjuk, hogy sokan vannak a kormánypártban, akik titokban igy gondolkoznak, de ha nem merték eddig kimondani, most példát vehetnek Nősz Gyula nyílt férfias fellépéséből. Az ülés folyamán Barabás Béla szólalt még fel a miniszterelnök ex- lex jelentését elitélve, s miután erős kritikát gyakorolt a király amaz eljárása fölött, hogy nem respektálja kellőleg a nemzet jogait és nem veszi figyelembe kívánságát, a függetlenségi párt élénk helyeslése mellett ismételten kijelentette, hogy ö és pártja kitart az obstrukczió mellett s nem engedik törvényerőre jutni azokat az átkos javaslatokat, a melyek a nemzet anyagi romlására vezetnének. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A képviselőház mai ülésén Dániel Gábor elnököl. Napirenden a miniszterelnök ex-lex javaslata van, a melyhez először Nősz Gyula szólal fel. Azzal kezdi beszédét, hogy a különböző híresztelésekkel szemben szükségét látja annak, hogy itt a parlamentben okát adja, hogy miért lépett ki a szabadelvű pártbői. Addig mig a katonai javaslatokat törvényes utón tárgyalta a parlament, egyetértett a miniszterelnökkel, de a mint a kormány a törvénytelen állapotba ment bele, nem maradhatott a párt kebelében, mert a maga részéről elitéli az ex-lex-et. Széliről — úgymond — nem hitte volna, hogy belemegy az ex-lex-be, mert éppen Széli volt az a miniszterelnök, aki kormányzását a „jog, törvény és igazság“ jegyében kezdte, ügy látja, hogy ez a miniszterelnöknek csak egy puszta ígérete volt, olyan hangzatos frázis, mint a kormányelnök többi Ígéretei, mert az ex-lex se nem jogos, se nem törvényes, se nem igazságos. (Élénk helyeslés és éljenzés a függetlenségi párton.) Kijelenti végül, hogy a miniszter- elnök ex-lex javaslatát nem fogadja el. (Éljenzés és taps az ellenzéken.) Barabás Béla a miniszterelnök ex-lex jelentését törvénytelennek mondja a mit olyan ember, aki az alkotmányt tiszteletben tartja, nem fogadhat el. Hosszasan támadja a kormányt, majd azt fejtegeti, hogz a király nem respektálja nemzeti jogainkat. A kvótában a király döntését csak akkor ismeri el jogosnak, ha a törvényhozás kvóta tárgyalási eredménytelenek maradnak. Rátér ezután ama tendencziózus híresztelésekre, hogy a függetlenségi párt kifáradt a küzdelemben és a harczot feladni szándékozik. Ezekkel a hírekkel — úgymond — nem is érdemes komolyan foglalkozni, mert hiszen a kormánypárti sajtó kürtöli őket világgá hetek óta, de mégis kijelenti, hogy a függetlenségi-párt mindvégig kitart az obstrukczió mellett és megfelelő ellen- siolgáltatás nélkül a küzdelmet nem fogja feladni. Ezzel az ülés véget ért. Az ex-lex a főrendiházban. A főrendiház ülése. Szatmár, május 25. (Saját tudósítónk távirata.) A főrendiház ma, hétfőn délelőtt formális ülést tartott, melynek egyedüli érdekessége Eszterházy János grófnak interpellácziója volt, a melyet Széli Kálmán miniszterelnökhöz intézett az ex-lex miatt. Az ülésen a w Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát JgÄ. ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! • Szatmár és vidéke lagnaggobh ozipőral^tápa. IWoríórilroTÍiDlr t tavaszi és nyári idényre rpegrendelt összes úri qői és gyermek lTlbljcPK.IjZlbA. . # # $ © # valódi franozia sehewrő bőrt! lábbelik. 0 $
