Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-17 / 112. szám
Szaímár, 1903. május 17. Vasárnap. Második évfolyam, 112. V szár« Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . .12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta. «V-(hétfő kivételével")"'“'""’ Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint, felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Lapvezér; URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTtfA KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Tisza és Apponyi. Szatmár, május 16. A politika mai fájdalmasan bolond állapota úgy hozta, hogy gróf Tisza István és gróf Apponyi Albert egyet akarnak. Most már mindaketten ott akarják hagyni Széli Kálmánt, bár nem együtt és nem egyért. A bolondos dolgok különben pár nap óta különösen szaporodnak. Mikor a Feilitzch-affér felmerült volt s gróf Tisza István a passzív rezisztenczia ellen nyilatkozott, ugyanakkor csodálatos módon a passzív rezisztenczia ellen irt az agráriusok lapja is. Hogy pedig a passzív rezisztenczáiról, miként dis- kuráltak Széli Kálmán és gróf Tisza István, arról fültanuk furcsán számolnak be. Gróf Tisza István igy szólott volna: — A passzív rezisztencziát én sem helyeslem s ezért nem látok okot semmi következtetés levonására. A passzív rezisztenczia politikáját nem helyeslem és helytelenítem az egész taktikát. — Akkor . . . — Azonban konzekvencziát vnem vonhatok most le, mert emlékszem arra, hogy a Bánffy taktikáját hasonló viszonyok közt te sem helyesled s még sem vontad le a konzekvencziákat, s bent maradtál a pártban. — Pedig — válaszolt Széli Kálmán aki ily helyzetben ellenem működik, nem lehet tagja a pártnak; most más idők vannak. De nem reád (gróf Tisza Istvánra) vonatkoztatom ezt — tette hozzá gyorsan — hisz te már márczius- ban kijelentetted, hogy nem helyesled a taktikámat. De azt is mondtad ugy-e, hogy ha a párt vezetése elleni kifogásokat érvényesíteni akarod, mikor ennek ideje elérkezik, bejelented nekem. — Igen — hagyta helyben gróf Tisza István — ha érvényesíteni akarom ellentétes meggyőződésemet, ha ennek az ideje elérkezik, bejelentem s akkor következik a konzekvencziák levonásának kérdése. És úgy mondják, hogy gróf Tisza István hívei tömörülnek, s a konzekvencziák levonásának ideje már nem sokáig késik. Vájjon a bolondos meglepetések mostani idején nem fognak-e találkozni gróf Tisza István és gróf Apponyi Aliiért? Hiszen úgy mondják, hogy komoly kísérletek folvnak Széli Kálmán és báró Bánffy Dezső össze- békitésére, hogy aztán ők ketten tisztázzák a mai lehetetlen helyzetet. Aztán mi megértenék Apponyit, ha Tisza Istvánhoz csapna át Olyan csúfosan, egy politikai múltat megjanet bemutatja annak a vén bankárnak. „Soha anya ilyet ebben az életben nem cselekszik“ — mondta nekem fölháborodva. Claude: Igazán nevetséges ha meggondolja az ember, hogy Fannyt hogy nevelte az anyja a félvilágnak. De hát valamennyi ilyen. Hallottam a mint Hatroitné, aki a férje s a kedvese közt ült, felkiáltott: „Rettenetes, annál a jelenetnél, amikor a Rejane megvallja, hogy egyszerre két emberé.“ A harmadik ; Nem is helyes, hogy bevallja. Okos asszony ilyen bolondot nem tesz, a legkétségtelenebb helyzetben sem. Nos, Isten önökkel 1 Jobbra megyek s hat perez múlva az igazak álmát aluszom. (Megállnak egy pillanatra. Kézszoritások. A harmadik elmegy.) De Grangel: Milyen hülye ! (Pillanatnyi csönd.) Hogy van anyád ? Glaude : Jobban. De Grangel: Nem mehettem ma hozzá. Glaude: Jól tette. De Grangel: Haragszik talán rám. Glaude: Nem! Én haragszom s mivelhogy egyedül vagyunk, nagyon örülök, hogy végre kimagyarázkodha- tunk. De Grangel: Jól meggondold, amit mondani fogsz s el ne feledd kivel beszélsz. Glaude: (keserűen) Nem feledem. Hallgasson ide! A mérték betelt! TÁRCZA. Éjféli csevegés. Irta: J. Marni. De Grangel ur, 52 éves. Claude 25 éves. A harmadik. Olyan alkalmi barát, azok közül való, akikkel véletlen találkozások alkalmával forró kézszoritást várunk, anélkül, hogy nevüket megtudnék mondani. Éjfél van. A három férfi a Vau- deville-szinházból jön. A harmadik (fölgvüri kabátja gallérját): Gyalog megy haza, Claude? Claude : Igen. A harmadik: És ön, de Grangel ? De Grangel: Én is. A harmadik : Akkor hát elkísérem magukat egy darabig. (Mély lélekzetet vesz.) Imádom a friss levegőt, különösen ilyen izgalom után. Meg kell vallanom, a Rejane haldoklási jelenete nagyon meghatott. De Grangel: Megdöbbentő hűséggel haldoklik. Kissé nagyon is reális. Az ember szinte elhiszi, hogy meghal. A harmadik: Apropos, látta Fanny Musint? Az első sorban ült. De Grangel: Igen. Óriási kalap volt rajta s csak úgy ragyogott a sok brilliánstól. Gyönyörű teremtés. A harmadik: Képzeljétek csak, az édes szörnyen felháborodott a Sa- mary szerepén. Különösen, amikor Retagadban még nem hagytak el soha pártvezért, mint Apponyit az ő kedves volt hívei. Hiszen nyílt titok, hogy a szabadelvűpárt tiszaistái és bánffystái hajlandók volnának a katonai javaslatok dolgában engedményt adni, de a volt nemzetipártiak most pápábbak a pápánál, s kígyó módra sziszegik, hogy nem szabad az ellenzéknek egy jottányit sem engedni. Szegény Apponyit különben is sajnálni lehet. Örök bátortalansága, kótkulacsossága, önimádása most bosszulja meg magát. A király meg sem látta, meg akarta látni most az udvari bálon. Es Apponyi, ki Széli Kálmánnal különben is jóllakott, most már igazán menni akar. Tisza István is menni akar, Appo nyi Albert is. Egy-két nap alatt nagyon nagy dolgok történhetnek. Szatmár, május 16. Apponyi melló'zése az udvari bálon. Az udvari bálon gróf Apponyi Albertet, a képviselöház elnökét, a király feltűnő módon mellőzte. Erről heszél- nek most az összes politikai körökben. Egy szemtanú a feltűnő eseményről a következőket jelenti: Ő felsége a király, a tegnapi udvari bálon először Széli Kálmán miniszterelnököt szólli- totta meg, aztán Khuen Héderváry horvát bánt, a ki közvetlen Apponyi mellett állt. Most mindenki azt leste, hogy a király Apponyit fogja megszólítani, de a király hirtelen elfordult és gróf Csáky Albint, a főrendiház Megtiltom érti. Megtiltom, hogy még valaha betegye a lábát az anyám lakásába. De Grangel: Megtiltod ? Ohó, fiú megőrültél ? Claude : ismétlem, hogy megtiltom ! Nem tűröm, hogy ismétlődjék, ami tegnap megesett. Élég ideje tűri anyám az ön durvaságait! Ön kezet mert rá emelni tegnap ; igaz ? De Grangel: Nincs mit felelnem. Nem ismerem el azt a jussodat, hogy kikérdezz. Ami az anyád között és köztem történik, a ini dolgunk, semmi közöd hozzá. Claude (hevesen): Nagyon is sok közöm van hozzá. Hála önnek, a leg- szomorúbb, a legvigasztalanabb ifjúságot éltein át. Ön jól tudja maga is. De Grangel: Nem az én hibám, hogy házas ember létemre nem ismerhettelek el: Claude : Ó nem erről van szó. Nem erre czéloztam. Ha az ön nevét viselném is, az anyám élete mégis csak a szenvedések szakadatlan lán- czolata lett volna. Ön gyötörte azt az angyalt, gyalázatosán kínozta. Ennek véget kell szakitanom. Nem vagyok abban a korban, hogy szenvedni lássam szegényt a nélkül, hogy védelmezném. Egy fiatalkori botlást vég nélkül való mártiriummal fizetni meg, valóban sok! Nem bírja tovább. És én se. Végét kell vetnünk a dolognak, még pedig nyomban. elnökét szólította meg. Rögtön megindultak a suttogó kombinácziók, hogy majd azután kerül a sor a Ház elnökére. A király .ezután sarkon fordult és átment a hölgyekhez; majd mikor visszatért Perczel Dezsővel és gróf Andrássv Gyulával társalgóit, Apponyit pedig következetesen nem vette észre. Apponyi halványan és szótlanul egészen tizenegy óráig rendithetlenül állt helyén és még a buffetbe sem ment, de ő Felsége véges-végig nem vette tudomásul az ő jelenlétét. Téves az a hír, hogy a király gróf Zichy Jánost, a néppárt elnökét megszólitotta volna, ellenben Ferencz Ferdinánd trónörökös a magyar emberek közül egyes-egyedül és kizárólag csak Zichy Jánost szólította meg, a mi éppen olyan feltűnést keltett, mint Apponyi mellőzése. A Házban és a Ház folyosóin — mint budapesti tudósitónk telegrafálja — még ma is egyébről sein beszélnek, mint Apponyi esetéről. Általában a nézet, hogy ennek az incidensnek komoly politikai következményei lesznek. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, május 16. A képviselőház mai ülése sem szűkölködött a viharos jelenetekben. A tisztviselők fizetésrendezését sürgették ismét. Széli Kálmán az interpellá- czióra adott válaszában ismét azt hangoztatta, hogy a késedelemnek nem a kormány, hanem az ellenzék az oka. obstrukeziónak tulajdonit mindent, a mi már eddig bekövetkezett és ezután be fog következni. Természetes, hogy De Grangel: Halkabban beszélj 1 Micsoda hang ez ? Az anyád szeretett; én is szerettem őt, sőt imádom most is. És senki, hallod, senki sem fog megakadályozni abban, hogy hozzá járjak! Te még kevésbbé, mint más! Egy huszonöt esztendős köteléket nem szakítanak szét egy siheder szeszélye kedvéért! Nézzék csak! Azt hiszed talán, hogy félek tőled? Claude (Daczosan): Igen ! De Grange : Félek ? Én tőled ? Nevetséges vagy, fiacskám! Hallgass inkább talán ! Igen ? Claude: Ön maga is jól tudja, hogy fél tőlem. Látja, hogy erős vagyok ; összetörném, ha akarnám! De Grangel: ügy beszélsz, mint egy mészároslegény, mint egy útonálló ! Claude: ügy beszélek, mint egy férfi. Tehát rendben van? Nem jön többé hozzánk, ugy-e? De Grangel: így vagyunk! Várj csak kissé ! Még ma hozzátok megyek ! Az anyádhoz, szóval haza! Mert úgy látszik, elfelejted, hogy a ti lakástok az ón otthonom is, szemtelen I Egyenesen oda megyek. És csak reggel hagyom el az anyádat, ha nekem úgy tetszik! Claude (sziszegve): Őrizkedjék! De Grangel: Ott is vagyunk. Együtt megyünk be. (Csönget, a kapu kinyilík.) Claude (elébe áll): Vigyázzon magára! Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ^annonia szálloda mellett! ® Szatmár és vidéke legnagyobb Gzipőra^tára. Wf pfTárflrP7ÍipII ! taVaszl és uyári idényre ipegreudelt összes úri, aői és gyerme k ITIdiJoiiVIjAüüIV , valódi franezia sebe wp5 bóra lábbelik ® POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE.
