Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-17 / 112. szám
Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 19Uá. május 17 i i z s'am. a meggyanusitást az ellenzék nem hagyta szó nélkül. Heves tiltakozás és vihar keletkezett, a mely csaknem az ülés végéig tartott. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A Ház mai ülésén Tallíán Béla elnökölt. Napirend előtt Nessi Pál szólalt fel. A tisztviselők fizetésrendezéséről szóló javaslatát hosszas beszédben indokolta. Ismételve kéri a fizetésrendezésnek soron kívül való tárgyalását és az államvasuti hivatalnokok fizetésrendezésére vonatkozó javaslatnak sürgős benyújtását. Széli Kálmán válaszolt az inter- pelláczióra. Kijelentette, hogy a soron kívüli tárgyalás kapituláczió volna a kisebbség terrorizmusa előtt s határozottan kijelenti, hogy a fizetésrendezés tárgyalását csak az obstrukczió akadályozza meg. A miniszterelnök beszédjét a baloldal heves tiltakozással fogadta. Majd Nessi Pál szólalt fel ismét és névszerinti szavazást kért. A Ház a névszerinti szavazást hétfőre halasztotta. Ezután a peticziók kerültek tárgyalásra, végül két kisebb interpellá- czióra adott válasz után az ülés véget ért. TÁVIRATOK. Széli a királynál Budapest, május 16 (Saját tudósítónktól.) Széli Kálmán miniszterelnök ma magánkihallgatáson volt a királynál. A kihallgatás eredményéről semmi se szivárgott a nyilvánosságra. Hamis esküvel vádolt . gróf. Budapest, május 16. (Saját tudósítónktól.) Nagy feltűnést keltett annak idején az a hir, hogy Berthold Miklós gróf egy sommás perből kifolyólag azzal vádolta Forgács Antal grófot, hogy hamis esküt tett és letaDe Grangel: Mégy az útból ? Igen vagy nem ? Glaude: Nem. De Glaude: Mindjárt elválik. (Félre akarja tolni a fiút.) Glaude: (halkan) Takarodjék! (De Grangel be akar lépni a kapu alá. Glaude durván visszalöki. A két férfi teljesen csöndben kétségbeesetten dulakodik.) Glaude: Mondom, takarodjék mert megfojtom. De Grangel: (ki akar bontakozni a karjai közül): Eressz el, az ördögbe, eressz ! Glaude: (elszántan) Takarodjék! De Grangel: (hörögve) Eressz el! Ó! Megfulladok . . . meg . . . fu . . . ladok! Glaude: Hát takarodjéki De Grangel: Ó ! Gaz ... . ember Elég! Me . . . gyek! G1 mde (teljes erővel kilöki a kövezetre) : Ne lássam többé erre mert leütöm! (Becsapja a kaput.) De Grangel: Gazember! (Föltá- pászkodik, megkeresi czi!inderét, rendbehozza a ruháját és tántorogva körülnéz. Egy lélek sincs az utczán. Senki sem látta a jelenetet. Még egy p.llentást vét a házra, aztán lassú léptekkel tovaballag, mint egy ur, aki jól töltött színházi est után friss levegőt akar szívni.) gadta tartozását. A kir. ügyészség, mely Forgács gróf ellen vizsgálatot indított, az eljárást beszüntette. A horvát zavargások. Eszék, május 16. (Saját tudósítónktól.) A bródi zavargások és tüntetésekből kifolyólag ma 18 embert tartóztattak le. Öngyilkos joghallgató. Budapest, május 16. (Saját tudósítónktól ) Síéin Sándor negyedéves joghallgató ma reggel agyonlőtte magát. A szerencsétlen fiatalember hetek óta éjjel nappal tanult s ettől nagyfokú idegességet kapott. Az öngyilkos levelet nem hagyott hátra. Bélpoklos ezigányok. Árokszállás, május 16. (Saját tudósítónktól). A szomszédos Bukosd községben lakó ezigányok között a bélpoklosság graszszál. Eddig igen sokan haltak bele. A borzasztó betegség meggátlására a hatóságok a legerélyesebb intézkedést tették meg. A lövészegylet telke. Döntés egy rég vajúdó ügyben. — Saját tudósítónktól. — Szatmár. május 16. Ide stova négyéve már, hogy a szatmári polgári lövészegyesület azzal a kérelemmel járult a város tanácsához, hogy az egyesület czéljaira telket és a modernkor igényeinek megfelelő helyiséget bocsásson rendelkezésére. Az uj lövölde ügye azonban nagyon lassú lépésekkel haladt a megvalósulás felé. A város tárgyalásokba bocsájtkozott ugyan a lövészegyesülettel, de végleges megállapodásra nem jutottak. A lövészegyesület végre- ez év elején ismét felvetette az ügyet, mely a város gazdasági szakosztályát is foglalkoztatta A város a kérelemnek nem adott helyet, mert az egyesület olyan követelésekkel lépett fel, a melyek a város közönségére nézve nagy anyagi áldozattal jártak volna. Az elutasító határozat folytán az egyesület úgy a lövölde telkére, mint a berendezésekre nézve engedményeket tett s igy megkezdődtek a tárgyalások, a melyek a lövölde ügyét közelebb hozták a felállításhoz. Tegnap a telek kijelölésére a lövészegyesület és a város kiküldötteiből alakult bizottság értekezletet tartott. Az értekezleten viharos jelenetekben nem volt hiány, mert az egyesület tagjai kijelentették, hogy a város a legnagyobb méltánytalanságai bánik azzal az egyesülettel, mely több mint 50 év óta áll fenn. Az eddigi intézkedésekből az egyesület azt a következtetést vonja le, hogy a város arra törekszik, hogy ezt a régi egyesületet végleg feloszlassa. Tudvalevő ugyanis, hogy a város a Kossuth-kert létesítésekor kitelepítette az egyesületet arról a helyről, a hol fennállása óta volt. Még 1886. évben történt, hogy az egyesület a felszerelését és helyiségeit átadta a városnak, mely azt a kötelezettséget vállalta magára, hogy az egyesület adósságait kifizeti. A tegnapi értekezleten az is felmerült, s minthogy a város kiküldöttei más más véleményen voltak az egyesület vagyonát illetőleg, a zajos ellentmondások elkerülhetetlenek voltak. Az értekezlet lefolyásáról tudósítónk a következőket jelenti : A szatmári polgári lövészegyesület és a város kiküldötteiből álló bizottság tegnap délután értekezletre gyűlt össze a városháza tanácstermében, hogy a lövölde helyét kijelöljék. Az értekezleten Pethő György gazdasági tanácsos elnökölt. A lövészegylet részéről megjelentek Uray Géza főlövészmester, Antal Dániel, Wallon Ede és Ruprecht József, egyleti tagok, a város részéről Vajay Károly dr. t. fögyész. Petliő György gazdasági tanácsos részletesen ismertette a lövölde uj helyének régóta húzódó ügyét, majd felolvasta a városi tanács legutóbb hozott határozatát, mely a tegnapi értekezlet összehívását tette szükségessé. Ezután Wallon Ede lövészégyesü- leti tag kérdést intézett az elnöklő gazdasági tanácsoshoz, hogy hol vannak azok a berendezések és felszerelések, amelyeket a város átvett az egyesülettől. Vajay Károly t. főügyész a lövészegyesület ügyirataiból mutatta ki hogy 1886. évben a város 6261 frtért átvette a berendezését. Ezzel szemben a város arra kötelezte magát, hogy az egyesület adóságát kifizeti, a mit meg is cselekedett. Antal Dániel kijelentette, hogy az egyesület most vissza követeli mindazt, a mi az övé. Erre heves vita keletkezett. Vajay Károly t. főügyész azt bizonyította, hogy az egyesületnek semminemű követelése nincsen, mert az iratok között meg van az az okirat, a melylyel az egyesület mindenét átruházta a városra. Uray Géza kijelentette, hogy az egyesület már régen perelni akarta a várost. Hosszasan fejtegette, hogy a város úgy bánt el eddig a lövészegyesülettel, mint a mostoha az idegen gyermekekkel s minden ok és alap nélkül konfiskálta az egyesület vagyonát és kitelepítette a régi helyéről. Wallon Ede tudni akarja, hogy a lövészek vagyona mi módon ment át a város tulajdonába. Pethő György gazdasági tanácsos az ügyiratok közül felolvasta az egyesületnek 1885. évi november hó 5-én kelt jegyzőkönyvét, a melyben az egylet választmánya kijelenti, hogy a tagok részvétlensége folytán a lövész- egyesületet végveszély fenyegeti. Ebből az alkalomból határozták el, hogy felajánlják a városnak az egylet vagyonát. Majd egy 1886. évben felvett jegyző könyvet olvasott fel, melyben az egylet kijelenti, hogy a városnak azzal a kikötéssel adja át vagyonát, hogy a város az adóságokat fizesse ki. Az egylet kijelenti, hogy kárpótlást nem kér. Domahidy Sándor, az egylet akkori főlövőmesterét megbízták az átadási teendők végrehajtásával. Ezután a leltárt olvasták fel. Wallon tudomásul vette a felolvasott jegyzőkönyveket s indítványozta, hogy a város némi kárpótlásul uj lövészhelyet adjon az egyesületnek. Uray Géza főlövészmester áttér* arra, hogy a város az egylet berende zéseit 1898-ban leromboltatta, melylyel nagy kárt okozott. Mindezt azért tette, hogy a Kossuth kertet létesítsék. A kert eben nincs kifogása, de méltányosnak találja, ha a város az egyesületnek a körtvélyesi erdő egy kis részét, melyet a lövölde czéljaira kijelöltek, átengedné s ott a modern kor igényeinnk megfelelőleg épületeket létesítene. Ezután Pethő György az egyesület ez év február havában intézett beadványát olyasta fel, melyben a lövész egylet a körtvélyesi erdőben 40 ka- tasztrális hold területnek egyszer és mindenkorra való átengedését s a becsatolt tervek szerint mintegy 40 ezer korona költséggel a berendezések eszközlését kérte. A kérvényt a gazdasági szakosztály nem véleményezte, mert a kért terület és az építkezés 71 ezer koronájába került volna a városnak. Ekkor Uray Géza az egyesület részéről engedményeket tett. Nevezetesen, hogy a terület a városé maradjon és, hogy az építkezések helyet a homoródi csárdát alakítsák át. Wallon Ede feleslegesnek tartja, hogy az egyesület ilyen nagy igényeket tápláljon. Indítványozza, hogy a város egy kis területet adjon a közelben. Uray Géza kijelenti, hogy az egylet nem azért kérte a nagy telket, hogy azon mezőgazdaságot rendezzen be, hanem azért, hogy a város közönségének egy újabb szórakozó helyet létesítsen. Különben csatlakozik Wallon Ede indítványához és ajánlja, hogy a város a Kossuth kertben a régi lövöldétől balra adjon egy kis területet, melyet kevés költséggel szereljenek fel. A bizottság elfogadta Uray Géza javaslatát s a megállapodásról jegyzőkönyvet vettem fel, melyet döntés végett a város tanácsához fognak beterjeszteni. A Kossuth kerti terület és berendezése 4000 koronánál alig kerül többe a városnak. Megsértett vármegyék. Tiltakozó körirat. Szatmár, május 16. Nem mindennapi átirat érkezett ma Szatmár város tanácsához. Szilágymegye küldte és egy ujságezik- kel foglalkozik, mely megsértette a vármegyei tisztviselők önérzetét. Még februárban jelent meg a Budapesti Napló-han egy vezérczikk „Az uj szekér“ czimmel. Ez aczikk reflektált egy másik fővárosi lap közleményére s nem éppen hízelgő jelzőkkel illetve azokat, akik a köz- igazgatás egyszerűsítését ezélzó uj eljárást kifogásolták, a régi vármegyei közigazgatást egyszerűen pos- ványnak, tisztviselőit pedig mocsár lakóknak nevezte. • Ez a czikk és annak erősen sértő hangja méltó felháborodást szült a vármegyei közigazgatási tisztviselők körében s ennek a felháborodásnak először Ungvármegye törvényhatósági bizottsága adott hivatalosan is kifejezést. Határozatot hozott, amelylyel a magyar közigazgatást mélyen sértő czikk ellen való felháborodásának és tiltakozásának adott kifejezést, önérzetesen visszautasította az abban foglalt sértéseket és ezt a határozatát a többi vármegyei törvényhatóságoknak is megküldte, hogy csatlak zzanak a tiltakozáshoz. Az ungmegyei átiratra még erélyesebb határozatot hozott Szilágy- vármegye közönsége és ez a határozat érk zett ma Szatmárra. Magáévá téve az unrmegyei átiratot, határozatilag kimondja benne Szilágyvármegye közönsége, hogy a Budapesti V- -uc; Titett közleménye ellen .erélyesen tiltakozik s az abban foglalt alap nélküli goromba sértéseket megvetéssel és felháborodással uí. ltja vissza.“ Elhatározta to vábbá, hogy ezt a határozatát az ösz- szes vármegyei és városi törvény- hatóságokkal is közli, igy került az átirat ma Szatmárra. Azóta több más vármegye is csatlakozott az ungmegyei átirathoz, akadtak azonban — a többek között Békésvármegye is — amelyek egyszerűen napirendre tértek az átirat felett, azzal az indokolással, hogy az Vajda Mihály úri és női divatozik kék ben. Férfi kalapok és lehérnemüek legnagyobb raktára. —Női blouzok és bőrkeztyiik nagy választékban.
