Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-16 / 111. szám

Szatmár, 1903. május 16. Szombat. Második évfolyam, 1il. szám \ Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . .12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kór. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eiyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉG] és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTHA KÁLMÁN. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. Ki alkuszik? Szatmár, május 15. Nap-nap után kopogtatja vi­lággá a táviró, hogy a kormánynak mégis sikerült valami utat-móaot a békés kibontakozás felé találni és hogy az „illetékes körök“ már al­kudozásba is bocsájtkoztak a „le­szerelésre". Alkudozásról lévén szó, ez alatt természetesen csak azt érthetjük, hogy mindkét részről engedmények utján nyújtják egymásnak a béke­jobbot. De tulajdonképen ki foly­tatja az alkudozásokat? Kinek van joga hozzá, hogy a nemzet érdekei felett alkudozásokba bocsájtkozzék ? Kinek van joga ahoz, hogy a nem­zet nevében engedményeket tegyen — beleegyezése nélkül!? A képvi­selőknek talán? S mi jogon? Talán a mandátum révén ? Hát ez óriási tévedés. Igaz, hogy azok a képviselők, a kik je­lenleg a parlament tagjai, kerüle­tük bizalma révén üléseznek a ház­ban. Mandátummal bírnak, hogy ér­dekeiknek képviselői legyenek. De ne feledjük ám, .Jio?y mire szól ez a mandátum? A képviselőháznak egyetlen egy tagja sem mutathat megbizó levelet arra, hogy holmi katonai javaslatokat kerülete nevé­ben megszavazhasson. A mi képte­lenség is volna, hiszen csak nem esett az a választó fejelágyékára, hogy bizalma fejében újabb adóter­het vállaljon magára. A jelenlegi mardátum arra szól, hogy „érdekeinek“ képviselője legyen. Már pedig valakivel elhi­tetni azt, hogy ezek a javaslatok érdekében volnának, ahhoz rendkí­vül nagyfokú naivitás kell. Eleddig a nemzet többségét a katonai javaslatokkal szemben a függetlenségi párt képviselte. Kép­viselhette pedig azt azért, mert a nemzet osztatlan véleményének hű­séges tolmácsolója volt azzal, hogy az újabb véradó ellen a legkímé­letlenebb ellentállást fejtette ki és fejti ki. Abban a pillanatban azon­ban, mikor ilyen nagyhorderejű en­gedményekről van szó, megszűnt ennek a pártnak is ez az „erkölcsi“ mandátuma és kötelessége megbizó- levelét választóinak bemutatni az­zal. hogy ezeknek s ezeknek az engedményeknek megadásával kí­vánja azt továbbra is viselni. így fogja fel a közvélemény ezeket az alkudozásokat és nagyon csalódnak azok az urak, ha azt hi­szik, hogy az alku megkötése pusz­tán a függetlenségi párton múlik. A nemzeten múlik az és hogy az nem hajlandó eltűrni azt, hogy sa­ját bőrére alkudozások folytassanak, az nagyon természetes valami. Szatmár, május 15. Három uj törvényjavaslat. Lukács László pénzügyminiszter legközelebb terjeszti be a beruházási törvényja­vaslat, mely 240 millió korona építke­zést és egyéb állami munkálatot fog elrendelni. Plősz Sándor igazságügy­miniszter elkészült az uzsoratörvény novellájával s az erről szóló javaslat is már rövidesen a képvi- ház elé kerül. Készen van továbbá a telepítési törvényjavaslat is. Ezt a törvényjavaslatot szintén a képviselő­höz elé terjesztik. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, május 15. (Saját tu­dósítónktól.) A képviselöház mai ülé­sén Tallián Béla elnökölt. Napirend előtt Pichler Győző válaszolt Toma- sics Antal horvát képviselő tegnapi beszédére. Horvátországnak egész la­kossága — úgymond — annyi mint legnagyobb magyar városé és mégis hallatlan suverénitást élvez. Becsület­beli kötelességének tartja, hogy Toma- sics a horvát zavargók szervezőiről nyilatkozzék és hogy ki küldi azoknak a pénzt. A tegnapi beszédét a magyar pártok ellen való vádnak minősiti. A Ház ezután a kvóta bizottság tárgya­lását folytatta, melynek során Helle- brondt Géza az ülés végéig a javas­lat ellen beszélt. A horvátbán idegbeteg Budapest, május 15. [Saját tudó­sitónktól.) A „Magyar Szó“ ma arról értesült, hogy a horvát bán nagy fokú idegbetegségben szenved. A hirt még nem erősítették meg. A horvát zavargások. Zágráb, május 15. (Saját tudó­sítónktól). Ide érkezett jelentések sze­rint a Károlyváros—fiumei vasúti vo­nal minden állomásán nagy tüntetés van készülőben. A drága völgyben a táviró és telefon vezetékek egy részét elvágták. A telefon és táviró vezetéke­keket csendőrök őrzik. A bolgárok felkelése. Budapest, május 15. (Saját tu­dósitónktól.) Ide érkezett jelentések szerint Athénben és Tessáliában 40 bolgárt tartóztattak le. Az elfogottak- nál igen sok kompromittáló iratot ta­láltak. A bolgárokat a hatóságok ki­utasítják. Elfogott horvát izgatok. Eszék, május 15. (Saját tudó­sítónktól). A szomszédos Djakov községben ma Susnyár lelkészt tar­tóztatta le a csendőrség, mert az is­mert forradalmi plakátokat terjesztette. Nasics községben egy horvát gyógy­szerészt és egy adóhivatalnokot fogtak el, kik a magyar czimert mocskol- ták be. A nagybányai gyilkosság. A vizsgálat adatai. — Saját tudósitónktól. — Szatmár, május 15. Nagybányai levelezőnk távirati értesítése nyomán, lapunk vasárnapi számában röviden megírtuk, hogy e hó 9-én, a múlt szombaton fényes nappal rémes gyilkosság történt Nagybányán a Tárna-utczában. A gyilkosságnak két áldozata van. Az egyik: Naszody Ist­vánná a borzalmas mészárlás szín­helyén nyomban meghalt, a másik Kriszt Gyula bányász a kincstári közkórház­ban napok óta a halállal vivődik. TARCZA. DAL. A tied a szivem, A tied a lelkem, A tied az üdvöm, Tied a szerelmem. Mondjak-e még többet ? Valahányszor látlak, Földobog a szivem, Szeretlek, imádlak. Balassa Sándor. Rákóczi szerelme. Irta: Szabados Gyula. Porlepte írásokból krónikát hadd írjunk Rákóczi szerelméről. Mert a hős, a fenséges nemzeti ideál is sze­retett. Hozzá méltón. Meleg szivében minden érzés tisztultan fakadt. Nem volt barátja a futó kalandoknak, amit érzett, azt mélyen és igazán érezte. A XVII. század utolsó negyedé­ben Bécs nem tartozott az erkölcsös városok közé. A szigorú spanyol etikett ugyan sok mindent elfödött, de ma már a história mindent megvilágító fé­nyében meg tudjuk külömböztetni a valót a hamistól. Bécs tele volt mulatni és szóra­kozni vágyó főurakkal. Az udvar, a melynek csillogásában jól esett sütké­rezni, szívesen látta maga körül az or­szág elejét és az udvari politika elő­segítette a szórakozás és mulatás vál­tozatosságát. Rákóczi, ki a jezsuiták neuhauseni kolostorából jött a léha élettől pezsgő császárvárosba, sógorá­nál Aspremont-Reckheim Róbert gróf­nál találkozott „tout Bécsu-csel. A serdülő ifjú nyúlánk, karcsú termete, villogó szeme, szép s szabályos arcza, határozott föllépése sokaknak tetszett s rövid időn belül Bécs szép asszonyai búcsút jártak Aspremont grófhoz, hogy szemtől szembe láthassák a Rákóczi fiút. Magának Aspremont grófnak is három özvegy nővére lakott Bécsben. Az Althann, Souches és Kollonies Cavriani grófnők társalgása kellemes és uj volt a fiatal Rákóczynak. Táncz, kártya, szinház egymást váltotta föl, s olykor-olykor a szürke hétköznapiságba egy-egy nőalak is fölmerült . . . Rákóczi kilencz hónapig volt már Bécsben, mikor szivében, mely rom­latlan volt és nemes, életre fakadt az első s igaz szerelem. Hogy ki volt sze­relmének tárgya — arról életrajzában gyöngédségből nem szól, de mint ké­sőbb irja, közte és ama nő között ideális vonzalomnál egyébb nem fej­lődött sohasem. És ez a tény egymaga világot vet Rákóczy nemes leikére. Öt évig volt Rákóczy rabja a szép asszony szemeinek. Eljegyezték Hessen-Darmstadti Magdolna herczeg- nővel, majd utazni ment és Itália örökké derűs ege alatt sok szépet és nemeset látott. Nápolyból, hol legna­gyobb volt az erkölcsi romlottság és legtöbb a szép asszony, Rákóczi sér­tetlenül távozik. Jegyese hivatalosan egy szőke herczegnő, de az ő fiatal és ábrándokra hajló szive vissza-vissza gondol egy festőién szép asszonyra. .. Majd, mikor hirét veszi jegyese koholt halálhírének fölébredt benne a lelkiis­meret és vádolja magát hűtlenséggel, hidegséggel. — Haza felé siet, de út­közben megismerkedik Hessen-Rhein- felsi Charlotte Amelie herczeg-kisasz- szonynyal a ki szivéből kitörölte a múlt emlékeit. Ez az aranyhaju s tün­döklő, kékszemü leányka varázsként hatott a már férfi Rákóczira és tul- boldogan akarja öt magáénak vallani. A hajadon leány, ki a canonissák káp- talanában a fiatal lelkek ábrándjával csodás világításban látta a jövőt, ha­bozás nélkül lesz Rákóczi jegyese, mert szive minden sugalmával vonzó­dik a daliás férfihoz, a kiben remé­nyeit, ábrándjait látja valóra válni. Az eljegyzést házasság követte, azután pe­dig mert az ur őt eszközül használta : szép asszony, szerető hitves szerelmét feláldozta egy nagyobbért, egy iga- zabbért, a szabadság szerelméért . . Ezerhétszázhármat Írnak. A kró­nikás szerint: recrudescunt vulnera inclytae gentis Hungarae . . . Tehát fölrepedeznek a nem magyar nemzet sebei! Fül, mert ez a nemzet szüle­tett, hogy éljen, viruljon s nagy le­gyen. Ármány, cselszövés, oröszak, hiú kísérlet miud, mert jött diadalmasan föltartózhatatlanul jött Rákóczi. Ki­nyílt kikelet és Rákóczi beírta nevét oda, a honnan soha senki nem törül­heti ki. Tengernyi idő múlásán, kerek kétszáz esztendő ködös látókörén által látom Rákóczi seregét a mint küzde­nek, harczolnak a magyar haza sza­badságáért. Rákóczi mindenütt elől megy, mert ő az ország törvényei és alkotmánya szerint jogot és szabadsá­got keres. Ma ezerkilenczszázhárom tavasza van . . . Róth Fülöp kárlsbádi ez ipő rak tárái ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a ^annonia szálloda mellett! ® Szatmár és vidéke legnagyobb czipőpal^tára. WlrmórtlrnTÍiDl/' t tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek) 1t1dIJdPK.dlI&R. • $ ® # # # valódi franczia sehe wrő bőrű. lábbelik, § ®

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom