Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-15 / 110. szám
SZATMÁRI HÍRLAP tárgyalták, a melynek során az ellenzéki képviselők közül igen sokan támadták a javaslatot. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A képviselöház mai ülésén Ap- ponji Albert elnökölt. Napirend előtt Holló Lajos állott fel szólásra és hevesen kelt ki Széli Kálmán ellen, hogy a tegnapi Dunaünnepélyen a monitorok zenekara a Gotterhaltet játszotta. Széli Kálmán visszautasította a támadásokat s kijelentette, hogy az események objektiv és helyes megítélésére ma már elvesztette képességét. A Dunaünnephez semmi köze a kor mánynak — mondotta Széli — mert az ünnepet magán társaság rendezte. A monitorok azért játszották a Gotter- haltét, mert a felség jelen volt. A Kossuth párton ekkor nagy zaj támadt. Széli szava elveszett a lármában. Széli kijelentette végül, hogy a Gotterhalte a nemzeti közérzületet nem sérti. A jobb oldalon éljenzés. A bal oldalon gúnyos hoch! felkiáltások. Ezután a napirend tárgyalása következett. A kvóta küldöttség tárgyalása során Babó Mihály szólalt fel, a ki hevesen támadta a javaslatot. Szünet után a horvátországi eseményeket tárgyalták. Tomasics Miklós horvátországi képviselő kijelentette, hogy Horvátországban nincs forradalom. Zavargások vannak ugyan, de azoknak a gazdasági válságok s a rossz pénzügyi egyezmények az okai. Tomasics beszédjével az ülés véget ért. 2 Szatmár, péntek TÁVIRATOK. A trónörökös Budapesten. Budapest, május 14 (Saját tudósítónktól.) Ferencz Ferdinand trónörökös ma délután Budapestre érkezett. A trónörököst nagy közönség várta a nyugati pályaudvarnál és midőn szalonkocsijából kiszállt, lelkesen megélyenezte. Udvari bál. Budapest, május 14. (Saját tudósitónktól.) Az udvari bált ma este tartották meg. A bál fél tiz órákkor vette kezdetét. A bálon az egész magyar arisztokráczia és az összes méltóságok jelentek meg. Tisza István kilépése. Budapest, május 14. (Saját tudósítónktól.) Tisza István gróf azon híresztelésekkel szemben, mintha ő a szabadelvű pártból kilépett volna, ma nyilatkozatot tett közé, melyben kijelenti, hogy a Feilitzsch aftair megoldása az ő hozzájárulásával jött létre. Különben pedig esze ágában sincs a szabadelvű pártból kilépni. Egy képviselő balesete. Budapest, május 14. (Saját tudósítónktól.) A képviselöház ülése után kínos jelenet játszódott le a folyosón. Pildner Ferencz országos képviselő, a mikor az ülés teremből kilépett, hirtelen rosszul lett és összeesett. Pildner pár percznyi rosszullét után magához tért. Komolyabb baja nincsen. Öngyilkos őrmester. Budapest, május 14. (Saját tudósítónktól) Matkovics Szilveszter a budapesti 68. gyalogezred őrmestere szolgálati fegyverével ma agyonlőtte magát. Tettének oka ismeretlen. Az ipar együttműködése. Az „Orsz. Iparegyesület" évkönyve. Szatmár, május 14. Abban a nagy küzdelemben, melyet az egyes közgazdasági ágak a boldogulásért folytatnak, kiváló szerep jut az iparnak, — a hazai iparnak, mely mindannyiak közt tán a legelhagyatot- tabb, legnagyobbrészt saját erejére lévén utalva, mert az állami támogatás lehet ugyan némi segítségére, de léteiének, megállásának kérdését tisztán állami támogatás révén megoldani nem lehet. A folyton küszködő, önállóságért viaskodó hazai ipar kénytelen kelletlen önvédelemre s ennek következtében szervezkedésre van utalva. Nagy hiba, hogy ez a szervezkedés még hézagos és hiányos, még csak a kezdetlegesség stádiumában van, s nincs is igen kilátás arra, hogy belátható időn belül együttműködő, párhuzamosan haladó, mindenképpen önmagába tömörülő egészszé fog válni. Integritását különösen rontja az egyes ágazatok érdekeinek disszonán- cziája, az osztrák iparnak a magyarra való káros befolyása, az ettől való emanczipálás nehézsége és — reméljük, csak időlegesen — az általános gazdasági viszonyok silányságai. Mindezek közül egyelőre csak az egyes iparágak érdekeit lehetne egymással összhangzásba hozni, a többi okot, mint az iparosok lehetőségi körén tul- esőket, ez időszerint kiküszöbölni nem képesek. Az egyetértés e szerint a különféle érdekek összeegyesitése tekintetében létesítendő, hogy ekképen egységes eljárás volna elérhető s igy az iparosok érdekeik megvédése czéljából hathatósabban kelhessenek síkra, különösen a külföldi verseny ellen. Mai napig éppen csak egy számottevő egyesülete van a hazai iparnak : az Országos Iparegyesület. Bár tagjainak száma elég tekintélyes, mégis viszonyítva hazai iparosaink számához, az összes magyar iparosoknak csak egy csekély töredéke tartozik az egylet kötelékébe. Mindazáltal igen élénk tevékenységet fejt ki. Elöltünk fekszik hatvanegyedik évének munkásságáról szóló jelentése, a melyből látjuk, hogy az iparosok ügyét mindenkor erélyesen felkarolta és nem rajta múlt, ha az ipar terén mutatkozó bajok, sőt egyes kirívó anomáliák még mindig nem orvosoltattak. Azok közül a mozgalmak közül, melyeket az Országos Iparegyesület kezdeményezett, különös emlitést érdemel a kiállítások rendezése, melyeknek gyakorlati haszna egyre növekszik és a hazai ipart fejleszteni vannak hivatva. A jogterületek rendezésében sürgette a törvényhozásnak az osztráktól teljesen független, önálló állásfoglalását. A magyar papíripar érdekében igen hatásos rendszabályoknak a keresztülvitelét érte el. De érdemeket szerzett azzal is, hogy közbenjárt egy Londonban felállítandó háziipari áruhely létesítése érdekében. A hazai ezukoripar, széntermelés, sertés, zsir, exportálás és számos más iparág terén is érvényesítette üdvös működését. De nem feledkezett meg a kis iparról és a munkásügyről sem, melyeket folyton élénk érdeklődéssel kísért és mikor szükséges volt, mindenkor közbelépett, hogy részökre támogatást szerezzen. Ha nem minden egyes esetben fejthetett ki hasznos működést, úgy ennek okát jórészt az ipartörvény hiányosságában és a fenforgó viszonyok mostohaságában kell keresnünk. Mindenesetre azonban számos tanujelét adta annak, hogy az iparosok ügyének megvédésében, a hazai ipar fejlesztése tekintetében hivatott tényező, melynek működését örömmel fogadhatják hazai iparosaink. Kívánatos volna, hogy minél többen tömörülnének zászlaja alá, hogy igy még impozánsabb testületté válva, az országos ipari kérdéseket közös egyetértéssel lehetne megoldani és a sok bajban szenvedő hazai ipart győzelemre lehetne vinni. ÚJDONSÁGOK. Circenses kenyér nélkül. e/ A Duna-ünnepély után. Meg’volt. Eső volt, csúnya idő volt. De megvolt. Tömérdek nép csődült föl. Szatmár intelligencziáját dicséri újra, hogy még innen mentek föl legkevesebben. Nyomasztóbb hangulat évek óta nem nehezült az országra, mint most. Eltekintve a fölbomlott, gyulasztó anyagokkal terhes politikai élettől, gazdasági dolgainkban bizonytalanság és reánk kényszeritett idegen befolyás uralkodik. Sem kedvünk, sem erőnk nagyobb vállalkozások végrehajtásához. Ami a nemzetre nézve előnyös, felsőbb érdekbe ütközőnek bélyegeztetik. Ideáljainkat vagy a közöny, vagy a nyílt ellenségeskedés sorvasztja el. Rákóczi ünnepén hangtalan az ország, sivár a közélet hullámzása. Ellenben a Duna-ünnepély felpezsdítette a vért, meghódította a petyhüdt idegeneket, föl lelkesítette ez ernyedt sokaságot. Lehetünk lojálisak, jókedvüek, boldogok : Egy napra elfeledtük minden nyoinora- ságunkat, kvótástul, katonai javaslatostul, ex-lexestül. Földöntúli gyönyörökben úszkáltunk, Mohamed próféta hetedik menyországában röpködtünk és áradazó dicsérettel halmoztuk el a szapáryas töf töf- gondviselést, mely meddő napjainkban, s reménytelen küzdelmeinkben, végső kétségbeesésünkbe élénkbe varázsolja a buja szép dunai paradicsomot. Hát jól vau, ünnepeljünk, áldo- másozzunk, ha már nincs nemzeti hadsereg, kiralyhimnusz és a magyar tekintély. Hadd tudja meg a ezudar horvát, hogy nekünk is van hatalmunk, pénzünk, bár nem köp- pintunk szőrös ke" hu, r ly véreinket fojtogatja. Es bátorítsuk föl Ausztriát, hogy tovább is koto- rászszon a zsebünkben, hiszen van ott keresnivalója — még a dunai ünnepély után is. Azután meg lássák mindenek, micsoda pokoli demokráczia dühöng Magyarországon. Hogyan törtet, veszekedik, öklelőzik a közönség az arisztokraták ünnepén! Hogy ragyog föl az arcza, mikor a mágnások hintájának kerekei oda vágják az utcza sarát! Hogyan lelkendezik látva az ágoskodó paripákat, a borotvált pofája lakájokat, a diszes 1903. május 15 llö arám. kocsisort és mindent ami a kiváltságosak tüntető külsőségeihez tartozik. Es a Duna, a magyar könnyton- gor, keserveink hullámvizes temo- tője, milliárd íénycsikokban rezeg- tette futó habjait. Ragyogott, tündökölt, csillámlott, tüzárban pompázott, tükre a mélyen mormoló hullámréte- gekbe takarva a nép sóhaját, szivéből fölfakadó fájdalmát, sanyargását és a mágnás rendezők dühösködtek, hogy mindezt még a felhők sem tudják sirás nélkül nézni. Már kenyér sem kell ennek a népnek. Kor- g’ó gyomorral circensest kíván csak. * Szövő tanfolyam Szatmáron. Nikolics Szeréna, a dobrács-apáti szövődé tulajdonosnöje, mint lapunkban néhány hét előtt jeleztük, Szatmáron egy szövőipari tanfolyamot akar nyitni, a melyen a szegénysorsu leányokat képezné ki a szövés mesterségében. Nikolics Szeréna a Vörösmarty utczán lévő régi katonai kórház épületében óhajtaná a szövődét felállítani. Az épület kibérlése iránt folyamodott Szatmár város tanácsához, mely a gazdasági tanácsosnak adta ki az ügyet tanulmányozás czéljából. Nikolics Szeréna a tanácshoz intézett kérvényében ajánlatot is tett, a mely szerint a régi kórház épületét a saját költségén kitatarozná és berendezné. Ezen munkákért viszont a várostól is némi előnyöket kér. A gazdasági tanácsos hosszasan tanulmányozta az ügyet s tegnap véleményes jelentést terjesztett be a tanácsnak, mely az ügyben a mai ülésen fog dönteni. * Kárvizsgálat a Csererdőn. Megírtuk annak idején, hogy Szatmár város tulajdonát képező Csererdőben tűz pusztított, a melynek a fiatal ültetvényekből álló terület egy része esett áldozatul. A tüzet, mint a vizsgálat kiderítette, ismét a magyar államvasu'ak mozdonyából kiugró szikrák okozták, mely ugyanis a vasútvonal mentén heverő száraz faleveleiket meggyujtotta. A kár felvételét tegnap ejteték meg: A város részéről Pethő György gazdasági tanácsos és Kőrösmezey Antal főjegyző jelentele meg s a kárról mely több ezer koronára rúg, jegyzőkönyvet vetlek fel. A jegyzőkönyvet a tanács a pénzügyigazgatósághoz teszi át, mely a kár nagyságához viszonyítva, adóleirást eszközöl. A beszüntetett mezőőri állások. Szatmár városa tudvalevőleg néhány hót előtt megszüntette a mezőőri állásokat, A szatmári földbirtokosok azonban megegyezésre léptek a mezőőrökkel és kevés kivétellel megtartották őket eddigi szolgálatukban A mezőőri jelvényeket, nevezetesen a fegyvert és a pléhtáblát a város tanácsa a beszüntetések alkalmával visszakérte a mezőőröktől és a város lomtárába helyezte el. A földbirtokosok most az iránt folyamodtak a tanácshoz, hogy adja használatba a régi jelvényeket a mezőőröknek. A tanács teljesítette a kérelmet és megbízta a város gazdasági hivatalát, hogy a jelvényeket a gazdák elismervénye ellenében szolgáltasssa ki. * Pajkos gyerekek. Az elemi iskolában ugyancsak ökölnyi apró gyerekek járnak, de azért, ha a férfi nemhez tartoznak, azokban is van jó adag hunezutság s különösen a hasonló korú leánykákkal szeretnek nem épen szalonképes modorban enyelegni. Előadás végén — mint egy kis iskolás leányka szüle nekünk elpanaszolta, — oda tolakodnak a leányiskola kijáratához és jobbra, balra lökdösik a kijövő kis leányokat. Egyik-másik pajkos fiú azt is megteszi, hogy készakarva hasra bukik a kis lányok elölt, úgy hogy egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS & G IJd angol gyapjúszövet gyárosnak “ SZATMÁRON \A/FI^7 fnYill A p°sztó és gyapjúszövet kereskedőnél egyedüli raktára: VV 0&_ U I ULM Deák-tér. Freund-ház.-----------• Felhívja a nagy érdemü közönség figyelmét idény újdonságaira. - - ------——
