Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-25 / 94. szám

2 Szalmát’, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1903. április 25. 94 s/ám. felelős szerkesztőnk alakja a küszöbön megjelent. Ä3 elnöklő vicének ijedtében majd ki esett a fejéből az a gondolat, a mely nem volt ott. Mentő idea után egy­szeribe a könyökéhez kapott és kihir­dette az államférfim határozatot:-- „igaz, hogy a tanács ülések nyilvánosak, de az ülést zárt ülésnek nyilvánítóin.“ Hát ilyet a szabályrendelet még nem pipált s ez kétségtelenül nem más, mint a törvényes jogoknak kijátszása. Hogy egyébként minő titkokat tárgyal­tak a tegnapi tanácsülésben, arról rész­letesen beszámolunk lapunk hírrova­tában. Minket egyébként, a mint látni is méltóztatnak, semmiképen sem érint ez a pasáskodás. Mi megtudjuk szerezni a híreinket, akár tetszik ez a vice urnák, akár nem. Az iránt is megnyugtatjuk, hogy nem vagyunk kiváncsiak semmiféle pri­vát titkokra. Minket nem érdekel, hogy Kőrösmezey mint magánember mit csinál nappal, vagy mit csinál éjjel, mit eszik, vagy mit iszik. De az igenis érdekel és ezt jogunk és kötelessé­günk megtudni, hogy mi történik azok­ban a tanácsülésekben, melyekben egy balvégzet folytán ő elnököl. Kázust egyelőre nem csinálunk a dologból. Tudjuk, hogy Pap Géza polgármester nincs itthon s a mikor a gazda távol van, akkor tánczolnak az egerek. Várjuk, hogy a polgármester, aki ismeri a törvényt, annak eleget fog tenni. Hogyha ez nem történnék meg, a mit a polgármester törvénytiszlelete mellett kizártnak tartunk, akkor lap- vezető bizottságunk tudja a tennivalóit. És tudja a párt is, melynek orgánuma vagyunk és a mely tisztában van az­zal, hogy ez a visszafelé sült merény­let, lapunk független álláspontja ellen irányul. Ismételjük: a gazda haza jön, a vice pünkösdi királyságának vége lesz s ekkor mi is elénekelhetjük neki a nótát: Tóni, Tóni hová lettél Szép híredből, de kivesztél . . . A májusi esküdtszék. Az esküdtek kisorsolása. Saját tudősitónktó1. Ssatmár, április 24. A szatmári kir. törvényszéknél május hó 18-án kezdődik meg a májusi esküdtszéki cziklus. A mostani esküdt­széki cziklus — mint értesülünk — nem fog olyan szenzácziós tárgyalások­ban bővelkedni, mint az eddigi esküdt­széki időszakok. Éddigelé csak két ügy van tárgyalásra kitűzve, melyeknek anyagából Ítélve a tárgyalások több napig fognak ugyan eltartani, de meg­lehetős egyhangúságban. A szatmári kir. törvényszék a májusi esküdtszéki cziklusra tegnap sorsoltatta ki az esküdteket, a kik a tárgyalások alkalmával a polgári eré­nyek legszebbikét fogják gyakorolni. A kisorsoláson Róth Ferencz dr. törvény­széki elnök elnökölt. Jelen voltak: Köl­csey János és Matolay Gábor dr. tör­vényszéki bírák,- Joanovics Ernő dr. jegyző, Dénes Lajos kir. ügyész és Korányi János szatmári ügyvédi kama­rai elnök. Az urnából a kővetkezők neveit húzták ki: Rendes esküdtek: Müller József birtokos, Nagy-Károly. Hiripi Sándor fésűs, Szatmár. Markovics Benő kereskedő, Szatmár. Dr. Böszörményi Emil ügyvéd, Szatmár. Félegyházi Pál gazdálkodó, Szatmár. Gyónó Károly birtokos, Poresalma. Fried Dezső főbérlő, Kis-Szekeres. Kacsó Lajos ügyvéd, Fehérgyarmat, Páskesz Mór kereskedő, Szatmár. Pongrácz György háztulajd., Szatmár. Dr. Sereghy Béla földbirtokos, M.-Szalka. Bakos Ferencz háztulajdonos, Szatmár. Tankóczi Károly csizmadia, Szatmár. Steinrich György földinives, Fény. Nagy Gáspár háztulajdonos, Szatmár. Jákó Endre földbirtokos, Batiz. Kallós Pál ügyvéd, Nagy-Károly. Mayer Salamon ügynök, Szatmár. Cserni József bérlő, Hirip. Gróf Teleky László nagyb. Hosszufalu. Maróthy Sándor birtokos, Gacsály. Morins József csizmadia, Szatmár. Kádár János háztulajdonos, Szatmár. Kőhalmi Gyula borbély, Szatmár. Nagy Károly háztulajdonos, Szatmár. Galeczky Ignácz maíomtulajd., Szatmár. Fényes Béla földbirtokos, Sz.-Váralja. Polyánszky Miklós beteg'seg. pónztárnok Szatmár. Ferenczi Zoltán keresk. Nagy-Károly. Pótesküdtek: Öestereicher Tóbiás üvegkereskedő. Szabó Károly csizmadia. Suba Károly csizmadia. Rosenberg Soma terménykereskedő. Lévay József mészáros. Kurta Mihály gazdálkodó. Larich Róbert kályhás. Kovács Elek czipész. Komka Alajos pék. Lauf József szobafestő, valamennyien szatmári lakosok. Revolveres após. Véres harcz az utczán. Saját tudósítónktól. Szatmár, április 24. Virágh András nagybányai la­kos évek óla a legádázabb gyűlölettel viseltetett veje: ifj, Petky Sámuel iránt. Az ádáz ellenségeskedés már többször vezetett após és vő között el­keseredett veszekedésre, sőt verekedés­re is. A családi harcznak aztán az lett az eredménye, hogy ifj. Petkó Sámuelt ott hagyta a felesége és visszament édes atyja házába, Virágh Andráshoz. De az asszony magával vitte kis gyer­mekét is. Ez aztán végkép elkeserítette ifj. Petkó Sámuelt. A napokban az el­hagyott férj megakarta látogatni gyer­mekét és elment apósa házába. Az após és vő között ez alka­lommal ismét czivakodás támadt, a mi csaknem oda fejlődött, hogy kevés hián emberhalál lett a vége, mert Vi­rágh András forgópisztolyából és va­dászfegyveréből is rálőtt vejére, de szerencsére csak az egyik lövés talált és az sem életveszélyes. ; A véres harczról az alábbi rész­letes tudósításunk számol be: Virágh András és veje : ifj. Petky Sámuel már évek óta a legkérlel­hetetlenebb ellenségeskedésben élnek egymással. Az áldatlan családi viszály­nak e hó 20-án kevés híja, hogy véres családi dráma nem lett a következ­ménye. Ifj. Petky Sámuel ugyanis, ki elváltán él feleségétől, vasárnapról hét­főre virradó éjjel kövekkel bezúzta apósának Kossuth Lajos-utczai háza összes ablakait. A kövek oly nagyok voltak, hogy emberéletben is kárt te­hettek volna, de szerencsére az utezai szobákban senki som tartózkodott, véres összeütközésnek ez az éjjeli ab- lakbeverés volt a kiinduló pontja. Hétfőn délelőtt 11 és 12 óra kö­zött ifj. Petky Sámuelnek az az ötlete támadt, hogy meglátogatja apósa házá­ban lakó feleségét s az anyja nevelése alatt lévő 7 éven aluli gyermekét el­viszi. Követelésével természetesen el­utasították, mi igen heves jelenetekre adott okot. Ekkor érkezett haza ittas állapotban Virágh András, kit vejének inzultálása mód felett elkeserített. Após és vő között szó szót követett s mi­dőn ifj. Petky Sámuel nem akart tá­vozni apósa házából, sőt támadólag lépett fel, Virágh András forgó pisz­tolyt rántott elő s rálőtt vejére. Hatalmas dördület hangzott el s a go­lyó Petky Sámuel fejének baloldalát találta. Súlyos sebet ejtett, de volt annyi ereje, hogy apósára rohanjon s a további lövésben megakadályozza. Dulakodás közben mindketten a Kos­suth Lajos-utczára kerültek ki, hol a lövés zajára már ekkor nagy nópesö- dület támadt. Incze László és Plop- tyisán János kicsavarták Virág András kezéből a forgópisztolyt s a dulakodó­kat szétválasztották. Ekkor elcsendesült minden, de csak egy időre. Ifj. Petky Sámuel úgy egy óra tájban ismét a Kossut Lajos-utczába ment s ott zajt ütött. Meghallotta ezt Virágh András s különben is ittas lévén, oly éktelen dühbe jött, hogy beszaladt vadász- fegyveréért. Ifj. Petky Sámuel meg folytonosan ingerelte. Széttárta mellén a kabátját s folytonosan azt kiabálta apósának: — Ide löjj le gazember, ha mersz ! Ha ember vagy, ide löjj! Virágh András dühtől reszketve emelte arczához fegyverét s ezélzott. Az utcza népe pillanat alatt szétreb­bent, csak Petky Sámuel állott meg helyén. A lövés eldördült a nyílt ut­czán, de nem találta ifj. Petky Sá­muelt, hanam a srétre töltött lövés megsebesítette Lőwy Ernő kereskedő­segédet a balarczán és Osvátli Károly zsibó-nagybányai vasúti szolgát a kar­ján. A sérülések nem veszedelmesek. Virágh Andrástól csakhamar elvették vadászfegyverét is s ifj. Petky Sámuelt pedig az orvoshoz vezették. A nyílt utczán történt lövés nagy ribilliót idézett elő s még a késő dél­utáni órákban is nagy csoportok ve­rődtek össze a Kossuth Lajos-utczá- ban, hallgatva szemtanuk elbeszélését. A rendőrség kihallgatta úgy Virágh Andrást, mint ifj. Petky Sámuelt. Vi­rágh beismeri, hogy a nyílt utczán va­dászfegyverével rálött vejére, de azt mondja, hogy a fegyver csak porral volt megtöltve s ő vejét csak megi­jeszteni akarta. Azt azonban tagadja, hogy forgópisztolylyal is rálött és meg­sebesítette volna. De a kihallgatott ta­nuk s az orvosi látlelet, mely lösebet konstatált, ellene vallanak. Ellene vall az is, hogy a bűnjelként lefoglalt for­gópisztolyból egy lövés hiányzóit s a pisztolyon meglátszanak a friss lövés nyomai. A rendőrség a vizsgálati irato­kat már áttette a járásbírósághoz. Ifj. Petky Sámuel sebesülése súlyos, de nem veszélyes. A löseb 25—30 nap alatt begyógyul. ÚJDONSÁGOK. A Szatmár—mátészalkai vasút — Saját tudósitónktól. — Szatmár, április 24. Lapunk egyik múlt számában megírtuk már, hogy a Szatmár—máté­szalkai vasút ügye jelenleg olyan stá­jelzési munkálatokat is megkezdhetik. A vasút kiépítésének biztositása czél- jából a törzsrészvények jegyzését is megkezdte. A vasút építés ügye nap- nap mellett nagy lépésekkel halad a megvalósulás felé s igy remélhető, hogy ez a fontos közlekedési tényező rövid idő alatt létesülni fog. Papp Géza polgármester a vég­rehajtó bizottság elnöke, kit a vonat építés kezdeményezésében és az eddigi munkálkodásokban első sor­ban érhet a dicséret, ismét tanujelét adta az ügy iránt való meleg érdeklő­désének. E hó 29-én, szerdán értekezlet lesz a városháza nagytermében, a melyre Pap Géza porgármester a va­sútvonal vidékének közönségét is meg­hívta. Az értekezleten a törzsrészvé­nyek mennyiségére és nagyságára fog­nak megállapodni, de a végrehajtó bi­zottság az ügy jelenlegi állásáról is tájékozni fogja a megjelenteket. Pap Géza polgármester az érde­kelt vidék lakosságának ezenkívül fel­hívást küldött szét, a melyhez rész­vényjegyzési törzslapot is mellékelt. A felhívás szövege a következő: A Szatmártól Mátészalkáig veze­tendő rendes nyomtávú gözdonyu h. é. vasút biztositása czóljából a kibocsá­tandó törzsrészvények jegyzését már megkezdettük s annak minél szélesebb körben való terjesztését a kiépítendő vasút vonat által érintett vidék kö­zönségének támogatásától várjuk cs reméljük. Ugyanazért I. ezimednek az ügy iránti meleg érdeklődését éz buz­galmát ismerve — kötelezvényt bo­csátunk rendelkezésére azon tisztelet teljes kéréssel, hogy az érdekeltek kö­rében lehetőleg minél számosabb alá­írást gyűjteni s az aláirt kötelezvénye­két ezen felhívás vételetétől 60 nap alatt hozzám juttatni szíveskedjék. A siker érdekében kifejtett szives közre­működését előre is megköszönve va­gyok, Szatmár Némeli 1903. évi ápril hó 23. Pap Géza polgármester, vhajtó biz. elnök. Az értekezletről a járási főszol- gabirákat is értesítették, hogy saját hatáskörükben hassanak oda, hogy a lakosság közül minél számosabban je­lenjenek meg. A főszolgabirákhoz intézett kör­levél a következő : A szatmár—mátészalkai h. é. va­sút kiépítésére alakult érdekeltség f. évi április 29-én délelőtt 10 órakor Szatmár-Némeiiben a városháza köz­gyűlési termében értekezletet tart s midőn arra t. főszolgabíró urat tiszte­lettel meghívom, egyben arra kérem szíveskedjék saját hatáskörében az ér­deklődést ezen értekezlet iránt fölhívni s szives közreműködésével oda hatni, hogy az értekezleten minél számosab­ban jelenjenek meg. Szatmár-Németi 1903. ápril 23. Pap Géza polgármes­ter vhjtó biz. elnök, * Szivattyúzzák a Kossuth kertet! A mi sokszor feldicsért és megénekelt Kossuth kertünk sok gondot ad a ma­gisztrátusnak. Legutóbb a kert csonka állapotának megszüntetésére irányúié szándéka csavarintotta bele egy omi­nózus kényszertelek vételébe, a mirő még sok szó fog esni, jóllehet a ta­nácsnak a kiforsirozott hivatalos becs ár miatt most is fáj a feje. De addij is, inig a Kossuth kertet jó borso: diumban van, hogy nemsokára a nyom­

Next

/
Oldalképek
Tartalom