Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-25 / 94. szám

áron formássá és symetrikussá csinál­ják, a tanács azon gondolkozik, hogy miként lehetne a kert kellemetlen álló­vizeit eltüntetni és a közönségnek az egész sétányt hozzáférhetővé és kelle­messé tenni. A múlt évben sokat kí­sérleteztek, de hiába, mert bizony az az áldott jó viz minden felől ragyogó tükröt mutatót a közönségnek, mintha csak diadalmasan mondta volna : „Csi­nálhattok, a mit akartok, én azért itt vagyok és itt is maradok!“ És az a viz csakugyan ott van! Most aztán a tanács-gőzei’ővei megy neki az észre­vétlenül előszivárgó és elhatalmasodott ellenségnek. Elhatározták ugyanis, hogy a Kossuth kerti csapadék vizeket gőz- szivattyu segélyével fogják eltávolítani és a foganatosítással Erdélyi István főmérnököt bizták meg. Hogy sikerülni fog-e, az a jövő titka! ? * Ismét Útlevél. A kivándorlás egyre tart és naponként szedi tőlünk az áldozatot. A kormányhatóságnak és társadalomnak a kivándorlás megszün­tetésére avagy enyhítésére irányuló minden törekvése hiába valónak bizo­nyult. A kivándorlás áradatát nem bír­ja feltartóztatni semmiféle akczió. Megyénkből is tömegesen kelnek útra a iengeren túli országokba, — jobb jövőt remélve. A városi tanács tegnapi ülésében is két útlevelet adtak ki Bu- Jánszki Bálint és Bakos Gábor részé­re, a kik itt hagyják a szép magyar hazát, mert ide haza nem tudnak megélni. * Az egyetlen. Az epedö szerel­mes mély sóhajjal szól irnádoBjáboz ; Egyetlenem! A fiatal férj a boldog ■szerelem gyönyörteljes mámorában it- lasult érzéssel öleli keblére hitvesét és forró vágyakozását egy szóban fejezi ki: Egyetlenem! Az apa az anya, midőn első gyermekét enyelegve veszi karjaiba, boldogan kiált fel : Egyet­lenéiül Ez a szó „egyetlen“ a szere­tet kifejezésének szuperlativusza. A midőn tehát jelen hirünk eziméül oda- bigyesztettük „Az egyetlenét, bizo­nyára minden egyes olvasónk valami ídyllikus, kedves, meleg szeretettől su­gárzó mesét vár a biztató czim után. Pedig hát alaposan csalódik, mert a megéneklésre került „egyetlen“ ezút­tal egy szabályrendeletre vonatkozik, melyet Hódmezővásárhely kért Szat- már városától, de a kérelmet a város nem teljesíthette, mivel az átiratra adott válaszában azzal a meglepő in­dokolással áll elő, hogy az kért szer­vezett szabályzatból csak egyet­len példánya van 1 Oh drága, félté­kenyen őrzött, egyetlen példány minő nagy a te becsed! Hogy vi­gyáznak reád, hogy őrködnek feletted, mert hiszen valósággal egyetlen vagy ! igaz, hogy ez a minőséged nem te érdemed, mert más városnak tuczat számra van szervezeti szabályrende­lete, e miatt nem neked kell — szé- gyeniened magad ! * Kérelem hitközségi adó elen­gedése iránt. Dellmann Izidor szat­mári kereskedő kérvényt nyújtott be a városhoz, melyben az orthodox izra­elita hitközség által reá rótt kultusz­adónak törlését kérelmezte azon a czi- men, hogy a hitközség kötelékéből ki­lépett és igy, mint nem tag, az egy­házi adót nem tartozik megfizetni. Az érdekes kérvény felett tegnap határo­94 szám Szatmár, szombat: S Z A T M Á ß zott a városi tanács és a kultuszmi­niszternek ide vonatkozó 1191—888. sz. rendelete alapján kérvényezőt el­utasította, mivel minden hitközségi tag, még ha kilép is az egyház kötelékéből őt évig köteles a reá rótt hitközségi adót megfizetni. A miniszter rendelete elvi jelentőségű, mely minden egyes hitközség valamennyi tagjára egyaránt kötelező. * A városi földek bérbeadása. A város tulajdonát képező Kis-Csonka erdőre a zsadányi kisbirtokosokkal évi 204 korona, a németi lókertre pedig Bencze László és társaival évi 1522 korona bérösszeg mellett a szerződést a város egy évre megkötötte. * Jóváhagyott zárszámadás. A városi közúti alap 189| 1900. évre vonat­kozó számadásait a kereskedelmi mi­niszter jóváhagyta. A miniszter jóvá hagyását tartalmazó leirat tegnap érke­zett le a városhoz. * Barika elveszett. Barikának hívlak egy kedves kis állatot, a mely­nek fehér volt a szőre és selymes, mint a kis babák haja. Kék volt a szeme és egy piros szalagon csengő lógott a nya­kán. A kis bárányka sokáig játszado­zott egy apró gyerekkel, ha szép idő volt az udvaron, ha pedig eső esett, akkor a szobában, mert olyan nyájas volt, hogy még a szőnyegen, drapériás termekbe is be lehetett volna boesáj- tani. Barika, a szép kis bárány tegnap este óta eltűnt kis gazdájától, kinek Gyurika a neve és elkalandozott mesz- sziie, senki se tudja hova. A rendőr­ség inspekeziós tisztjéhez tegnap délu­tán beállított egy kis fiú, az elveszett Barika gazdája és elpanaszolta baját. A rendőrség komoly, rideg embereit meghatotta a kis ember előadott pa­nasza és megígérték, hogy az elveszett Barikát, még a föld alól is előteremtik. * Az erdööri fegyelmi szabály­zat. A város az erdőőrök számára uj fegyelmi szabályzatot készített, melyet jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztett. A belügyminiszter az uj erdööri fegyelmi szabályzatot jóvá­hagyta. * Át nem vett tisztviselők. A vármegyei pénztárak államosítása al­kalmával a vármegyei számvevőségi és pénztári tisztviselőket végleges szolgá­latba az állam vette át. A pénzügy- miniszter a napokban kelt leiratában kijelentette, hogy Márton Elek szat- márvármegyei alszámvevöt és Csécsi József megyei dijnokot koraikra való tekintettel nem veszi át; nem veszi át Budaházy Zsigmond és Bodnár László megyei Írnokokat sem, mert nincs számviteli vizsgájuk. így elhelyezésük­ről esetleg nyugdíjazásukról a megyé­nek kell gondoskodni. * Két napszámos harcza. Inán- csi György és Puszta Gábor szatmári napszámosok nagyon jó barátok voltak. Mindenben megegyeztek, soha se volt közöttük valami nézeteltérés. A korcs­mában, ha mulatni akartak, csak ők ketten mulattak, mást nem fogadtak be a társaságukba. Tegnap délután tör­tént, hogy az esős idő elől bevonultak egy külvárosi kurta korcsmába s ott csöndben idogálni kezdtek. Beszéd közben valamiben azonban most az egyszer nem tudtak megegyezni s igy esett meg az, hogy szóváltás, utóbb verekedés támadt köztük. A két jó czimborát a rendőrség választotta szét, mielőtt még az egyiknek piros vére kifolyt volna a bicskázás nyomán. I HÍRLAP. * Uj vasút átjáró- Megírtuk már, hogy a Darvasmoha erdőnél az erdő- őri lakház irányában vasutátjárót léte­sítenek. Ez ügyben a helyszíni tárgya­lás, melyet Vajav Károly tiszti fő­ügyész fog vezetni, e hó 30-án lesz. * Elitéit csavargók. A rendőrség kihágási osztályában tömeges Ítéleteket hoztak. Egy egész raj kétes exiszten- czia és sötét alak állott a kihágási biró előtt. Csavargás, apró lopás és más kisebb fajtájú bűnök terhelték a lelki­ismeretüket. A csavargókat a tegnap- előtti razzián fogták össze, mert haj­lék és foglalkozás nélkül csatangoltak a városban s veszélyeztették a közbiz­tonságot. A rendőrség a csavargókat több napi elzárásra ítélte. Büntetésük kitöltése után pedig illetőségi helyükre tolonczolják őket. * Rituális fürdő a Szatmárhegyen. Hirsch Lázár, a szatmárhegyi izr. hit­község elnöke az uj hegyen rituális fürdőt épit. Az uj fürdő építésére a városi tanács az engedélyt megadta. EGYLET. — Uj egylet- A városunkban mű­ködő különféle irányzatú és czélu egye­sületek sora egygyel megszaporodott. Az uj egylet „A kőműves és ácsipa­rosok önsegélyző egylete“ czimet viseli. Az egylet már megalakult és alapszabályait a belügyminiszter jóvá is hagyta. Az egyesület humánus czél- jától eltekintve, kulturmissiót is hivatva van teljesíteni, amennyiben a tagok nagy számának tömörülése mellett a munkásosztály érdekeit előmozdító esz­méket eredményesebben érvényesíthe­tik. Az uj egylet elnöke Tóth Sándor. Az egyletnek, jóllehet csak most ala­kult meg, már is 38 tagja van. TÖRVÉNYKEZÉS. * Cseberből vederbe. Somkután Gábriel avasfelsőfalusi lakos most már belátja annak a közmondásnak az igazságát, hogy „jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, Az esett meg ugyanis ezzel a pechches emberrel, hogy megfelebbezte a szatmári törvény­szék egy ítéletét, s a királyi Ítélő táb­la felemelte a büntetését. Somkután nem valami kitűnő egyetértésben élde­gélt az oldalbordája mellett. Folyton czivakodott az asszonynyal, a kinek meglehetős nagy nyelve volt. Egy ily házsártoskodás közben történt, hogy jól elverte a feleségét, a ki panaszt emelt a férj ellen a törvényszéknél. A szatmári törvényszék súlyos testi sér­tésért egy havi fogházra Ítélte Som- kutánt, aki megfelebbezte az Ítéletet. A debreczeni kir. főügyész a kir. táb­lánál alaposan bemártotta Somkutánt s igy történt meg, hogy a bünte­tést felemelték. A szatmári törvény­szék tegnap hirdette ki Somkutánnak az Ítéletet, mely szerint egy hó helyett két havi fogházat szenved. Somkután igy hát a kis cseberből, a nagy veder­be cseppent s kénytelen kelletlen bele­nyugodott sorsába. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktősde. — A .Szatmári Hírlap* távirati tudósítása — Budapest. Aprít 24. Zárlat 5 órakor: 1903 április 25, 3 Búza 1903. áprilisra ..........................7.82-7.83 Rozs 1903. áprilisra........................7.63—-7.64 Zab 1903. áprilisra...........................7.50—7.51 Tengeri 1903. májusra.....................6.86—6.87 Repc ze augusztusra..........................6.50—6.51 Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hiteirészvény...........................671.50 Magyar hiteirészvény ........................7197 5 Leszámitolób ank részvény................... 457.—• Ri ma-Murányi vasmű részvény . . . 484.—• Osztrák-magyar államvasuti részvény . 682.50 Küzuti vasút..............................................611.— Városi villamosvasút részvény . . . 306.50 REGÉNYCSARNOK Ki a bűnös? (6) — Franczia regény. — Irta: Xanrof Leon. Körülbelül tizenhét éves lehetett a leány, de fiatal kora daczára erősen fejlett volt. Világos szőke hajú, magas termetű s szinte látni lehetett előre, hogy gyönyörű asszony lesz belőle. Mostoha anyja hozzá lépett, megsimo­gatta szőke haját és igy szólt hozzá: — Édes kis Antoinettem, ne légy oly szomorú, oly kétségbeesett, hiszen még nincs elveszve minden. Lásd én szivemen viselem a te bol­dogságodat, s beszélek atyáddal. No de azt csak be kell látnod, hogy egyszerre nem történhetik meg. Légy türelemmel és meglásd sikerül a tervünk. Ma, a mikor kikocsikáz- tunk, kértem, nagyon kértem, de megmaradt elhatbrozása mellett. Ne félj, hiszen tudod, hogy mennyire szeret, s igy az én kedvemért is bele fog egyezni a ti házasságtokba. — Oh édes anyám, te nagyon jó vagy hozzám. Lehajolt a szép asszony vállára. Majd megcsókolta a kezeit, melyekre odaomlott a könye. A mostoha anya érezte a köny- nyek melegét. Egyszerre magához ölelte erősen, szorosan a leányt és igy szólt hozzá: — Ne sírj édes Antoinettem, hiszen minden jóra fordul egy kis idő múlva. És úgy látszott, mintha a mos­toha szavai bizodalmát, újabb reményt öntöttek volna a fiatal leányba, aki abbahagyta a sírást. Durandék a vacsora után még kevés ideig voltak fenn. Mintha va­lamennyien fáradtak lettek volna, nyu­galomra tértek. Mikor Durand a fényesen be­rendezett hálószobájába tért nejével, nem állhatta meg, hogy oda ne szól­jon az asszonynak; — Nos édesem, ugye, hogy iga­zat mondtam. Antoinette beletörődött már sorsába s biztosra veszem, hogy néhány nap múlva letesz esztelen, czéltalan szerelméről. (Folytatása következik.) Kiadó lap tulajdonos: A szatmári függetlenségi és 48-as párt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom