Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-18 / 64. szám

2 Szatinár, szerda S Z A T M A Ili HÍRLAP 1903. taárcziua 18. 64 szám. kele-sárga lobogók lengenek, konzula- ink minden művelt nemzet nyelvét be­szélik, — csak a magyart nem. Ezek a követségek reprezentálják magyar- országot — a külföld előtt. És ennek a képviseletnek milliókra menő terhét fizeti a magyar. Miért? Mert igy kí­vánja ezt a paritás. Közös a hadsereg, — papiroson, de a valóságban osztrák, mely a ha­talmas intézményből irgalmatlan kéz­zel, hagyományos következetességgel kipusztitja a magyar szellemnek a leg­csekélyebb atomját is. Ez az intéz­mény, mint valami mesebeli moloch, megőrli, megemészti a magyar nem­zet egészséges életszervezetét, rettentő súlyával ránehezedik az országra s a fokozatos, biztos fejlődés helyeit meg­bénítja, erőtlenné teszi az országot. Pedig a magyar nemzet lojális, méltányos és mindenek felett törvény- tisztelő. Ha tehát a törvényben han­goztatott paritás elve a közös hadse­regben akként domborodna ki, a mint a törvény meghatározza, akkor a ga­vallér magyar nem fecsérelne egy szót sem, midőn a közös hadsereg létszámának felemelését kérnék tőle. Hosszú esztendők keserves ta­pasztalata tanította meg a magyar nemzetet, hogy a törvényt meghamisí­tották és becsapták a magyart. De most már megtelt a méregpohár. Elég volt a lealázó méltánytalanságból, a következetes, rendszeres jogfosztásból. Az ország hangosan tiltakozik a kormány katonai javaslata ellen. Egyik felirat a másikat követi, népgyülést népgyülés után rendeznek, deputácziók mennek fel az ország szivébe és egy- értelmülog kérik, vonják vissza a ka­tonai javaslatokat. Szatmár város is ott van a ja­vaslat ellen küzdők első sorában és kéri, követeli, hogy Magyarország ér­dekét védjék meg Ausztriával szemben. Már két feliratunk fekszik a kép- viselöház elnökének asztalán. Mi tör tént a feliratokkal, nem tudjuk Most azonban erélyesebb formá­ban is kifejezzük tiltakozásunkat. Vá­rosunk népgyülést fog tartani husvét másod napján, mely bizonyára impo­záns lesz, méltó a nemzeti eszméhez melynek megvalósítása czélként lebeg előttünk. Tegnap délután e tárgyban Uray Géza lakásán értekezlet volt, melyben valamennyi politikaipárt vezérfér- fíai résztvettek. ' Szombat délután 5 órakor a Vigadóban ismét tanácskozás lesz. Ezen alkalommal fogják megállapítani a népgyülés megtartásának minden készletét. Szatmár város hazafias érzésű lelkes közönségét pedig felhívjuk, hogy e nagyszabású mozgalomban szívvel lélekkel részt vegyen! —r. SZÍNHÁZ. — (A bajusz.) A tegnapi szín­házi est minden tekintetben sikerült. Nagyszámú distingvált közönség, lelkes, ragyogó hangulat a nézőtéren és szín­padon, ez a tegnapi előadás külső képe. Az előadásról teljes elismeréssel kell megemlékeznünk. Az egyes sze­replők. kivétel nélkül, különös igyeke­zettel, mondhatni kedvvel, szeretettel játszottak, a mi annak tudandó be, ritkán élvezett melegséget áraszt a nézőközönségre. A közönség hangulata pedig inspirálja a szereplőket és erőt nyernek a spontán kitörő deriis lelke­sedésből. Lónyai Piroska bájos Ma­riid volt, gracziozus, kecses játékkal. Szerepét igen jól kiaknázta s mint mindig, a közönség rokonszenves tap­sait játszi könnyedséggel szerezte meg Kitűnő partnere volt Gyárfás, a ki a ma­gyar mágnást természetes hűséggel mutatta be. Valódi szinészvér, a ki lelket önt szerepébe. Szentes János ezúttal is, mint minden alkalommal, állandóan derültséget keltett. Etsy Emilia szűkszavú szerepében teljesen érvényesült. Ferenczv József Gábor huszárja valóságos kabinet alak. Játé­kában közvetlenség, erő és természe­tesség volt. Dicsérettel kell még meg­emlékeznünk Vedrődí Giziről, a ki ismételten bizonyítékát szolgáltatta ki­váló tehetségének. Kedvesen, kifogás­talanul játszott s minden egyes szava nyomán üde kaczagás támadt. s. k. ÚJDONSÁGOK. Vármegyei bajok. Tömeges fegyelmi ügyek. Szatmár. márcz. 17. Valahányszor a belügyminiszter kiküldöttei megjelennek a vármegyék­ben. — a megyei tisztikar idegesen fészkelődik. Vájjon ki lesz a sörön, ez az első aggodalom, amely eltölti a lel­keket. A miniszteri rendeletek és a megyei szabályrendeleteknek tömkele­gében, a megyei tisztviselő, akit alant választanak, de felülről csapnak el, féllábbal állandóan a „fegyelmib­ben van. Elképzelhető tehát, hogy a me­gyei tisztikar nem a legnagyobb öröm­mel fogadta a hirt, hogy a belügymi­niszter megint leküldle a központból Römer Róbert segédtilkárt es Nevitzky Tivadar számvizsgálót. Hisz az utolsó kiküldetés és vizsgálat még csak no­vember havában volt, azóta pedig sok­kal rövidebb idő telt el, hogy sem különösebb ok nélkül indítsanak újabb vizsgálatot. A miniszteri kiküldöttek nyolez nap óta teljesítenek újból vizsgálatot és a nyolez nap már is öt fegyelmi ügyet eredményezett. Ezek közül a legmogdöntőbb az, a mely a csengeri szolgabirói hiva­talnak úgyszólván egész személyzete ellen irányul. Nem régiben feltűnést keltett a hir, hogy dr. Képessy Lászlót, a csengeri járás szolgabiráját. áthelyezték Erdődre, az erdödi szolgabirót, Kállay Ödönt viszont Gsengerbe. Dr. Képessy évek óla működik Csengerben — ott lakik családja — ott van a birtoka és igy az áthelyezés nagyon érzékenyen érintette. Sőt volt a dologban olyan mozzanat is, amely az áthelyezést különösen súlyossá tette : az, hogy ez az áthelyezés egy nappal dr. Képessy esküvője előtt történt. Aivármegye márczius havi köz- igazgatási bizottsági ülésében Kende Zsigmond szóvá is tette az ügyet és interpellálta az áthelyezés miatt a fő­ispánt. Gr. Hugonnay főispán, aki az odiozus ügyeket előszeretettel hárítja másra, nyomban kijelentette, hogy ő az áthelyezést Nagy László alispán előterjesztésére tette és intézkedését kész visszavonni, ha az alispán néze­tét megváltoztatná. Az alispán azonban, úgy látszik, keményebb fából van faragva. Azt fe­lelte az interpelláczióra, hogy az át­helyezés a köz-szolgálat erdőkében történt, — erről pedig az ő nézetei nem változhatnak meg pár nap. alatt. Mikor pedig Kende Zsigmond nem volt hajlandó a választ tudomásul venni, nyilatkozatát azzal toldotta meg, hogy kötelessége és az becsülete kí­vánta, hogy ugv járjon el, amint el­járt. Az erős szavak, úgy látszik, most találják meg kellő magyarázatukat. A cs ngeri járás szolgabirói ír­noka, Boross, több rendbeli súlyos visszaélést követett el, — ezek miatt most ellene a fegyelmi eljárást elren­delték és öt állásától fölfüggesztették. Dr. Képessy Lászlót az a mulasztás terheli, hogy nem ellenőrizte kellően Írnokának iizelmeit és nagyon is el­néző volt vele szemben. Úgy látszik, súlyosabbnak Ítéli meg a vizsgáló bi­zottság magának a főszolgabírónak, Böszörményi Endrének ténykedéseit, aki ellen nemcsak a fegyelmi eljárást rendelte el, de őt állásától fel is füg­gesztette. A főszolgabíró urat különö­sen az terheli súlyosan, hogy kikülde­tések esetén törvényellenes fölszámilá- sokat tett, sőt ilyen törvónyelionesen fölszámított dijaknak kifizetését köve­telte is. A vádak alaposságát a vizsgálat lesz hivatva kideríteni. Egyelőre a mi­niszteri kiküldöttek várják — a főis­pánt, aki Budapesten időzik. Ö méltó­sága tudvalevőleg oly kitűnő közigaz­gatási talentum, akinek teljesen elég, ha — Budapestről administrál. * Személyi hir. Clair Gyula lo­vag, altábornagy ma délután Kassáról Szál marra érkezett, hogy az itt állo­másozó honvédség felett szemlét tartson. * A polgármester Budapesten. Pap Géza, szatmár város polgármes tere tegnap délután Budapestre utazott A polgármester részt vesz azon az értekezleten, melynek egyetlen és fon­tos tárgya a városok által viselt kor­mányhatóság körébe tartozó funkeziók költségeiről való megszabadulás. — A polgármesterek • ugyanis módot keres nek arra, hogy a terhektől megszaba­duljanak a törvényhatóságok. Az érte­kezlet eredményét küldötlségileg fogják a belügyminiszter tudomására hozni. * A rendőrfogalmazói állás. Szat­már városánál ismét egy állás vanüre sedésben. A rendőrfogalmazói állás, a mely tudvalevőleg Soós János volt rendörfogalmazó lemondása folytán ürült meg. A város ez állásra is kiirta már a pályázatot, mely április hó 8-án jár le. Pályázó eddig csak egy van, Demkő Sándor, a ki, komoly jelöltnek tekinthető, mivel már éveit óta van a város szolgálatában s ez idő alatt fe- lebbvatói elismerését vívta ki. * A népkonyha javára. A szat­mári népkonyha jóltevőinek száma is­mét szaporodott egygyel. Heidelberg Imre szatmári fatelepi igazgató ma 40 koronát adományozott a népkonyha czéljaira. A jótékony adományért a népkonyha vezetősége ezúton mond köszönetét. * Telket a tanítóknak. A Szat- márhegyi iskolák körül igen nagy és becses telkek hevernek parlagon. Eze­ket az üres telkeket nem mivelik s nem is gondozzák, holott a föld megérde­melné a munkát, mely győmölcsözno is. A szatmári tanfelügyelősóg ma át irt e tárgyban a város tanácsához s arra kérte, hogy a szatmárhegyi taní­tók részére bocsássa használatba eze­ket a telkeket. Minthogy pedig a város régen tervbe vette, hogy a kérdéses területeken szőlő és gyümölcs telepet létesít, több mint valószínű, hogy a tanfelügyelősóg előterjesztését teljesiti. Ezzel különben a legközelebbi városi közgyűlés is foglalkozni fog. * Eljegyzés. Farkas Sámuel lioly- beli iparos eljegyezte Róth Etelka kis­asszonyt Nagykárolyból. * Bezárták az iskolákat. Azok a veszedelmes gyermekkórok, a melyek legutóbb oly óriási mérvben felléptek Szatmáron, még egyre szedik áldoza­taikat az apróságok világából. Nem hogy szűnő félben volna, de inkább nagyobb és nagyobb lesz. Dr. Jéger Kálmán városi tiszti főorvos a ragadós betegségek terjedéséről ma jelentést tett a városi tanácsnak, mely elrendel­te, hogy az elemi népiskolákat bezár­ják. Az előadások tehát holnaptól kezd­ve 10 napon át, vagyis e hó 28-ig szünetelni fognak. * Városi faiskola. Darányi Ig- nácz földmivelésügyi miniszter, Szat­már városának 3000 drb. ákácz és 3500 drb. vadkörte fa csemetét rendelt kiosztatni, hogy abból a város egy faiskolát létesítsen. A kiutalt fácskák igénybe vétele iránt, a gazdasági hi­vatal erre vonatkozólag lépéseket tett s valószínű, hogy a faiskola még tavaszszal létesül. A csemete fákat a Kossuth-kertben fogják elhe­lyezni. A város úgy tervezi, hogy majd később a fákat a közönség között ér­tékesíti. * Halálos elgázolás. Borzasztó szerencsétlenség történi a minap az alsó-szopori állomáson. Egy tolató vo­nat elgázolta Balog József vasúti fé- kezőt, aki azonnal szörnyet is halt. A nagy szerencsétlenségnek — írja tu­dósilónk — Balog maga volt az oka, a ki munkája közben nem vette észre a mozdony közeledését. A szerencsét­len fékező testét a szó teljes értelmé­ben ketté szelte a vonat, úgy, hogy az egyik rész jobbra, a másik balra esett. Balog érdekes ember volt. A vasút fé­kezésen kivül fafaragással is foglalko­zott s igen csinos dolgokat produkált. Általános feltűnést akkor keltett, mi­dőn Fadrusz János díszpolgári okle­velének művészies kivitelű keretét el­készítette. A szerencsétlen ember ha­lálát több tagból álló családja gyászolja. * Jánoska a szerkesztőségben. Az esti órákban, amikor neki dűlünk az ujságcsinálásnak nem, nagyon szívesen látjuk a vendégeket. Ámde lapunk ba­rátai fölös számban tekintgetnok be a redakezióba, a hol serczeg a toll és, se­hogy a darabból kisugárzó verőfény A tavaszi és nyári újdonságok ^‘^szénAsYk gyulXtoT^ mmrnmmm, Szénásy Höffmann és Társától raktáromra jaaw megérkeztek, melyeknek megtekintését tisztelettel kérem. A színházzal szemen. PATA? KI HENRIK, A színházzal szembe».

Next

/
Oldalképek
Tartalom